összeállították Dr. Gyimóthy Eszter, Dr. Rák Viktor, Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf, Dr. Varga Krisztina
A 2009. év végi jogalkotási hajrában került kihirdetésre a Közjegyzői Levéltár tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 62/2009. (XII. 17.) IRM rendelet, mely 2010 elejétől hatályos. az alábbiakban a rendelet szövegét adjuk közre:
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § i) pontjában, a 60. § vonatkozásában a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § f) pontjában, a 61. § tekintetében pedig a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában kapott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 166. §-ában meghatározott iratok, nyilvántartások, bélyegzők és egyéb eszközök (a továbbiakban: levéltári anyag) - figyelemmel a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény szabályaira is - a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) mellett működő Közjegyzői Levéltárban (a továbbiakban: levéltár) e rendelet szerint kerülnek elhelyezésre.
2. §
E rendelet alkalmazásában:
a) közjegyzői levéltári anyag: a Kjtv. 166. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott irat, nyilvántartás, bélyegző és egyéb eszköz;
b) kamarai levéltári anyag: a Kjtv. 166. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott irat;
c) folyamatban lévő ügyek anyagai: a nem befejezett, és a befejezett, de további intézkedést igénylő közjegyzői ügyek iratai, valamint a közjegyzőnél bizalmi őrzésben lévő okirat, pénz (értéktárgy, értékpapír), az ezekhez tartozó irat és nyilvántartás;
d) területi levéltár: a levéltár külön jogszabályban meghatározott levéltári anyagokat kezelő telephelye.
3. §
A levéltári anyag akkor helyezhető levéltárba, ha
a) a Kjtv. 166. §-a alapján a levéltári anyag részét képező iratok helybeli őrzésének ideje lejárt,
b) a levéltári anyag részét képező iratok mindenben megfelelnek a közjegyzőkről szóló törvényben, a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló jogszabályokban, továbbá a közjegyzői és a közjegyzői kamarai ügyvitelről, iratkezelésről szóló jogszabályokban előírt alaki követelményeknek és
c) azokat az átadó (a közjegyző vagy örököse, az iratokat és eszközöket birtokló személy) az e rendeletben foglaltak szerint előkészítette.
4. §
(1) A közjegyzői okiratok esetében az előkészítésnek ki kell terjednie az okiratok részletes ellenőrzésére annak érdekében, hogy azok összefűzve, aláírva (ellenjegyezve), a hivatali körbélyegző lenyomatával ellátva kerüljenek a levéltárba.
(2) Kizárólag az eredeti okiratot, a pótolt okiratot és az okirathoz fűzött kötelező mellékleteket, és az okirathoz tartozó, hozzátűzött utóiratokat (különösen a kijavító végzést, kérelmeket és tanúsítványokat) lehet a levéltárba átadni, műanyag vagy más védőborító nélkül. Az egyéb mellékelt iratokat és munkaanyagokat - úgy, mint a szerződéstervezetet, tulajdoni lapot és cégkivonatot - a levéltár nem veszi át.
(3) A közjegyzői okiratokat évenkénti bontásban, ügyszám szerint növekvő sorrendbe kell rendezni, és gondoskodni kell arról, hogy az okiratok csomagolása alkalmas legyen azok sérülésmentes szállítására.
(4) A levéltár a végintézkedéseket és a végintézkedéssel kapcsolatos közokiratokat (különösen a végrendelet visszavonását tartalmazó nyilatkozatot), továbbá a közjegyzői letéteket külön tűzbiztos páncélszekrényben tárolja, ezért az átadónál esetlegesen szintén külön kezelt ilyen okiratokat nem kell visszasorolni az ügyszám szerinti helyükre, hanem azok külön sorozatba rendezve is leadhatók.
5. §
(1) A közjegyzői nemperes eljárás során keletkezett iratok (a továbbiakban: nemperes iratok) esetében az előkészítésnek ki kell terjednie annak részletes ellenőrzésére, hogy a nemperes ügyekben minden intézkedés megtörtént-e, valamint hogy az iratborító tartalmazza-e a kötelező adatokat.
(2) A nemperes iratokat rendezetten, az ügyszámuk sorrendjében, az irat terjedelmétől függően lehetőleg 25, 50 vagy 100-as kötegekben, átkötve kell a levéltár részére átadni.
6. §
(1) A levéltár a közjegyzői levéltári anyagot a közjegyzők által külön jogszabály alapján vezetett elektronikus vagy papír alapú közjegyzői ügynyilvántartás alapján elkészített iratjegyzékkel, névmutatóval - hagyatéki ügyek esetén a végintézkedések jegyzékével kiegészítve - (a továbbiakban együtt: átadási jegyzék) veszi át.
(2) Az átadási jegyzéknek az átadott évkörre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan az elektronikus vagy papír alapú közjegyzői nyilvántartásba felvett minden ügy adatait tartalmaznia kell.
(3) Az átadási jegyzéket három, közülük a névmutatókat pedig egy példányban kinyomtatva kell a levéltári anyaghoz csatolni.
(4) Az átadási jegyzéken fel kell tüntetni a vonatkozó ügyszámnál, ha az eljárás még folyamatban van, vagy már befejezett, de még intézkedést igényel, és ezért az okirat vagy irat a közjegyzőnél marad.
(5) A korábban már leadott évkörökből a (4) bekezdés szerint a közjegyzőnél maradt és utólag leadásra kerülő okiratoknál vagy iratoknál az iratjegyzék csak a levéltárba kerülő ügyek adatait kell hogy tartalmazza éves bontásban.
7. §
A közjegyzői okiratok esetén az iratjegyzék adatai a következők:
a) az iratjegyzéki sorszám,
b) a közjegyzői okirat ügyszáma,
c) ügyfelek neve,
d) a közjegyzői okirat készítésének időpontja,
e) az ügy tárgya,
f) a levéltárba adás időpontja,
g) megjegyzés.
8. §
Az átadásra kerülő nemperes iratok esetében az iratjegyzék tartalmát a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló rendelet határozza meg. A hagyatéki ügyekben kihirdetett végintézkedéseket külön, a végintézkedések jegyzékének megfelelően veszi át a levéltár.
9. §
Az átadási jegyzékeken és névmutatókon fel kell tüntetni a közjegyző nevét és a közjegyző székhelyének a MOKK által megállapított azonosító számát.
10. §
A kamarai levéltári anyag előkészítésének ki kell terjednie az iratok részletes ellenőrzésére annak érdekében, hogy azok aláírva - ha szükséges a kamarai körbélyegző lenyomatával ellátva - az irattári tervnek megfelelő csoportosítás szerinti sorrendbe rendezve kerüljenek a levéltárba.
11. §
(1) A levéltár a kamarai levéltári anyagot a kamara elektronikus vagy papír alapú nyilvántartása alapján elkészített iratjegyzékkel veszi át.
(2) Az iratjegyzék a tárgyévre vonatkozóan az elektronikus vagy a papír alapú nyilvántartásba felvett minden ügy adatait tartalmazza.
(3) Az iratjegyzéket három példányban kinyomtatva kell a levéltárba helyezendő anyaghoz csatolni.
(4) Az iratjegyzéken fel kell tüntetni a vonatkozó ügyszámnál, ha az ügy még folyamatban van, vagy már befejezett, de még intézkedést igényel, és ezért az iratok a kamaránál maradnak.
(5) A korábban már leadott évkörökből a (4) bekezdés szerint a kamaránál maradt és utólag leadásra kerülő iratoknál az iratjegyzék csak a levéltárba kerülő ügyek adatait tartalmazza éves bontásban.
(6) Az iratjegyzéket a kamarai iratkezelési szabályzatban foglalt adatokkal kell elkészíteni.
12. §
A levéltár a részletes átvizsgálás végett átvett levéltári anyagról és a folyamatban lévő ügyek anyagairól átvételi elismervényt ad az átadónak vagy az átadás céljára adott meghatalmazás vagy megbízás alapján eljáró képviselőjének.
13. §
(1) A levéltár az átadástól számított 60 napon belül iratonként, részletesen ellenőrzi a részére átadott levéltári anyagot és a folyamatban lévő ügyek anyagait.
(2) A részletes átvizsgálás során a levéltár ellenőrzi, hogy a levéltári anyagok megfelelnek-e a közjegyzői eljárásokra, a közjegyzők iratkezelésére vonatkozó jogszabályokban vagy a kamarai előírásokban megjelölt alaki követelményeknek.
14. §
(1) A levéltár az átadástól számított 60 napon belül az átvett levéltári anyagról átadás-átvételi jegyzőkönyvet készít. A levéltár a megállapított hiányosságokat az átadás-átvételi jegyzőkönyvben feltünteti és azt az átadástól számított 60 napon belül megküldi az átadó vagy képviselője részére, és - hiánypótlás szükségessége esetén - 60 napos határidő megjelölésével felhívja az átadót a hiányosságok pótlására.
(2) A levéltár az átvétel megtörténtéről, és a hiánypótlási felhívás kiadásáról az illetékes területi kamarát az átadás-átvételi jegyzőkönyv megküldése útján értesíti.
(3) A levéltár zárójegyzőkönyvben rögzíti a hiánypótlás megtörténtét - vagy azt az okot, amely miatt a hiány nem volt pótolható -, és a zárójegyzőkönyvet megküldi az átadó vagy képviselője és a területi kamara részére.
(4) Az átadási jegyzékek egy példánya az átvételt követően a levéltárban marad, a jegyzékek fennmaradó egy-egy példánya pedig az átadás-átvételi jegyzőkönyv vagy a zárójegyzőkönyv mellékleteként megküldésre kerül az átadó vagy képviselője és a területi kamara részére.
(5) Ha valamely közjegyzői okiratról hiányzik a közjegyző ellenjegyzése, és annak hiánypótlás útján történő pótlása a közjegyző halála vagy más ok miatt lehetetlenné vált, a levéltár az ellenjegyzés pótlása céljából haladéktalanul megkeresi a területi kamara elnökségét.
15. §
(1) Az átadás során felmerülő valamennyi költség - ideértve a hiányosságok pótlásával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget is - az átadót terheli.
(2) Az átadás helyszíne az illetékes területi levéltár épülete. A levéltári anyagoknak az illetékes területi levéltárba történő szállítása az átadó feladata.
16. §
A levéltár a hivatalban lévő közjegyző levéltári anyagai átadásának éves ütemezését a megelőző év október 31. napjáig meghatározza és a MOKK honlapjának belső nem nyilvános felületén közzéteszi a közjegyzők számára. A hivatalban lévő közjegyző okiratainak és nemperes iratainak levéltárba adása során az átadó vagy képviselője és a levéltáros vesz részt.
17. §
Ha a közjegyző az átadás során akadályoztatva van, úgy helyette az átadás során - a közjegyző örököse vagy az iratokat, eszközöket birtokló személy meghatalmazása alapján -az illetékes területi kamara erre kijelölt tagja jár el.
18. §
Ha a közjegyzői levéltári anyag átadására a közjegyző szolgálati viszonyának megszűnése esetén kerül sor, és a közjegyző akadályoztatása miatt a hivatkozott átadási jegyzékek az átadást megelőzően nem készülnek el, az átadási jegyzékeket - a közjegyző vagy örököse költségére - a levéltár készíti el.
19. §
(1) Ha a közjegyzői levéltári anyag átadása a közjegyző szolgálati viszonyának megszűnése miatt következik be, az átadás során felmerülő valamennyi költség - a hiányosságok pótlásával kapcsolatban felmerült költségek kivételével - a MOKK-ot terheli.
(2) Ha az átadási kötelezettségének az átadó önhibájából határidőben nem tesz eleget, úgy az átadással felmerülő költség és az ennek elmaradásából származó valamennyi kár a közjegyzőt vagy az örökösét, illetve az iratokat, eszközöket birtokló személyt terheli.
(3) Ha az átadásra a közjegyző áthelyezése esetén kerül sor, az átadás során felmerülő valamennyi költség - ideértve a hiányosságok pótlásával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget is - a közjegyzőt terheli.
20. §
A helyettesítés befejezésével a tartós helyettes által átvett és készített okiratok, nemperes iratok, és azok nyilvántartásai közül a levéltári anyagok átadására a hivatalban lévő közjegyző iratainak levéltárba történő átadására vonatkozó szabályai megfelelően irányadók.
21. §
A levéltár az iratjegyzéknek megfelelően a kamara megbízottjának jelenlétében iratonként számba veszi az átvett levéltári anyagokat, és azok mennyiségéről, továbbá a megállapított hiányosságokról átadás-átvételi jegyzőkönyvet készít.
22. §
(1) A levéltári anyag kizárólag az erre a célra kialakított és megfelelően felszerelt levéltári raktárhelyiségben őrizhető.
(2) A raktárhelyiségben a levéltári anyag mellett csak a levéltár szakmai feladatainak ellátásával kapcsolatos, továbbá a levéltári anyagot kiegészítő más, gyűjtemény jellegű anyag tárolható, melyet a raktárhelyiségen belül a levéltári anyagtól el kell különíteni.
(3) A levéltár a raktárhelyiség állapotának változását a páratartalom és a hőmérséklet mérésével folyamatosan figyelemmel kíséri.
(4) A raktárhelyiség klímája akkor elfogadható, ha a hőmérséklet 14-22 °C között, a relatív légnedvesség pedig 45-60% között mozog. A napi ingadozás nem haladhatja meg a 2 °C-t; ha az ingadozás mértéke ennél nagyobb, a raktárhelyiségben csak szükségmegoldásként lehet iratokat tárolni.
(5) A raktárhelyiség megvilágítására UV-mentes vagy kevés UV-sugárzást kibocsátó világítótestek használhatók. A levéltár a megvilágítás erősségét és idejét minimalizálja, a világítás ereje legfeljebb 200 lux lehet.
23. §
(1) A papír alapú iratok tárolására szolgáló dobozok kizárólag savmentes papírból készülhetnek. A védőborítóként használt papírok savmentesek és ligninmentesek.
(2) A levéltár a raktárhelyiséget az iratok elhelyezésére szolgáló állványokkal szereli fel. A levegő szabad áramlásának biztosítása érdekében az állványzat függőleges tagja nyitott, az állványzat alsó polcát a padlótól legalább 15 cm távolságra, felső polcát a mennyezettől legalább 50 cm távolságban szükséges a levéltárnak biztosítania.
(3) A letétek, végintézkedések és egyéb nagy jelentőségű, pótolhatatlan okiratok tárolása tűzbiztos páncélszekrényben történik.
24. §
A raktári egységek raktári jelzettel ellátottak. A raktári jelzet tartalmazza a fond és állag törzsszámát, nevét és a raktári egység sorszámát.
25. §
(1) A raktárhelyiség tűzzáró fémajtóval ellátott és nagy érzékenységű tűzjelző berendezéssel, valamint gázzal (CO2) oltó kézi tűzoltó készülékekkel felszerelt.
(2) A raktárhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy azon szennyvízcsatorna, gázvezeték, továbbá nyomás alá helyezett vízvezeték ne haladjon keresztül.
(3) A levéltár gondoskodik a rovarok és rágcsálók elleni hatékony védelemről.
26. §
(1) Megfelelő riasztó- és beléptető rendszerrel kell biztosítani, hogy a levéltárba és a raktárhelyiségbe csak az arra feljogosított személyek léphessenek be.
(2) A raktárhelyiség használati rendjének kialakítása és folyamatos biztosítása érdekében a levéltár saját ügyrendjében szabályozza
a) a raktárhelyiségbe történő belépés feltételeit és a belépési jogosultságot,
b) a tárolási helyéről kiemelt levéltári anyag nyilvántartását és az őrjegy kötelező használatát.
27. §
(1) Ha a levéltárban kezelt levéltári anyag épségét vagy biztonságát bármilyen veszély fenyegeti, ennek megszüntetéséről az észlelés után a levéltár azonnal gondoskodik.
(2) Ha a veszély megszüntetése a levéltár saját eszközeivel nem lehetséges, a veszély elhárítása érdekében történő intézkedések megtétele céljából a levéltár köteles a MOKK-ot haladéktalanul értesíteni.
28. §
A levéltár az általa iratonként részletesen ellenőrzött vagy számba vett levéltári anyag megőrzéséért vállal felelősséget, melynek tényét az átadás-átvételi jegyzőkönyvben, vagy a zárójegyzőkönyvben tünteti fel.
29. §
(1) Ha a területi kamara elnöksége a közjegyző hivatalvizsgálata során az iratkezelési jogszabályok, az iratkezelési szabályzat és irattári terv levéltári anyagok kezelését érintő alkalmazásával kapcsolatban hiányosságot tapasztal, erről a hivatalvizsgálati jegyzőkönyv kivonatának megküldésével tájékoztatja a levéltárat.
(2) Az e rendelet szerinti levéltári anyagokkal kapcsolatban a közjegyzőknél és a közjegyzői kamaráknál a levéltár látja el a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben foglalt, köziratok kezelésének levéltári ellenőrzésével összefüggő feladatokat.
(3) A levéltár a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során a közjegyzőkre vonatkozó titoktartási kötelezettség megtartásával a közokiratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény szabályai szerint vizsgálja a levéltári anyag nyilvántartását, a nyilvántartáshoz kapcsolódó segédletek készítését, és általában azt, hogy a levéltári anyag kezelése megfelel-e a közjegyzőkről szóló törvényben, a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló jogszabályokban, továbbá a közjegyzői és a közjegyzői kamarai ügyvitelről, iratkezelésről szóló jogszabályokban előírt követelményeknek.
(4) Ha az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszüntetése iránt az érintett határidőben nem intézkedett, erről a levéltár a területi kamarát és a MOKK elnökségét értesíti.
30. §
(1) Az e rendelet szerinti levéltári anyag jövőbeni őrzésének és feldolgozásának biztosítása érdekében a közjegyzőknél és a közjegyzői kamaráknál a levéltár látja el a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben foglalt, a köziratok selejtezésének levéltári ellenőrzésével összefüggő feladatokat.
(2) A levéltár a közjegyzők és a kamaráik iratainak selejtezését, és a maradandó értéket nem képviselő, selejtezésre kiválogatott iratok megsemmisítését a hozzá legalább két példányban megküldött selejtezési jegyzőkönyvek záradékolásával engedélyezi.
(3) A levéltár az irattári anyag selejtezésének ellenőrzése során
a) megvizsgálja, hogy a selejtezésre javasolt irattári tételek között szerepel-e olyan tétel, amely az irattári terv szerint maradandó értékű iratot tartalmaz,
b) ha az irattári terv használatával kapcsolatban hibákat, hiányosságokat tárt fel, vagy a selejtezési jegyzőkönyv alapján kétsége támad a selejtezés szabályszerűségét vagy szakszerűségét illetően, úgy a helyszínen végzett vizsgálat alapján győződik meg arról, hogy a kiselejtezésre javasolt iratok között valóban nincs maradandó értékű irat.
(4) Az ellenőrzést követően a levéltár a jegyzőkönyv mindkét példányát az alábbiak szerint záradékolja, s az egyik példányt a selejtezőnek visszaküldi:
a) ha a levéltár a selejtezést szabályszerűnek találta, a selejtezésre javasolt iratokat a záradékolási szövegben megsemmisíthetőnek nyilvánítja,
b) ha a levéltár a selejtezés ellenőrzése során a selejtezésben hibákat talált, azonban az észlelt hiányosságok egyes iratok visszatartásával kiküszöbölhetők, a levéltár a visszatartandó iratokat megjelöli, a többi, szabályszerűen selejtezett iratot pedig a záradékolási szövegben megsemmisíthetőnek nyilvánítja.
(5) Ha a levéltár a selejtezés ellenőrzése során olyan hiányosságokat tapasztal, amelyek a selejtezés alá vont iratanyag jelentős részét érintik, a jegyzőkönyvet nem záradékolja, hanem a selejtezőt a selejtezési eljárás megismétlésére szólítja fel.
(6) A levéltárnak pontosan meg kell határozni a selejtezésben észlelt hiányosságokat. A levéltár a hiányosságok megszüntetésének módjára javaslatot tehet.
31. §
(1) A levéltár a MOKK nyilvántartásán alapuló elektronikus szervjegyzéket vezet a közjegyzői székhelyekről és az egy székhelyen belüli közjegyzői álláshelyekről, továbbá az illetékességébe tartozó közjegyzői kamarákról. A szervjegyzéket a levéltár a közjegyzői álláshelyek számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló jogszabály rendelkezéseire is tekintettel folyamatosan bővíti és naprakészen tartja.
(2) A szervjegyzék az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a székhely, és álláshely megjelölését,
b) a közjegyző székhelyének a MOKK által megállapított azonosító számát,
c) a székhely létrehozása óta a székhelyre kinevezett közjegyzők vagy kirendelt tartós helyettesek nevét, valamint működésük kezdetét és végét,
d) az aktuálisan a székhelyen működő közjegyző vagy tartós helyettes nevét, címét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, és működésének kezdetét,
e) a székhelyhez kapcsolódóan a levéltárban őrzött iratok évkörét, terjedelmét, levéltári törzsszámát, a székhelyen és az álláshelyen egymást követő közjegyzők, vagy tartós helyettesek szerinti bontásban,
f) az iratkezelés ellenőrzésének időpontját és a felvett területi kamarai vagy levéltári jegyzőkönyv levéltári nyilvántartási számát,
g) a levéltárnak átadott iratok átadás-átvételi jegyzőkönyveinek nyilvántartási számát,
h) a végrehajtott iratselejtezések időpontját, az iratselejtezési jegyzőkönyvek levéltári nyilvántartási számát,
i) a levéltárnak átadandó iratok mennyiségét évkörönként,
j) egyéb, a közjegyzők és kamarák működésével, szervezetével és maradandó értékű irattári anyagának védelmével összefüggő fontosabb információkat.
32. §
(1) A levéltár az általa őrzött levéltári anyagról fondok szerinti elektronikus törzskönyvi jegyzéket vezet. A fondokat a székhelyek, vagy a közjegyzői kamarák jelölik, a székhelyek esetében a fondokon belül az állagokat közjegyzők szerint kell kialakítani.
(2) A törzskönyvi jegyzék az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a fond törzsszáma, címe és évköre,
b) a fond állagainak jelzete, címe és évköre,
c) a fond, valamint az állag terjedelme iratfolyóméterben és raktári egységben,
d) a fond, valamint az állag raktári helye,
e) az adatokban történő változások bejegyzése.
33. §
(1) A levéltár elektronikusan vezetett gyarapodási naplóban tartja nyilván a levéltárhoz véglegesen beérkezett levéltári anyagokat.
(2) A gyarapodási napló a következő adatokat tartalmazza:
a) naplóbejegyzés sorszáma,
b) beérkezés kelte,
c) az átadással érintett székhely és álláshely megjelölése,
d) a közjegyző székhelyének a MOKK által megállapított azonosító számát,
e) az átadó és képviselőjének neve és címe,
f) az átvett levéltári anyag megnevezése, évköre, mennyisége (iratfolyóméterben),
g) az átvétellel kapcsolatos ügyirat levéltári iktatószáma.
34. §
(1) A levéltár elektronikusan vezetett átmeneti naplóban tartja nyilván az ideiglenesen levéltárba került anyagot és eszközöket, így különösen a levéltár által átvett és a területi kamarának átadandó anyagokat és eszközöket.
(2) Az átmeneti napló a következő adatokat tartalmazza:
a) naplóbejegyzés sorszáma,
b) az anyagok és eszközök levéltárba kerülésének kelte,
c) az átadással érintett székhely és álláshely megjelölése,
d) a közjegyző székhelyének a MOKK által megállapított azonosító számát,
e) az átadó és képviselőjének neve és címe,
f) az anyagok és eszközök egyértelmű azonosításához szükséges adatok (az anyagok és eszközök megjelölése, évköre, mennyisége, mérete stb.),
g) az anyagok és eszközök fizikai állapotának leírása,
h) az ideiglenes átvétel célja, az elvégzendő munka megjelölése,
i) a visszaadással érintett területi kamara (vagy közjegyzőt vagy tartós helyettes) megjelölése,
j) az anyagok és eszközök visszaadásának kelte,
k) a vonatkozó levéltári ügyirat iktatószáma.
35. §
(1) A levéltár elektronikusan vezetett fogyatéki naplóban tartja nyilván az állományából véglegesen kikerült levéltári anyagot.
(2) A fogyatéki napló a következő adatokat tartalmazza:
a) naplóbejegyzés sorszáma,
b) kikerülés kelte,
c) a kikerülés jogcíme,
d) az átvevő neve és címe,
e) az átvevő ügyiratszáma vagy hivatkozási száma,
f) a kikerült levéltári anyag törzsszáma,
g) a kikerült levéltári anyag megnevezése, évköre, mennyisége (iratfolyóméterben),
h) a vonatkozó ügyirat levéltári iktatószáma.
36. §
(1) A levéltár elektronikusan vezetett kölcsönzési naplóban tartja nyilván az általa eredeti példányban kiadott, és a levéltárba visszaküldendő levéltári anyagot.
(2) A kölcsönzési napló a következő adatokat tartalmazza:
a) naplóbejegyzés sorszáma,
b) a kiadás időpontja,
c) az átvevő neve és címe,
d) a kiadás célja,
e) a kiadott levéltári anyag törzsszáma, megnevezése, terjedelme,
f) a kiadásra vonatkozó megkeresés ügyszáma vagy hivatkozási száma,
g) a levéltári anyag fizikai állapotának leírása,
h) a visszavétel időpontja,
i) a kiadásra vonatkozó ügyirat levéltári iktatószáma.
37. §
A levéltár a gyarapodási-, átmeneti-, fogyatéki-, és kölcsönzési naplót minden év elején megnyitja és év végén hiteles módon lezárja.
38. §
(1) A levéltár az általa őrzött fondokról és állagokról raktári egységek (doboz, kötet stb.) szerinti elektronikus jegyzéket vezet. A raktári jegyzék a fond és állag szerkezetét tükröző sorrendben sorolja fel a raktári jegyzék adatait.
(2) A raktári jegyzék a következő adatokat tartalmazza:
a) az anyagot őrző levéltár neve,
b) a fond és az állag megnevezése, évköre, terjedelme (iratfolyóméterben és raktári egységekben),
c) raktári egység sorszáma, a raktári egység megnevezése (doboz, kötet stb.), az ugyanazon raktári egységben elhelyezett levéltári anyag megnevezése, évköre.
39. §
(1) A levéltár az általa őrzött levéltári anyagról fondokra és állagokra tagolódó fondjegyzéket készíthet.
(2) A fondjegyzék a fondok és állagok törzsszámát, megnevezését, évkörét és iratfolyóméterben megadott terjedelmét tartalmazza.
40. §
(1) A levéltár a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésére vonatkozó jogszabálynak megfelelően köteles a levéltárba érkezett küldeményeket érkeztetni, majd a kérelmeket, megkereséseket és egyéb intézkedést igénylő iratokat a levéltári ügyek elektronikus nyilvántartásában (a továbbiakban: levéltári nyilvántartás) iktatni.
(2) A levéltári iktatószám a következő: a területi levéltár azonosító száma (L1 - L5), törve az ügy érkezés szerinti számával, törve az érkezés évszámával, valamint a sorszámmal. A nyilvántartásban az ügyek számozása évenként 1-gyel kezdődik, és az ügyek érkezésének megfelelően folyamatosan növekszik.
(3) A levéltári ügyben érkezett utóiratot az eredeti ügy száma alatt kell kezelni. Az egyes intézkedések, utóiratok folyamatos sorszámot kapnak, melyet az ügyszámhoz törtvonallal kapcsolva, arab számjeggyel kell feltüntetni. Az első sorszámot a kezdő irat kapja, a soron következő iratok eggyel magasabb sorszámot kapnak.
41. §
A levéltári anyagot a hiteles adatszolgáltatás érdekében darabszinten kell rendezni. Darabszinten rendezett az az iratanyag, amelyen belül a legkisebb levéltári egységek az ügyiratok, közjegyzői okiratok esetében pedig az egyes okiratok.
42. §
(1) A levéltár a rendezési munka során az eredeti irattári rendet állítja helyre a vonatkozó egységes iratkezelési szabályzat és irattári terv alapján.
(2) A rendezés során kialakított levéltári egységek rendszerbeli helyét a levéltári jelzet fejezi ki. A levéltári jelzetet a levéltári egységeken fel kell tüntetni.
43. §
A levéltár az őrizetében lévő levéltári anyag egyes fondjaiból azokat az iratokat, amelyek a közjegyzők és kamaráik egységes iratkezelési szabályzata és irattári terve alapján selejtezhetővé váltak, selejtezés útján távolítja el.
44. §
(1) A területi levéltár a selejtezést a főlevéltáros által a levéltárosok és a levéltári előadók közül kijelölt háromtagú bizottság közreműködésével teljesíti. A selejtezési eljárásról selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a selejtezés helyét és idejét,
b) a selejtezést végző személyek nevét és munkaköri megnevezését,
c) a selejtezéssel érintett fond vagy állag (közjegyzői székhely és álláshely, vagy a selejtezéssel érintett kamara) megjelölését,
d) a selejtezés alá vont fond vagy állag eredeti mennyiségét,
e) a selejtezés ellenőrzése során tapasztalt hiányosságokat és az azok megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket,
f) a selejtezett iratok ügyszámát és keletkezésének évszámát,
g) a selejtezés alapjául szolgáló jogszabály és irattári terv megnevezését,
h) a selejtezett anyag mennyiségét,
i) a jegyzőkönyv keltét, a selejtezést végző személyek aláírását, és a levéltár bélyegzőlenyomatát.
(3) A selejtezési jegyzőkönyvet a főlevéltáros, a MOKK elnöke és a kultúráért felelős miniszter együttesen hagyják jóvá. A selejtezett iratok megsemmisítésére csak a selejtezési jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulásoknak a területi levéltár részére történő visszaérkezését követően kerülhet sor.
(4) A selejtezés megtörténtét a levéltári jegyzékekben a megfelelő irattári tételnél a selejtezés évének a bejegyzésével kell feltüntetni.
45. §
Ha az irattári terv előírásaitól eltérően a selejtezésre kerülő iratanyagból - az átadó vagy a levéltár kérésére, vagy más fontos okból - valamely irat visszatartása szükséges, ennek tényét a selejtezési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, és erről külön jegyzéket kell felvenni.
46. §
(1) A selejtezési eljárásban a fentiek szerint selejtezett iratokat fizikailag kell megsemmisíteni.
(2) A megsemmisítés iratmegsemmisítővel, égetéssel, bezúzással, vagy ezekkel biztonsá-gilag egyenértékű más módszerrel bizottság jelenlétében történhet.
(3) A megsemmisítési bizottság legalább három tagból áll, tagjai a főlevéltáros által a levéltárosok és a levéltári előadók közül megbízott személyek, valamint a megsemmisítést végző szervezet megbízottjai vagy képviselői.
(4) A megsemmisítésről a selejtezési jegyzőkönyvre rávezetett hivatalos feljegyzést kell készíteni, melynek tartalmaznia kell:
a) a megsemmisítés helyét és idejét,
b) a megsemmisítési eljárásnál jelen lévők nevét és munkaköri megnevezését,
c) a megsemmisítés módját,
d) a bizottság tagjainak aláírását valamint a levéltár bélyegzőjének lenyomatát.
47. §
A levéltárban az érvénytelenített bélyegzőket, a közjegyzői elektronikus aláírást létrehozó érvénytelenített eszközöket, továbbá a bevont igazolványokat (továbbiakban együtt: eszközök) az iratoktól elkülönítve kell őrizni a közjegyzők és kamaráik egységes iratkezelési szabályzata és irattári terve alapján meghatározott ideig, ezt követően megsemmisítésük iránt kell intézkedni.
48. §
(1) A levéltár kérelemre, a közjegyzőkre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti az általa kezelt közjegyzői okiratokról, nemperes iratokról másolat, kivonat, bizonyítvány kiadásával és az iratokba való betekintés engedélyezésével kapcsolatos feladatát.
(2) A kiállított okiratnak meg kell felelnie a közjegyzőkről szóló törvényben, a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló jogszabályokban, továbbá a közjegyzői ügyvitelről és iratkezelésről szóló jogszabályokban előírt alaki követelményeknek.
49. §
(1) A 48. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a levéltárnál vagy bármely közjegyzőnél személyesen vagy képviselő útján lehet előterjeszteni.
(2) A levéltár és a közjegyző köteles a kérelmező vagy képviselő személyazonosságát ellenőrizni.
(3) Ha a kérelmet a közjegyzőnél terjesztik elő, a közjegyző a kérelmet a MOKK által rendszeresített és a honlapján közzétett űrlap kitöltésével térítésmentesen elkészíti és továbbítja a levéltárnak.
(4) A kérelem teljesítése olyan módon is kérhető, hogy a kiállított okirat másolatát a levéltár a közjegyzőnek küldje meg, aki gondoskodik az iratnak a kérelmező részére történő átadásáról.
50. §
Ha a kérelmező helyett meghatalmazottja jár el, a kérelemhez mellékelni kell a kérelmező - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazását.
51. §
(1) A kérelmet a levéltáros megvizsgálja, és az érintett közjegyzői okirat vagy irat, továbbá a közjegyzői titoktartásra vonatkozó rendelkezések, valamint a közjegyzői okiratok és nemperes iratok kezeléséről szóló jogszabályok alapján 8 napon belül dönt a kérelem teljesíthetőségéről vagy elutasításáról.
(2) A levéltáros köteles tájékoztatni a kérelmezőt a kérelme hiányosságainak pótlásához szükséges intézkedésekről és a pótlás módjáról is.
(3) A levéltáros a kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelem közjegyzői okiratra vonatkozik, és a Kjtv. 151-152. §-ai alapján a kérelmező részére az okiratról hiteles másolat nem adható ki,
b) a kérelem közjegyzői nemperes iratra vonatkozik, és az ügyben a kérelmező vagy képviselője nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott irat betekintési joggal,
c) a kérelmező a hiánypótlást a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás ellenére nem teljesíti.
(4) Ha a levéltáros a kérelmet elutasította, a kérelmező a döntés ellen annak kézhezvételtől számított 15 napon belül jogorvoslattal élhet a MOKK elnökénél, aki arról 8 napon belül döntést hoz.
52. §
(1) Nemperes iratok vonatkozásában a közjegyzői érdemi intézkedést nem igénylő megkeresésekben (tájékoztatásadás, iratbetekintés, az iratokról másolat vagy hiteles másolat kiadása) a levéltáros intézkedik.
(2) Póthagyatéki eljárással kapcsolatos közjegyzői megkeresés esetén a levéltár az alaphagyatéki iratokat véglegesen, a közjegyzői ügyvitel szabályainak megfelelően küldi meg a közjegyző részére.
(3) Nemperes ügyben érkezett, egyéb érdemi intézkedést igénylő megkeresés esetén a levéltár az érintett iratról a fentiek szerint pótborítót készít, és az iratot az intézkedés megtétele céljából megküldi az illetékes közjegyzőnek. Az eljáró közjegyző a szükséges intézkedések megtételét követően az iratot visszaküldi a levéltár részére.
53. §
A közjegyzők hivatalos eljárásaival kapcsolatos megkereséseket a levéltár térítésmentesen teljesíti.
54. §
Hagyatéki eljárásban történő kihirdetés céljából a levéltár a közokiratba foglalt végintézkedés kettő darab hiteles másolatát küldi meg az eljáró közjegyzőnek, aki a végintézkedés kihirdetését követően a hiteles másolatok közül egy példányt kihirdetési záradékkal ellátva visszaküld a levéltár részére.
55. §
(1) A levéltár által őrzött letétekre irányuló megkeresés esetén (közjegyzői letétbe helyezett magánvégrendelet, vagy egyéb, okirat megőrzésével kapcsolatos letét visszaadása, vagy a magánvégrendelet hagyatéki eljárásban történő kihirdetése ügyében) a levéltár a magánvégrendeletet és a letett okiratot az eredeti letéti jegyzőkönyvvel együtt küldi meg az eljáró közjegyzőnek. A levéltár a letéti jegyzőkönyv hiteles másolatát elhelyezi az eredeti jegyzőkönyv helyén.
(2) Az eljáró közjegyző a magánvégrendelet kihirdetését követően az eredeti letéti jegyzőkönyvet visszaküldi a levéltár részére, és tájékoztatja a levéltárat a kihirdetés tényéről.
(3) A letétbe vett magánvégrendelet és egyéb letett okirat visszaadását követően az eljáró közjegyző az eredeti letéti jegyzőkönyvet - a visszaadási jegyzőkönyv hiteles másolatával együtt - visszaküldi a levéltár részére.
56. §
(1) Ha a bíróság vagy a területi kamara megkeresése esetén a közjegyzői okirat eredeti példányát kell megküldeni, a levéltár az okirat helyére annak hiteles másolatát helyezi el. Ezt a másolatot az eredeti közjegyzői okirat visszaérkezése után is az okirat mellett kell őrizni.
(2) A területi kamara megkeresése alapján - kijavítás céljából - a levéltár az eredeti okiratot közvetlenül is megküldheti a készítő vagy utód közjegyzőnek, vagy a tartós helyettesnek.
57. §
Az eredetben megküldött irat adatait a levéltár bevezeti - a megküldés ideiglenes vagy végleges jellegétől függően - a fogyatéki vagy kölcsönzési naplóba.
58. §
(1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 2. § b) pont, a 10. §, a 11. §, a 21. §, az 59. § és a 60. §-nak a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (X. 26.) IM rendelet 23/A. § (2) bekezdés b) pontját és (3) bekezdését megállapító rendelkezése 2011. július 1-jén lép hatályba.
(3) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet - e rendelet 60. §-ával módosított - 23/A. §-a szerinti szervezeti szabályoknak megfelelően a Kjtv. 166. §-a szerinti, a MOKK mellett működő közjegyzői levéltár e rendelet hatálybalépésének időpontjától a Budapesti Közjegyzői Kamara illetékességi területén működő közjegyzők levéltári anyagait kezelő területi levéltárként (a továbbiakban: budapesti levéltár) működik.
(4) A további területi levéltárak a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet - e rendelet 60. §-ával módosított - 23/A. §-a szerinti felállításáig a jelen rendelet szerint az illetékes területi levéltárra előírt feladatokat a budapesti levéltár végzi és kezeli a Kjtv. alapján a levéltárba e rendelet hatálybalépését megelőzően elhelyezett levéltári anyagokat. A MOKK a területi levéltárakat 2012. december 31. napjáig állítja fel; a területi levéltár működésének megkezdésekor a budapesti levéltár átadja részére a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (X. 26.) IM rendelet 23/A. § (2) bekezdése alapján általa kezelendő levéltári anyagot.
(5) A (3) és (4) bekezdések 2013. január 1-jén hatályukat vesztik. E bekezdés 2013. január 2-án veszti hatályát.
59. §
E rendelet
a) 2. § a) pontjában az "a Kjtv. 166. § (1) bekezdés a)-c) pontjában" szövegrész helyébe az "a Kjtv. 166. § (1) bekezdés a)-d) pontjában" szöveg,
b) 3. § c) pontjában a "(a közjegyző vagy örököse, az iratokat és eszközöket birtokló személy)" szövegrész helyébe a "(a közjegyző vagy örököse, az iratokat és eszközöket birtokló személy, vagy a kamara)" szöveg lép.
60. §
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet 23. §-a és 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a 23/A. §-t megelőző alcím hatályát veszti:
"23. § (1) Az országos kamara a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a levéltár irányítását, felügyeletét ellátó, valamint a levéltárban foglalkoztatott személyek feletti munkáltatói jogokat gyakorló kamarai tisztségviselőt vagy kamarai szervet. (2) A levéltár az éves munkáját az országos kamara elnöke által a megelőző év december 15. napjáig jóváhagyott éves munkaterv alapján végzi. A levéltár éves munkájáról a következő év január 31. napjáig beszámolót készít, amelyet jóváhagyásra terjeszt fel az országos kamara elnökéhez.
23/A. § (1) Az országos kamara a levéltár szervezeti egységeként öt területi telephelyet (a továbbiakban: területi levéltár) működtet, melyek illetékessége a területi kamarák illetékességi területéhez igazodik.
(2) A területi levéltár kezeli
a) az érintett területi kamara illetékességi területén működő közjegyzők levéltári anyagait,
b) az érintett területi kamara levéltári anyagait.
(3) Az országos kamara levéltári anyagait a Budapesti Közjegyzői Kamara levéltári anyagának kezelését végző területi levéltár kezeli.
(4) A levéltár vezetője az országos kamara elnöke által - a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérése mellett - kinevezett főlevéltáros.
(5) Az országos kamara elnöke által kinevezett levéltárosok a területi levéltárakban, a főlevéltáros szakmai irányítása alatt dolgoznak."
61. §
(1) A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: KÜSZ) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az irattári anyagot - amíg azt a bírósági irattárnak vagy a MOKK levéltárának át nem adják - a közjegyzői irodában működő irattár kezeli."
(2) A KÜSZ 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kihirdetett végintézkedéseket a tárgyév hagyatéki iratainak a bírósági irattárba vagy a MOKK levéltárába való átadásakor e jegyzék egy példányával kell az irattár részére átadni."
(3) A KÜSZ 48. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A helyi bíróság (Fővárosi Bíróság) irattárába vagy a MOKK levéltárába történő átadáskor az iratokhoz a közjegyző mellékeli az átadott iratok jegyzékét és a betűsoros névmutatót. Az átadott iratok jegyzéke a következő rovatokat tartalmazza:
a) iratjegyzéki sorszám,
b) a közjegyzői ügy száma,
c) az örökhagyó (kérelmező) neve és lakóhelye,
d) az ügy tárgya,
e) az ügy befejezésének ideje,
f) az irattárba helyezés napja.
(4) A póthagyatéki eljárással kapcsolatos közjegyzői megkeresés esetén a helyi bíróság irattára vagy a MOKK levéltára az alaphagyatéki iratot visszaküldi a közjegyző részére. Ebben az esetben a megkeresés eredeti példányát, a hagyatékátadó végzés egy példányát és az irat átvételét tanúsító tértivevényt az irattárban és a levéltárban meg kell őrizni, az átadott iratok jegyzékének intézkedés rovatában pedig fel kell tüntetni a közjegyzői ügyszámot."
(4) A KÜSZ 50. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek iratait - amíg azok a bírósági irattárnak vagy a MOKK levéltárának átadásra nem kerülnek - gondosan meg kell őrizni. Az őrzés céljára olyan helyiséget kell kialakítani, amely a tűzrendészeti szabályoknak megfelel, és ahol az iratokat szárazon lehet tartani, illetőleg ahol azokat veszély (állati vagy növényi kártevő stb.) nem fenyegeti.
(2) A közjegyzői ügy iratát a közjegyzői ügy jogerős befejezésének évétől számított két év elteltével kell a közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróságon (a fővárosban működő közjegyzők esetén a Fővárosi Bíróságon) működő irattár, vagy a 2009. január 1. napját követően érkezett ügyek esetében a MOKK levéltára részére átadni."
(5) A KÜSZ 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lép:
"(4) Az átadásra kerülő iratokat rendezetten, segédletekkel együtt, három példányban elkészített jegyzékkel és egy példányban elkészített névmutatóval kell átadni a bírósági irattárnak vagy a MOKK levéltárának."
(6) A KÜSZ 50. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a közjegyző szolgálata megszűnt vagy áthelyezték, a közjegyző utódja, a tartós helyettes, vagy a területi kamara által kijelölt közjegyző köteles átvenni, kezelni és megőrizni azokat a közjegyzői iratokat, amelyek nem kerülhetnek a bírósági irattárba vagy a MOKK levéltárába."
62. §
(1) A 61. § 2010. január 2-án hatályát veszti.
(2) Az 59. és 60. § 2011. július 2-án hatályát veszti.
(3) Ez a § 2011. július 3-án hatályát veszti.
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény - többek között - a 16. §-ában meghatározza a hitelszerződés formai és tartalmi követelményeit, az alábbiak szerint:
16. §
(1) A hitelszerződés - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - egyértelműen és tömören tartalmazza:
1. a hitel típusát,
2. a szerződő felek nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét),
3. a hitelközvetítő nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét),
4. a hitel futamidejét,
5. a hitel teljes összegét és lehívásának feltételeit,
6. termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezését és készpénzárát,
7. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait,
8. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével,
9. a fogyasztó által fizetendő teljes összeget,
10. a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészletek összegét, számát, és a törlesztés gyakoriságát, esetlegesen a törlesztőrészleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjét,
11. határozott időtartamra vonatkozó tőketörlesztés esetén a fogyasztó arra vonatkozó jogát, hogy a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a hitelszerződés fennállása alatt jogosult megkapni,
12. ha a fogyasztó a tőke törlesztésétől elkülönítetten köteles megfizetni a hitelkamatot és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, költséget, jutalékot -, ennek gyakoriságát, feltételeit és összegét,
13. a fizetési számlához vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a fizetési számla fenntartása nem kötelező,
14. a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - és módosításuk feltételeit,
15. a késedelmi kamatot vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,
16. a fizetés elmulasztásának következményeit,
17. adott esetben a közjegyzői díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget,
18. adott esetben a biztosítékok és a biztosítás meghatározását,
19. az elállási (felmondási) jogot, illetve annak fenn nem állását, azon időszakot, amely alatt az elállási jog fennáll, az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, ideértve a 21. § (4) és (5) bekezdését,
20. a 22. § szerinti jogosultság fennállását és gyakorlásának feltételeit,
21. az előtörlesztéshez való jogot, gyakorlásának módját, az előtörlesztés esetleges költségeinek fennállását és azok számítási módját,
22. a hitelszerződésre vonatkozó felmondási jogot és annak következményeit,
23. rendelkezésre áll-e a fogyasztó számára a szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére olyan lehetőség, amelynek a hitelező aláveti magát, valamint
24. a felügyeleti hatóság nevét és székhelyét.
(2) Ha az (1) bekezdés 7. pontja szerinti egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni.
(3) Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem a hitelszerződésben vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint tőkeképzésre fordítják, a hitelszerződésbe a hitelező köteles egyértelműen és tömören belefoglalni, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak.
(4) Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés egyértelműen és tömören tartalmazza:
a) az (1) bekezdés 1-5. pontjában, 7. pontjában és 8. pontjában foglaltakat,
b) a hitel teljes díját a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva,
c) olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt a hitelező felszólítására kell visszafizetni, a hitelező jogát, hogy bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni,
d) az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, valamint
e) a hitelkeret szerződés megkötését követően felmerülő, a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve a díjat, jutalékot, költséget -, és ezek módosításának feltételeit.
A 16. § (5) bekezdése szerint semmis az a szerződés, amelyik nem tartalmazza az e §-ban meghatározott tartalmi elemeket. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
Fontos változás tehát, hogy a fogyasztói hitelszerződés kötelező tartalmi eleme a teljes hiteldíj mutató (THM), annak hiánya pedig a hitelszerződés semmisségét eredményezi. A 2009. évi CLXII. törvény fent hivatkozott 16. §-a 2010. június 11-én lép majd hatályba.
R.V.
A leszármazók és házastárs nélküli örökhagyó közvégrendeletében a kártérítési ügy felperesét jelölte meg örököseként. A végrendeletet készítő közjegyző az örökhagyó halála után átadta a felperesnek a hagyatékot. Azonban az örökhagyó oldalági rokona érvénytelenségre hivatkozással megtámadta a végrendeletet. A végrendelet érvénytelenségének megállapítási iránti perben másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az örökhagyó által tett végrendelet érvénytelen, mivel az örökhagyó - a perben kirendelt igazságügyi orvos szakértő korábbi gyógykezelések során keletkezett orvosi papírokra alapozott véleménye szerint - vak volt, így a végrendelete érvényességéhez a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 124. §-a szerint két ügyleti tanú jelenlétére is szükség lett volna. Mivel a végrendelet érvénytelensége miatt a hagyatékot az oldalági rokon kapta meg, az érvénytelen végrendeletben örökösként megjelölt személy kártérítési pert indított a végrendeletet készítő közjegyző ellen. Keresetét arra alapozta, hogy a közjegyző elmulasztotta a megfelelő körültekintést és az örökhagyó vizsgálatát akörben, hogy olvasásra képes-e. Az alperes közjegyző ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a végrendelkező örökhagyóval a megfelelő mélységű rutinszerű beszélgetést lefolytatta, igyekezett meggyőződni az örökhagyó végrendelkezési képességéről. A végrendelet megalkotása folyamatában nem merült fel semmilyen olyan adat vagy körülmény, amelyből arra következtethetett volna, hogy az örökhagyónál olyan egészségügyi probléma áll fenn, amely a végrendelet megalkotása körében jelentőséggel bírhatott volna. Sőt, a végrendelkező maga írta alá a végrendeletet.
Az ügyben elsőfokon eljárt bíróság megalapozottnak ítélte a felperes keresetét. A bíróság ítéletét a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla - az indokolás részbeni módosításával - helybenhagyta. Az ítélőtábla álláspontja szerint a közjegyző jogszabályi kötelezettsége, hogy az általa készített okirat megfeleljen a törvényi rendelkezéseknek. Ehhez a közjegyzői okiratra vonatkozó törvényi előírások ismeretében általában, alapvetően elvárható, hogy a közjegyző előzetesen tudakozódjon minden olyan körülményről, amelyek alapján eldönthető, szükséges-e különleges feltételek teljesítése, tanúk alkalmazása. Ez nem jelenti azt, hogy kötelezően olvasó- vagy íráspróbával kell meggyőződnie a fél ezzel kapcsolatos képességeiről, hanem általában elegendő ezekre a felet megnyilatkoztatni, ami különösen indokolt idős, előrehaladott korú személy esetén. Ha az adott válasz valósága az észlelt körülmények alapján kétséges, szükség esetén az is elvárható, hogy a közjegyző akár írás- vagy olvasáspróbával győződjön meg tényszerűen az adott képességek fennállásáról.
R.V.
A tanúsítvány - annak ellenére, hogy egy nemperes ügyhöz kötődik - egy Kjtv. 136. §-a szerinti okirat, azaz az okiratszerkesztési szabályokat kell alkalmazni az illetékesség kérdésében. Következésképpen - illetékességi ok hiányában - bármely közjegyző kiadhatja a tanúsítványokat, függetlenül attól, hogy az ügyfél ott lakik-e a közjegyző illetékességi területén, vagy sem.
Sz.-N.K.
A kiadmányokra vonatkozó hatályos szabályok a Kjtv.-ben az alábbiak:
148. §
A közjegyző az általa készített közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt és bizonyítványt, más közjegyző által készített okiratról hiteles másolatot adhat ki.
150. §
Közjegyzői okiratról - ha e törvényben vagy az okiratban másképpen nem rendelkeztek - csak az abban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány.
De a 153. § a fenti szabálytól eltérő rendelkezést tartalmaz:
153. §
A közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt a közjegyző ismételten és bárkinek kiadhat, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti.
A Kjtv. módosítás lényege pont az volt, hogy a közjegyző a saját okiratáról kizárólag hiteles kiadmányt adhasson ki (ezzel összhangban más közjegyző okiratáról, ill. a levéltár is csak hiteles másolatot adhat ki, kiadmányt nem), viszont azt megfelelő indokok mellett akárhányszor, de csak annak, aki arra az alábbiak szerint jogosult:
Bármikor kiadható hiteles kiadmány - ha e törvényben vagy az okiratban másképpen nem rendelkeztek - az abban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére. Azaz a kiadmány nem csak az okirat készítésekor adható ki, mint régebben. Ez a jogszabályváltozás egyik lényegi eleme (152 §).
Közjegyző tehát ismételten és bárkinek kiadhat kiadmányt, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti pl. perindításhoz, végrehajtáshoz, hatósági eljáráshoz, stb.
Akinek tehát jogi érdeke fűződik hozzá, és azt megfelelően valószínűsíti, az bármikor kaphat hiteles kiadmányt az okiratot készítő közjegyzőtől, mivel ezt számára a törvény 153. §-a lehetővé teszi.
E fenti szabály alól a végrendelet jelent kivételt (152. §).
A hiteles másolatok kiadására (más közjegyző okiratából, illetve a levéltár általi kiadásra) ugyanilyen szabályok vonatkoznak, a felek és képviselőik bármikor jogosultak hiteles másolatra, és az a személy is bármikor jogosult, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti (pl. perindításhoz, végrehajtáshoz, hatósági eljáráshoz, stb.).
V.K.
2010. január 1. napján lépett hatályba a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex. Az aláíró, illetve a később csatlakozott lakossági hitelezéssel foglakozó pénzügyi intézmények önként vállalták, hogy érvényesítik a Kódex előírásait.
A pénzügyi intézmények a Kódex II. fejezetének t) pontja alapján kötelezettséget vállaltak arra, hogy felhívják a szerződés megkötésében közreműködők figyelmét, hogy a hitelező által a későbbiekben esetlegesen kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárolóként nem vehetnek részt.
A kölcsönszerződés megkötésében közjegyzők is közreműködnek, így a fenti összeférhetetlenséget a bankok a konkrét jogviszonyokban is érvényesíteni fogják.
Az aláíró és csatlakozott pénzügyi intézmények listája és a Magatartási Kódex szövege az alábbi linken érhető el: http://www.pszaf.hu/bal_menu/szabalyozo_eszkozok/magatartasi_kodex
Gy.E.
2010. január 13. napján a MOKK a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 10. § (4) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban megkereste a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság vezetőjét.
A Ctv. 2009. december 11. napjától hatályos 10. §-ának (4) bekezdése szerint ugyanis a természetes személyek tekintetében a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyet a közfeladatot ellátó szervek (így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más közigazgatási szerv stb.) közfeladataik ellátása érdekében - erre irányuló külön kérelem benyújtása nélkül - ismerhetik meg. Egyéb személyek törvényben biztosított jogaik gyakorlásához vagy törvényes érdekeik védelmében a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyet kizárólag a céginformáció iránt benyújtott kérelem alapján ismerhetik meg.
A MOKK kérte Fővárosi Bíróság Cégbírósága vezetőjének tájékoztatását arról, hogy nem közfeladatot ellátó személyek vonatkozásában milyen esetekben adják ki a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyet a céginformáció iránt benyújtott kérelem alapján.
Dr. Kenesei Judit, a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság vezetője arról tájékoztatta a Kamarát, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhely megismerésére irányuló kérelemben - tekintettel arra, hogy a jogszabály erre vonatkozó felsorolást nem tartalmaz - a Cégbíróság elfogadja a jogi érdek valószínűsítését (pl.: pert kíván indítani, az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz szükséges az adat stb.), és ezt követően a kért adatot kiadja.
Gy.E. ■
Visszaugrás
