A dolgozatban a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő titkokkal kapcsolatban előzetesen bemutatom egyes külföldi jogok, modellszabályok megoldásait, az azok által kezelt eseteket, majd kitérek a magánjogi titok és a személyes adat fogalmai közötti azonosságokra, különbözőségekre, e körben különösen a magántitok fogalmi elemeit illető bizonytalanságra. A vagyonkezelő titoktartási kötelezettségével kapcsolatban vizsgálom különösen annak sajátos jogalapját, e sajátosság következményeit, a kezelt vagyonba tartozó üzleti titok kezelésével kapcsolatos egyes kérdéseket, a vagyonkezelő titoktartási, tájékoztatási, ellenőrzéstűrési kötelezettségeinek kapcsolódásait, lehetséges konfliktusukat. A sajátosságok jobb érzékeltetése érdekében pedig összehasonlítom a jogi személy és a vagyonkezelő magántitkainak védelmi helyzetét.
Az európai Közös Hivatkozási Kerettervezetben szereplő trustokra vonatkozó X. Könyv (Christian von Bar et al. (szerk.): Principles, Definitions and Model Rules of European Private Law Draft Common Frame of Reference Full Edition Sellier 2009. 5669-5743. a továbbiakban: DCFR) X. - 6:106. cikke a vagyonkezelő kötelezettségei között nevesíti az ellenőrzés és dokumentum másolás engedését. E szerint a vagyonkezelő köteles megengedi a kedvezményezettnek és más erre jogosultnak, hogy a külön definiált trust dokumentumokat ellenőrizze és azokról másolatot készítsen az ellenőrzést végző saját költségére. E kötelezettség azonban nem terjed ki a jogi tanácsadó véleményére a vagyonkezelő tényleges és a tervezett pereire vonatkozóan e minőségében ellenőrzést végző személlyel szemben, és e perekre gyűjtött bizonyítékokra, továbbá olyan adatokra, amelyek a vagyonkezelő és más kedvezményezettek között keletkeztek, vagy bármely olyan adatra, amely átadása a vagyonkezelő e minőségében más személy felé fennálló titoktartási kötelezettségének a megsértését eredményezné.
E cikk (6) bekezdése szerint trust dokumentum bármely dokumentum, amely tartalmazza a vagyonrendelő trustra vonatkozó szándéknyilatkozatát (függetlenül attól, hogy az kötelező-e a vagyonkezelőre vagy sem), és bármely jognyilatkozatot, bírósági döntést, amely módosítja a trust feltételeket. Továbbá trust dokumentum a vagyonkezelők üléséről készült jegyzőkönyv, feljegyzések (records, notices) és más írásbeli tájékoztatások, amelyeket a vagyonkezelő e minőségében kap, ideértve az általa a trust vagyon terhére felfogadott jogi tanácsadó véleményét. Továbbá bármely irat, amely vagyonkezelő által - e minőségében - tett jognyilatkozatot tartalmaz. Továbbá a trust vagyontárgyakról való rendelkezések nyugtái, számlái és a trust elszámolások.
A DCFR szerint a vagyonkezelő akkor tagadhatja meg az ellenőrzést és a trust dokumentumok másolását, ha az olyan információra vonatkozik, amely bizalmasan kezelendő a vagyonkezelő számára e minőségében, ha a kedvezményezett nem nyújt megfelelő biztosítékot, hogy az információ bizalmassága fennmarad. A közhasznú célra rendelt trust kivételével a vagyonkezelő továbbá megtagadhatja az ellenőrzést és a trust dokumentumok másolását, ha azok során kiderülne a vagyonkezelő mérlegelési jogkörében hozott döntésének, vagy a döntés elmaradásának (diszkréciójának) okai, megelőző esély megfontolásai, és ezekhez szükséges dokumentumok. A DCFR csak arra adott lehetőséget, hogy a trust feltételek kiterjesszék az ellenőrzési és másolathoz (e tekintetben trust titok megismeréséhez) való jog - a DCFR által főszabály szerint (X. - 1:303. cikk) kógensen megszabott - kereteit.
Megjegyzendő, hogy a DCFR 6:109. cikke a meg nem engedett gazdagodás és előny fogalmába beleérti a trust vagyon, vagy a vagyonkezelő által e minőségében megszerzett, trustra vonatkozó adat, információ, kedvező lehetőség vagyonkezelő saját javára való használatát. A tilalom a trust feltételekben foglalt engedéllyel oldható fel.
Az amerikai Egységes Trust Kódex (National Conference of Commissioners on Uniform State Laws: Uniform Trust Code St. Augustin, Florida 2000., a továbbiakban: UTC) A UTC 813. cikkének magyarázata körében a szerzők hangsúlyozzák, hogy nem követték a Uniform Probate Code [7-303. cikk (b) pont] megoldását, amely a trust feltételek közül csak azon részek kiadására vonatkozó kérelmek teljesítésére kötelezte a vagyonkezelőt, amelyek észszerűek voltak, ha az adott feltételek hatással voltak a kedvezményezett jogállására. Nem tettek normaszöveg javaslatot továbbá azon
- 20/21 -
esetkörökre sem, amikor a vagyonkezelő a kedvezményezettel szemben a vagyonkezelő és jogi képviselője közötti titoktartásra hivatkozhat, mert e kérdésben nem alakult ki egységes bírói gyakorlat. Hivatkoznak ugyanakkor azon esetre [Riggs National Bank v. Zimmer, 355 A.2d 709, 713 (Del. Ch. 1976)], amikor a bíróság úgy látta, hogy a vagyonkezelő nem hivatkozhat (estopped from pleading) ügyfél-ügyvéd közötti titokra, ha a kedvezményezett érdekeik védelméhez szükséges lényeges tények körébe tartoznának ezen adatok. Ezen esetben a bíróság úgy látta, hogy az ügyvéd tényleges ügyfele ilyenkor nem a vagyonkezelő, hanem a kedvezményezett, hiszen előbbi utóbbi érdekeinek képviselője (beneficiary-as-client theory). Utalnak rá, hogy e megközelítést azonban azon az alapon kritizálták, hogy szembe megy a vagyonkezelő a vagyonrendelő akaratának megvalósítására irányuló bizalmi kötelezettségével (fiduciary duty to implement the intentions of the settlor).
Utalnak rá, hogy tovább árnyalja a képet, hogy a nyugdíj és egyéb különleges trustok esetén a kedvezményezett egyben vagyonrendelője is saját trustjának, hiszen abba a vagyont maga szolgáltatta. Ennek megfelelően a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti érdekellentét elvi lehetősége is kizárható.
Mitchell (Charles Mitchell: Hayton & Mitchell: Commentary and Cases on the Law of Trusts and Equitable Remedies 13. kiadás Sweet & Maxwell 2010. 363.) az angol trust jog elszámolás adásra (provision of trust accounts) vonatkozású szabályait illetően jelzi, hogy a kedvezményezett észszerű időközönként jogosult a trust kezelésről vagyonkezelő által készített elszámolás megvizsgálására, amely indokolást tartalmaz a trust vagyontárgyak adott időbeli helyzetéről és a velük való eljárásról. Ezekről másolatot saját költségére készíthet, vagy a vagyonkezelőnek fizethet az elvihető másolat elkészítéséért, azonban ennek a költsége a vagyonkezelő elkészítési költségeit nem haladhatja meg (Kemp v Burn 1819. 4 Giff. 348). Ennek megfelelően a vagyonkezelő arra is köteles, hogy megfelelően vezesse elszámolással kapcsolatos belső nyilvántartásait, és hogy kérésre azokat észszerű időn belül adja ki, az arra vonatkozó szóbeli és írásbeli tájékoztatással. A bírói gyakorlat szerint az elszámolási kötelezettségét kimenthetetlenül megsértő vagyonkezelő nemhogy arra köteles, hogy kifizesse a perköltséget, amely elszámolásra kötelezésére irányult (az angolszász jogban a perköltséget mindenki maga fizeti főszabály szerint függetlenül pernyertességétől), hanem az elszámolás mással való elkészítésének a költségeinek a megtérítésére is köteles. Hangsúlyozza továbbá, mint a kedvezményezetti jog intenzitásától függetlenül (whether his interest is in possession or not) minden kedvezményezett jogosult arra, hogy megvizsgálja az elszámolásokat, így a jövőben vagy feltételtől függő (future interest, contingent interest) joggal (ezért követelési joggá nem erősödő várománnyal) bíró kedvezményezett is, aki tehát pusztán valószínű célzott személye a diszkrecionális trustnak. E joga alapján felfedezett trust sértés esetén pedig annak orvoslása érdekében igényérvényesítési jog is megilleti.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
