A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának méltóságát többször érte már kihívás a 2010-es parlamenti választások óta. Az új politikai szereplők egy új stílust honosítottak meg a politikai küzdőtéren, nemcsak Szlovákia utcáin, hanem a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ülésein is. Ezt az új hozzáállást Igor Matovič személye testesíti meg, mely az üléstermi viselkedésről való gondolkodást teljesen megváltoztatta. Igor Matovič fellépésének több következménye is van.
Mivel az üléstermi folyamatok megzavarása (szinte) folyamatossá vált, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Házelnöke szigorúbb szabályok bevezetését javasolta a képviselők viselkedése tekintetében. A Házelnök 2016 augusztusában nyújtotta be a vonatkozó törvénytervezetet, miután nem volt esély arra, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának frakciói között konszenzus jöjjön létre. A kormánypártok képviselői által benyújtott módosító javaslatok ugyan némileg megváltoztatták a tervezet szövegét, azonban az eredeti célok változatlanok maradtak. Jelenleg minden új rendelkezés hatályban van már, így a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselői egy új korszak elé néznek: amennyiben nem viselkednek az új szabályoknak megfelelően, az erre tekintettel a plenáris ülés által kiszabott pénzbüntetések meghaladhatják a képviselői fizetés teljes összegét.
A tanulmány célja, hogy összefoglalja a törvénytervezet módosításának okait, milyen érvei voltak az érintetteknek és hogy milyen következményei vannak az elfogadott szabályozásnak. Ugyancsak fontos bemutatni a megértéshez szükséges mértékben a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvényhozási eljárását, mivel a folyamat mérföldkövei csak így érthetőek meg. Az Országgyűlésben történtek révén szerzett tapasztalataink és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában történtek tanulságai lehetővé teszik, hogy szélesebb kontextusban gondolkodjunk arról, hogy mi a kívánatos viselkedési mód a parlamentekben és milyen szabályokkal érhető el a kitűzött cél. Világos ugyanakkor, hogy a bemutatott változtatásokat ellenzők is megfontolásra alkalmas érvekkel szolgálhatnak a számunkra e tekintetben.
- 67/68 -
Szlovákia törvényhozásának belső szabályai a közelmúltban komoly változáson estek át. A parlamenti eljárásról szóló törvény[1] (a továbbiakban: Eljárási törvény) módosításával olyan jelenségekre reagált a parlamenti többség, melyek hazánkban is előfordultak már, és amelyeknek egyre gyakoribb előfordulása a szlovák parlament tekintélyének aláásásához vezetett. Arra törekszem az alábbiakban, hogy az események jobb megértését biztosítandó, a történelmi előzmények ismertetését és a politikai rendszer kontúrjainak megrajzolását követően érthetővé váljanak a folyamat és a vonatkozó jogi háttér mellett a változás mélyebb okai és az abban közreható személyek szándékai is. A házszabály-módosítás ismertetésének a fókusza a felszólalások szabályozásán, a szemléltetés és az ülésterembe nem illő viselkedés szankcionálhatóságán volt. Szlovákia törvényhozásának belső szabályai a közelmúltban komoly változáson estek át. A parlamenti eljárásról szóló törvény[2] (a továbbiakban: Eljárási törvény) módosításával olyan jelenségekre reagált a parlamenti többség, melyek hazánkban is előfordultak már, és amelyeknek egyre gyakoribb előfordulása a szlovák parlament tekintélyének aláásásához vezetett. Arra törekszem az alábbiakban, hogy az események jobb megértését biztosítandó, a történelmi előzmények ismertetését és a politikai rendszer kontúrjainak megrajzolását követően érthetővé váljanak a folyamat és a vonatkozó jogi háttér mellett a változás mélyebb okai és az abban közreható személyek szándékai is. A házszabály-módosítás ismertetésének a fókusza a felszólalások szabályozásán, a szemléltetés és az ülésterembe nem illő viselkedés szankcionálhatóságán volt.
A Szlovák Köztársaság a Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaságból kiválva jött létre 1993. január 1-jén. Az 1992 szeptemberében elfogadott[3] szlovák Alkotmány (a továbbiakban: Alkotmány) szerint a Szlovák Köztársaság egyedüli és kizárólagos alkotmányozó és törvényhozó hatalma a Nemzeti Tanács[4] (a továbbiakban: Parlament).
- 68/69 -
A törvényhozásba a választópolgárok négyévente közvetlenül, pártlistákról választanak meg 150 képviselőt úgy, hogy bizonyos mértékig lehetőségük van preferenciális szavazásra is,[5] biztosítva azt, hogy a megfelelő ismertséggel és támogatottsággal rendelkező jelöltek akkor is mandátumot szerezhessenek, ha a lista végén található a nevük. A képviselők nem tölthetnek be kormányzati pozíciókat, ezért a miniszteri vagy államtitkári megbízatást szerzett képviselők helyére a pártlistákról póttagok érkeznek, azonban az Alkotmány mégsem a kormánytagok mandátumának megszűnéséről rendelkezik, hanem arról, hogy a mandátummal járó jogokat a kormánytaggá vált képviselők nem gyakorolják, pontosabban fogalmazva: mandátumuk nem érvényesül.[6]
A pártlistákon alapuló választás következménye az is, hogy az arányosság jobb érvényesülése mellett rendkívül nehéz olyan választási eredményt elérni, mely révén a mandátumok abszolút többségét egyetlen párt vagy választási pártszövetség birtokolja. A Szlovák Köztársaság 25 éves önálló állami léte során mindössze két alkalommal fordult elő hasonló helyzet,[7] látható tehát, hogy önmagában az alkotmányos kérdések eldöntéséhez előírt háromötödös többséget[8] rendkívül nehéz megszerezni.
A Parlament hatáskörét az Alkotmány egy példálózó, ám teljességre törekvő felsorolással határozza meg. A törvényhozás kompetenciája a döntéshozatal az Alkotmányról, az alkotmányerejű és más törvényekről, és a törvények végrehajtásának az ellenőrzése is. Alkotmányerejű törvénnyel hagyja jóvá továbbá a Parlament a Szlovák Köztársaság más államokkal való államszövetségbe történő belépéséről szóló szerződést, és az ilyen szerződések felmondását. A Parlament dönt a népszavazás kihirdetésére tett javaslatokról, törvénnyel létrehozza a minisztériumokat és a többi államigazgatási szervet, megtárgyalja a Szlovák Köztársaság Kormányának programnyilatkozatát, ellenőrzi a kormány tevékenységét, és megtárgyalja a kormány vagy kormánytag elleni bizalmatlansági indítványt.
Parlamenti hatáskör az állami költségvetés jóváhagyása és a zárszámadás elfogadása, a bel-, a nemzetközi, a gazdaság-, a szociális és más politika alapvető kérdé-
- 69/70 -
seinek megtárgyalása. A Parlament választja meg a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Ellenőrző Hivatala elnökét és a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Tanácsának három tagját, és dönt a hadsereg felhasználásával kapcsolatos kérdésekben is.[9]
A listás választási rendszer egyik következménye az, hogy a független jelöltek indulása a választásokon ellehetetlenül, a választási rendszer azonban nem zárja ki választási pártok létesítését, vagy pártonkívüli személyek listára vételét. Rendszeresen előfordul, hogy bizonyos független, párttagság nélküli személyeket azért vesz a listájára egy párt, hogy így több szavazatot szerezzen. Húsz éven át ilyen keretek között egy viszonylag stabil pártszerkezet létezett, melyben megfigyelhettünk ugyan némi dinamizmust, ám a változások inkább a komolyabb politikai szereplők integrálódása irányába mutattak, új pártok megjelenése és parlamentbe jutása kevéssé volt jellemző.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
