A Védegylet (VE) 2000 márciusában alakult meg a pesti Vigadó épületében. Az alapítok az "utódaink, földi otthonunk és hazánk jövője iránti aggodalomtól vezérelve" a természeti és kulturális diverzitás megőrzése, a közös környezeti felelősség erősítése s egy élhetőbb Magyarország megteremtése céljából hívták életre a szervezetet. A VE feladatának tekinti a közvélemény tájékoztatását, a döntéshozók meggyőzését, a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletét - lokálisan és globálisan egyaránt. A VE ökopolitikai szervezet, és ez az öndefiníció merőben más, mint a kívülről oly sokszor "adományozott" "környezetvédő" skatulya: az életvilág egészére - a gazdaságtól az oktatásig, a közlekedéstől az egészségügyig - szeretne ökologikus alternatívákat megfogalmazni a "technokrata vallás" kizárólagos igazságaival szemben. Az alapítók köre jellemzően eltérő szellemi és politikai szekértáborokból és a legkülönfélébb diszciplínák területéről érkezett egyetemi oktatókból, professzorokból, továbbá a humánökológia iránt érdeklődő diákokból, környezetvédő aktivistákból verbuválódott. A VE nem törekszik formális szervezed rendszer kiépítésére, hanem aktív közreműködőket szeretne megnyerni sokoldalú tevékenységéhez (programjaiban jelenleg is mintegy száz segítő dolgozik és közel ötszáz támogatóval tart állandó kapcsolatot). A Védegyletnek saját belsőszlengje szerint "nem tagjai, hanem munkatársai vannak". A VE kapcsolódási felületeit ezért elsősorban a munkacsoportok jelentik, így például a Jövő nemzedékek képviselete (JŐNEK), Alternatív gazdaság és globalizáció, Vallás és ökológia, Állatvédelem, Saját pohár és ökodizájn. A szervezet vezetőségét tekintélyes értelmiségiek, tanácsadó testületét pedig elismert zöld aktivisták alkotják. A VE napi tevékenységét a szervezőbizottság fogja Össze; a VE elnöke Karátson Gábor festőművész, főtitkára Csonka András művelődésszervező, szóvivője Lányi András író,
A technokrata irányítással kiteljesedő globalizációs folyamat több, egészen újszerű kihívást intéz az emberi jogokat védelmező szervezetekhez. A VE ezek közül hármat állít tevékenysége fókuszába. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében folyó világméretű szolgáltatás-kereskedelmi liberalizációs tárgyalások (GATS) komolyan fenyegetik az egyenlő hozzáférés jogát a különböző szolgáltatásokhoz, így az egészséges ivóvízhez, az oktatáshoz, az egészségügyi és szociális ellátáshoz, Világszerte erősödik az a tendencia, hogy különböző gazdasági és politikai apparátusok - a településektől a globális intézményekig - elzárják az embereket attól a tudástól, melynek segítségével ítéletet alkothatnának az életüket befolyásoló, közérdekű döntésekről és részeset tehetnének a közösség jövőjéről folytatandó vitának. Teszik ezt sokszor minden tudatos koncepció nélkül, megőrizve az alkotmányokban és alkotmányos törvényekben deklarált politikai jogok díszleteit. A kérlelhetetlen piaci racionalitás egy eddig kevéssé figyelembe vett dimenzióban is felveti az alapvető jogok veszélyeztetettségét. Arról van szó, hogy a jelen mégoly "szakszerű" döntései is könnyen beszűkíthetik a következő generációk életlehetőségeit, s jó előre kiüresíthetik a jogalanyisággal ma még nem rendelkező majdani személyek emberi jogait. 2003 nyarán a VE Veszélyben a közszolgáltatások! címmel ismertette azt a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelet, amelyben a GATS-tárgyalások állásáról és az ott képviselt magyar álláspont felől próbált tudakozódni. A közvetlen részvétel jogának erősítése és az információs monopóliumok megőrzése érdekében a VE törvénymódosító csomagot készített az építési és az Önkormányzati törvényhez; javaslataival az érdemi részvétel garanciáit szeretné megteremteni a véleményezési eljárások, a helyi nézetegyeztetési fórumok során. A VE indítványozta azt is, hogy az állatvédelmi törvényt - a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló aarhusi konvenció szellemében - az Országgyűlés hozza összhangba a környezetvédelmi törvénynek a társadalmi szervezetek ügyféli jogállásáról és az információk nyilvánosságáról rendelkező passzusaival. 2000 májusában a VE kezdeményezte a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának (ombudsmanjának) jogállásáról szóló törvény megalkotását. A Sólyom László által kidolgozott törvényjavaslatot az egyesület 2000. szeptember 8-án a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencia keretében mutatta be. 2000 októberében - más szervezetekkel együtt - a VE elhatározta, hogy amíg javaslata valóra nem válik, maga gondoskodik a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletéről. A 2000. november 20-án megalakult JŐNEK a törvénytervezetbe foglalt elvek és szabályok figyelembevételével végzi tevékenységér. Jelentéseket tesz közzé, amelyekben beszámol lefolytatott és folyamatban lévő eljárásairól. A jelentések precedensértékű ügyeket dolgoznak fel, változatos témákban: a terézvárosi Jókai téren építendő mélygarázs, a pesthidegkúti lakópark,
- 205/206 -
a győr-bácskai hulladékégető ügye, a fővárosi agglomeráció problémái, ivóvizeink növényvédő szerrel szennyezettsége stb.
A VE látványos akciókkal is igyekszik a nyilvánosság fókuszába helyezni az általa képviselt ügyeket. Ilyen volt a Roosevelt téri fák védelmében tartott megmozdulás (2000. április), a Föld napi búcsújárás (2001. április 22.), a Légmentes nap (2001. szeptember 22.), a Vásárolj kevesebbet, adj többet! performansz (2001. december 15.), a pomázi zöldterületek beépítése elleni tiltakozás (2002. június 8.), a közszolgálati televízió zöld-műsorainak megszüntetése miatt protestáló "Baló világ" akció (2003. április). 2003 májusában, a Madarak és fák napján a VE előbb a STOP alapítvánnyal közösen a Jókai téren a mélyparkoló, majd a Levegő munkacsoporttal együtt a budai alsórakparton a rakpartbővítés terve ellen szervezett megmozdulást.
A VE elképzeléseit, állásfoglalásait önálló kiadványokkal is népszerűsíti. A JŐNEK-jelentések mellett a Védegylet-füzetek sorozatban a következő kötetek jelentek meg: Jövő nemzedékek jogai; Magyarország a nagyvilágban. A Védegylet külpolitikai állásfoglalása; Gazdaság és társadalom. A Védegylet gazdaságpolitikai állásfoglalása; Növekedés vagy fejlődés? Állásfoglalás Budapest jövőjéről. A VE és öt másik zöld szervezet összefogásával, az Ökotárs Alapítvány gondozásában látott napvilágot a Belezöldülünk? című füzet az EU-csatlakozás dilemmáiról. Az elsősorban város- és környezetpolitikai vitafórumokon kívül a VE részt vett például a nádasdladányi Ökológia és egyház és a gödöllői Szivárványgazdaság című konferencia szervezésében. 2003 elején indult el a fővárosi Nyitott Műhelyben havi rendszerességgel a Védegylet Esték, míg a Debreceni Egyetemen a Védegylet Akadémia rendezvénysorozat. Aktuális események kapcsán rendszeresen jelennek meg a VE munkatársainak írásai napi-, illetve hetilapokban, A VE részese a több hazai zöld, alternatív és emberi jogi szervezet együttműködését jelentő Lehet más a világ! folyamatnak,
A VE legjelentősebb támogatója az EU Phare-ACCESS programja, de segítette, illetve segíti programjait a KAC, az NKA, az oktatási és az informatikai tárca, a Soros Alapítvány, a holland nagykövetség Mátra programja, az Ökotárs Alapítvány és a japán Sasakawa Peace Foundation is, A VE központja jelenleg Budapesten működik (1051 Vörösmarty tér 1., III. emelet). A kapcsolatteremtés leghatékonyabb módja a vedegyletiroda@zpok.hu e-mail címre küldött üzenet, mellyel akár a vedtagok@zpok.hu és a zoldirodalom@zpok.hu levelezőlistákra is feliratkozhat az érdeklődő. A Védegylet múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatban szinte minden lehetséges információt megtalálható a megújult www.vedegylet.hu honlapon. ■
Visszaugrás
