A szállítók és vevők közötti napokban mért fizetési futamidők is jelentősen eltérőek, attól függően, hogy az adott ügylet mely országban jött létre, hol van a vállalkozásoknak a székhelye, illetve hova szállítanak. Görögországban (átlagosan 140 napot), Olaszországban (105 napot) kell a vállalkozásoknak várniuk amíg egy nyitott követelésük megtérül, számláikat kiegyenlítik. A cégek Németországban (26 nap), Finnországban (26 nap), Ausztriában (28 nap) sokkal gyorsabban jutnak a követelésükhöz, a szállított áru, vagy elvégzett munkájuk ellenében. A fizetési késedelmek, nem beszélve a fizetés elmaradásáról, azonnal likviditási problémákkal járnak, a vállalkozóknak, az exportáló cégeknek, beszállítóknak ezért gazdálkodásukban eleve fel kell készülniük az egyes országokban eltérő fizetési szokásokra és kockázatokra. A nyugat-európai országok átlagos fizetési futamideje átlagosan 54 nap (ez megegyezően ennyi Franciaországban és Luxemburgban).
A fizetési magatartás láthatóan tarka képet mutat Európában, annak ellenére, hogy a konjunktúra némi megélénkülésével kedvezően módosultak a finanszírozási feltételek, a gazdaság bizonyos szegmenseiben enyhültek a hitelnyújtási feltételek. Ebbe történetesen bele játszanak a banki szektor szabályozó rendszerének változásai is. A szigorúbb ellenőrzés és hatékonyabb kockázatcsökkentés mellett a vállalkozásoknak nagyobb saját tőkerészre kellett kölcsönösen berendezkedni, ami összességében a hitelkibocsátásokat is tendenciózusan korlátozta, nehezítette.
A 2010. év második felében érezhető volt régió szerte az új hitelkamatok enyhe emelkedése. Ez a trend folytatódik láthatóan 2011-ben is, a rövidlejáratú hitelek még mindig kurrens árucikknek számítanak. Mindezek következtében Európa egyes országaiban továbbra is korlátozottan és megszigorított feltételek mellett lehet csak banki hitelekhez jutni.
A közelmúltbeli világgazdasági válság nyomán Európa-szerte megnövekedett munkanélküliség következtében igencsak nőtt a természetes személyeket (családokat) érintő privátcsődök száma is. Azon országokban, ahol e tekintetben létezik jogi szabályozás a 2009. évi 365 966 jogesethez képest 2010 folyamán már 384 895 magánszemély jutott csődbe, amely 5,2%-os emelkedést jelent. A munkanélküliség növekedésének közvetlen következménye a privátcsődök bekövetkezése, az emelkedő eladósodottság és a növekvő kamatterhek gyakran vezetnek a családok életében a fizetésképtelenséghez.
A 2008/2009-es világgazdasági válság okozta recesszió okozta sokkhatások sebeit a régió nemzetgazdaságainak a 2010. év folyamán még nem sikerült teljesen eltüntetni. Szemmel láthatóan több nemzetgazdaságban javul a gazdaság helyzete Közép- és Kelet-Európa országaiban is. A fellendülés elsődlegesen a nyugat-európai fejlett országokban érzékelhető konjunkturális hatások nyomán az export-piacokon indult el. A konjunktúra dinamikájának erősödése azokban az országokban válik leginkább érezhetővé, amelyek a krízis előtt is viszonylag erős gazdasággal és a nemzetközi viszonylatban is jó versenyképességgel rendelkeztek. A gazdasági konszolidációs folyamat láthatóan a régió országaiban nagyon eltérően zajlik, Közép- és Kelet-Európa nemzetgazdaságai közül egyesek fényben, míg többen továbbra is árnyékban vannak.
4. sz. táblázat: Cégcsődök fizetésképtelenségi adatok Kelet-Európában
| 2010 | 2009 | Változás 2010/2009 %-ban | |
| Észtország | 504 | 693 | -27,3 |
| Lettország | 2 428 | 2 322 | +4,6 |
| Litvánia | 1 496 | 1 168 | +28,1 |
| Horvátország | 1 300 | 1 050 | +23,8 |
| Lengyelország | 631 | 702 | -10,1 |
| Románia | 5 430 | 4 543 | +19,5 |
| Szlovákia | 830 | 900 | -7,8 |
| Szlovénia | 510 | 414 | +23,2 |
| Csehország | 4 852 | 4 570 | +6,2 |
| Magyarország | 17 600 | 14 832 | +18,7 |
| Összesen | 35 581 | 31 194 | +14,1 |
Ezt mutatja a régióban a cégcsődök alakulása is, melyet az elmúlt két év adatsorai révén a 4. számú táblázaton végigkövethetünk.
Európa keleti régiójában 2009-hez viszonyítva 14,1%-os emelkedés mutatkozik, ami 35 581 csődesetet jelent (2009: 31.194). A legnagyobb növekedést Litvánia (plusz 28,1%), Horvátország (plusz 23,8%) és Szlovénia (23,2%) mutatja. Magyarországon a regisztrált csődeljárások mellett a felszámolásokat is beleveszik a csődstatisztikába. Mivel Magyarországon a kisebb csődeljárások és többségükben a végelszámolások is felszámolással végződnek, így a cégcsődök statisztikai összegzésénél nagyon magas érték adódik. Ez a példa egyben azt is mutatja, mennyire eltérő a csődjog Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban. A számok közvetlen összehasonlítása így nem egyszerű. Jelentősen csökkent a becsődölt cégek száma Észtországban. 504 eljárással 27,3% volt a csökkenés 2009-hez képest. Mínusz előjellel Észtország mellett egyedül Lengyelország (mínusz 10,1%), illetve Szlovákia (mínusz 7,8%) szerepel a tabellán. Oroszországból is rendelkezünk idevágó adatokkal: 2010-ben kereken 16 600 cég jutott csődbe, míg 2009-ben nem egészen 15 500 volt a csődök száma, ami 7,35-os emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva. A cégcsődök abszolút számát és azok változását mutatja be Oroszországban az 5. sz. táblázat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
