A fantomcégek kiszűrésének kiindulópontját az 1997. évi CXLV. tv (Ct.) 56. §-ának (1) bekezdése szolgáltatta. Eszerint, ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég székhelyén, telephelyén, illetve fióktelepén nem található, illetve a cég képviseletére jogosult személyek tartózkodási helye ismeretlen, törlési eljárást folytat le.
A cég székhelyét a Közigazgatási és Gazdasági Döntvénytár (KGD) 1998. évi 12/286. számú jogesete egyértelműen és kimerítően meghatározza. A cég székhelye a központi ügyintézés helye, az a hely, ahol a cég irányítása és működtetése érdekében tevékenységet fejt ki. Az irányítás és működtetés feltételezi azt is, hogy olyan helyről legyen szó, ahol a cég, illetve annak képviselettel felruházott tagja, vagy alkalmazottja a cég tevékenységére jellemző üzleti órákban a hatóságok, illetve az üzleti partnerek részére általában rendelkezésre áll.
A fentiekből levezethető, hogy a cégeknek a székhelyen, telephelyen, fióktelepen elérhetőknek kell lenniük. Ennek hiánya gyakran vezet törlési eljárásra, mivel a társhatóságok jelzéseiből a cégbíróság tudomást szerez e körülményről. A megyei főügyészségek, az APEH és az Egészségbiztosítási Pénztár rendszeresen kezdeményeznek törvényességi felügyeleti eljárásokat arra alapítva, hogy a cég a bejegyzett székhelyén nem található, mely eljárás lezárásaként törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását vagy a törlési eljárás elrendelését indítványozzák.
A Ct. 52. §-ának (3) bekezdése szerint ha a cégbíróság tudomására jut, hogy a cég nem küldte meg 30 napon belül részére azokat az iratokat, melyeknek benyújtására jogszabály kötelezi, felhívja a céget, hogy e kötelességének meghatározott határidőn belül tegyen eleget. Ha a felhívás eredménytelen marad, a Ct. 54. §-ának (1) bekezdésében meghatározott törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja. Ilyen iratbenyújtási kötelezettséget ír elő a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv 71. §-a, mely az éves beszámoló cégbírósághoz történő letétbe helyezését írja elő a cégek számára minden év május 31-ig.
Az a cég, amelyik nem működik, mérleget sem készít, azt nem adja be, így nagy valószínűséggel "fantommá vált" az olyan cég, amely a fenti kötelezettségét elmulasztotta, ezek pedig a számítógépes nyilvántartásból név szerint kigyűjthetők.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Cégbíróságon 1290 céget hívtak fel a mérlegek letétbe helyezésére, 785 cég hivatalból történő törlési eljárását indították meg, s e végzések 327 cég esetében jogerőre is emelkedtek 1999. december 31. napjával bezárólag. A cégek jelentős része a székhelyen elérhető volt, és a mérlegeket a felhívásra letétbe helyezték, de nem volt csekély azon cégeknek a száma sem, melyekkel szemben bírságot kellett kiszabni. Ezeknél a törlési eljárás elrendelésére nem kerülhetett sor, bár gyakran maguk a cégek képviselői javasolták ezt abban a (téves) hitben, hogy ezzel megszabadulnak a végelszámolási, esetleg a felszámolási eljárás bonyodalmaitól.
Június közepétől újabb kampányidőszak kezdődik. Intézkedni kell ugyanis azon kft.-k, rt.-k tekintetében, ahol a törzstőkét nem emelték fel 3, illetve 20 millióra, továbbá a gazdasági munkaközösségekkel, melyek nem döntöttek más formába történő átalakulásukról. Ezek az ügyek szintén törvényességi felügyeleti eljárások lesznek, s az érintett cégek között nyilván sok fantomcéget találunk majd.
A hivatalbóli törlési eljárás lényege az, hogy lehetőséget ad a végelszámolási, illetve felszámolási eljárás mellőzésével való törlésre, de a hitelezővédelmi érdekek azt is megkövetelik, hogy a cégek ily módon való törlésére csak nagyon szűk körben kerülhessen sor.
A Legfelsőbb Bíróság a Közigazgatási és Gazdasági Döntvénytárban (KGD) közzétett döntéseiben is következetesen képviselte ezt az álláspontot. A KGD 1998/5/135. sz. jogesetben a Legfelsőbb Bíróság megalapozatlannak nyilvánította a törlési eljárás megindításáról hozott döntést, mert bár a cég székhelye és a képviselő lakcíme megegyezett, a bíróság a törvényességi felügyeleti felhívásban nem szerepeltette a cég nevét, a képviselő tisztségét, így nem lehetett megállapítani, hogy annak címzettje a cég vagy egy természetes személy.
Ha a posta a felhívást nem "ismeretlen", hanem "elköltözött" jelzéssel küldte vissza, és a tértivevényen az új címet is megjelölte, a céget ismételten fel kell hívni a jogellenesség megszüntetésére - a posta által jelzett címen is (KGD 1998/12/280).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
