A tanulmány a nyílt forrású (open source) szellemi közjavakkal kapcsolatos gazdasági-üzleti kérdések elemzéséhez nyújt szempontokat. Ennek érdekében bemutatja a) mit értünk nyílt forrású szellemi közjavak alatt b) röviden áttekinti a nyílt forrású szellemi közjavak gazdasági jelentőségét c) vizsgálja a nyílt forrású szellemi közjavak és a szellemi tulajdonvédelem viszonyát d) bemutatja a nyílt forrású szellemi közjavak előállításában és fenntartásában résztvevők főbb gazdasági-üzleti motivációit.
Az elemzés nem terjed ki a nyílt forrású szellemi közjavak létéhez és használatához szorosan kapcsolódó nyílt szabványok és specifikációk kérdésének és nyílt forrású szellemi közjavakkal való kapcsolatuknak az elemzésére,1 továbbá a szellemi javak közösségi együttműködésen alapuló (kollaboratív) előállításával kapcsolatos kérdések vizsgálatára.2
A nyílt forrású (open source) szellemi alkotások (szellemi javak) azok a szellemi alkotások (irodalmi művek, találmányok, szoftverek stb.), amelyek esetében a szellemi alkotás felhasználására az alkotó egyoldalúan, előzetesen, minden felhasználóra és felhasználásra kiterjedő hatállyal, teljes körű, vagyis időbeli, térbeli és bármilyen más egyéb korlátozástól mentes és visszavonhatatlan felhasználási engedélyt (nyílt forrású felhasználási engedélyt)3 adott.
A nyílt forrású kifejezés ezért a szellemi alkotások teljesen szabad, azaz jogilag nem korlátozott, a szellemi alkotások típusaiként esetlegesen eltérő tartalmú felhasználási lehetőségére utal. Az Open Source Initiative (OSI) 10 jellemzőt határoz meg a nyílt forrás definíciójaként. Jelenleg közel 70 felhasználási engedély szerepel a OSI nyilvántartásában olyanként, amelyek megfelelnek ennek a 10 szempontnak.
A nyílt forrású szellemi alkotásokat gyakran összekeverik az ingyenesen (free) használható szellemi alkotásokkal. A nyílt forrású szellemi alkotások használata definíciószerűen ingyenes, ugyanakkor nem minden ingyenes szellemi alkotás nyílt forrású. Az ingyenes, de nem nyílt forrású szellemi alkotásoknak jó példái az ingyenesen letölthető pdf megjelenítők, mint az Acrobat Reader vagy a Foxit Reader. Hasonlóképpen a szabadon felhasználható szellemi alkotások sem tekinthetők mind nyílt forrású szellemi alkotásoknak.
Ha egyes szellemi alkotások védelmi ideje lejárt, vagy ha sohasem voltak védelem alatt (pl. a megalkotásuk időpontja miatt), az nem feltétlenül jelenti azt, hogy szabadon felhasználhatók, mert pl. szerzői művek esetében a szerzők személyhez fűződő jogai a védelmi idő lejártát követően is akadályozhatják a mű egyes felhasználásait. [Pl. a mű felhasználása a védelmi idő lejártát követően sem sértheti a szerző emlékét; lásd a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. - továbbiakban szerzői jogi törvény - 14. § (2) bek.]
A nyílt forrású, az szabadon felhasználható, a kereskedelmi és a közkincsnek minősülő szellemi alkotások összehasonlító bemutatását tartalmazza a következő oldalon található táblázat.
A nyílt forrású felhasználási engedély alatt licenszelt szellemi alkotások legismertebb példái a nyílt forráskódú szoftverek. Maga a "nyílt forrású" (open source) elnevezés is a nyílt forráskódú szoftver (open source software - OSS) kifejezésből származik és a szoftver forráskódjának hozzáférhetőségét emeli ki, mivel a szoftverek esetében a teljesen szabad felhasználásnak gyakorlati feltétele a szoftver alkotás forráskódjának rendelkezésre állása. A nyílt forrású kifejezés eredeti, szűk jelentése azonban egyre inkább kibővült, és ma már egyre gyakrabban használják minden típusú szellemi alkotásra kiterjedő, a fentiekben bemutatott jelentéssel.
A nyílt forráskódú szoftverek mellett más területeken is találunk példákat nyílt forrású szellemi alkotásokra. A legismertebbek az ún. Creative Commons6 felhasználási engedélyek alatt licenszelt irodalmi és zenei művek, filmalkotások és tudományos művek.7 Ezek mellett azonban számos más szellemi alkotás típus esetében is találkozhatunk nyílt forrású szellemi alkotásokkal. Példaként említhetők az ipari termékek világából az Open Cores mikrochip topográfiák,8 valamint az élettani tudományok területé az ausztrál BIOS kezdeményezés, amely a nyílt forráskódú szoftverfejlesztés mintáját felhasználva kívánja elősegíteni a kutatás eredményeként előálló biológiai, különösen genetikai információk szélesebb körű felhasználását.9
A nyílt forrású szellemi alkotások az ún. tiszta közjavak közé tartoznak, mert amellett, hogy a szellemi alkotásokra (szellemi javakra) általában jellemző módon, az egyes felhasználók nem fogyasztják a többiek rendelkezésére álló készletet, a nyílt forrású felhasználási engedélynek köszönhetően senki nem is zárható ki a felhasználásukból. Ezért az ilyen szellemi alkotásokat nyílt forrású szellemi közjavaknak is nevezzük. Az elnevezésben a "nyílt forrású" kifejezést azon szellemi közjavaktól való megkülönböztetésre szolgál, amelyek azért tekintendők tiszta közjavaknak, mert a szellemi tulajdonvédelem szabályai már nem alkalmazhatók a védelmi idő lejárta miatt, vagy azért, mert a védelem egyéb feltételei nem állnak fenn (pl. találmányt nyilvánosságra hozták a szabadalmi bejelentés előtt).
| jogi védelem | felhasználónként felhasználási engedély | felhasználási díj | átdolgozhatóság | |
| nyílt forrású szellemi alkotás | Van | nincs | nincs | engedélyezett |
| szabadon (free) használható szellemi alkotás | Van | általában van | nincs | tipikusan nem engedélyezett, korlátozott, vagy feltételekhez kötött (pl. engedély, felhasználási díj megfizetése) |
| kereskedelmi szellemi alkotás4 | Van | Van | Van | általában külön engedélyhez kötött |
| közkincsnek minősülő szellemi alkotás5 | nincs | nem szükséges | nincs | korlátozott lehet |
1. sz. táblázat: Nyílt forrású és egyéb szellemi alkotások fontosabb jellemzőinek összehasonlítása
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
