A transzneműséget sokáig mentális betegségnek tartották, a kérdésnek hosszú ideig egyáltalán nem volt jogi vetülete. A 2000-es évek óta az Emberi Jogok Európai Bíróságán azonban sorra születtek az ítéletek, amelyek egyre inkább abba az irányba mutattak, hogy a transzneműek emberi méltósága, valamint magán- és családi életének tiszteletben tartása okán az Emberi Jogok Európai Egyezményében részes államoknak biztosítaniuk kell a nem jogi elismerését. Ennek nyomán a legtöbb európai ország kidolgozta az elismerés jogi feltételrendszerét és a hozzá kapcsolódó eljárásrendet. Magyarországon a nemváltoztatáshoz kapcsolódó anyakönyvi eljárás korábban nem volt egyértelműen szabályozva, jelenleg azonban a születési nem megváltoztatására nincs lehetőség. Az Egyesült Királyság és Magyarország szabályozásának bemutatásával kívánom felhívni a figyelmet az eltérő megközelítések mögött meghúzódó értékrendbeli különbségekre. Az eltérő megközelítésből ered a tudományos probléma - és egyben egy egyre mélyülő konfliktus az Európai Unió többi tagállamával -, amelyet aligha lehet pusztán a jog eszközeivel feloldani. Azért fontos a transzszexualitás mint (jelenleg még mentális) betegség orvosi és lélektani gyökereinek bemutatása, mert az értéksemleges alapok tekintetében segíti a probléma átlátását.
Tárgyszavak: jogi elismerés, transzszexualitás, emberi méltóság, Egyesült Királyság
A nemi identitás és annak állandósága vagy képlékenysége a pszichológusokat és az orvosokat sokkal régebb óta foglalkoztatja, mint a jogászokat. A transzneműséget sokáig mentális betegségnek tartották,[1] melynek kezelésében a pszichológusoknak és az orvosoknak is fontos szerep jutott. Előbbiek segítik az átalakulás során lezajló lelki folyamatokat, utóbbiak pedig támogatják a hormonális kezeléseket, elvégzik a műtéti beavatkozásokat. A jelenség egyáltalán nem új keletű. Karl Heinrich Ulrichs 1864-ben megjelent Vindex és Inclusa című könyvében arról ír, hogy léteznek férfi testbe zárt női lelkek. Richard von Krafft-Ebing 1875-ben paranoiás szexuális átalakulás néven írta le a tüneteket. Egyes források szerint az első transzszexuálisokon végzett nemi átalakító műtéteket 1912-ben végezték Berlinben, de hivatalos feljegyzések a mai protokollnak nagyjából megfelelő beavatkozásokról 1966-ból állnak rendelkezésünkre. Magyarországon az első operációt 1994-ben végezték el a Debreceni Orvostudományi Egyetemen.[2] A transzszexualizmusnak azóta létezik jogi vetülete, mióta az érintettek az átalakulás folytán létrejött új nemük jogi elismerésére tartanak igényt. A 2000-es évek óta az Emberi Jogok Európai Bíróságán sorra születtek az ítéletek,[3] amelyek egyre inkább abba az irányba mutattak, hogy a transzneműek emberi méltósága, valamint magán- és családi életének tiszteletben tartása okán az Emberi Jogok Európai Egyezményében (a továbbiakban: Egyezmény)[4] részes államoknak biztosítaniuk kell a nem jogi elismerését. Ennek nyomán a legtöbb európai ország kidolgozta az elismerés jogi feltételrendszerét és a hozzá kapcsolódó - egyre egyszerűsödő - eljárásrendet. A szabályok a legtöbb országban hasonlóak, a korábbi korlátokat (pl. kötelező sterilizáció és válás, magas eljárási költségek) mára nagyjából leépítették. Különbség az egyes országok között ma már csak ab-
- 369/370 -
ban a tekintetben van, hogy szükséges-e valamiféle orvosi igazolás vagy pszichológusi vélemény a nem jogi megváltoztatásához (ilyen pl. Ausztria, Hollandia, Németország), vagy elegendő-e az önmeghatározás (pl. Belgium, Dánia, Franciaország).
Megfigyelhető tehát az európai országok vonatkozásában, hogy lehetőséget biztosítanak a nem jogi értelemben történő megváltoztatására és egyértelműen abból indulnak ki, hogy a személy önrendelkezési jogának, emberi méltóságának, magánéletének és családi életének tiszteletben tartása azt kívánja, hogy az állam ismerje el őt olyan neműnek, amilyennek ő magát meghatározza, függetlenül a születésekor megállapított biológiai nemétől. Magyarország is elismeri az imént felsorolt alapjogokat, azonban ezzel ellentétes megközelítést alkalmaz. Egyrészt az Alaptörvény rögzíti, hogy az anya nő, az apa férfi, továbbá, hogy a gyermek születéskori nemi identitását védelemben kell részesíteni.[5] Ezek az alapelvi szintű szabályok teremtik meg a nemváltoztatás jogi elismerésének tilalmát, egyúttal az eredeti nemi identitás védelmét. Valójában az emögött meghúzódó jogalkotói szándék nem teljesen világos, elsősorban azért nem, mert az Alaptörvény csak a gyermek nemi identitásának védelméről rendelkezik, elvileg a felnőttek szabadon megváltoztathatják nemi identitásukat, a gyakorlatban azonban ez mégsem valósulhat meg.
A nemváltoztatáshoz kapcsolódó anyakönyvi eljárás korábban nem volt egyértelműen szabályozva - erre egy 2016-os ombudsmani jelentés is felhívta a figyelmet[6] -, jelenleg azonban a születési nem megváltoztatására semmilyen formában nincs lehetőség. Egyes vélemények szerint az, hogy a születési nemet és a hozzá kapcsolódó nevet tartalmazó anyakönyvi bejegyzés nem törölhető vagy változtatható meg, "aránytalanul korlátozza az emberek identitásának szabad megvallásához és változtatásához való jogát".[7] Az Alaptörvény kilencedik módosításának indokolása szerint a két nem teremtettsége hagyományos érték, természeti törvényszerűségen alapul, a teremtés rendjéből fakadó fogalom, amelyet nem lehet viszonylagossá tenni. Az állam feladata az eljövendő generációk érdekeinek, jogainak és jólétének védelme. A születési nem adottság, melyet megváltoztatni nem lehet: az emberek férfinak vagy nőnek születnek. Az emberi méltósághoz pedig így az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, amelynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben.[8]
Azzal mindannyian egyetérthetünk, hogy az emberi méltósághoz való jog az egyik legerősebb alapjog, amelyet az államnak védelemben kell részesítenie,[9] az azonban már nem ennyire egyértelmű, hogy miben rejlik az emberi méltóság. Szajbély szerint a nemi identitás vállalása és kibontakoztatása az érintett személy alapvető joga és szorosan kapcsolódik az emberi méltóságához.[10] Hasonló véleményen volt az Alkotmánybíróság, amikor a 43/2005. (XI. 14.) AB határozatban a transzszexuális emberek önrendelkezési jogának részeként értelmezte a nemváltoztatáshoz való jogot. Az Alaptörvény fent idézett kilencedik módosítása azonban ezzel ellentétes álláspontot képvisel. A következőkben szeretném két ország - Magyarország és az Egyesült Királyság - szabályozásának bemutatásával szemléltetni az eltérő rendelkezések mögött meghúzódó, egymással élesen szemben álló megközelítéseket.
A jogi keretek ismertetése előtt fontosnak tartom a kérdés pszichológiai alapjait bemutatni, valamint tisztázni a kapcsolódó fogalmak jelentését. A nemi identitás, transzneműség és transzszexualitás a lélektani háttér mellett egyúttal egészségügyi, elsősorban orvosi kérdések, így elengedhetetlen azok ilyen szempontú definiálása.
A nemi identitás tulajdonképpen arra utal, hogy az ember milyen neműnek érzi magát. Szerencsés esetben a férfi férfinak, a nő pedig nőnek tartja magát. Az ehhez vezető rendkívül bonyolult folyamat már az anyaméhben elkezdődik. A várandósság első harmadában dől el, hogy a gonádokból (kezdetleges ivarmirigyek) petefészkek vagy herék fejlődnek ki. Ha a magzat fejlődése rendben zajlik, akkor a genetikailag férfi (XY) magzat férfi, a genetikailag nő (XX) magzat női nemi hormonokat kezd termelni. Az androgének nemcsak a nemi szervek kialakulására vannak hatással, hanem az agy fejlődésére is. A maszkulin és a feminin agy másképpen fejlődik, és ez a hormonoknak köszönhető.[11]
A nemi identitás zavarát jelenti a transzszexualizmus, melyet sokáig mentális betegségként tartottak számon.
- 370/371 -
A kifejezést az Amerikai Egyesült Államokban 1954-ben Harry Benjamin, Transsexual Phenomenon című könyvében vezette be,[12] pedig valójában nem új jelenség, már az ókorból rendelkezünk az állapotra vonatkozó feljegyzésekkel.[13] A betegség definíciója szerint jellemző a saját biológiai nemmel szembeni elégedetlenség, a sajátja helyett az ellenkező nem testének birtoklása iránti vágy, és annak az óhaja, hogy ellenkező neműként fogadja el a környezete és a társadalom.[14] A WHO által 1980-ban elfogadott és a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló BNO 10 néven ismert kézikönyv (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) szerint a nemi identitás zavara jelenleg még mentális betegségnek számít.[15] A 2022. január 1-jétől alkalmazandó BNO 11 szerint is betegség, de nem mentális, hanem külön kategória lett, a szexuális egészség címszó alatt található. Új elnevezése nemi inkongruencia gyermekkorban, valamint nemi inkongruencia serdülő és felnőttkorban.[16] A transzszexuális emberek sokszor már gyermekkorukban úgy érzik, hogy képtelenek azonosulni azzal a nemi szereppel, amelyet biológiai vagy születéskori nemük számukra meghatároz. Úgy érzik, hogy rossz testbe születtek, mert a lelkük nem olyan nemű, mint a testük. Szívesebben öltözködnek a másik nemnek megfelelő ruhákba, játszanak a másik nemre jellemző játékokat és folytatnak nőies vagy férfias tevékenységeket.[17] Korábban nem sok lehetőségük volt, hogy ezen változtassanak, így többségük depressziós vagy alkoholista lett, illetve öngyilkosság elkövetésével tudtak csak szabadulni ettől a nyomasztó érzéstől. Napjainkban azonban többféle műtéti beavatkozás,[18] pszichoterápia és hormonális kezelés közül választhatnak.[19] Transznőnek nevezzük azt, aki férfiként született és nővé vált, transzférfinak azt, aki nőnek született, de férfi lett belőle.[20] Nem minden transzszexuális veti alá magát[21] teljes nemi átalakító műtétnek,[22] melynek során a születési nemére jellemző nemi jellegeitől megfosztják (pl. pénisz, herék, ádámcsutka eltávolítása, arcplasztika, lézeres szőrtelenítés) és a kívánt nem szerinti megjelenést alakítanak ki számára (pl. mellimplantátum, női nemi hormonok adása, vagina kialakítása).[23] Az átalakulás folyamata nagyon hosszadalmas, fájdalmas és költséges, így azt nem minden érintett engedheti meg magának, és vannak, akik egyáltalán nem is kívánják.[24] Az érintettek ebben az időszakban a leginkább sérülékenyek lelkileg, illetve ekkor vannak leginkább kitéve zaklatásoknak, hiszen egy ideig már nem és még nem tartoznak egyik nemhez sem. A tranzíció évekig is eltarthat, nemcsak az egyes beavatkozások utáni gyógyulási idő miatt, hanem azért is, mert a legtöbb orvos azt javasolja, hogy a teljes átalakulás előtt legalább két évig próbáljanak a kívánt nemnek megfelelő életet élni.[25]
Külön figyelmet érdemel a kiskorúak transzszexualitása. Magyarországon a 18 éven aluliak kérelmét - bár elenyésző számban jelentek meg - következetesen elutasították, nem véletlenül. Az elutasítást nemcsak az életkoruk, az éretlenségük és az ítélőképességüknek ezen a téren jelentkező hiánya indokolja, hanem orvosi és lélektani szempontból is ez szolgálja az érdeküket. A gyermekkori nemi identitászavarban szenvedő fiúk lányos viselkedése ugyanis csökkenhet serdülőkorban, tehát a gyermekkorában nemi inkongruencia jeleit mutató fiatal felnőttkorában nem lesz feltétlenül transzszexuális.[26]
A szakirodalom sokszor szinonimaként használja a transzszexuális és transznemű kifejezéseket, pedig a kettő nem teljesen ugyanazt jelenti. A transzszexuálisok beilleszthetők a többségi társadalom által is használt bináris kategóriába, azaz férfinak vagy nőnek tartják magukat. Transzneműek azok a személyek, akik mindkét nemmel vagy egyikkel sem azonosulnak, a két nem közötti skálán valahol elhelyezkedőnek vagy nemtelennek, esetleg egy általuk meghatározott harmadik nemhez tartozónak ér-
- 371/372 -
zik magukat.[27] A külföldi szakirodalom a genderfluid és a non-binary kifejezést használja, hazánkban talán a semleges nemű vagy a nemi identitását tekintve képlékeny szavak adhatják át ennek a tartalmát.
A magyar jogrendszer hosszú időn keresztül úgy biztosította a nemváltoztatás lehetőségét, hogy csak a névváltoztatást szabályozta, és mellette kialakult egy "így szoktuk" eljárásrend, mely egyértelműen utal arra, hogy a jelenlegi kategorikus tiltást megelőzően is inkább csak "megtűrt" kategóriába tartozott a nem jogi megváltoztatása, még úgy is, hogy az Alkotmánybíróság az 58/2001. (XII. 7.) AB határozatban a transzszexuális személyek névválasztási és névviselési jogát alkotmányos alapjogként ismerte el, majd a 27/2015. (VII. 21.) AB határozatban az Alaptörvény negyedik módosítását követően a névjoggal összefüggésben "áttekintette a kérdéskört érintő korábbi gyakorlatát és a konkrét ügy kapcsán összevetette az alapul szolgáló alaptörvényi, illetve alkotmányi rendelkezéseket, ami alapján megállapította, hogy nincs akadálya a korábbiakban kialakult és idevágó gyakorlat megfelelő alkalmazásának".[28]
A nemi átalakító műtét elvégzése és a hormonkezelés nem volt előfeltétele a nem- és névváltoztatásnak, csak egy orvosi diagnózis a transzneműség tényéről. Csak akkor volt akadálya a nem megváltoztatásának, ha az illető házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élt,[29] hiszen hazánkban csak azonos neműek élhetnek bejegyzett élettársi kapcsolatban, és csak különneműek köthetnek házasságot.
2017. január 1-je óta a névváltoztatási eljárás közigazgatási eljárás volt, melyben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgári és Anyakönyvi Főosztálya[30] járt el. Az eljárás megindításához a kérelmezőnek a következő iratokra volt szüksége: klinikai szakpszichológusi, pszichiátriai, urológiai vagy nőgyógyászati szakvélemények, eredeti születési anyakönyvi kivonat, személyes adatok igazolására szolgáló okmányok, illetve a jövőben viselni kívánt választott névről, valamint a családi állapotról szóló nyilatkozat.[31] A kérelmező által benyújtott szakvéleményeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségpolitikai Főosztálya hagyta jóvá, de feladatkörének határai és eljárási rendje nem volt tisztázott, az sem volt világos, hogy mely hatóság jogosult az érdemi döntés meghozatalára. Amennyiben a jóváhagyás megtörtént, a Kormányhivatal értesítette az illető születési helye szerinti anyakönyvvezetőt, hogy a nem és a név megváltozását az Elektronikus Anyakönyvbe vezesse át. Az eljárásrend kidolgozatlanságára utal, hogy az imént ismertetett feltételeket az érdeklődők sehol sem találhatták meg, azokhoz csak telefonos érdeklődés útján juthattak hozzá. Továbbá érdekes, vajon miért volt szükség arra, hogy "az általános urológiai vagy nőgyógyászati szakvélemény tartalmazza az urogenitális apparátus funkcionális és alaki állapotáról szóló leírást, valamint azt, hogy a sebészeti nemátalakításnak orvos- szakmai szempontból ellenjavallata nincs",[32] ha egyszer az átalakító műtét elvégzése nem volt feltétele a nem jogi megváltoztatásának.
A fent ismertetett eljárásrendből látszik, hogy a nemváltoztatásról nem született formális határozat, a születési anyakönyvi bejegyzés megváltoztatása jelentette a döntést. Az anyakönyvvezető szerepét az eljárásban az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet[33] 7. §-a határozta meg: a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv a nem megváltoztatásáról, valamint az ennek következtében szükséges utónév módosításáról a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvélemény beérkezését követő 8 napon belül értesítette a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt az anyakönyvben történő átvezetés érdekében. A nyilvántartó anyakönyvvezető a nem megváltozását a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv alapiratnak minősülő értesítése és az egészségügyi szakvélemény hitelesített fénymásolata alapján jegyezte be az anyakönyvbe.
A Transvanilla transzneműeket segítő egyesület 2015-ben részletes beadványt juttatott el az ombudsmanhoz, melyben ismertették a nem jogi elismerésének eljárási anomáliáit. Utaltak többek között arra, hogy a magyar gyakorlat, részletes jogi szabályozás híján, nem veszi figyelembe a nemzetközi ajánlásokat, az eljárás nem felel meg a gyorsaság, hozzáférhetőség, átláthatóság követelményének, a szükséges tájékoztatás is elmarad, valamint, hogy az eljárások (rögzített eljárási határidő hiányában)
- 372/373 -
rendszerint hónapokig elhúzódnak. Hangsúlyozták, hogy a kérelmek elbírálásáról nem születik alakszerű határozat, így a jogorvoslat lehetősége is esetleges, valamint, hogy nem rendezett a 18 év alattiak helyzete. Kifogásolták, hogy az iskolai bizonyítványok és egyéb hivatalos iratok beszerzése aránytalan nehézségekbe ütközik. Az érintetteket a fennálló házasságuk vagy bejegyzett élettársi kapcsolatuk felbontására kötelezni szintén sérti az alapvető jogaikat. Ennek nyomán az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálatot folytatott le, és megfogalmazta AJB-883/2016. sz. jelentését. A rendkívül részletes, 28 oldalas jelentésben az ombudsman egyetértett a beadvány készítőivel és a következő hiányosságokra, bizonytalanságokra hívta fel a figyelmet. Nincsenek jogszabályban rögzítve a nemváltoztatás feltételei, nincsenek lefektetve az erre irányuló eljárás szabályai, a döntés meghozatalára jogosult szervet sem jelöli ki törvény, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) eljárásban betöltött szerepe nem tisztázott. Egy speciális, jogszabály által nem szabályozott eljáráshoz jogkövetkezmények társulnak, mely ráadásul alapvető jogokat érint, tehát a kérdést mindenféleképpen törvényben kellene szabályozni. Mindezen anomáliák következtében sérül az érintett személyek emberi méltósághoz való joga, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog, a jogbiztonság, valamint a jogorvoslathoz való jog.
A tapasztalt nehézségek nyomán az ombudsman javasolta egy jogszabály kidolgozását, amely a tisztességes eljáráshoz való jog garanciái, a jogorvoslathoz való jog érvényesülése mellett, a nemi megerősítő műtétektől különválasztva, ehhez mérten szükséges mértékű, arányosan megállapított tartalmi feltételek, életkori szabályok előírásával biztosítja a transznemű személyeknek a nemi identitásuknak megfelelő nem és név választását és megváltoztatását, illetve hangsúlyozta, hogy a felsőfokú végzettséget igazoló okiratokon a név átjegyzését is akadálytalanul biztosítani kell.[34] A jelentés közzététele után 2016. november 14-től bizonytalan időre felfüggesztették a folyamatban lévő eljárásokat.
Az ombudsmani jelentés többféle hiányosságra hívta fel a figyelmet, melyeket nem lehetett egyik pillanatról a másikra orvosolni, így észszerű megoldásnak tűnt a kérelmek elbírálásának felfüggesztése. A kérelmezők ez idő alatt sem voltak tétlenek és a számukra elviekben biztosított jogok gyakorlati megvalósulását kikényszerítendő többféle eljárást kezdeményeztek, sok esetben civil szervezetek támogatását igénybe véve (pl. Transvanilla, Háttér). Az amúgy sem egyszerű jogi helyzetet tovább bonyolította, hogy 2017-ben Jafarizad Barenji Rana iráni állampolgárságú transzférfi - akit hazájában nemi identitása miatt üldöztek és ezért Magyarországon menekültstátuszt kapott - alkotmányjogi panasszal élt a bírósági ítélettel szemben, amely az elutasító közigazgatási határozattal szemben született. Az ő ügye meglehetősen egyedi volt, hiszen esetében azért nem volt lehetőség a nemváltoztatás engedélyezésére mert nem volt magyar születési anyakönyve, amelyben a változást át lehetett volna vezetni, így nem volt olyan szerv, amely hatáskörrel rendelkezett volna kérelme elbírálására. A kérelmező álláspontja szerint a hatóság megsértette az emberi méltóságát, valamint a magánélet- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát, jogainak korlátozása nem felelt meg a szükségesség-arányosság követelményének, ráadásul - mivel a nem és a név megváltoztatása a magyar állampolgárok számára elérhető volt - őt a származása és menekülti státusza miatt hátrányos megkülönböztetésben részesítették. Panasza nyomán született meg a 6/2018. (VI. 27.) AB határozat, amely elutasította a kérelmező panaszát, de megállapította, hogy a jogalkotó mulasztásban megvalósuló alaptörvénysértést valósított meg, amikor a menekültek alapvető jogait érintő kérdéseket szabályozatlanul hagyta. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy orvosolja a mulasztást 2018. december 31-ig. Leszögezte továbbá, hogy "mindenki jogosult arra, hogy a neve a neméhez igazodjon, sőt egyúttal kötelessége is, hogy a tényleges nemének megfelelő nevet jegyeztessen be a nyilvántartásokba".[35] Ez a megközelítés közelebb áll a nem jogi elismeréséhez, mint az eredeti nemi identitás védelméhez, ennek ellenére a határozat csak a panaszos nem magyar állampolgársága miatti hátrányos megkülönböztetését ismerte el. Sulyok Tamás párhuzamos indokolásában azonban felhívta a figyelmet, hogy a magyar állampolgárok nemének megváltoztatásával összefüggő névváltoztatás szabályozása felülvizsgálatra szorul, és javasolta fontolóra venni a nem jogi elismeréséről szóló külön törvény elfogadásának lehetőségét.[36]
Tekintettel arra, hogy Jafarizad Barenji Rana hazánkban - még az alkotmányjogi panasz benyújtását megelőzően - kimerítette összes jogorvoslati lehetőségét, a panasz benyújtásával egyidejűleg az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Kérelmében a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog (8. cikk) megsértésére hivatkozott. A bíróság döntésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a részes államokat a 8. cikk alapján tevőleges kötelezettség terheli a tekintetben, hogy biztosítsák a transznemű emberek számára az identitásuknak megfelelő nemük jogi elismerését, bár ennek konkrét módját a tagállamokra bízza. A bíróság megállapította, hogy Magyarország megsértette az Egyezmény 8. cikkében foglal-
- 373/374 -
takat, a kérelmező számára pedig nem vagyoni kártérítést ítélt meg.[37]
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2018. június 28-án a május 25-én hatályba lépett GDPR-rendelet[38] miatt felfüggesztette a nem- és névváltoztatásra irányuló kérelmek elbírálását. Álláspontja szerint a szakvélemények olyan adatokat tartalmaznak, amelyeket az eljárásban résztvevők nem jogosultak megismerni. A nemi identitás és annak megváltoztatása ténye különleges adat, ezért jogi védelemben részesítendő. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az ombudsman kérdésére válaszolva már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az anyakönyvi eljárásban a szakvélemény csak az eljárás megalapozásához elengedhetetlenül szükséges azonosító adatokat és megállapításokat tartalmazhatja, egyéb egészségügyi adatot nem, mivel az anyakönyvi hatóság által ezek az adatok már - adatkezelési cél és kompetencia hiányában - nem kezelhetőek.[39]
2020-ban sikerült pontot tenni a két éve tartó, az eljárások határozatlan időre való felfüggesztéséből adódó bizonytalanság és a még régebb óta tartó szabályozatlanság okozta jogbizonytalanság végére. A pontot a 2020. évi XXX. törvény hatálybalépése és az Alaptörvény kilencedik módosítása jelentette.
2020. május 29-én lépett hatályba az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény, melynek 33. §-a rendelkezett az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról. Ennek értelmében a törvény 3. §-a a következő x) ponttal egészült ki: "E törvény alkalmazásában [...] születési nem: az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem." A törvény 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lépett: "A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza [...] az érintett [...] születési nemét", mely adat nem változtatható meg.[40] A törvényben több helyen megjelenő "neme" szövegrész helyébe a "születési neme" szövegrészt rendelte alkalmazni. A 2020 májusában elkezdődött törvénymódosítást júliusban újabb követte. A 315/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése 2020. július 2. napjával hatályon kívül helyezte a 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet korábban idézett 7. §-át. Ezzel a módosítással a nem jogi értelemben történő megváltoztatása lehetetlenné vált. A nemátalakító műtétek, illetve a hormonális kezelések azonban továbbra sem tiltottak, így a jövőben előállhat olyan helyzet, hogy valaki az orvosi beavatkozások következtében másfajta megjelenéssel bír, mint amelyet a hivatalos okmányai alapján várnánk.
A transzneműek körében a módosító törvény komoly csalódást okozott, a legnagyobb felháborodást mégis a jogszabály 33. § (5) bekezdése váltotta ki, amely beiktatta az At. 101/A. § (2) bekezdését. Eszerint a módosítások hatálybalépése előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell az új eljárási szabályokat. Tekintettel arra, hogy 2018 júniusa óta a beadott kérelmeket nem bírálták el, rövid időn belül számos kérelem került elutasításra ezen módosításra és az eljárás okafogyottságára hivatkozva. Az elutasító határozatokat a Háttér Társaság támogatásával közigazgatási perben támadták meg az érintettek. A Miskolci Törvényszék 2020 decemberében az Alkotmánybírósághoz fordult és kérte az At. 101/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását. Hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében és a XXIV. cikk (1) bekezdésében foglaltakra, álláspontja szerint a törvénymódosítás a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, valamint sérti az ügyfél tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát.
A beadvány nyomán született 11/2021. (IV. 7.) AB határozat kimondta, hogy az állam intézményvédelmi kötelezettsége körében nem alkothat olyan eljárási kereteket, amelyek valamely Alaptörvényben biztosított jogot alaptörvény-ellenes módon korlátoznak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az At. 101/A. § (2) bekezdése sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, ezért azt megsemmisítette.[41] Utalt arra, hogy az "Alkotmánybíróság következetes felfogása szerint a jogrendszer egészének, annak részterületeinek, valamint egyes szabályainak világosnak, egyértelműnek, hatásukat tekintve kiszámíthatónak és a norma címzettjei számára előre láthatónak kell lenniük és a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat kell hordozniuk".[42] Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot és nem nyilváníthat vala-
- 374/375 -
mely magatartást jogellenessé.[43] Az Alkotmánybíróság megállapításával egyetértek, hiszen a jogszabályváltozás képezte akadályát annak, hogy az ügyfél érvényesíteni tudja azon jogait, amelyek az eljárás megindításának időpontjában őt megillették. Egyértelmű, hogy egy eljárási szabály nem "írhatja felül" az anyagi jogi igényt. Tovább bonyolítja azonban a helyzetet, hogy az érintetteknek a jogszabályváltozás előtt is csak elvi lehetőségük volt az eljárás megindítására, hiszen a kérelmeket 2018 óta valójában nem bírálták el, így megvalósult a tisztességes eljáráshoz való jog, valamint az észszerű időn belüli befejezéshez való jog sérelme is. Erre utalt az Alkotmánybíróság, mikor megállapította a XXIV. cikk (1) bekezdésének sérelmét. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a megváltozott szabályozás következtében a nemi átalakításon átesett személyeknek nincs lehetőségük arra, hogy a névváltoztatással egyidejűleg nemük megváltoztatását is kérjék. Ennek következtében a személyes okmányaikban olyan személyes adat válik nyilvánossá (pl. női név és női külső mellett a bejegyzett neme férfi), amelyhez egyébként az érintett kifejezett hozzájárulására lenne szükség.[44] Az At. 44. § (3) bekezdése szerint anyakönyvezni csak a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet. Hazánkban - más országoktól eltérően - nincsenek uniszex nevek, amelyeket mindkét nem képviselői viselhetnek, így erre a helyzetre jelenleg nem található megoldás.
Varga Judit igazságügyi miniszter 2020. november 10-én nyújtotta be a kormány nevében törvényjavaslatát,[45] melynek nyomán a Parlament december 15-én elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását. Az L) cikk korábbi változata - mely szerint "Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony" - kiegészült a következő mondattal: "Az anya nő, az apa férfi."[46] A XVI. cikk (1) bekezdése, mely így szól: "minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz", szintén további pontosítást kapott: "Magyarország védi a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést."[47] A törvényjavaslat indokolása szerint a születési nem adottság, melyet megváltoztatni nem lehet: az emberek férfinak vagy nőnek születnek, valamint biztosítani szükséges a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, amelyet az államnak a rendelkezésre álló összes eszközzel meg kell védenie.[48] Ez az alaptörvény-módosítás egy lényeges végpontja lett a korábbi törvénymódosításoknak, hiszen így zárult be a kör és lett alkotmányos alapja a változtatásoknak, aminek a fényében a 11/2021. (IV. 7.) AB határozat is más megvilágításba kerül. A jogalkotó által elérni kívánt cél az indokolásban nem jelenik meg, azonban feltehetően abban bízik, hogy ha a gyermeket nagykorúsága elérése előtt olyan környezet veszi körül, amely abban támogatja, hogy a születéskori nemi identitása a valódi identitása és megerősíti benne, hogy annak megváltoztatása szembe megy a keresztény kultúrán alapuló értékrenddel, akkor vélhetőleg felnőtt korára nem lesz transzszexuális. Véleményem szerint ezen jogalkotói szándékra utal a 2021. évi XXIX. törvénnyel módosított 1997. évi XXXI. törvény újonnan beiktatott 6/A. §-a: "E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg." Jelen tanulmány keretei nem terjednek ki a homoszexualitásra, azonban úgy tűnik, a jogalkotó evidenciaként kezeli, hogy a homoszexualitás és a transzszexualitás is tanult viselkedés, holott a pszichológusok körében jelenleg uralkodó álláspont szerint mindkét jelenség genetikailag meghatározott, azaz velük születik.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága több alkalommal is elmarasztalta az Egyesült Királyságot e területen, de legnagyobb hatása a 2002-ben Goodwin kontra Egyesült Királyság ügyben hozott ítéletnek volt. Az 1937-ben férfiként született Christine Goodwint a munkahelyén és a magánéletében is számtalan megaláztatás érte a nemi átalakulása alatt és azt követően. Ez mindenekelőtt abból adódott, hogy a társadalombiztosítási azonosítója nem változott meg, így abból kiderülhetett, hogy korábban milyen néven és milyen neműként szerepelt a nyilvántartásokban. A Bíróság részben Goodwinnek adott igazat,[49] és so-
- 375/376 -
kadik alkalommal hívta fel az Egyesült Királyság figyelmét a transzneműekre vonatkozó jogi szabályozás hiányosságaira és eljárásuk emberi méltóságot sértő voltára. A Bellinger kontra Bellinger ügyben[50] 2003-ban hozott hazai bírósági ítélet is hatással volt a jogalkotásra. Ekkor még nem volt lehetőség a nem jogi elismerésére és az azonos neműek házasságkötésére sem, ez képezte a jogvita alapját. Az akkor hatályos szabályozás csak férfi és nő közötti házasságot ismert el, így amikor a transzszexuális nő, aki születésekor férfi volt, házasságot akart kötni egy férfival, ezt nem tehette meg. A Lordok Háza és a Parlament is megállapította, hogy az angol jogszabály sérti a felperes jogait, de ekkor ennél többre nem jutottak.
Végül 2004-ben törvényt fogadtak el a nem jogi elismerésének részletes szabályairól (Gender Recognition Act), amely 2005 áprilisában lépett hatályba, és minden 18 évnél idősebb személy számára biztosítja a nem jogi elismerésének lehetőségét. A törvény nem a születési nem megváltoztatásának nevezi a folyamatot, amikor valaki a születési nemét a másik nemre cseréli, hanem a nem jogi elismerésének, mert abból indul ki, hogy a nem az érintett önmeghatározásán alapszik, az állam feladata ennek jogi elismerése.
2018-ban elindult egy konzultáció a törvény reformjáról, melynek célja volt a nem jogi elismerésének még egyszerűbbé tétele, a folyamatban a bürokrácia csökkentése, de a reform a COVID járvány miatt háttérbe szorult, illetve azért is, mert a konzultáció hatalmas vitákat generált. A transzneműeket támogató szervezetek azt szerették volna elérni, hogy ne legyen szükség orvosi igazolásra és a házastárs hozzájárulására az ún. GRC igazolás (a nem jogi elismeréséről szóló igazolás) megszerzéséhez, legyen elegendő az önmeghatározás, valamint szerették volna, ha találnak valami megoldást a non-binary személyek (akik egyik nemhez sem sorolják magukat) jogi helyzetének rendezésére.[51] Ez utóbbiakat, úgy tűnik, a parlament nem támogatja, ígéretet tettek azonban az eljárási költségek csökkentésére, az eljárás modernizálására, valamint további klinikák megnyitására, hogy csökkenteni tudják a várólisták hosszát.[52] A reformfolyamat kezdetén a miniszterelnök (Theresa May) azt is kijelentette, hogy mindent el fognak követni, hogy az eljárás egészségügyi jellegét elvegyék (de-medicalise), hiszen transzneműnek lenni nem betegség, így nem is szabad őket betegként kezelni.[53] A konzultációban 100 000 fő vett részt, jelentős részük támogatta az eljárás demedikalizációját, ennek ellenére a kormány visszalépett, és továbbra is szükségesnek tartja az orvosi igazolások beszerzését a nem jogi elismeréséhez.[54]
A törvénymódosítással kapcsolatos konzultáció erős társadalmi visszhangot váltott ki, és úgy tűnik, hogy a társadalom a kérdés megítélésével két táborra szakadt. A két szélsőséget a genderkritikus feministák és a transznemű aktivisták jelentik. Előbbiek aggodalmaiknak adtak hangot. Attól tartanak ugyanis, ha a kizárólag nők részére fenntartott terek (pl. női börtönök, női áldozatok menedékháza, női öltözők) az olyan transznők számára is nyitva állnának, akik csak önmeghatározás alapján lettek nők, a testük valójában továbbra is egy férfi teste, ez potenciális veszélyt jelentene az ott tartózkodó "valódi" nők számára, és akár áldozattá is válhatnak. Sőt bizonyára lennének férfiak, akik ezt kihasználva próbálnának meg sebezhető nők közelébe férkőzni. Felhívták továbbá a figyelmet arra, hogy nem kellene túlzásokba esni a transzneműek kíméletével, azaz ne nevezzenek senkit transzfóbnak, ha utalást tesz arra, hogy egy transznőnek nincsen például méhe vagy hogy nem szükséges a transzférfiakat prosztatarákszűrésre hívni. Ugyanakkor az aktivisták azt szeretnék, hogy a nemváltoztatás még egyszerűbb legyen, csak önmeghatározáson alapuljon, egyszerű formaság legyen csupán.[55]
A brit kormány meghatározása szerint a nem (biológiai nem) az egyén biológiai jellemzőin alapul, anatómiai meghatározottságú, általában nő és férfi, a születéskor állapítják meg. A társadalmi nem egy spektrumon ábrázolható a férfias és a nőies viselkedés között. Ebben az értelemben a nemi identitás az egyén személyes meghatározásán alapszik, ez nem biztos, hogy azonos azzal a nemmel, amelyet születésekor megállapítottak.[56]
Az állam nem tartja feladatának, hogy a gyermek születéskori nemi identitását védje, erre egyetlen törvényben sem történik utalás. Transzszexuális gyerekek esetében
- 376/377 -
kimondottan támogatja a nemváltoztatást, amennyiben a gyermek más neműnek érzi magát, mint amilyen neműnek anyakönyvezték.
A gyermek születéskori nemi identitását - abban az értelemben, ahogy az a magyar Alaptörvényben megjelenik - az angol jogszabályok nem részesítik védelemben. A transznemű gyermekek nemi identitásának védelme alatt azt értik, hogy támogatni kell őket abban, hogy megtalálják a számukra komfortos nemi identitást, ennek érdekében az iskolában az oktatás során tájékoztatást kaphatnak a nemi identitászavarról, felkereshetnek nemiidentitás-klinikát, ahol orvosi és pszichológiai segítséget is igénybe vehetnek. Az állam azzal is támogatja a transznemű gyerekeket, hogy igyekszik a tanárokat, diákokat, egészségügyi dolgozókat és pszichológusokat felkészíteni arra, hogy milyen speciális igényeik vannak, és miként lehet ezeket kielégíteni.
A szabályozás koncepciója olyan, hogy a szülőket nem mindig az "anya" és "apa" fogalmai szerint különbözteti meg, hanem "anya" és "másik szülő", azzal, hogy az anya személye minden esetben biztos: az a nő, aki a gyermeket kihordta és megszülte, függetlenül a közöttük lévő genetikai kapcsolattól.[57] Ha valaki úgy változtatja meg a nemét, hogy már van gyermeke, akkor az anyakönyvi bejegyzést nem fogják megváltoztatni, tehát továbbra is apaként vagy anyaként lesz bejegyezve, függetlenül az aktuális nemétől.
Jelenleg tizenegy állami klinikán végeznek nemátalakító műtéteket és a hozzájuk kapcsolódó kezeléseket, ezeket a társadalombiztosítás finanszírozza. További klinikák megnyitását tervezik 2021-re, mert 24-30 hónapos várólisták vannak. E területen működnek magánklinikák is, ahol ugyan rövidebbek a várólisták, ám a nemváltoztató műtét kívül esik a társadalombiztosítás körén. Működik továbbá egy olyan egészségügyi intézmény is - a Tavistock and Portman NHS Foundation Trust[58] -, amely kimondottan gyermekeket fogad, és ez az egyetlen, gyermekek számára fenntartott nemiidentitás-klinika. A gyermekeken 18 éves korukig nem végeznek nemátalakító műtétet. 16 éves kor alatt csak lelki támogatást és pszichoterápiát kapnak, ha szükséges, a nemi érést blokkoló hormonkezelést, melynek hatása visszafordítható. 16 éves kortól kaphatnak nemi hormon kezelést, melynek hatása visszafordíthatatlan.
A 18 év alatti gyermek nemének tényleges - műtéti vagy hormonális úton való - megváltoztatása régóta parázs vitákat generál. 2020 decemberében született egy ítélet,[59] a Tavistock and Portman NHS Foundation Trusttal szemben. A klinika már tízéves kortól támogatja a nemi érést késleltető gyógyszerek adását a nemi diszfóriában szenvedő gyermekek számára. A felperes Quincy Bell, aki lányként született, 15 éves korában kezdte kapni a nemi érést gátló hormonokat, később férfi nemi hormonokat is kapott. A másik felperes "A", egy 15 éves lány édesanyja, akit szintén hormonokkal kezeltek a klinikán. A felperesek állítása szerint ez a beavatkozás jogellenes volt, hiszen a 18 év alatti gyermekeknek még nincs meg a kellő érettségük ahhoz, hogy belássák ennek következményeit, így megalapozott beleegyezésüket sem adhatták hozzá. A bíróság nem vizsgálta, hogy a gyermekek számára előnyös vagy sem az ilyesfajta beavatkozás, hanem arra helyezte a hangsúlyt, hogy a gyermek ítélőképessége elegendő volt-e a kezelésbe való beleegyezéshez. Azaz képes volt-e megérteni, felfogni és súlyának megfelelően értékelni a rendelkezésére bocsátott információkat. A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy 13 év alatt egy gyermek erre nem képes. 14-15 éves korban sem valószínű, hogy képes felfogni döntése hosszú távú következményeit. 16 év felett azonban vélelmezhető, hogy a gyermek kellő belátási képességgel rendelkezik ahhoz, hogy beleegyezését adja a kezelésbe. A bíróság végül nem foglalt állást a tekintetben, hogy a jövőben milyen eljárásrendet kellene követnie a klinikának, elsősorban azért nem, mert a késlekedés ugyanúgy sértheti a gyermek érdekét, ennek megítélése pedig nem jogi, hanem orvosi kérdés.[60]
A kutatási témát érintő főbb szabályozási elveket több jogforrás fekteti le. Ezek közé sorolható a házassági törvény (Marriage Act 1949),[61] amely az anglikán egyház hagyományain alapuló szabályokat tartalmaz, szabályozza az azonos neműek és a transzneműek házasságkötését is; a családjogi törvény (Family Law Act 1996),[62] az emberi jogokról szóló törvény (Human Rights Act 1998),[63] amely az Emberi Jogok Európai Egyezménye (European
- 377/378 -
Convention on Human Rights) nyomán született. Ez utóbbi szabályozási körébe tartozik a magánélet és családi élet tiszteletben tartásához való jog, a házasságkötéshez és családalapításhoz való jog, bármiféle megkülönböztetés nélkül.[64] A magánélet körébe tartozik a szexualitás, az ember teste, a nemi identitása, a megjelenése és az öltözködése, a kapcsolatai, valamint a személyes adatainak védelme. A családi élet körébe sorolják a családi kapcsolatok fenntartásához való jogot, melyet kiterjesztenek minden családra.[65] Az azonos neműek házasságát külön törvény (Same Sex Couples Marriage Act 2013) szabályozza.[66] A gyermekekről és családokról szóló törvény (Children and Families Act 2014)[67] az örökbefogadásról, a gyermekek jogairól és a gyermekvédelemről, a szülőket megillető támogatásokról és a rájuk vonatkozó munkajogi szabályokról rendelkezik. Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény (Birth and Death Registration Act 1953)[68] értelmében az apa fogalma alatt bizonyos esetben az anya nőnemű partnerét kell érteni.[69] E jogforrások közé tartozik továbbá az egyenjogúsági törvény (Equality Act 2010),[70] az emberi jogokról szóló törvény (Human Rights Act 1998),[71] valamint a nem jogi elismeréséről szóló törvény[72] (Gender Recognition Act 2004).[73]
A nem megváltoztatásának és a nem jogi elismerésének folyamatát a Gender Recognition Act (a továbbiakban: GRA) szabályozza. A GRA szerint a nem jogi elismeréséhez nem szükséges az illető nemét ténylegesen (hormonálisan vagy műtétileg) megváltoztatni, ahhoz elegendő egy orvosi igazolás a nemi diszfóriára meglétéről, illetve igazolnia kell, hogy legalább két éve a kívánt nemének megfelelő életet él, valamint nyilatkoznia arról, hogy élete végéig így szeretne élni. Ehhez csak be kell nyújtania egy kérelmet (legal gender recognition) egy ennek elbírálására jogosult testülethez (Gender Recognition Panel), és kap egy bizonyítványt a nem elismeréséről (ún. GRC, azaz gender recognition certificate; ennek megszerzése 3-6 évet is igénybe vehet).[74] Ennek birtokában kérheti, hogy változtassák meg az anyakönyvi bejegyzést. A születéskori neme a továbbiakban sehol sem lesz feltüntetve. 2005 és 2019 között 5850 ember kapott a nem elismeréséről szóló bizonyítványt.[75]
Ahhoz, hogy valaki megváltoztassa a nevét és a nemét a hivatalos okmányaiban, nem szükséges a GRC. Ha valaki meg szeretné változtatni a nevét, azt Deed Poll-lal (egy teljes bizonyító erejű magánokirat, amely igazolja a név megváltozását) is megteheti: készít saját magának egy okiratot, melyben nyilatkozik arról, hogy a továbbiakban a jelenlegi helyett egy másik nevet kíván használni. Ezen azt is jelezheti, hogy Miss vagy Mister, azaz az okmányban lényegében megváltozik a neme, bár ez még nem jelenti a nem jogi elismerését. Ezt két tanú jelenlétében aláírja (a régi és az új nevén is). Ezt a nyilatkozatot minden intézménynek (pl. szolgáltatók) el kell fogadnia. Ennek bizonyító erejét lehet fokozni úgy, hogy azt a bíróság is jóváhagyja (enrolled deed poll). Ebben az esetben a személy neve a hivatalos nyilvántartásokban is megváltozik.[76]
A nevet már 16 éves kortól meg lehet változtatni, ehhez nem kell szülői hozzájárulás. 16 éves kor alatt a szülők változtathatják meg a gyermek nevét, ehhez minden szülői felügyelet gyakorlásra jogosultnak hozzá kell járulnia.[77] Az utóbbi hét évben erősen megemelkedett azon 18 év alatti gyermekeknek a száma, akik deed poll-lal változtatták meg a nevüket,[78] de ez még nem jelenti a nemük tényleges vagy jogi megváltozását.
A nem tényleges megváltoztatására csak 18 éves kor felett van lehetőség. A nem tényleges megváltoztatásának eljárása a következő elemekből áll: háziorvostól származó orvosi beutaló egy állami nemiidentitás-klinikára (Gender Identity Clinic), magánklinikára nem szükséges orvosi beutaló;
- 378/379 -
formanyomtatvány kitöltése; Real Life Test (klinikáktól függően 3-24 hónapig), azaz a választott nemének megfelelően kell élnie; orvosi és pszichológusi konzultáció; esetleg hormonális kezelések és nemátalakító műtétek.
Főszabály szerint a nem jogi elismerése esetén a házastársnak/élettársnak vétójoga van. Ha az illető házasságban él, a GRC (gender recognition certificate) megszerzéséhez a házasságot nem kell felbontani, de ehhez a házastárs egyetértése is szükséges. Mindkettejüknek nyilatkoznia kell arról, hogy a házasságot fenn kívánják tartani. Ha nem akarják fenntartani a házasságot, vagy a házastárs élt a vétójogával, akkor a transznemű személy kap egy átmeneti bizonyítványt (interim certificate), melynek birtokában kérheti a házasság felbontását vagy érvénytelenítését. Ameddig a házasságot meg nem szüntetik, nem kaphatja meg a teljes GRC-t[79] (kivéve, ha Skóciában házasodtak, mert ott ez nem feltétel). Ha a kérelmező élettársi kapcsoltban él és azt Angliában, Walesben vagy Észak-Írországban regisztrálták, akkor nem kell megszüntetni, de az élettársnak ez esetben is vétójoga van. Ha az élettársi kapcsolatot Skóciában regisztrálták, akkor azt meg kell szüntetni vagy házassággá alakítani (convert to marriage) még a kérelem benyújtása előtt.
A GRC birtokában a személyt a továbbiakban az abban feltüntetett nemének megfelelően kell kezelni, azaz az új nemének megfelelő nyugdíjkorhatár vonatkozik rá, valamint minden, nemhez köthető jog és kötelezettség megilleti, terheli.[80] A nem megváltozása nincs hatással az illető szülői felügyeleti jogaira, anyai vagy apai státusza a gyermeke vonatkozásában megmarad.[81] Az öröklésre, a nemesi címekre és kitüntetésekre sincs hatással.[82] A nemváltoztatás ezeken túl az örökbefogadásra sincsen hatással, illetve transzneműek is fogadhatnak örökbe.
Az Egyesült Királyságban a transzszexuális személyek jogai minden szinten biztosítottak, saját önmeghatározásuk alapján eldönthetik azt is, hogy milyen mélységben kívánják születési nemüket megváltoztatni. A változásnak van egy orvosi-pszichológiai és egy jogi vetülete. Az előbbi arra utal, hogy a transznemű személynek lehetősége van eldönteni, hogy mire van igénye: egyszerűen csak azt szeretné, hogy nőként kezeljék, "miss"-nek szólítsák és "she"-ként utaljanak rá, de a megjelenésén nem kíván változtatni, vagy megelégszik azzal, hogy női ruhákat, frizurát és sminket visel, esetleg női nemi hormonok segítségével kis mértékben megváltoztatja a testét, vagy elmegy egészen a nemátalakító műtétig, melynek során a férfi ivarszerveit eltávolítják, vaginát és emlőket alakítanak ki számára.
A kérdés jogi vetülete is hasonló fokozatosságról árulkodik: az érintett eldöntheti, hogy meddig kíván elmenni. A transznemű személyeknek lehetőségük van arra, hogy csak a nevüket változtassák meg, de a hivatalos irataik nem változnak, csak lesz egy teljes bizonyító erejű okiratuk egy másik névvel (erre kérhetik például kiállítani a számláikat). A következő szint, amikor ezt a névváltoztatásról szóló okiratot a bíróság (Royal Court of Justice Queen's Bench Division) is jóváhagyja, ekkor az illető nyilvántartásokban szereplő neve is megváltozik, és ennek birtokában kérhet az új nevére szóló személyi igazolványt, jogosítványt vagy útlevelet. Aki ennél tovább szeretne menni, kérheti a Gender Recognition Certificate-et (GRC). Ehhez már bizonyos feltételeknek eleget kell tenni, kell hozzá például orvosi igazolás a nemi identitászavar fennállásáról, de a nem tényleges megváltoztatása ennek sem előfeltétele. Amennyiben megkapja ezt a bizonyítványt, kezdeményezheti az újra-anyakönyvezését.
A születési nem megváltozása hatással van bizonyos kérdésekre, például a nyugdíjkorhatárra, másokra azonban egyáltalán nincsen, például házasság, szülőség, szülői felügyeleti jog, örökbefogadás. A szabályozás alapvetően abból indul ki, hogy a transznemű személyeknek ugyanolyan emberi méltóságuk van, mint bárki másnak, és ugyanúgy megilleti őket a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelem.
Tekintettel arra, hogy az azonos neműek számára is biztosított a házasságkötés és a családalapítás, a nem megváltoztatása nem eredményez jogilag megoldhatatlan helyzeteket. Az ilyen kapcsolatokban nevelkedő gyermekek családi jogállása is rendezett, a kérdést például a szülői státusz (anyakönyvi bejegyzésben) és a szülői felügyelet gyakorlásának (melyet megállapodással vagy bírósági határozattal lehet rendezni és kettőnél több személyt is megillethet) megkülönböztetésével oldották meg.
Hazánk a brit megoldással szemben ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett, és a kérdést egészen más oldalról közelíti meg, annak ellenére, hogy valójában ugyanabból indul ki: az emberi méltóságból. 2001-es határozatában az Alkotmánybíróság még amellett foglalt állást, hogy a nemváltoztatással összefüggésben az utónév nemnek megfelelő utónévre történő megváltoztatása olyan alapvető jog, amely nem korlátozható.[83] A nemét megváltoztató személy által megjelölt, a névjogi szabályoknak egyébként megfelelő utónév anyakönyvezését a hatóság nem tagadhatja meg.[84]
- 379/380 -
Az emberi méltóság mibenlétének értelmezése sokkal több kérdést vet fel, mint amennyi adekvát válasszal bírunk ezen a téren. Annyi bizonyos, hogy az emberi méltóság oszthatatlan és korlátozhatatlan és minden emberre nézve egyenlő. De vajon mi a fontosabb? Az egyén önrendelkezési joga, amely az emberi méltóság egy lényeges alkotóeleme, vagy az állam kötelezettsége, mely szerint az állampolgárt meg kell védenie a hibás döntések meghozatalától és annak káros következményeitől? A gyermekek esetében ez a fokozott odafigyelés és védelem teljesen jogos, hiszen egy nem kellően megfontolt döntésnek visszafordíthatatlan következményei lehetnek. De vajon mi indokolja a felnőtt emberek esetében a döntési szabadság korlátozását?
A magyar jogszabályok a nemváltoztatáshoz való jogot - ha azt pusztán egészségügyi kérdésnek tekintjük, amelybe az állam nem avatkozik bele - lényegében továbbra is biztosítják, mindössze annak jogi elismertetése vált lehetetlenné. Ha a jogi elismerést csak adminisztratív kérdésnek tekintjük, akkor kijelenthetjük, hogy a transz személyek önrendelkezési joga nem sérül, az államnak pedig kellő mozgásteret kell biztosítani a tekintetben, hogy a hivatalos nyilvántartásokban a születéskori vagy az aktuális nemet, esetleg mindkettőt nyilvántartsa. Az Európai Unió és tagállamai, az Európa Tanács,[85] valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban más megközelítést tettek magukévá, így a magyar szabályozás kivételesnek tekinthető. ■
JEGYZETEK
[1] A 2022. január 1-jétől alkalmazandó BNO 11 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása 11. verzió) szerint nem tekinthető mentális betegségnek, de továbbra is betegség.
[2] Simon Lajos - Svébis András Róbert - Kórász Krisztián: A transzszexualizmus kultúrtörténeti háttere. Lege Artis Medicinae. 2011/3. sz. 236.
[3] Pl. A.P. Garcon et Nicot kontra Franciaország, 2017. április 6., no. 79885/12; Van Kück kontra Németország, 2003. június 12., no. 35968/97; Christine Goodwin kontra Egyesült Királyság, 2002. július 1., no. 28957/95.
[4] Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Egyezmény).
[5] Az Alaptörvény rendelkezése [XVI. cikk (2) bek.] az 1997. évi XXXI. törvény 3/A. §-ba is bekerült: "A gyermekvédelmi rendszerben az állam védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát" (2021. évi LXXIX. törvény 1. §).
[6] AJB-883/2016 sz. ügy, Székely László ombudsman átfogó jelentése.
[7] Márki Dávid - Szaniszló Réka (szerk.): Közjogi fogalmak közérthetően. Szeged, Iurisperitus, 2020. 50.
[8] Az Alaptörvény 9. módosításáról szóló T/13647 sz. törvényjavaslat indokolása.
[9] Alaptörvény I. cikk (1) bekezdés: "Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelessége." II. cikk: "Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz [...]."
[10] Szajbély Katalin: A nemi identitás alapjogi védelme a magyar és nemzetközi emberi jogi standardok fényében. Közjogi Szemle. 2020/2. sz. 32.
[11] Atkinson, Richard C.- Hilgard, Ernest: Pszichológia. Budapest, Osiris, 2004. 401.
[12] Csajbók Éva - Páll István - Magony Sándor - Sepp Krisztián - Valkusz Zsuzsanna: A felnőttkori transzszexualizmus kezelése. Magyar Belorvosi Archívum. 2016/2-3. sz. 134.
[13] Simon-Svébis-Kórász: i. m. 234.
[14] Regier, Darrell A. - Kuhl, Emily A. - Kupfer, David J.: The DSM-5: Classification and criteria changes. World Psychiatry. 2013/2. sz. 92-98.
[15] A betegség BNO kódja: F64. (F: mentális és viselkedési zavarok, 64 a nemi identitás zavarai.)
[16] Rodriguez, Fernandez - Granada, Menedez - Gonzalez, Villaverde: Gender Incongruence is no longer a mental disorder. Journal of Mental Health and Clinical Psychology. 2018/5. 6-8. https://www.mentalhealthjournal.org/articles/gender-incongruence-is-no-longer-a-mental-disorder.html (2021.03.09.)
[17] Comer, Ronald J.: A lélek betegségei. Budapest, Osiris, 2005. 454.
[18] Gender Reassignment Surgery.
[19] Csajbók-Páll-Magony-Sepp-Valkusz: i. m. 134-140.
[20] Vecsey Katalin: Transzszexuális hangterápia. Gyógypedagógiai Szemle. 2010/3. sz. 195.
[21] Griffin, Christopher: Recognition against Liberation: On the UK's unreformed gender recognition act. Interfere: Journal for Critical Thought and Radical Politics. https://interferejournal.org/2020/10/30/recognition-against-liberation-on-the-uks-unreformed-gender-recognition-act/ (2021.05.11.) 2.
[22] Az első világhírű nemi átalakító műtétet George Jorgensenen végezték az Egyesült Államokban. Lásd: Comer: i. m. 454.
[23] A WPATH (World Professional Association for Transgender Health: Transzneműek Egészségéért Szakmai Világszervezet) által kidolgozott ellátási standard tartalmazza a háziorvosi, nőgyógyászati, urológiai, pszichológiai, hormonális és a sebészeti kezelésekre vonatkozó javaslatokat.
[24] Vagy csak részlegesen kívánják. A transznők gyakrabban élnek a teljes átalakítás lehetőségével, mint a transzférfiak. A pénisz kialakítása például rendkívül kockázatos, számos szövődményt eredményezhet, így a transzférfiak rendszerint megelégszenek az emlők, a petefészek és a méh eltávolításával, valamint a férfi nemi hormonok rendszeres szedésével.
[25] Csajbók-Páll-Magony-Sepp-Valkusz: i. m. 136.
[26] Kórász Krisztián: A nemi disphoria jogi vonatkozásai és a kezelés folyamata Magyarországon. Orvosi Hetilap. 2015/30. sz. DOI: 10.1556/650.2015.30211. 1216.
[27] Takács Judit - Dombos Tamás: Az LMBT emberek társadalmi integrációját segítő tényezők Magyarországon. In: Kovách Imre - Dupcsik Csaba - P. Tóth Tamás - Takács Judit (szerk.): Társadalmi integráció a jelenkori Magyarországon. Budapest, Argumentum, 2012. 383-397. http://real.mtak.hu/11453 (2021. 05.12.)
[28] 27/2015. (VII. 21.) AB határozat [23] pont.
[29] 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról (a továbbiakban: At.), 69/B. § (4) bek., 32. § (3) bek.
[30] Korábban Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Anyakönyvi Osztálya.
[31] Kórász: i. m.
[32] Csajbók-Páll-Magony-Sepp-Valkusz: i. m. 136.
[33] Hatálytalan 2020. július 2-től. Korábban 32/2014 (V. 19.) KIM rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól.
[34] AJB-883/2016. sz. ügy, Székely László ombudsman átfogó jelentése. 28.
[35] 6/2018. (VI. 27.) AB határozat [47] pont.
[36] 6/2018. (VI. 27.) AB határozat [68] pont.
[37] Rana kontra Magyarország, 2020. július 16., no. 40888/17, https://www.refworld.org/pdfid/5f11a1f90.pdf (2021.04.30.)
[38] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet). HL L 119., 2016.5.4., 1-88.
[39] Az alapvető jogok biztosának AJB-883/2016. sz. jelentése, 14.
[40] A 2020. évi XXX. törvény 33. § (3) bekezdése értelmében "Az At. 69/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: »Az (1) bekezdés b) pont be) alpontjában meghatározott adat nem változtatható meg.«"
[41] Az említett szakasz 2021. április 8. napjától hatálytalan.
[42] 11/2021. (IV. 7.) AB határozat [21]-[22] pont.
[43] 2010. évi CXXX. törvény, 2. § (2) bek.
[44] 11/2021. (IV. 7.) AB határozat [44]-[45] pont.
[45] Az Alaptörvény 9. módosításáról szóló T/13647. sz. törvényjavaslat.
[46] Hatályos 2020. december 23-tól.
[47] Hatályos 2020. december 23-tól.
[48] A T/13647 sz. törvényjavaslat indokolása.
[49] Kérelmében Goodwin az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8, 12, 13 és 14. szakaszának megsértésére hivatkozott, melyek a következőkben öltöttek testet: a foglalkoztatás, a szociális biztonság és a nyugdíj terén érte hátrányos megkülönböztetés, valamint kifogásolta, hogy nem köthetett házasságot. A Bíróság a 8. és 12. cikk megsértése tekintetében igazat adott Goodwinnek [Goodwin kontra Egyesült Királyság ítélet, https://hudoc.echr.coe.int/eng-press#(%22itemid%22:[%22001-60596%22]) (2021.03.09.)]
[50] Berlinger v Berlinger, 10 April 2003 UKHL 21, https://publications.parliament.uk/pa/ld200203/ldjudgmt/jd030410/bellin-1.htm (2021.03.09.)
[51] Griffin: i. m.
[52] Government responds to Gender Recognition Act consultation, https://www.gov.uk/government/news/government-responds-to-gender-recognition-act-consultation (2021.03.09.)
[53] https://www.stonewall.org.uk/our-work/campaigns/2018-gender-recognition-act-consultation-begins-reform-journey-toward-full-trans (2021.03.21.)
[54] Murphy, Simon - Brooks, Libby: Medical diagnosis will still be required in England and Wales after consultation on 2004 Gender Recognition Act, https://www.theguardian.com/society/2020/sep/22/uk-government-drops-gender-self-identification-plan-for-trans-people (2021.03.22.)
[55] Hinsliff, Gaby: The gender recognition act is controversial - can a path to common ground to be found? https://www.theguardian.com/world/2018/may/10/the-gender-recognition-act-is-controversial-can-a-path-to-common-ground-be-found (2021.03.29.)
[56] What is the difference between sex and gender? https://www.ons.gov.uk/economy/environmentalaccounts/articles/whatisthedifferencebetweensexandgender/2019-02-21 (2021.03.09.)
[57] Human Fertilisation and Embriology Act, 33. szakasz, https://www.legislation.gov.uk/ukpga/2008/22/contents (2021.03.09.)
[58] https://tavistockandportman.nhs.uk/ (2021.03.09.)
[59] Quincy Bell and A v Tavistock and Portman NHS Trust and others, 1 December 2020 [2020] EWHC 3274, https://www.judiciary.uk/wp-content/uploads/2020/12/Bell-v-Tavistock-Judgment.pdf (2021.03.09.)
[60] Dokumentumok, melyeket be kell nyújtani a GRC igénylésekor: a) a nemi identitászavarról szóló orvosi igazolás; b) orvosi igazolás arról, hogy milyen kezelésekben, beavatkozásokban volt már része, vagy mit terveznek; c) nyilatkozat és igazolás arról, hogy már két éve a kívánt nemének megfelelően él (pl. a nevét már megváltoztatta); d) nyilatkozat arról, hogy a jövőben így szeretne élni; e) a házastársa/élettársa hozzájáruló nyilatkozata; f) 140 Font illeték (Az eljárás évi 20 000 Font alatti jövedelem esetén ingyenes). Ehhez bővebben: Paechter, Carrie: The rights and interests of trans and intersex children: considerations, conflicts and implications in relation to the UNCRC. Journal of Gender Studies. 2021/7. sz. 844-854. DOI: 10.1080/09589236.2021.1888285(2021.03.09.)
[61] https://www.legislation.gov.uk/ukpga/Geo6/12-13-14/76/contents (2021.03.09.)
[62] https://www.legislation.gov.uk/ukpga/1996/27/contents (2021.03.09.)
[63] https://www.legislation.gov.uk/ukpga/1998/42/data.pdf (2021.03.09.)
[64] THE UK CONSTITUTION - A summary, with options for reform, https://www.parliament.uk/globalassets/documents/commons-committees/political-and-constitutional-reform/The-UK-Constitution.pdf (2021.03.09.)
[66] https://www.legislation.gov.uk/ukpga/2013/30/contents/enacted (2021.03.09.)
[67] https://www.legislation.gov.uk/ukpga/2014/6/part/1/enacted (2021.03.09.)
[68] Birth and Death Registration Act, 1. szakasz (3) bekezdés, https://www.legislation.gov.uk/ukpga/Eliz2/1-2/20 (2021.03.09.)
[69] Human Fertilisation and Embryology Act 2008, 42. és 43. szakasz, https://www.legislation.gov.uk/ukpga/2008/22/contents (2021.03.09.)
[70] https://www.legislation.gov.uk/ukpga/2010/15/contents (2021.03.09.)
[71] https://www.legislation.gov.uk/ukpga/1998/42/contents (2021.03.09.)
[72] A nem jogi elismeréséről szóló törvény meghozatalához több, az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítélet vezetett, mindenekelőtt a Rees kontra Egyesült Királyság, 1986. október 17., no. 9532/81; Cossey kontra Egyesült Királyság, 1990. szeptember 27., no. 10843/84; Sheffield és Horsham kontra Egyesült Királyság, 1998. július 30., no. 23390/94; illetve Goodwin kontra Egyesült Királyság ítéletek. Ehhez lásd: O'Cinneide, Colm: Human Rights and the UK Constitution. London, British Academy Policy Centre, 2012. https://www.thebritishacademy.ac.uk/documents/262/Human-rights-and-the-UK-constitution.pdf (2021.03.09.)
[73] https://www.legislation.gov.uk/ukpga/2004/7/contents (2021.03.09.)
[74] Simkiss, Fiona - Whittle, Stephen: A perfect storm: the UK government's failed consultation on the Gender Recognition Act 2004. In: Ashford, Chris - Maine, Alexander: Research Handbook on Gender, Sexuality and the Law. Camberley, Edward Elgar Publishing, 2020. https://www.researchgate.net/publication/344463801 (2021.03.09.)
[75] Ministry of Justice (UK): Tribunal Statistics Quarterly, January to March 2020.11 June 2020. https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/891348/Tribunal_and_GRC_statistics_Q4_201920_accessible.pdf (2021. 04.11.)
[76] Change your name by deed poll, https://www.gov.uk/change-name-deed-poll (2021.03.09.)
[77] Uo.
[78] Packham, Amy: At Least One Child A Day Alters The Gender Of Their Title By Deed Poll, Figures Show, https://www.huffingtonpost.co.uk/entry/one-child-a-day-alters-gender-by-deed-poll_uk_5c3c570ae4b01c93e00b5d20 (2021.03.09.)
[79] Marriage Act, 39A szakasz.
[80] GRA, 9. és 13. szakasz.
[81] GRA, 12. szakasz.
[82] GRA, 15-16. szakasz.
[83] 58/2001. (XII. 7.) AB határozat.
[84] Orbán Balázs András: A névviseléshez való jog - az elméleti alapoktól a gyakorlati érvényesülésig. Themis. 2011/2. sz. 119.
[85] Council of Europe: Protecting the rights of transgender persons: a short guide to legal gender recognition. 2015.; Recommendation CM/Rec (2010)5 of the Committee of Ministers to member states on measures to combat discrimination on grounds of sexual orientation or gender identity.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző adjunktus, Szegedi Tudományegyetem. A szerző jogász és pszichológus.
Visszaugrás
