"A föld fejlik; nem volt mindig ilyen; sem a kozmosz, sem a közvetlen atmoszféra, mely a földet most övezi, nem volt ilyen; de ha nem volt ilyen, hanem más, lehetetlen föltételeznünk, hogy a behatásoknak ily érzékeny eredője (...) a világváltozást meg ne érezte volna."[1]
A társadalmilag felelős befektetések (Socially Responsible Investment, SRI) meghatározására egységes fogalom nem létezik, tekintettel arra, hogy számos befektetési formát említhetünk itt, amely közvetve vagy közvetlen egy szélesebb társadalmi kört érintve, a jog által olykor nehezen megragadható magas felelősségi nívót megkívánó tevékenységekbe, a társadalmilag helyes és megkívánt elvek és értékrend alapján működő csoportosulásokba való anyagi javak invesztálását tűzi ki központi célul.
A társadalmilag felelős befektetések fogalmával a köznyelvben mint fenntartható, társadalmilag tudatos, etikus vagy "zöld" befektetésként találkozhatunk, s gyakran említik a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának egy megnyilvánulási metódusaként is.[2] A meghatározások közös fogalmi ismérve, hogy a befektetések definiálása során a pénzügyi célkitűzések fontossága mellett a szociális, etikai és környezeti szempontok is megjelennek.[3] A szociális szempontok alatt elsődlegesen az emberi (humán) tőke - jelesül az oktatás, képzés, a munkahelyi egészség és biztonság megteremtésének - erősítését, a munkavállalók jogainak biztosítását, érvényesülésük fokozását kell érteni. Az etikai szempontok magukban foglalják az emberi jogokkal való visszaélések felszámolását, így például a gyermekmunka megszüntetését, a prostitúció és pornográfia elleni küzdelmet, a kényszermunka eltörlését, az állatkísérletek teljes betiltását, az elnyomó politikai rendszerek explicit vagy implicit támogatásának tilalmát, továbbá a felelős társaságirányítás követelményét is, különös tekintettel a társaságok irányítására, ellenőrzésére, vezető tisztségviselők, a management és részvényesek közötti kapcsolatrendszerre. Környezeti szempontok között nevesíthető a széndioxid kibocsátás csökkentése, az ökológiai lábnyom helyes mértékű fenntartása, a növény-állatvilág valamint az ökoszisztémák védelme, a megújuló energiaforrások előnyben részesítése a nem megújuló energiaforrásokkal szemben.[4]
Esszenciáját tekintve a társadalmilag felelős befektetések a pénz felhasználásának irányát is figyelembe veszik a befektetés módozatának megválasztásakor, mintegy beépítve a fenntartható fejlődés koncepcióját a pénzügyi tervezés és befektetés folyamatába, szemben azokkal a befektetésekkel, amelyek csupán a hozamokat és a kockázatokat[5] mérlegelik a befektetési döntés meghozatala előtt.[6]
A társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) az Európai Bizottság által kiadott Zöld Könyve (továbbiakban Zöld Könyv) szerint egy olyan el-
- 255/256 -
járás, amelynek révén a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat építenek be a gazdasági működésükbe és az érdekelt felekkel (stakeholderekkel) való kapcsolatrendszerükbe.[7] A Zöld Könyv a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának lényegi ismérveit is megadja, rögzítve a felelős vállalati működés alapelveit, s mindezekhez annak gyakorlati megvalósítását elősegítő eszköztárat is rendel, megkülönböztetve a társadalmi felelősségvállalás három dimenzióját: a vállalaton belüli, a vállalaton kívüli és a gyakorlati dimenziót. A vállalaton belüli dimenzió elsődlegesen a humánerőforrás-menedzsmenthez kapcsolódó kérdésköröket foglalja magában, így különösen az egyenlő esélyek biztosítását a munkavállalók számára, az élethosszig tartó tanulást, a munka - család - pihenés megfelelő arányait, egyenlő fizetést és karrier-lehetőséget a nők számára, munkahelyi egészség és biztonság biztosítását, az átalakulások, leépítések és egyéb krízishelyzetek menedzselését. A vállalaton kívüli dimenzió magában foglalja a helyi közösségekkel, üzleti partnerekkel, fogyasztókkal való együttműködést. Szerves részét képezi ennek a dimenziónak az alapvető emberi jogok figyelembe vétele, a korrupció elleni védekezés, és az adott cég etikai magatartásformái. Ezen normák esetében különösen fontos az önkéntesség, tekintettel arra, hogy a jogi szabályozásnak való megfelelés itt nehezen ellenőrizhető.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás gyakorlati dimenzióján pedig azt az eszköztárat kell érteni, amely a vállalkozások rendelkezésére áll a felelős tevékenység és társaságirányítás folytatásához.[8] Itt jelölhető meg a társadalmilag felelős befektetések eszközcsoportja is.[9],[10]
A társadalmilag felelős befektetések tehát a társadalmi felelősségvállalás egyik, gyakorlati dimenziójában jelölhető meg, amelynek alkalmazására és megvalósítására az ENSZ hat pontból álló "Felelős Befektetési Irányelvek"-et fogalmazott meg. Ezen irányelv tartalmazza az alkalmazható legjobb módszereket (best practice) is, amelyek a következő alapelvek teljesülése során tudnak érvényesülni:[11] 1. A befektetési elemzésekbe és a döntéshozatali folyamatokba egyaránt be kell építeni a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (vállalatirányítási) kérdéseket (Environment, Social and Goverment ESG);[12] 2. A tulajdonosoknak aktív tulajdonosnak kell lenni, akik mind a tulajdonosi politikájukba, mind pedig gyakorlatukba beépítik a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási kérdéseket; 3. Törekedni kell arra, hogy megfelelőképpen kommunikálják a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási kérdéseket azokkal az egységekkel kapcsolatban, amelyekbe befektetéseket végeznek; 4. Elő kell segíteni, hogy fokozódjon az ENSZ által megfogalmazott elvek elfogadása és bevezetése a befektetési iparágban; 5. Együtt kell működni annak érdekében, hogy növelhető legyen az elvek bevezetésének hatékonyságát; 6. Elő kell segíteni az elvek bevezetését, és jelentést kell készíteni minden tevékenységünkről.
A fentieket összegezve fontos kiemelnünk, hogy a társadalmilag felelős befektetések nem tehetőek egyenlővé a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával, mert annak csupán egy lehetséges és rendkívül változatos üzleti vonulatát képezi, szociális, környezeti és vállalatirányítási (etikai) szempontok mentén, amely két jelenség együttesen segít a fenntartható fejlődés megvalósításában.
A társadalmilag felelős befektetések - mint azt a fentiekben említettük - egyfajta gyűjtőfogalom, elnevezésére használatos még az értékalapú befektetés, öko-hatékony befektetés, fenntartható, zöld illetve az etikus befektetés. Az elnevezések mindegyike azonos nézőpontot takar: az egyéni értékek és a társadalmi igények döntési folyamatba történő beépítését.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
