A magyar sportdiplomácia mintegy 150 éves múltra tekint vissza. Ez az időtartam négy korszakra osztható fel. E szakaszok jellegzetessége, hogy a magyar sportdiplomáciai érdekek elsődlegesen más nagyhatalmak céljai mellett hol gyengébben, hol pedig erősebben mutatkoztak meg.
Az első periódus az Osztrák-Magyar Monarchia idejére esik. A Monarchia hatása erős volt a sportéletre, mert ahogyan a politikában, úgy a sportpolitikában, sportdiplomáciában is az osztrák akarat érvényesült. A két világháború időszaka is egy állomása a sportdiplomáciának. A háborúk után mindkét esetben Magyarország mint vesztes fél gyenge volt politikailag, és természetesen sportpolitikailag is. A harmadik érát a Szovjetunió érdekeinek történő megfelelés, a szovjet minta jellemezte a sportpolitikában és a sportdiplomáciában egyaránt. Ennek része volt az az elvárás, hogy bojkottáljunk világversenyeket vagy alternatív baráti játékokra delegáljuk sportolóinkat. A körülbelül fél évszázados gazdasági elmaradás Európa fejlettebb országaitól napjainkban is érezteti hatását nemcsak magyar, hanem közép-európai kontextusban is. A sport piaci alapon való működésére a rendszerváltásig kellett várni.
Ezt követően piaci alapokra helyeződött Magyarország gazdasága, így a magyar sport is. Az állami tulajdonú sportegyesületek privatizációja, illetve önkormányzati tulajdonba kerülése javított a sportgazdaságon, azonban az az alapvető probléma már akkor is létezett, hogy a hazai sportegyesületek tőkeerőssége és szponzorációs lehetőségei messze elmaradnak a nyugati versenytársakétól. A közép-európai régió többi posztszocialista országa is a magyarhoz hasonló helyzetben volt és van sportdiplomáciai szempontból. A rendszerváltás, valamint az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozás sportdiplomáciai és sportpolitikai szempontból jelentős eredményeket hozott. A modernizáció több területen zajlott, amelynek fontosabb elemei:
- A sport, irányítási rendszerének modernizációja révén, jelentősebb szerepet tölt be az államapparátusban (például a sport irányító szerve minisztérium vagy államtitkárság).
- Differenciálódtak és kialakításra kerültek a sporthoz kapcsolódó modern, nyugati mintán alapuló felsőoktatási szintű sportszakemberképzések (például sportmenedzser és rekreációszervező képzés).
- Többszintűvé váltak és tartalmukban is modernizálásra, megújításra kerültek a sportági edzőképzések, amelyek napjainkban már a modern sport elvárásaihoz igazodnak.
- Piaci alapon, gazdasági társaságok formájában működik a sportegyesületek jelentős része, ami igazodik a mai trendekhez.
- Sikerült egyre jelentősebb magántőkét bevonni a sport finanszírozásába, amely ugyan nyugati értelemben nem versenyképes, azonban a szponzoráció elve azonos.
- Jelentős hangsúlyt kap mind a szabadidős, mind a parasport (a fogyatékossággal élők sportja), így jelentős társadalomformáló szerepet tölt be a magyar sportélet.
- Megjelent a hosszú távú stratégiai tervezés a sport területén is, ami a jövő koncepcionális fejlesztéseinek alapját képezi.
Összességében elmondható, hogy Magyarország sportdiplomáciája és sportpolitikája igazodott a világ sportjának trendjeihez, és a hazai rendezésű nemzetközi sportesemények egyre gyarapodó számával és sikereivel Magyarország elnyerte a nemzetközi szakma és közvélemény elégedettségét és megbecsülését.
A sport legmagasabb szintű intézményrendszere a rendszerváltozást követően alakult ki, de az azt megelőző korszakokra is jellemző, hogy a magyar sport állami irányításának mindenkori szervezete határozta meg az ország sportdiplomáciájának alapjait.
A szocializmus alatt megalapított Országos Testnevelési és Sporthivatal az 1990-es évek végéig fennállt. A rendszerváltást követően megújításra került, de még így sem felelt meg a korszerű sportirányítás kívánalmainak. A legjelentősebb modernizációs változtatás 1999-ben történt, azáltal, hogy a sportirányítás minisztériumi szintre került, azonban ez az időszak csupán négy éven keresztül maradt fent, és működése elmaradt a várt eredményektől.
2004-től a sportot koordináló szervezet a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá besorolt Nemzeti Sporthivatal lett. Ez a strukturális változás tulajdonképpen visszalépésként értelmezhető a korábbi minisztériumi szinthez viszonyítottan. Szerencsés lépésként 2008-ban a sport irányítását államtitkársági szintre emelték, így ismét egy jól definiálható államapparátusi kategória végzi a sport országos koordinálását.
- 62/63 -
A magyar sport irányításának szervei
| Intézmény | Időszak |
| Országos Testnevelési és Sporthivatal | 1973-1999 |
| Ifjúsági és Sportminisztérium | 1999-2002 |
| Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium | 2002-2004 |
| Miniszterelnöki Hivatal - Nemzeti Sporthivatal | 2004-2008 |
| Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság; Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárság | 2008-2010 |
| Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkárság | 2010-től |
A rendszerváltást követő strukturális változások azt eredményezték, hogy a sportirányítás megfelelt az alábbi kívánalmaknak:
- A nemzeti sport kormányzati szintű irányítása.
- Az állami szintű sport intézményrendszerének kialakítása és működtetése.
- A nemzeti szintű sportkoncepciók kidolgozása és érvényesítése.
- A sport stratégiai alapú fejlesztése.
- Szoros együttműködés mind a nemzetközi, mind a hazai sportszervezetekkel.
- Sporteseményekre való kandidálás és esetleges lebonyolításuk támogatása.
- A sport finanszírozására vonatkozó javaslattétel az állami források esetében.
- Nemzetközi és állami szintű sportpolitikai és sportdiplomáciai tevékenység.
A sportirányítás és ennek következtében a sportdiplomácia történelme során tehát jelentős átalakulásokon ment keresztül, utóbbi a 21. századra a sportélet egyik legmeghatározóbb területévé vált, gazdasági és politikai folyamatok határozták meg és határozzák meg ma is. Napjainkra a sportdiplomácia egy világpolitikai és világgazdasági elven működő tevékenység lett.
Hazánk számos nagy formátumú sportdiplomatát adott a világ sportéletének, akik főként egyéni ténykedésük és személyiségük révén jelentős sportdiplomáciai sikereket értek el (például Kemény Ferenc, Mező Ferenc, dr. Csanádi Árpád, Gyulai István, Schmitt Pál, dr. Kamuti Jenő stb.). Magyarországot a nemzetközi sportszíntéren az elmúlt évtizedekben elért eredményeire figyelemmel méltán illetik a "sportnemzet" jelzővel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
