A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának méltóságát többször érte már kihívás a 2010-es parlamenti választások óta. Az új politikai szereplők egy új stílust honosítottak meg a politikai küzdőtéren, nemcsak Szlovákia utcáin, hanem a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ülésein is. Ezt az új hozzáállást Igor Matovič személye testesíti meg, mely az üléstermi viselkedésről való gondolkodást teljesen megváltoztatta. Igor Matovič fellépésének több következménye is van.
Mivel az üléstermi folyamatok megzavarása (szinte) folyamatossá vált, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Házelnöke szigorúbb szabályok bevezetését javasolta a képviselők viselkedése tekintetében. A Házelnök 2016 augusztusában nyújtotta be a vonatkozó törvénytervezetet, miután nem volt esély arra, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának frakciói között konszenzus jöjjön létre. A kormánypártok képviselői által benyújtott módosító javaslatok ugyan némileg megváltoztatták a tervezet szövegét, azonban az eredeti célok változatlanok maradtak. Jelenleg minden új rendelkezés hatályban van már, így a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselői egy új korszak elé néznek: amennyiben nem viselkednek az új szabályoknak megfelelően, az erre tekintettel a plenáris ülés által kiszabott pénzbüntetések meghaladhatják a képviselői fizetés teljes összegét.
A tanulmány célja, hogy összefoglalja a törvénytervezet módosításának okait, milyen érvei voltak az érintetteknek és hogy milyen következményei vannak az elfogadott szabályozásnak. Ugyancsak fontos bemutatni a megértéshez szükséges mértékben a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvényhozási eljárását, mivel a folyamat mérföldkövei csak így érthetőek meg. Az Országgyűlésben történtek révén szerzett tapasztalataink és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában történtek tanulságai lehetővé teszik, hogy szélesebb kontextusban gondolkodjunk arról, hogy mi a kívánatos viselkedési mód a parlamentekben és milyen szabályokkal érhető el a kitűzött cél. Világos ugyanakkor, hogy a bemutatott változtatásokat ellenzők is megfontolásra alkalmas érvekkel szolgálhatnak a számunkra e tekintetben.
The National Council of the Slovak Republic has been facing various challenges pertaining to its dignity since the parliamentary elections held in 2010. The new political actors introduced a new style in the political arena, not only on the streets of Slovakia, but during the plenary sessions of the National Council of the Slovak Republic too. The politician representing this new wave is Igor Matovič himself, turning the thinking on how to behave in the plenary room upside down. The consequences of his stance are manifold.
Since the disturbances became continuous, the new Speaker of the National Council of the Slovak Republic came up with the idea to introduce stricter rules on the behaviour of the MPs. As the consultations between the political groups in the National Council of the Slovak Republic did not have any chance to reach a conclusion, the Speaker and the representatives of the governing parties submitted the draft bill by August 2016. Proposals to amend the bill by MPs of the governing parties slightly changed the text; however, the original aims remained intact. Now all the new paragraphs are in force, so the representatives of the National Council of the Slovak Republic are facing a new era: if their behaviour does not comply with the new rules, they may be subject to fines imposed by the resolution of the plenary session, which may exceed the whole amount of their salary as a representative.
The purpose of this article is to summarise what were the reasons behind the draft bill, what arguments the stakeholders had and what kind of consequences has the adopted rules. It is also important to introduce the legislative procedure of the National Council of the Slovak Republic to the extent needed, otherwise one can have difficulties to understand the milestones of the process. The experiences we already have in the Hungarian National Assembly and the lessons from what happened in the National Council of the Slovak Republic give us the chance to start thinking over the desirable manner in parliaments and regulations needed to reach the purpose in a wider context. It is clear, that even those, who opposed the proposed amendments, have some arguments that are worth to be considered.
Keywords: Slovakia, parliamentarism, Rules of Procedure, symbolic tools, sanctions
- 67/68 -
Szlovákia törvényhozásának belső szabályai a közelmúltban komoly változáson estek át. A parlamenti eljárásról szóló törvény[1] (a továbbiakban: Eljárási törvény) módosításával olyan jelenségekre reagált a parlamenti többség, melyek hazánkban is előfordultak már, és amelyeknek egyre gyakoribb előfordulása a szlovák parlament tekintélyének aláásásához vezetett. Arra törekszem az alábbiakban, hogy az események jobb megértését biztosítandó, a történelmi előzmények ismertetését és a politikai rendszer kontúrjainak megrajzolását követően érthetővé váljanak a folyamat és a vonatkozó jogi háttér mellett a változás mélyebb okai és az abban közreható személyek szándékai is. A házszabály-módosítás ismertetésének a fókusza a felszólalások szabályozásán, a szemléltetés és az ülésterembe nem illő viselkedés szankcionálhatóságán volt. Szlovákia törvényhozásának belső szabályai a közelmúltban komoly változáson estek át. A parlamenti eljárásról szóló törvény[2] (a továbbiakban: Eljárási törvény) módosításával olyan jelenségekre reagált a parlamenti többség, melyek hazánkban is előfordultak már, és amelyeknek egyre gyakoribb előfordulása a szlovák parlament tekintélyének aláásásához vezetett. Arra törekszem az alábbiakban, hogy az események jobb megértését biztosítandó, a történelmi előzmények ismertetését és a politikai rendszer kontúrjainak megrajzolását követően érthetővé váljanak a folyamat és a vonatkozó jogi háttér mellett a változás mélyebb okai és az abban közreható személyek szándékai is. A házszabály-módosítás ismertetésének a fókusza a felszólalások szabályozásán, a szemléltetés és az ülésterembe nem illő viselkedés szankcionálhatóságán volt.
A Szlovák Köztársaság a Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaságból kiválva jött létre 1993. január 1-jén. Az 1992 szeptemberében elfogadott[3] szlovák Alkotmány (a továbbiakban: Alkotmány) szerint a Szlovák Köztársaság egyedüli és kizárólagos alkotmányozó és törvényhozó hatalma a Nemzeti Tanács[4] (a továbbiakban: Parlament).
- 68/69 -
A törvényhozásba a választópolgárok négyévente közvetlenül, pártlistákról választanak meg 150 képviselőt úgy, hogy bizonyos mértékig lehetőségük van preferenciális szavazásra is,[5] biztosítva azt, hogy a megfelelő ismertséggel és támogatottsággal rendelkező jelöltek akkor is mandátumot szerezhessenek, ha a lista végén található a nevük. A képviselők nem tölthetnek be kormányzati pozíciókat, ezért a miniszteri vagy államtitkári megbízatást szerzett képviselők helyére a pártlistákról póttagok érkeznek, azonban az Alkotmány mégsem a kormánytagok mandátumának megszűnéséről rendelkezik, hanem arról, hogy a mandátummal járó jogokat a kormánytaggá vált képviselők nem gyakorolják, pontosabban fogalmazva: mandátumuk nem érvényesül.[6]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
