A 2024. január 9-i, ZD « BUL INS » AD kontra PV végzés, C-387/23, ECLI:EU:C:2024:2
Az Európai Unió Bírósága a bolgár bíróság előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránti kérelmét nyilvánvalóan elfogadhatatlannak minősítette, ugyanis az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem tartalmazta egyértelműen azokat az indokokat, amelyek a nemzeti bíróságot a 2009/103/EK irányelv 13. cikke és a Alapjogi Charta 38. cikke értelmezésének mérlegelésére késztették. Különösen nem határozta meg az e rendelkezések és az alapügyre alkalmazandó nemzeti szabályozás közötti kapcsolatot a bolgár bíróság, aminek következtében az Európai Unió Bírósága nem tudta megítélni, hogy az előterjesztett kérdésekre adott válasz milyen mértékben szükséges ahhoz, hogy az említett bíróság meg tudja hozni a határozatát.
BH 2023.11.276 A más, összehasonlításra alkalmas ügyekben hozott döntéseket nem lehet automatikusan alapul venni, mert az egyéni körülmények és az egészségkárosodásból származó hátrányok különbsége az, ami alapot adhat az eltérő mértékű sérelemdíj megállapítására [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.].
BH 2023.12.298 I. Nem jelenti a jogállításhoz való kötöttséget rögzítő Pp. 342. § (3) bekezdésének és ezen keresztül a rendelkezési elv [Pp. 2. § (2) bekezdés] sérelmét, ha a bíróság anélkül alkalmaz általános kártérítést, hogy a felperes a keresetében a kártérítés mértékét annak alapján kérte volna meghatározni.
II. A jövedelempótló járadék alapjához tartozó jövedelem körébe sorolható juttatások meghatározásakor azok rendeltetésének kell jelentőséget tulajdonítani. Munkabérként kell figyelembe venni a költségtérítésként adott juttatást, ha a valódi rendeltetése a munka díjazása.
III. Ha a járadékfizetési kötelezettség ideje nem határolható be, az véghatáridő nélkül megállapítható. A nyugdíjkorhatár elérése nem tekinthető a jövedelempótló járadékfizetés véghatáridejének, ha nincs kétséget kizáró bizonyíték arra, hogy az adott élethelyzetben a károsult nem fog tovább dolgozni [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 8. és 11. pont, 216. § (1) bek. a) pont, 279. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:528. §, 6:531. §].
BH 2023.12.300 A per észszerű időn belüli befejezéséhez fűződő, a régi Pp. 2. § (3) bekezdésén alapuló igény érvényesítése nem lehet megalapozott, ha a követelés alapjául szolgáló sérelem a régi Pp. hatályvesztését követő időben következett be [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 2. § (3) bek.; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 15. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a) pont].
BH 2023.12.302 I. Polgári és kereskedelmi ügyekben az uniós hatáskörbe utalt joghatósági szabályokkal szemben a tagállamokon belüli ügyelosztást szabályozó illetékességi eljárási rendelkezések megalkotása a tagállamok hatáskörébe tartozik, amelyhez az Európai Unió Bírósága értelmezési szempontokat adhat [1215/2012/EU rendelet (Brüsszel Ia rendelet) 7. cikk 2. pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 30. § (2) bek.; az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101., 102. cikk; 2014/104/EU irányelv (12) preambulumbekezdés, C-30/20. számú Volvo és társai ítélet (EU:C:2021:604)].
II. A versenyjogi jogsértésekkel okozati összefüggésben érvényesített follow-on típusú kártérítési keresetek esetén az elévülés mindaddig nyugszik, amíg a károsult nem szerez tudomást a versenyjogi jogsértés szempontjából releváns valamennyi körülményről. Ez főszabály szerint az Európai Bizottság jogsértést megállapító határozatának (a határozat összefoglalójának) az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésének időpontjáig fennáll [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 326. § (2) bek.].
ÍH 2023.134 JÓHÍRNÉV MEGSÉRTÉSE - SÉRELEMDÍJ
A személyiségsértés megtörténte és az emiatti sérelemdíj megítélése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sértett félnek egyéb okból milyen társadalmi értékelése van. [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45 § (2) bekezdése; 2:51. § (1) bekezdése, 2:52. §-a]
ÍH 2023.135 A SÉRELEMDÍJ MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA SORÁN IRÁNYADÓ SZEMPONTOK
A sérelemdíj meghatározása során a jogsértés súlyában azt kell értékelni, hogy a jogsértő milyen mértékben távolodott el a társadalom által elvárt, illetve tolerált magatartásformától. Amennyiben a károkozóként megjelölt személyek egyikének magatartása és a kár bekövetkezése között nincs okozati összefüggés, a többes károkozás szabályainak alkalmazása nem merülhet fel [Ptk. 2:52. § (3) bekezdés, 6:524. § (1) bekezdés].
ÍH 2023.145 PÉNZMOSÁS SZEMPONTJÁBÓL SZOKATLAN ÜGYLET VÉGREHAJTÁSÁBÓL EREDŐ KÁR VIZSGÁLATÁNAK SZEMPONTJAI
A pénzmosás szempontjából szokatlan ügylet végrehajtásának szolgáltató általi felfüggesztése határidőhöz kötött, amelynek elteltét követően az ügyletet végre kell hajtani. Önmagában a felfüggesztés és a hatóság felé fennálló bejelentési kötelezettség teljesítése nem eredményezi azt, hogy az adott bankszámlára tévesen utaló személy az átutalt összeget visszakapja [2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) 23. § és 24. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:518. § és 6:519. §].
A vezető tisztségviselő elleni marasztalási perben a korábbi megállapítási perben hozott jogerős ítéletben elbírált vezetői felelősség fennállta - az ott megállapított tartalmi keretek között - utóbb nem vitatható, még akkor sem, ha a perben álló felperesek személye a két eljárásban nem azonos.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 33/A. § (1) és (11) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 360. § (1) bek.
A vezető tisztségviselő elleni marasztalási perben a korábbi megállapítási perben hozott jogerős ítéletben elbírált vezetői felelősség fennállta - az ott megállapított tartalmi keretek között - utóbb nem vitatható, még akkor sem, ha a perben álló felperesek személye a két eljárásban nem azonos.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 33/A. § (1) és (11) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 360. § (1) bek.
BDT 2023.4654.
I. Az autópálya üzemeltetője mint közútkezelő kártérítési felelőssége körében önmagában a szabványoknak, a műszaki előírásoknak megfelelő magatartás bizonyítása a kártérítés alóli kimentésre még nem alkalmas. A közútkezelő kártérítési felelőssége szempontjából a közútkezelővel szemben ugyan nem várható el olyan műszaki előírások megvalósítása, amelyek teljes mértékben kizárnak mindenfajta baleseti lehetőséget, azonban olyan kiegészítő létesítmények készítése elvárható, amelyek alkalmasak az előforduló baleseti helyzetek csökkentésére.
II. A közútkezelő kárfelelőssége vonatkozásában nem bír ügydöntő jelentőséggel az, hogy az esetlegesen szükséges beruházások (akár a védőkerítés átépítése, akár jelentős költséggel járó egyéb beruházások) vonatkozásában nem rendelkezik jogszabályi felhatalmazással és forrással. Az autópálya üzemeltetéséért felelős közútkezelőnek a kártérítési felelősség szempontjából azt kell teljesítenie, hogy az autópálya működésével szükségszerűen együtt járó baleseti helyzetre is megfelelő védelmet nyújtson, és a biztonságos közlekedésre alkalmasság biztosítása nem teljesül azzal, hogy az ellenőrzési tevékenységet elvégzi. A közútkezelői tevékenységnek jogszabályi előírás alapján meghatározott körben tevőlegesen része a fejlesztés, fenntartás, üzemeltetés.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1988. évi I. tv. 33. § (1) bek. b) pont ba) alpont, 34. § (1) és (3) bek., 35. §; 2013. évi V. tv. 6:519. §, 6:522. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pont; 6/1998. (III. 11.) KHVM rend. (OKKSZ) 1/A. § (1) bek., 2. § 1. pont és 7. pont
BDT 2023.4667.
Nem kizárt az első fokon eljárt bíróság ellen bírósági jogkörben okozott kár elbírálása iránti perben annak a bírónak az eljárása, aki részt vett a kártérítés alapjaként hivatkozott perben az elsőfokú bíróság által hozott határozatok felülbírálatában.
Alkalmazott jogszabályhely: 2016. évi CXXX. tv. 12. § f) pont
I. A sérelmezett filmbeli ábrázolás jogsértő jellegének vizsgálatát, az állított magatartás tényállításként vagy értékítéletként történő minősítését - a célközönség értelmezéséből kiindulva - arra a speciális kontextusra figyelemmel szükséges elvégezni, hogy az egy filmalkotásban valósult meg, amely élvezi a műalkotás szabadságát, de vonatkoznak rá a véleménynyilvánítási szabadság korlátai is.
II. Adott esetben a vizsgált filmalkotással érintett személy közéleti megnyilvánulásai oly mértékben kapcsolódtak össze a pártszervezetek, politikusok tevékenységét érintő közéleti kérdésekkel, amelynek eredményeként személyének jogi megítélése a közéleti szereplők kategóriái között elérte a politikusokéhoz hasonló szintet.
Alkalmazott jogszabályhelyek: Alaptörvény VI. cikk (1) bek., IX. cikk, X. cikk; 1999. évi LXXVI. tv. 1. § (2) bek. g) pont; 2004. évi II. tv. 2. § 2. pont; 2013. évi V. tv. 2:42. §, 2:44. §, 2:45. §; 13/2014. (IV. 18.) AB határozat; 3051/2022. (II. 11.) AB határozat; 3107/2018. (IV. 9.) AB határozat; 24/1996. (VI. 25.) AB határozat; 13/2020. (V. 12.) AB határozat
I. A jogi személy önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőinek magatartása a jogi személy magatartásának minősül. Ha egymás tudta nélkül kötnek adásvételi szerződést, adnak ki bejegyzési engedélyt ugyanarra a vagyontárgyra, és valamelyik ügyletből eredően a jogi személy kárt szenved, az a jogi személy saját magatartásával okozott kárnak minősül függetlenül attól, hogy melyik vezető tisztségviselő járt el.
II. A polgári jog nem a magatartás, hanem annak következménye, a károkozás jogellenességét deklarálja és szankcionálja, polgári jogi értelemben nem a magatartás, hanem a károkozás jogellenes, mégpedig akkor is, ha maga a károkozó magatartás konkrét jogszabályi rendelkezésbe nem ütközik. Ha a magatartás kárt okoz, az - jogellenességet kizáró körülmény hiányában, melyre a károsultnak kell hivatkoznia - jogellenes károkozásnak minősül, ezért önmagában a magatartás jogellenességét sem megállapítani, sem bizonyítani nem kell.
III. A bizonyítékok értékelésének és mérlegelésének helyessége az ítélet anyagi felülbírálata során vizsgálható, és a téves mérlegelés felülmérlegelésére ad lehetőséget a Pp. 369. § (2) bekezdés d) pontja alapján. Önmagában a Pp. 279. §-ára mint jogszabálysértésre történő hivatkozás eljárási szabálysértésként az ítélet hatályon kívül helyezésére nem vezethet.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 339. §; 2006. évi IV. tv. 29. §; 2016. évi CXXX. tv. 279. §, 369. §
BDT 2023.4683.
I. A volt vezető tisztségviselővel szembeni kártérítési igény érvényesítéséről a gazdasági társaság legfőbb szerve dönt.
II. A taggyűlési határozat hiánya az igényérvényesítési jog (kereshetőségi jog) hiányát jelenti, amely a kereset elutasítását eredményezi, azaz nem eljárásjogi perelőfeltétel.
III. A legfőbb szerv e döntését mindaddig meghozhatja, amíg a bíróság érdemi határozatot nem hoz.
IV. Társasági határozathoz a gazdasági társaság működését meghatározó joghatások akkor tulajdoníthatóak, amennyiben a határozat létezik.
V. A társasági határozat meghozatalával tárgya szerint beálló hatály megakasztására - nem tekintve a társaság saját hatáskörébe tartozó lehetőséget - a bíróság döntésével, a társasági határozat felülvizsgálatára irányuló speciális perben van mód.
VI. Társasági határozat meghozatala, létezése, az, hogy a társaság adott szerve a kérdéses döntést meghozta-e vagy sem, érdemben vizsgálható azokban a perekben is, amelyek nem a Ptk. 3:35. §-án alapulnak.
VII. A társaság tagsági összetételét érintő kérdésben folyamatban lévő taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti per eldöntése előkérdése annak, hogy létezik-e a társaság legfőbb szervének a vezetővel szembeni kártérítési igény érvényesítésére vonatkozó határozata.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 3:109. §, 3:35-3:37. §; 2016. évi CXXX. tv. 123. §
A valós tartozás kifizetésének az adós elleni felszámolási kérelem benyújtása nem akadálya, és az nem minősíthető hitelezői érdeket sértő magatartásnak sem önmagában amiatt, hogy arra a felszámolási kérelem benyújtását követően került sor.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 33/A. § (1), (4) bek.
I. A kérelmező jogutódként érvényesítheti a perbeli jogelődjét az észszerű határidő túllépése folytán arányosan megillető vagyoni elégtételt is.
II. A járványügyi helyzet miatt kialakított veszélyhelyzeti perrendből következő későbbi tárgyaláskitűzés - függetlenül attól, hogy azok elhárítására az alapperben eljáró bíróságnak jogszabályon alapuló eljárási jogi lehetősége nem volt - önmagában nem ad lehetőséget a figyelembe vehető időtartam csökkentésére.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2021. évi XCIV. tv. 15. § (3), (4) és (5) bek.; 1952. évi III. tv. 62. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 48. § (5) bek.
BDT 2023.4701.
I. A Ptk. szabályozásának rendszerében - az 1959-es Ptk. szabályozásától részben eltérően - a hibás teljesítéssel okozott károkért való felelősség lényegi sajátossága, hogy kártérítés elsődlegesen a kellékszavatosság által le nem fedett körben, vagyis a következménykárokért követelhető, míg a tapadókárok vonatkozásában csak korlátozottan és feltételektől függően, mert azokra a Ptk. speciális jogintézményként a szavatosságot alkalmazza elsődlegesen.
II. A hibás teljesítéssel okozott következménykárok megtérítése az általános elévülési határidőn belül követelhető, azonban a tapadókároka vonatkozó igény a kellékszavatosságra vonatkozó igényérvényesítési határidő alatt terjeszthető elő.
III. A jogi személy törvényes (szervezeti) képviselője más jogalanyok irányába közölt nyilatkozata a jogi személy nyilatkozatának minősül (betudás elve). A képviselő nyilatkozatának elmulasztása folytán előálló jogkövetkezményeket is a jogi személy viseli, függetlenül a képviselő személyében beállott változástól, így a képviselő személye változása (a korábbi képviselő esetleges mulasztása) az igényérvényesítésre nyitva álló elévülési idő nyugvását nem eredményezheti.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 3:29. §, 6:23. §, 6:159. §, 6:173. §, 6:174. §, 6:163. § (1)-(3) bek.
I. Akit személyiségi jogában megsértettek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj iránti igény a sértett személyéhez kötött, ezért jogosulti egyetemlegesség akkor sem áll fenn, ha ugyanazon jogsértő magatartás több személy ugyanazon személyiségi jogát sérti.
II. Ha több személy ugyanazon személyiségi jogát sértő magatartásra hivatkozva egyetemlegesen terjeszti elő keresetét, az elsőfokú eljárásban - de ha ott elmaradt, a másodfokú eljárásban - anyagi pervezetés szükséges, amelyre a felek kérelmeiket, másodfokon fellebbezésüket, fellebbezési ellenkérelmüket megváltoztathatják, és új tényállításokat, új bizonyítási indítványokat terjeszthetnek elő.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:54. § (1) bek., 2:52. § (1) bek., 6:33. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 369. § (4) bek., 373. § (5) bek., 375. § (2) bek.
Birtokvédelemre irányuló kereset elbírálásakor azt, hogy a zavarás szükségtelen-e, és azt mások milyen mértékig kötelesek tűrni, az ügy összes körülményének mérlegelésével kell eldönteni. Ez nem szakértői kérdés, hanem a bírói mérlegelés körébe tartozik, melynek során a felek érdekeinek egybevetett értékelését kell elvégezni.
Alkalmazott jogszabályhely: 2013. évi V. tv. 5:23. §
A Csődtv. 33/A. § (1) bekezdés első fordulatára alapított perben a bíróság ítéletében - a törvény szövegének megfelelően - azt állapíthatja meg, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az alperes vezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona meghatározott összeggel csökkent. A perben a kereseti kérelmet is ennek megfelelően kell előterjeszteni. A vagyoncsökkenés határozott összegét a petitumnak kell tartalmaznia, arra nem elegendő a kereseti kérelem tényállási részében utalni, mert a bíróság a petitumhoz van kötve, és bírósági meghagyás is csak ennek megfelelően bocsátható ki.
Alkalmazott jogszabályhelyek:1991. évi XLIX. tv. 33/A. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 170. § (1) bek., 176. § (2) bek.
A polgári peres eljárás elhúzódásért járó vagyoni elégtétel az arról rendelkező jogerős érdemi határozat szerinti teljesítési határidő leteltével válik esedékessé, a kérelmezőt ezt megelőző időre késedelmi kamat nem illeti meg.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2021. évi XCIV. tv. 7. § (1) és (2) bek.; 2013. évi V. tv. 6:48. § ■
Visszaugrás
