Az Európai Bizottság 2023. május 23-án és 24-én tartotta meg a világos beszédről szóló hibrid konferenciáját. A konferencia valóban lehetőséget teremtett a közérthető beszéd témakörének multikulturális és naprakész megismerésére. A huszonhét előadó különböző országokból érkezett és eltérő háttérrel rendelkezett: megtalálható volt köztük például uniós tisztviselő, a világos beszédet promotáló központ vagy kommunikációs ügynökség munkatársa, egyetemi oktató és kutató, sajtóreferens, politikai szóvivő és orvosi szakszövegíró. Ennek megfelelően az előadások palettája is igen színesnek és széles körűnek mutatkozott. Lehetőség nyílt a különböző kultúrák és mentalitások összevetésére, amelyek közös nevezője a lehető leghatékonyabb kommunikációs módok megtalálása és ezeknek minél szélesebb körű tudatosítása volt.
A köszöntőket követően az első panelben az előadók a világos beszédet mint a demokrácia eszközét és azon keresztül a polgárok elérésének jelentőségét hangsúlyozták. Pälvi Korhonen-Carlberg (Svédország, kommunikációs stratéga) szerint a digitalizáció megfelelő használata megteremtheti a jól működő demokrácia alapját, de fontos, hogy ez inkluzív módon valósuljon meg. A tapasztalatok szerint az információk megtalálása, megértése és hasznosítása az állampolgárok részéről nem mindig történik meg egyértelmű módon, és éppen ezért arra kell fókuszálni, vajon hogyan lehet ezt elősegíteni. Ennek kezelésére fogadták el Svédországban még 2009-ben a Language Act elnevezésű törvényt, amely kimondja azt is, hogy a közigazgatásban nemcsak az állampolgárok felé kell minden tisztviselőnek közérthető módon kifejeznie magát, hanem az egyes szervek közti kommunikációban is erre kell törekedni, hogy az érdekeltek az ügyeiket követni tudják. Ennek még hatékonyabb végrehajtásához véleménye szerint akár egy külön miniszteri posztra is szükség lenne, de mindenképpen elengedhetetlen egy olyan közös platform, amely ismerteti az alkalmazandó egységes módszertant a különböző közigazgatási szervek számára. A világos beszédnek szerinte például a fogyasztóvédelem területére is ki kellene terjednie, sőt megfelelő alkalmazása az egész társadalom számára útmutató lehet és haszna számos területen megmutatkozhat, mint például az erőforrások megtakarítása területén, a munkahatékonyság növelésében a különböző szervek között a közigazgatásban és a demokrácia működésének erősítésében. Elise Potier (Franciaország, Társadalmi Változások Miniszterközi Igazgatósága) szerint amennyiben az állampolgár, ha nem találja meg vagy nem megfelelő módon leli fel a neki szükséges információt, akkor ez csökkenti a társadalmi kohéziót, ártalmas az állam és állampolgár közti viszonyra, és ez utóbbiak a transzparencia hiánya miatt elveszíthetik a közigazgatásba vetett bizalmukat. A panel utolsó előadója, Catriona Ester (Európai Gyógyszerészeti Ügynökség, orvosi szakszövegíró) bemutatta, milyen buktatói lehetnek ezen a területen a különböző színtereken folytatott kommunikációnak, mint például a nagyközönség és a fogyasztók felé, a szakemberek közt, az oktatásban és kutatásban, továbbá a gyógyszeripari cégek munkatársai viszonylatában, és hogyan érdemes a félretájékoztatást elkerülni és kezelni. A legutóbbi világjárvány alatt például az oltással kapcsolatos információkat egy honlapon tették közzé, amikor is korábban soha nem látott mennyiségű megkeresés érkezett be hozzájuk, amelyekre igyekeztek a lehető legközérthetőbb módon válaszolni és a médiában is ennek megfelelő kommunikációt folytatni, így segítve a polgárok döntéshozatalát.
A szünetet követően Torunn Reksten (Norvégia, Nemzetközi Világos Beszéd Egyesület, a PLAIN alelnöke) tartotta meg plenáris előadását, aki 2008 óta foglalkozik a közérthetőség kérdéskörével, részt vett szabványügyi testületi tevékenységben és a norvég nyelvi törvény megalkotásában. A PLAIN jelenleg 370 taggal rendelkezik, akik 40 különböző országból származnak. Előadásában hangsúlyozta, hogy a közérhető beszéd a demokrácia és az inklúzió globális eszköze. Ismertette azoknak az országoknak a törvényeit és főbb célkitűzéseit, amelyek a világos beszéd területén már rendelkeznek megfelelő jogszabállyal (Svédország, Norvégia, Egyesült Államok, Új-Zéland), továbbá megemlítette az ISO/DIS 24495-1 Plain Language - Part 1: Governing Principles and Guidelines szabvány fő gondolatait. Ennek megfelelően akkor közérthető a beszéd, ha a megfogalmazása, szerkezete és megjelenése (dizájnja) olyan mértékben világos, hogy annak célzott olvasói könnyen megtalálják azt, amire szükségük van, megértik és hasznosítani képesek a rendelkezésükre álló információt.
A második panel előadói azt járták körül, hogyan válhat alapbeállítássá a világos beszéd a minél szélesebb körű kommunikációban, így ezen belül egyre konkrétabb
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
