https://doi.org/10.59851/psz.9.2.3
Amennyiben az államfő felelősségével foglalkozunk, gyakran hangzik el az a tétel, miszerint a parlamentáris rendszerek államfője a jogi felelősség mellett politikai felelősséggel nem tartozik. Magyarország államformája köztársaság, kormányformáját tekintve pedig parlamentáris rendszerben működik. Így hazánk államfője tekintetében is általánosan elfogadott tétel, miszerint nem rendelkezik politikai felelősséggel. Ezt a köztársasági elnök hatásköreivel magyarázzák, melyek két kategóriára bonthatók: Léteznek a Kormány valamely tagjának ellenjegyzésével, és anélkül gyakorolható hatáskörök. Az ellenjegyzés pedig elvileg a politikai felelősség átvállalására szolgáló aktus.
Tanulmányom hipotézise, hogy a parlamentáris rendszerek államfője - jelen esetben Magyarország államfője - is rendelkezik politikai felelősséggel, melyet több érvvel igyekszem alátámasztani. Ehhez azonban a köztársasági elnök alkotmányos rendszerben betöltött szerepéből kell kiindulnunk. Rá kell mutatnunk arra, hogy az államfő nem semleges a politikai folyamatoktól, tehát valamilyen formában politikai funkcióval is bír. Ezt követően térünk át a magyar alkotmányos rendszer részletes elemzésére. Bemutatjuk az államfő politikai felelősségével kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlatot, amely első állomása a hipotézis igazolásnak. Ezt követően a lemondás intézményét vizsgáljuk meg. Bemutatjuk a rendszerváltás utáni gyakorlatot, illetve a lemondást mint a politikai felelősség "önmegállapítását" értelmezzük, amelyet a jogi felelősséggel hasonlítunk össze. Végezetül a közelmúltban kirobbant kegyelmi ügy alkotmányjogi vonatkozásait elemezzük, amely szintén a köztársasági elnök politikai felelősségének létét erősíti. Az egyéni kegyelmezés ugyanis korábban az ellenjegyzéssel gyakorolható hatáskörök közé tartozott, a kegyelmi ügy kirobbanása után azonban az alkotmányozó az ellenjegyzés nélkül gyakorolható hatáskörök közé emelte át.
A fenti érveket összegezve pedig azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a köztársasági elnök is politikai felelősséggel tartozik, még ha annak értelmezése el is tér a parlamentáris rendszerek végrehajtó hatalmának politikai felelősségétől.
Kulcsszavak: köztársasági elnök, politikai felelősség, parlamentáris kormányforma
When dealing with the responsibility of the head of state, it is often said that the President of a Republic in a parliamentary system is only legally, but not politically responsible. The form of government of Hungary is republic and operates under a parliamentary system. Thus, in our country, it is generally accepted that the head of state has no political responsibility. This is explained by the powers of the President of the Republic, which fall into two categories: There are powers which may be exercised with or without the counter-signature of a member of the Government, and the counter-signature is the act of taking political responsibility from the head of state.
The hypothesis of my study is that the President of the Republic of parliamentary systems - in this case the head of state of Hungary - also has political responsibility, which I try to support with several arguments. To do this, however, we must start from the role of the President of the Republic in the constitutional system. We must point out that the head of state is not neutral from the political process and institutions, so he or she also has a political function to some extent. Then we turn to a detailed analysis of the Hungarian constitutional system. We present the practice of the Constitutional Court on the political responsibility of the head of state, which is the first step in the verification of the hypothesis. After that we examine the institution of resignation. We present the practice after the change of regime and interpret resignation as a "self-declaration" of political responsibility, which we compare with legal responsibility. Finally, we analyze the constitutional aspects of the recent grant individual pardon case, which also confirms the existence of political responsibility of the President of the Republic. The grant individual pardon used to be a power that could be exercised with a counter-signature, but after the outbreak of the case, the constitutional legislator transferred it to a power that could be exercised without a counter-signature.
Summing up the above arguments, we can conclude that the President of the Republic also has political responsibility, even if its interpretation differs from the political responsibility of the executive power of parliamentary systems.
Keywords: president of the republic, political responsibilty, parlamentary system
Magyarország parlamentáris kormányformában működő köztársaság. A parlamentáris kormányformák egyik alapvető jellemzőjeként szokták meghatározni azt az alapelvet, miszerint az államfő a jogi felelősség mellett nem rendelkezik politikai felelősséggel. Ezzel szorosan összefüggnek a miniszteri ellenjegyzéshez kötött államfői feladat- és hatáskörök, amelyek alapján hozott döntések érvényességéhez a politikai felelősséggel tartozó kormány valamely tagjának ellenjegyzése szükséges. Az államfő politikai felelőssége hiányának cáfolása azonban logikai-
- 47/48 -
lag helytelen. Egyes érvek szerint az államfőnek elve hiányzik a politikai felelőssége, amiből következik, hogy nem is lenne szükség a politikai felelősséget magára vállaló kormány tagjának az ellenjegyzésre. A másik érv szerint azonban az ellenjegyzéssel a miniszter átvállalja a politikai felelősséget, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az államfőt is terheli politikai felelősség, csak az ellenjegyzéssel átszáll a kormány tagjára. Hangsúlyozni kell azt is, hogy ezek az elméletek gyakran megfeledkeznek az ellenjegyzés nélkül gyakorolható hatáskörökről és az államfővel kapcsolatos egyéb intézményekről. Tanulmányom hipotézise, hogy Magyarország államfőjét is politikai felelősség terheli, amelyet az alábbiakban néhány érvvel törekszem alátámasztani.
Annak érdekében, hogy a köztársasági elnököt el tudjuk helyezni a magyar alkotmányos rendszerben, az állam- és kormányforma kérdését kell röviden tisztázni. Az államforma alkotmányjogilag arra keresi a választ, hogy milyen az államfő legitimációja. Az államfői legitimációnak történetileg két alaptípusa alakult ki. Az egyik megközelítés a történelmi legitimációt veszi alapul, amelyet a hagyomány, illetve a trónöröklés rendje határoz meg. A másik típus a választással megszerzett legitimációt helyezi előtérbe, amelynek számos változata létezik. A választás által legitimált személy a modern világban a hatalmát az alkotmányban meghatározott ideig gyakorolja, ellentétben a született monarchával, aki haláláig vagy az esetleges lemondásáig uralkodik, ami elvben csak az ő akaratán múlik. Ebből következően az államforma két fő típusát különböztetjük meg: a monarchiát és a köztársaságot. A monarchiákban az államfői tisztséget rendszerint az uralkodók családon belül öröklik, a köztársaságokban pedig választják az államfőt, akár egyszemélyi intézményről van szó, akár egy testületről.[1] Magyarország államformája pedig köztársaság, melynek államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.[2] A kormányforma pedig a legfőbb államhatalmi ágak - mint a parlament, az államfő és a kormány - alkotmányos kapcsolatrendszerét jelenti.[3] Tehát a kormányforma alatt azt az állami berendezkedést értjük, amelynek lényege, hogy demokratikus keretek között milyen formában valósul meg a legfőbb állami szervek közötti kapcsolat, együttműködés és egymás ellenőrzése. E meghatározás alapján két fő kormányformát határozhatunk meg: az egyik parlamentáris kormányforma, míg a másik a prezidenciális (más néven elnöki) rendszer.[4]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
