Az informatika jelentősége egy modern társadalomban az élet minden területén fokozatosan növekszik, ami rengeteg előnye mellett számos veszélyt is rejt magában. Az információs társadalom bővülése magával hozta az információs jogok megjelenését, ezzel együtt a rendszerszintű szabályozás igényét. Az információs társadalom joga tág értelemben minden olyan szabályozott élethelyzetet jelent, amelyek az információs társadalomban felmerülnek, vagyis azt is mondhatnánk, hogy tág értelemben valamennyi jogszabály, bírói döntés és társadalmi norma beletartozik az információs társadalom joganyagába.
Amíg a büntetőjog, az alkotmányjog vagy a polgári jog olyan részterületek, amelyeknek sajátos szabályozási rendjük és alapelveik vannak, addig az információs társadalom joga a vertikálisan felállított jogrendszert horizontálisan szövi át[1].
Az információs jogok kifejezés két, az információk kezelését szabályozó, egymással szoros koherenciában létező alkotmányos jogot fed le. Egyik oldala a magánszféra védelmével függ össze és védi a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen a
- 6/7 -
magánélet tiszteletben tartásához való jogukat a személyes adatok feldolgozása tekintetében.
A másik vetülete pedig - mely egyben az írásmű témáját is adja - jogot és igényt jelent a kormányzati dokumentumok nyilvánosságára, a hatósági eljárás tisztaságára, a hivatalos iratok titkosságának feloldására és a közélet működésének átláthatóságára.
Az információszabadság tehát a jogállamiság minőségi mércéjeként az államhatalom átláthatóságának követelményét szolgálja, melyet a hatályos magyar szabályozás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Infotv.) kíván biztosítani és érvényre juttatni.
Az írásmű a bírósági gyakorlat feldolgozásával, konkrét eseti döntéseken keresztül mutatja be, hogyan szolgálja a jogszabály a demokrácia alapelveinek érvényesülését és mennyiben érte el a jogalkotó által megkívánt célját. Az első rész az adatkiadással érintett információk körét ismerteti, a mű második fele pedig az egyes kérelmek tárgyában hozott döntésekkel foglalkozik.
A vizsgálat összesen 50 közérdekű adat kiadása iránt indított per anyagát dolgozza fel, melyek a vizsgálattal érintett időszakban indultak, vagy folyamatban voltak.
Az Infotv. célja - összhangban az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatával, a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányával, valamint az Emberi jogok európai egyezményével - a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülése.
A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog gyakran előkérdése és kiindulópontja egy másik alapjog, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának [34/1994. (VI. 24.) AB határozat]. A közéletben való részvétel, vagyis a közügyekkel, az állami és önkormányzati szervek működésével, illetve hatékonyságával kapcsolatos vélemény kialakítása és kinyilvánítása ugyanis elképzelhetetlen lenne akkor, ha az érintett szervek eltitkolhatnák, vagy a saját belátásuk szerint tehetnék hozzáférhetővé a közérdekű adatokat[2]. "A nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája."
Az Infotv. információszabadságra vonatkozó rendelkezései az adatigénylők helyzetét kívánják segíteni azzal, hogy biztosítják számukra az anonimitást [Infotv. 28. § (2) bekezdés], illetőleg hogy az igénylés lényegében költségmentes [Infotv. 29. § (3) bekezdés].
Az értékelés során a legszembetűnőbb jelenség a felperesi kör összetétele, ugyanis az Infotv. 31. § (1) bekezdése által biztosított perindítás lehetőségével - néhány kivételt leszámítva - a bíróságok ellen megrögzött pereskedő személyek éltek. Könnyen megállapítható, hogy a vizsgált 50 ügyből 40-et olyan személyek indítottak, akik a perindítás lehetőségével nyilvánvalóan személyes motivációjuk által vezérelten éltek, nem pedig az Infotv. céljának megvalósulása érdekében.
A leggyakoribb kereseti kérelem a - név szerint megnevezett - bírák évenkénti egészségügyi alkalmassági vizsgálatát igazoló dokumentumok iránti kereset volt. Néhány esetben emellett még a fenti vizsgálatok elvégzésének költségeit igazoló dokumentumok kiadását is kérték. Összesen 35 ügy indult ilyen kereseti kérelemmel. Már az megdöbbentő, hogy egyáltalán tudnak arról laikus emberek, hogy a bírói szolgálati jogviszony fennállása alatt évenkénti orvosi vizsgálaton kell átesni. Az pedig még inkább érdekes volt, hogy több törvényszék nem is tudott erről a kötelezettségéről, ezért egyáltalán nem is készült ilyen jellegű vizsgálat. Az más kérdés, hogy emiatt meg lehetett tagadni az adatkiadást, mivel nem létező adat kiadására nem lehet kötelezni senkit.
A második leggyakoribb kereset típus a bíróság, illetve egyes bírák (szintén név szerint megnevezve) tevékenységére (pl. pertartamra, tárgyalási gyakoriságra, tárgyalt ügyek fajtájára, szabadság kivételének idejére) vonatkozó statisztikai adatok kiadása iránt indult perek voltak.
A fentieken túl a legváltozatosabb tartalommal terjesztettek elő közérdekű adatkiadás iránti keresetet a felperesek:
Keresettel kérték egy társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés kiadását, a felszámolói névjegyzékbe történt felvételt igazoló dokumentum kiadását, a felszámolói névjegyzékből való törlést igazoló dokumentum kiadását, egy bíróság által használt helyiség bérleti szerződésének kiadását. Keresetet terjesztettek elő továbbá egy bíró szakjogász végzettségének igazolása iránt is.
Az alábbi tárgyú keresetek - melyekből 1-1 darab fordult elő - véleményem szerint már túlmutatnak az Infotv. céljain. Morálfilozófiai köntösbe bújtatva a kérdést bátran állíthatjuk ezen nyilvánosságra való törekvésekről, hogy túlhaladnak a Kant-féle "tiszta ész használatával" történő nyilvánosság megismerésének igényén, mely eszmére egy modern demokráciában a közügyek iránt érdeklődő közösségnek figyelemmel kell lennie az adatigénylés során.[3] Helyette fellelhetőek a Habermas-i "okoskodó közönség" jegyei, a túlzott ellenőrzésre törekvés, és az információs jogokkal való visszaélés miatt az alábbi esetekben:
Egy bírósági vezető összeférhetetlenség alóli felmentést engedélyező adatok kiadását, az Infotv. alapján előterjesztett adat kiadása iránti kérelmekről vezetett nyilvántartás kiadását, továbbá egy olyan "belső sza-
- 7/8 -
bályzat" kiadását, ami a tárgyaláson történő hangfelvétel készítéséről rendelkezik.
Szintén ebbe a körbe vonhatóak az alábbi keresetek:
A bíróságok igazgatását ellátó szerv által kötött ügyvédi tevékenység ellátására szóló szerződések kiadása iránti per, és a bíróságon működtetett fénymásoló használatára vonatkozó megállapodás kiadása iránti kereset.
A legkülönlegesebb kérelem álláspontom szerint az volt, amikor a felperes arra vonatkozó adatok kiadását kérte, hogy egy konkrétan megnevezett bíróság, amikor a fellebbezést hivatalból elutasította, vajon minden esetben tájékoztatja-e a végzésében a fellebbező felet a pénzbírság kiszabásának lehetőségéről.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
