A felszámolási eljárások egyik kényes kérdése a felszámoló kijelölésének gyakorlata. Talán egyetlen más bírói döntést sem kísér annyi félremagyarázás, mint ezt, ezért mindenképpen szükséges és talán érdekes a kérdés körbejárása. A felszámoló kijelölése során nem egy klasszikus bírói döntésről van szó, inkább közigazgatási jellegű határozat meghozataláról, s a bíró felelősségét csak növeli, hogy a szabályozás szerint a felszámolást elrendelő végzésnek a felszámoló kijelölésére vonatkozó rendelkezése nem fellebbezhető.
A vizsgálódást az is indokolja, hogy az OIT 1998. decemberi (20496/1998/2 OIT. Hiv.) körlevele óta egyre több bíróság tér át a kijelölés során valamilyen automatizmus alkalmazására, s ez a kockás füzet vezetésétől a felszámoló számítógépes kijelöléséig terjed.
Egy kis történeti áttekintés után a felszámolók kijelölésére vonatkozó hatályos szabályozást, s ennek ellentmondásait ismertetem, ezt követően kitérnék arra, hogy mi lenne az optimális törvényi szabályozás.
1. Jogtörténeti áttekintés:
Az 1840. évi XXII. tc., első csődtörvényünk koncepciója az volt, hogy a csőd bekövetkeztével az adós a vagyona feletti szabad rendelkezési jogát elvesztette, s ezt a rendelkezési jogot a tc. a hitelezők összességére ruházta át, akik a tömeggondnokot megválasztották. (A tömeggondnok felel meg a mai felszámolónak.)
Miután a csőd megnyitásakor a hitelezők még nem voltak ismertek, a bíróság ebben a határozatában ideiglenes tömeggondnokot rendelt ki. A hitelezői követelések bejelentésére rendelkezésre álló határidő utolsó napjára hívták össze a hitelezőket, akik szavazattöbbséggel döntöttek arról, hogy az ideiglenes tömeggondnokot véglegesnek elfogadják vagy mást választanak.
Második csődtörvényünk, az 1948-ig alkalmazott 1871. évi XVII. tc. 95. §-a úgy rendelkezett, hogy a tömeggondnokot a csődbíróság a saját területén lakó gyakorló ügyvédek sorából nevezi ki, a tömeggondnok a csődtömeg képviselője. A bíróságnak jogában állott speciális feladatokra, például ingatlanok kezelése, üzlet vagy vállalat vezetése, külön vagyonkezelőket rendelni, akiknek saját hatáskörükben tömeggondnoki jogaik voltak. A jelzálogos hitelezők is választhattak a jelzáloggal terhelt ingatlan kezelésére vagyonkezelőt. Megszűnt a hitelezőknek, illetve a csődválasztmánynak az a joga, hogy a tömeggondnokot megválassza.
Az Ftvr. 15. §-a úgy rendelkezett, hogy a bíróság a gazdálkodó szervezet meghallgatása után jelöli ki a felszámolót, akit erről a felszámolási eljárás közzétételével egyidejűleg értesít. A tvr. már utalt arra, hogy a felszámolóul kijelölhetők körét a kormány állapítja meg.
2. Külföldi szabályozás:
Angliában többnyire ügyvédek és pénzügyi szakemberek végzik a felszámolói tevékenységet. A felszámolóbiztost a hitelezők, legtöbbször a vagyonért felelős bank nevezi ki és természetesen mentheti fel. A felszámolói névjegyzék ismeretlen fogalom.
Németországban a bíróság nevezi ki a felszámolóbiztost, akit a hitelezői választmány már első ülésén leválthat és új felszámolóbiztost nevezhet ki. A bíróság dönti el, hogy az ezen szakterületen jártas ügyvédek, könyvvizsgálók vagy adótanácsadók közül kit nevez ki. A felszámolói névjegyzék itt sem létezik, a bíróságnak teljes szabadsága van a kijelölést illetően.
Franciaországban a bíróság nevezi ki a felszámolóbiztost, itt is általában ügyvédek végeznek ilyen jellegű tevékenységet, felszámolói névjegyzéket itt sem vezetnek.
3. A hatályos jogi szabályozás:
A jelenlegi jogi szabályozás a felszámolók kijelölése, illetve a felszámolói listára való felkerülés kérdésében három szálon fut:
a) A kijelöléssel kapcsolatos alapszabályokat a Cstv. tartalmazza.
b) A 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet szabályoz-
za, hogy ki vehető fel a felszámolók listájára, továbbá milyen feltételekkel lehet törölni a felszámolót.
c) A 123/1973. (IK.1974. 1.) IM utasítás tartalmaz rendelkezést a felszámolók számítógépes kijelöléséről.
ad. a) A Cstv. szabályai:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
