Az általánosan elterjedt és a jogirodalomban is folyamatosan kifejezésre jutó álláspont szerint a létesítő okirat (vagy módosítása) érvénytelenségére alapítottan a (változás)bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezését kizárólag akkor lehet kérni, ha az érvénytelenség összefügg a végzésben foglalt valamely adattal1.
A Ctv. 68. § (4) bekezdése szerint a létesítő okiratnak (módosításának) a végzésben foglalt cégjegyzékadattal összefüggő érvénytelenségére alapított kereseti kérelem esetén a cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat érvénytelensége megállapításának - ha az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére vonatkozó felhívás sikertelen maradt és az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll - csak a Gt. 12. § (4) bekezdésében foglalt érvénytelenségi ok fennállása esetén van helye. A Gt. 12. § (4) bekezdésének a) pontjában nevesített érvénytelenségi ok a társasági szerződés ügyvédi (jogtanácsosi) ellenjegyzésének hiánya vagy közjegyzői okiratba foglalás elmaradása. Ez pedig nem cégjegyzéki adat.
A Ctv. 46. § (1) bekezdése a cégbíróság kötelezettségeit az általános cégeljárásra vonatkozóan úgy határozza meg, hogy a cégeljárásban vizsgálnia kell a létesítő okiratot, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratokat. A Ctv. 65. § (1) bekezdése a bejegyző végzés alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközéséről szól, amelyre alapítottan kezdeményezhető a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per (ez a bekezdés tartalmazza a keresetindításra jogosult személyi kört és meghatározza a bíróság illetékességét is). A Ctv. 66. § (1) bekezdése a bejegyző végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértéséről, a Ctv. 68. § (1) bekezdése a létesítő okiratnak, illetve módosításának cégjegyzékadattal összefüggő érvénytelenségéről szól.
A létesítő okirat és egyéb okirat, irat szavak következetlen használata megnehezíti a Ctv. értelmezését, Így alakulhatott ki a Ctv. 65-68. §-ának az a - véleményem szerint helytelen - értelmezése, amely szerint a 66. § (1) bekezdésében lévő irat alatt nem kell érteni a 68. § (4) bekezdésében szereplő létesítő okiratot (és a létesítő okirat módosítását)2, amelynek következtében a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti pert csak akkor lehet indítani, ha a bejegyzés alapjául szolgáló létesítő okirat (társasági szerződésmódosítás) cégjegyzéki adatot érint, egyébként nem.
Álláspontom szerint a Ctv. 65. § (1) bekezdésében szereplő iratok alatt és a Ctv. 66. § (1) bekezdésében szereplő irat alatt a létesítő okiratot (és a létesítő okirat módosítását) és a végzés alapjául szolgáló más okiratokat és egyéb iratokat is érteni kell, viszont a Ctv. 68. § (1) bekezdésében szereplő létesítő okirat, illetve a létesítő okirat módosítása alatt csak ezeket kell érteni, a bejegyzés alapjául szolgáló egyéb okiratokat és iratokat nem. Ennek következtében bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti pert a létesítő okirat cégjegyzékadatot érintő és nem érintő érvénytelenségére egyaránt lehet alapítani.
A cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per indítására az ügyész és az jogosult, aki a jogi érdekét valószínűsíti. A perindításra a bejegyzést elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételtől számított 6 hónapos jogvesztő határidő alatt van lehetőség.
Ilyen típusú per megindításának a Gt. 12. § (4) bekezdésében meghatározott érvénytelenségi ok fennállása esetében van helye.
A perbíróságnak fel kell hívnia a céget az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére, ha lehetséges, és ha ez sikertelen marad vagy az érvénytelenség oka nem küszöbölhető ki, akkor a bíróság a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása mellett az ítéletében megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja, emellett felhívja a cégbíróságot, hogy intézkedjen a cég megszűntnek nyilvánításáról és az ehhez kapcsolódó kényszer-végelszámolási eljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatásáról.
A társasági szerződés módosítására a cégbejegyzést megelőzően, az előtársasági létszakaszban, kizárólag a cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzésében megjelölt körben3 és szerződésmódosító okirat formájában kerülhet sor.
A cégbejegyzést követően a társasági szerződés módosítása már különböző formákban jelenhet meg:
a) társasági szerződésmódosító okiratban4,
b) a legfőbb szerv határozatában5,
c) az ügyvezetés mint a társaság szerve által hozott határozatában (ha erre a társasági szerződés feljogosította az ügyvezetést)6 és
d) a cégbíróság határozatában7.
Ezen különböző megjelenési formákból eredően a Gt.-ben szabályozott speciális perindítási lehetőséget is találhatunk, amely elsősorban nem a társasági szerződésmódosítás tényével, hanem a társasági szerződésmódosítást tartalmazó határozat meghozatalával van összefüggésben (a társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránti per). Ugyanakkor hiányolhatunk is olyan szabályokat, amelyekre támaszkodni lehetne a cégbíróság határozatával történt szerződésmódosítás (pl. a cégbíróság alaptőke-leszállításról szóló határozata, amely egyben a részvénytársaság alapszabályának módosítását is jelenti) során esetleg megvalósult jogszabálysértésből eredő érvénytelenségre hivatkozás esetén.
A társasági szerződésmódosítások a tartalmuk alapján a Ctv.-ben az érvénytelenségre hivatkozás szabályozásának tükrében a következők szerint csoportosíthatóak:
a) a társasági szerződésmódosítás cégjegyzékadattal összefügg,
b) a társasági szerződésmódosítás cégjegyzékadattal nem függ össze (ez alól kivétel a szerződésmódosítás keltezésének idejét tartalmazó 8. rovat),
c) a társasági szerződésmódosítás egyik része cégjegyzékadattal összefügg, másik része nem függ össze cégjegyzéki adattal.
A jogalkotó a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségének okait a Gt.-ben külön nem nevesítette. A társasági szerződés módosítása érvénytelenségére való hivatkozás a Ctv. alapján kétféle pertípusban lehetséges:
1. a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per (Ctv. 65-68. §),
2. a létesítő okirat módosítás érvénytelenségének megállapítása iránti per (Ctv. 70. §).
E két pertípus szabályozásának tükrében a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségének okait vizsgálhatjuk elsősorban abból a szempontból, hogy cégjegyzékadattal összefügg vagy sem, másodsorban abból a szempontból, hogy a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségére a társasági szerződés módosításán alapuló változás bejegyzése előtt vagy után hivatkoznak.
Kétségtelen tény, hogy sem a Gt., sem a Ctv. nem rendezi azt a kérdést kifejezetten, hogy milyen jogorvoslati eszköz áll rendelkezésre a cégjegyzéki adatot érintő és a cégjegyzéki adatot nem érintő társasági szerződés módosítása érvénytelensége esetén a változás bejegyzését megelőzően.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
