A szerződő felek elsődlegesen vagyoni viszonyokban érvényesülő privátautonómiájának kiteljesedését a polgári jog a szerződési jog területén kiváltképpen a szerződési szabadság elvének1 körülbástyázásán, és a túlnyomórészt diszpozitív szerződési jogi szabályozáson keresztül éri el. A polgári jogi normarendszernek szükségszerűen részét képezik azonban azok a jogi rendelkezések is, amelyek egyrészt a polgári jog által védett vagyoni és személyi viszonyokat biztosító célkitűzéseket (pl. a vagyoni forgalom biztonságát), másrészt a polgári jog strukturális értékrendjét (pl. a jóerkölcsöt, vagy a jóhiszeműség és tisztesség követelményét), harmadrészt a jogrendszer egészének koherenciáját és működését (pl. a jogszabályoknak a magánjogi viszonyokban is történő érvényesülését) hivatottak biztosítani. Így maga a szerződési jog számos területen szűkíti a szerződési szabadságot, illetve megteremti azokat a magánjogi jogintézményeket, amelyek a szerződési szabadság magánjogi eszközökkel történő korlátozását lehetővé teszik. Ebbe a gondolatrendszerbe illeszkedik szervesen a szerződések érvénytelenségének kérdésköre is.
A legtöbb modern jogrendszer - eltérő terminológiával ugyan, 2 de nagyjából azonos lényegi tartalommal3 - ismeri és szabályozza a polgári jogi érvénytelenség kérdését. Más jogokhoz hasonlóan a magyar Ptk. ugyan nem ad normatív fogalmat az érvénytelenségnek, de a szabályozási összefüggésrendszerből és a jogtudományi eredményekből kikristályosodott az érvénytelenség közismert és elfogadott jelentése. Eszerint érvénytelenségről a már létrejött szerződéseknél beszélhetünk akkor, ha a jogszabály a felek valamelyikének akarati hibája, esetleg az akaratnyilatkozat hibája, vagy a szerződéssel elérni kívánt célzott joghatás hibája miatt megvonja azt a lényegi sajátosságot, hogy a szerződésből joghatás (jog és kötelezettség) keletkezzen. A szerződésből származó joghatás megvonása a magánjogi jogviszonyra tekintettel azt jelenti, hogy az állam nem nyújt ahhoz segítséget, hogy a szerződésből származható joghatások bírósági úton kikényszeríthetőek legyenek, azaz elsődlegesen nem lehet teljesítést követelni a szerződés alapján, Ezen felül a magánjogi szabályok megfogalmazzák a létrejött, és esetleg részben vagy egészben teljesített szerződés érvénytelensége miatti jogkövetkezményeket is. Az érvénytelenség így a létrejött szerződés bírósági úton történő kikényszeríthetőségének megvonását, és az emiatt beálló jogkövetkezményeket jelenti. 4
Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek szabályozása mellett (pontosabban tartalmilag és érdemben azt megelőzően) centrális kérdésként jelentkezik annak meghatározása, hogy pontosan melyek azok a körülmények, amelyek a szerződés érvénytelenségéhez, és ezáltal bírósági úton kikényszeríthetetlensé-géhez vezetnek. A polgári jogi szabályozás ezt a témakört közismerten a "semmisséget" és a "megtámadhatóságot" eredményező érvénytelenségi okok meghatározásán keresztül rendezi. Ezek keretében az érvénytelenségi okokat, azok sokszínűsége és szerteágazó volta miatt szokásos az "akarathibák", az "akaratnyilvánítás hibája" és a "célzott joghatás hibája" triász alapján megközelíteni. 5 Ebben az összefüggésrendszerben - ahogy a későbbiekben részletesen látni fogjuk - a jelen tanulmány tárgyául választott "jogszabályba ütköző (tilos) szerződések" a célzott joghatás hibája miatti semmisségi okként jelentkeznek.
Természetesen valamennyi érvénytelenségi ok végeredményben a szerződés bírósági úton történő kikényszeríthetetlenségét vonja maga után, de az érvénytelenség ezen alapvető sajátossága különösen fontos szerepet játszik majd a jogszabályba ütköző (tilos) szerződések elméleti és tartalmi megítélésénél.
Annak ellenére, hogy a tilos szerződések érvénytelensége a magyar polgári jogi szabályozásnak kezdettől fogva részét alkotta, lényegében az új Polgári Törvénykönyv tervezetének előkészítéséig egyenetlenség uralkodott a magyar jogban a tilos szerződések pontos körének meghatározását illetően. Korábban ugyanis tilos szerződés alatt értette a jogtudomány a jogszabályba ütköző és a jogszabály megkerülésével kötött szerződés mellett a jóerkölcsbe vagy a közrendbe ütköző szerződéseket, valamint az uzsorás szerződéseket, sőt Eörsi még a megtámadható általános szerződési feltételeket is ide sorolta. 6 Az időközben elindult terminológiai tisztázás és az egyes érvénytelenségi okok modern viszonyok közötti értelmezésének folyamatában7 az új Polgári Törvénykönyv elméleti előkészítése hozott alapvető változást, amikor mind a Szakértői Javaslat, mind pedig a hivatalos Törvénytervezet "tilos szerződés" elnevezés alá helyesen már csak a jogszabályba ütköző és a jogszabály megkerülésével kötött szerződéseket sorolja. " Ennek megfelelően a "tilos szerződés" kategóriájába de lege ferenda a jogszabályba ütköző és a jogszabály megkerülésével kötött szerződések tartoznak, miközben a jóerkölcsbe ütköző, valamint az uzsorás szerződés önálló dogmatikai rend alapján elkülönülten kezelendőek. A jelen tanulmányban a tilos szerződések miatti semmisség kérdéskörét tesszük vizsgálat tárgyává azzal, hogy csak a jogszabályba ütköző szerződések kérdéskörét elemezzük, mivel a jogszabály-megkerülés problematikája egyrészt ugyan "beleolvad" a jogszabályba-ütközés kérdéskörébe, másrészt azonban olyan önálló dogmatikai sajátosságokat vet fel, amelyeket külön célszerű vizsgálni. 9
A jelenleg hatályos Ptk. (1959. évi IV. törvény) lényegében hatálybalépése óta (a szocialista jog időközben hatályon kívül helyezett sajátosságait figyelmén kívül hagyva) változatlan tartalommal és szóhasználattal szabályozza a jogszabályba ütköző (tilos) szerződéseket. A Ptk. 200. § (2) bek. szerint "semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz". A közismert megfogalmazásból egyértelműen kitűnik, hogy ugyan a jogszabályba ütköző szerződés semmisségét fogalmazza meg a hatályos Ptk. főszabályként, de maga a normaszöveg sem tekint minden jogszabályba ütköző szerződést semmisnek, hanem csak azokat, amelyekhez a jogszabály más jogkövetkezményt nem fűz. 10
Az új Polgári Törvénykönyv Törvényjavaslata, átvéve a Szakértői Javaslat megfogalmazását, 11 meglehetősen alapvető változást tartalmaz a jelenlegi szabályozáshoz képest. A Törvényjavaslat 5: 75. §-a szerint: "Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény előírása mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a tilos szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása. " A módosított szabályozás láthatóan meg kívánja erősíteni a jogszabályba ütközés miatti semmisséget, mivel az eddig kivételként szabályozott esetkörre is kiterjeszti a semmisséget az idézett feltételekkel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
