Egyetemi éveink alatt jól megtanultuk, hogy a kötelmi jog két nagy részre oszlik: egyrészt a szerződésből fakadó, másrészt a jogellenes magatartásból származó kötelmekre, az ún. deliktuális kötelmekre. Ennek megfelelően a Ptk. Negyedik Része, a kötelmi jog I. Címe és III. Címe foglalkozik a szerződésekkel, (az I. Cím a szerződések általános szabályaival, a III. Cím az egyes szerződésekkel), a II. Cím pedig a szerződésen kívül okozott károkért (és a jogalap nélküli gazdagodásért) fennálló felelősséggel.
Ez a csoportosítás mindenképpen logikusnak tűnik.
A polgári-gazdasági jogviszonyok gyakorlatában azonban olyan kötelmekkel is találkozunk, amelyek nem szerződésen és nem is jogellenes magatartáson alapulnak. Nemcsak a gyakorlat ismeri ezeket a sem ide, sem oda nem tartozó kötelmeket, hanem a törvény, a Ptk. is. Elegendő a jogalap nélküli gazdagodásra, a felelős őrzésre, a megbízás nélküli ügyvitelre, vagy az ún. biztatási kárra utalnunk. Ezek a kötelmek nem az érintett felek egybehangzó szerződéses nyilatkozatai alapján, és nem is az egyik fél jogellenes magatartása alapján jönnek létre.
Ezek a kötelmek szerződéseknek tűnnek, de nem azok, legfeljebb szerződések szimulációi. Ezért lehet ezeket a kötelmeket, "kvázi kontraktuális kötelmeknek" nevezni, magyarítva - de elvesztve a szép alliterációt - "szerződésszerű kötelmeknek", hiszen olyanok, mintha szerződések lennének, de nem azok. Van-e értelme, szükséges lehet-e ezeket a kötelmeket a kötelmek külön csoportjának tartani, a két nagy csoport, a szerződésen alapuló kötelmek és a deliktuális kötelmek mellett? Azt hiszem, nagyon is indokolt lenne ezeket a szerződésszerű kötelmeket a Ptk. negyedik részében, a kötelmi jogon belül külön címben összefoglalni. A törvényben, különösen a nagyobb kódexekben jelentősége van egy-egy rendelkezés elhelyezésének is: a rendelkezés elhelyezése segíti az értelmezést, mert ebből vezethető le, hogy a kérdéses rendelkezésre milyen általánosabb rendelkezéscsoport szabályai vonatkozhatnak.
Vegyünk egy példát a gyakorlatból. A megyei bíróság egy társaság felszámolása során megállapította, hogy a társaság telekingatlanán található gépek nem tartoznak a felszámolási vagyonba, és úgy határozott, hogy a felszámoló felelős őrzőként kezelje ezeket a vagyontárgyakat mindaddig, amíg a gépekre igényt tartó több fél megállapodássalfél megállapodással vagy peres úton nem tisztázza a kérdéses gépek tulajdonjogát. A felszámolónak sikerült a felszámolás során a telekingatlant értékesítenie, azzal, hogy a telekingatlan vevője elvállalta, hogy a telken található és ott beépített gépek tekintetében a felelős őrzés ellátását a felszámolótól átveszi.
Kérdésessé vált az ügyben, hogy alkalmazásra kerülhet-e a Ptk.-nak a tartozásátvállalásról szóló 332. §-a. Ha ugyanis a felelős őrzés átszállására a tartozásátvállalásra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell, akkor a felszámoló és a telekingatlan vevője csak a gépek tulajdonára igényt tartó több félé hozzájárulásával állapodhat meg a felelős őrzéssel járó kötelezettségek átvállalásáról. A felelős őrzést a Ptk. nem a kötelmi joggal foglalkozó Negyedik Részben, hanem a tulajdonjogra vonatkozó harmadik részben szabályozza. Miután a Ptk. harmadik részébe foglalt rendelkezések nem diszpozitívak, a felmerült vita megoldásánál, a vonatkozó rendelkezések értelmezésénél nagy jelentősége lehet a törvényben való elhelyezésüknek.
Éppen ezért nem szerencsés, hogy a fentebb felsorolt szerződésszerű kötelmek a Ptk. legkülönbözőbb fejezeteibe kerültek. A megbízás nélküli ügyvitel a Ptk. XL. fejezetében szerepel, a megbízással együtt, az "Egyes szerződések" elnevezésű III. címben, holott a megbízás nélküli ügyvitel nem szerződés, jelenlegi elhelyezése tehát zavartkeltő. A felelős őrzést a Ptk. nem is a negyedik részben, a kötelmek között szabályozza, hanem a tulajdonjogról szóló Harmadik Részben, annak a birtokról szóló III. Címében. A jogalap nélküli gazdagodás szabályait a Ptk. a deliktuális felelősségről szóló II. Címbe helyezi, holott a jogalap nélküli gazdagodás alapja nem deliktum. A biztatási kárt pedig a Ptk. bevezető rendelkezési között találhatjuk, ki tudja, miért.
Vizsgáljuk meg egyenként ezeket a kvázi kontraktuális, azaz szerződésszerű kötelmeket.
2.1. A Ptk. 361. § (1) bekezdése szerint "Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni". A jogalap nélküli gazdagodás tehát olyan helyzetet jelent, amely kötelmet fakaszt: az előny visszatérítésének a kötelezettségét. A visszatérítési kötelezettség magában foglalja a másik fél részéről a visszatérítés követelésének a jogát, a jogalap nélküli gazdagodás szülte kötelem tehát kétoldalú kötelem, akárcsak egy szerződés.
- 256/257 -
A jogalap nélküli gazdagodás több és más, mint a felelős őrzés, a felelős őrzésnél a más tulajdonában lévő dolog birtokába jutott személy a dolgot más javára őrzi, a dologgal maga nem gazdagodott, a másik fél vagyona nem csökkent. A jogalap nélküli gazdagodásnál viszont az egyik fél vagyona nőtt, a másiké csökkent, a gazdagodásnak tehát a másik fél rovására kellett létrejönnie.
Minthogy a vagyoni előny, illetve hátrány nem a felek akaratából született, szerződésről szó sem lehet, a jogalap nélküli gazdagodásból fakadó kötelezettségek tehát nem szerződésen alapuló kötelmek. A szerződésből fakadó gazdagodás, illetve hátrány ugyanis sohasem "jogalap nélküli", jogalapja maga a szerződés.
Ugyanígy nyilvánvaló, hogy a gazdagodás nem lehet deliktum eredménye sem. Ha az lenne, a gazdagodó fél kötelezettsége nem "az előny visszatérítése" lenne, hanem a másik felet ért kár megtérítése a Ptk. 339. §-a alapján. A jogalap nélküli gazdagodási helyzet beköveztében sem a jogosult, sem a kötelezett nem járt el jogellenesen, ezért fogalmilag kizárt a jogalap nélküli gazdagodást a deliktuális kötelmek körébe vonni. Érthetetlen ezért a Ptk. Harmadik Része II. Címének a címe: "Felelősség szerződésen kívüli károkért és jogalap nélküli gazdagodásért". A jogalap nélküli gazdagodási helyzet bekövetkeztéért, a kötelmi viszony keletkezéséért egyik fél sem felelős. A visszaszolgáltatási kötelezettség pedig nem felelősség, hanem kötelezettség.
A jogalap nélküli gazdagodás nem szerződéses és nem is deliktuális kötelem - de mégis kötelem, amelynek alapján a feleknek egymással szemben kötelezettségük áll fenn, egyúttal pedig jogosultak a kötelezettség teljesítésére irányuló jogok érvényesítésére. Ha a kötelem keletkezése nem is valamelyik fél jogellenes magatartásán alapul, a keletkezett kötelem teljesítési fázisában már felmerülhet - és gyakran fel is merül - a visszatérítésre kötelezett fél felelőssége kötelezettségének nem-teljesítése, illetve a visszatérítésre jogosult fél felelőssége a dologra fordított költségek megtérítésének a megtagadása miatt. Ez azonban nem egyéb, mint a kvázi kontraktuális kötelemből fakadó kötelezettségszegésen alapuló felelősség. Szó sincsen tehát arról, hogy valamelyik fél jogellenes magatartásán alapulna maga a keletkezett kötelem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
