A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a bizalmi vagyon-kezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bvktv.) 2014. március 15-i hatállyal vezette be a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét a magyar jogba. Míg a Ptk. a jogintézmény polgári anyagi jogi sajátosságait (saját, de célra rendelten elkülönített tulajdon, más javára, védelmi jogokkal biztosított, felelős kezelését) artikulálta, a Bvktv. a jogintézménynek a jogrendszer egyéb jogágakba való bevezetését célozta. Noha a Bvktv. a bizalmi vagyonkezelésre tekintettel nem módosította a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvényt (a továbbiakban: Vbt.), a jogintézmény válaszottbírósági eljárással való kapcsolódása, vagy ennek lehetőségei mégis számos kérdést vetnek fel. E dolgozatban ezek közül néhányat szeretnék bemutatni és azokra válaszjavaslatot megfogalmazni.
Strong (lásd különösen pl.: S. I. Strong: Arbitration of Trust Disputes: Two Bodies of Law Collide in: Legal Studies Research Paper Series Research Paper No. 2012-08) szerint a választottbírósági kikötések a trust többalanyos szerkezete - továbbá meglátásom szerint az intern és extern viszonyok különleges kölcsönhatása - miatt sajátosak, és az amerikai államok eltérő megközelítést alkalmaztak ezek kezelésére, noha azok megítélése vitatott, a többségük mégsem szabályozta a kérdést. Jelzi, hogy a trust tőketároló szerepének elterjedését követően meglehetősen elharapódzottak a trusttal kapcsolatos jogviták (trust dispute). Ezek a trust belső és külső viszonyaival párhuzamosan két esetkörből tevődnek össze. Így trust vitának a trust és annak - illetve a vagyonkezelőnek - harmadik személy szerződéses partnere közötti viták mellett a trust belső működésére vonatkozóan a trust felek (vagyonkezelő, vagyonrendelő, kedvezményezett, utóbbiak képviseletében a vagyonfelügyelő [protector]) közötti viták tekinthetőek. Elszaporodásukkal összefüggésben megjelent az ún. ellenséges trust perlekedés (hostile trust litigation) kifejezés is, amely a vagyonkezelővel szemben általában a kedvezményezett általi perlekedésre utal, többnyire a vagyonkezelő trust sértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása -, így különösen a vagyonkezelő bírósági elmozdítása - iránt. Utal rá, hogy - noha még gyermekcipőben jár - a jogviták gyakorivá válása miatt kialakulóban van a trust okirat szerkesztési gyakorlatban a választottbírósági kikötések alkalmazása.
Sok amerikai szerző úgy látja, hogy azért minimális a választottbírósági kikötések száma a trust okiratokban, mert a trust jogászok az ilyen kikötés kikényszeríthetőségét nem látják bizonyosnak, amelyet a korábbi esetjog és az arra részlegesen válaszoló jogalkotási és újabb esetjogi gyakorlat megerősített.
A trust viták esetén a választottbírósági eljárás kikötése előnyének tartják annak gyorsaságát, relatív költséghatékonyságát, (külföldi elemet tartalmazó, ezért) külföldi, vagy nemzetközi (offshore) trustok esetén a választottbíróság székhelyének előre bizonyos meghatározhatóságát, illetve az egyébként irányadó perjog igen terhes bizonyítási eljárásának elkerülhetőségét, az eljárás rugalmasságát, döntések nemzetközi végrehajthatóságát, az eljárás zártságát, titkosságát, amelyhez meglátása szerint a végrendeleti és kereskedelmi trustok esetén, illetve a vagyonkezelő és a vagyonkezelési iparág jóhírnevének védelmi igénye miatt a szokásoshoz képest is erősebb érdekek fűződhetnek. Potenciális hátrányként nevesítik továbbá a sokszereplős jogviták esetén azok választottbíróság általi nehezebb kezelhetőségét, egyes jogrendszerek tartózkodását általában a trust viták kereskedelmi jellegének, és részben ebből következően azok arbitrabilitásának elismerésétől.
Strong felhívja a figyelmet, hogy az amerikai trust jogot lényegesen befolyásoló Egységes Trust Kódex (Uniform Trust Code, a továbbiakban: UTC) a peren kívüli vitarendezési megállapodásokra vonatkozó (111.) cikke bevezeti e körben az érdekelt személy fogalmát, amely alatt azokat érti, akiknek a hozzájárulása szükséges a megállapodás kötelező erejének bíróság általi elismeréséhez. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kedvezményezett hozzájárulása általában érvényességi feltétel volna. Ezen érdekelt személyeknek engedi meg, hogy kötelező nem bírósági jogvitarendezési megállapodást kössenek a trustot érintő bármely kérdésre vonatkozóan. E megállapodás érvényességét azonban azon terjedelemre korlátozza, amely nem sérti a trust lényeges célját és olyan rendelkezéseket és feltételeket tartalmaz, amelyek nem az alkalmazandó anyagi jog (pl. UTC) szerinti vitát lezáró megállapodás, választottbírósági döntés meghozatalára adnak feljogosítást. Azaz pl. ex
- 37/38 -
bono et aequo (anyagi jog által nem kötött, méltányosságon alapuló) döntésre nem adhatnak feljogosítást.
A UTC e cikke példálózó felsorolást ad a peren kívüli vitarendezési megállapodás által lefedhető vitatípusokra. Ezek közé sorolja a trust feltételek értelmezését, a vagyonkezelő tájékoztatásának, elszámolásának jóváhagyását, a vagyonkezelő számára iránymutatás adását meghatározott jogügylet megtételétől való tartózkodásra, a vagyonkezelő számára a szükséges alakító jog biztosítását (jogügylet megtételére feljogosítást), a vagyonkezelő felmentését, kinevezését, díjának meghatározását, a vagyonkezelés elsődleges helyének áthelyezését, a trustra vonatkozó cselekményért a vagyonkezelő vagyoni felelősségre vonását. Azaz a példálózó felsorolás belső jogvitákra terjed ki, akkor is, ha az közvetve külső ügyletekkel is kapcsolatos.
E cikk szerint bármely érdekelt személy kérheti a bíróságtól, hogy hagyja jóvá a peren kívüli vitarendezési megállapodást. A UTC annak kommentárja szerint bátorítja a peren kívüli vitarendezést általában és azáltal is, hogy nem teszi érvényességi kellékké azok bírói jóváhagyását, bár a kockázatminimalizálásban érdekelt felek megnyugtatásául ilyen jóváhagyásra irányuló kereset előterjesztését lehetővé teszi.
Külföldi szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a külföldi választottbírósági ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i Egyezmény alapján fennálló elismerés és végrehajtás megtagadási okok (közérdekbe ütközés, adott állam joga szerint kizárt az arbitrabilitás) alapján nyilván a trust jogvitákban született választottbírósági ítéletek körében is irányadóak lesznek.
A vagyonkezelő az általa a trust terhére vállalt kötelezettségek jogosultjaival kötött megállapodásokban - ha a vagyonkezelési szerződés azt nem zárja ki - jogosult választottbírósági szerződést is kötni. Ez önmagában, kifejezett tilalom, vagy a trust vagy annak más vagyonkezelő számára ez által okozott hátrány hiányában nem valósít meg trust sértést.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
