A felperes keresetében előadta, hogy vállalkozási szerződést kötött megrendelőként az alperessel mint vállalkozóval műanyag sípályaelem fröccsöntő szerszám készítésére. A felperes még korábban megrendelte egy másik társaságtól a sípálya anyagának és technológiai szerkezetének kidolgozását, továbbá egy harmadik társasággal termékgyártási megállapodást kötött sípályaelemek előállítására, az alperes által készített szerszámmal. A három cég folyamatos kapcsolatban volt egymással, az anyag- és gyártási paramétereket egyeztették. Az alperesnek az adott anyagösszetételnek megfelelően, a felperes által átadott mintadarab (etalon) gyártásához kellett szerszámot készítenie.
A felek a szerszámpróbákat elvégezték, az eredményeket jegyzőkönyvekben rögzítették. A felperes előadta, hogy a szerszám sorozatgyártásra alkalmatlan volt, és a mai napig is az. Mivel az alperes kísérletet sem tett arra, hogy a használhatóságra vonatkozóan iránymutatást adjon a felperesnek, a felperes kezdeményezte a választottbírósági eljárás lefolytatását.
A felperes keresete arra irányult, hogy a Választottbíróság - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 248. § (1) és (5) bekezdése, valamint a 306. § (1) bekezdés b) pontja alapján - árleszállításra, a Ptk. 306. § (4) bekezdése alapján kijavítási költség megfizetésére, valamint a Ptk. 310. és 339. §-a alapján kártérítés megfizetésére kötelezze az alperest. A felperes jogfenntartással élt az amortizációs költség, a bérleti díj és az elmaradt haszon összege, a tárolási díj mint kártérítési követelés tekintetében. A felperes késedelmi kamatot és perköltséget is igényelt az alperestől.
Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy amikor a felperes a mintadarabot bemutatta, arra kérte, hogy egy olyan fröccsszerszámot készítsen, amellyel a mintadarabbal azonos műszaki jellemzőkkel (méretekkel) rendelkező végtermék gyártható.
Az alperes vitatta, hogy együttműködési kötelezettség terhelte volna a felperes által említett másik két céggel. A kereseti kérelmet - mint jogalapjában és összegszerűségében egyaránt megalapozatlant - elutasítani kérte.
A Választottbíróság a feleket a tárgyaláson nyilatkozattételre hívta fel arról, hogy a jogvita teljes körű elbírálása az ügyben érintett egyéb résztvevők perben állása nélkül eldönthető-e. A felperes úgy nyilatkozott, hogy az ügy további érintettjeit, mint az anyagösszetétel meghatározóját és a termék előállítóját nem kívánja alperesként perbe vonni. Az eddigi szakvélemények és a felperes szerint is e cégek hibás teljesítése nem állapítható meg. A felperes rámutatott, hogy az alperessel szemben két jogcímen érvényesít követelést. Szerinte a jótállás mint objektív felelősség tekintetében a Választottbíróságnak más szereplő tevékenységét nem kell vizsgálni, csupán a hiba tényét kell megállapítania. Erről a Választottbíróság a másik két részt vevő perbevonása nélkül is dönthet.
Az alperes nyilatkozata szerint a perbeli jogvita elbírálása a másik két érintett cég perben állása nélkül nem dönthető el, e társaságokat csak a felperes vonhatja perbe, és az alperes szerint a Választottbíróság a felperes perbevonó nyilatkozata hiányában az eljárásban csak ítélethozatal nélkül, végzéssel tud határozni.
A felperes utóbb a kereseti kérelmét módosította oly módon, hogy elsődlegesen a szerződéstől való elállás megállapítását, az eredeti állapot helyreállítását, továbbá a szerszám birtokának átadási feltételeként a kifizetett díj visszafizetésére kérte az alperest kötelezni. Másodlagosan a felperes kérte a Választottbíróságot, hogy az árleszállítás és a kijavítási költség, valamint kártérítés megfizetésére kötelezze az alperest.
Az újabb folytatólagos tárgyaláson a Választottbíróság nyilatkozattételre hívta fel az alperest, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy a felperes kezdeményezésére a Választottbíróság olyan szakértői bizonyítást rendeljen el, ami komplexen vizsgálja, hogy a szerződés keretében előállítandó szerszám a kívánt mennyiségű termék előállítására alkalmas-e.
Az alperes úgy nyilatkozott, hogy a szakértői vizsgálattól eddig sem zárkózott el, viszont anélkül, hogy a felperes mindhárom szerződéses partnere perben állna, nem tud hozzájárulni ahhoz, hogy a szakértő komplex módon eljárva vizsgálódjon. Egy ilyen vizsgálat ugyanis azzal járna, hogy a szakértő releváns információkat, nyilatkozatokat olyan személyektől, illetve társaságoktól szerezne be, akik, illetve amelyek nem peres felek, és minden bizonnyal elemi érdekük lenne az, hogy az ügytől távol tartsák magukat. Az alperes a kereset elutasítását, illetve ha annak a feltételei fennállnak, az eljárás végzéssel történő megszüntetését kérte.
A felperes nem tartotta elfogadhatónak, hogy alperes feltételeket szabjon a komplex szakértői vizsgálat lefolytatásához. Továbbra is fenntartotta, hogy a jogvita a másik két fél perben állása nélkül eldönthető.
A Választottbíróság a folytatólagos tárgyaláson hozott végzésével hívta fel a felperest, hogy vonja perbe a termék előállításában érintett másik két felet is. A Választottbíróság a felek figyelmét már ekkor felhívta, hogy ha hiányoznak és a végzésben meghatározott határidőben sem teljesülnek az ügy érdemi elbírálásához szükséges fenti feltételek, a Választottbíróság Eljárási Szabályzatának 44. § (2) bekezdés d) pontja alapján - a felek előzetes értesítését követően, aminek e végzés minősül - a határidő eredménytelen elteltét követően az eljárást végzéssel szünteti meg.
A fentiekre tekintettel a felperes II. r. és III. r. alperes-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
