A Javaslat több ponton, lényegesen eltér a hatályos Ptk. szellemi alkotások védelmére szolgáló szabályaitól.
Az új Polgári Törvénykönyv Tematikája az e Résszel összefüggő állásfoglalását akként fejezte ki, hogy "nem akarta eldönteni, hogy a szóban forgó alanyi jogok döntően személyi vagy vagyoni jellegűek-e. Kettős természetüket ugyanis mindenki elismeri, legfeljebb a két oldal különböző oldalára helyezik a hangsúlyt. A Tematika az elméleti vitával kapcsolatos semlegességét és a választott szerkezeti megoldás merőben pragmatikus felfogását azzal kívánja kifejezésre juttatni, hogy nem változtat a hatályos szabályozás rendszerén."
Az új rendelkezések a Koncepcióval összhangban tükrözik, hogy a jogalkotó nem kíván állást foglalni a szerzői jog és iparjogvédelem eltérő elméleti megközelítései között, amelyek elsősorban abban különböznek egymástól, hogy milyen szerepet tulajdonítanak az emberi szellemi alkotás alkotó személyéhez kapcsolódó jogvédelmi szempontjainak. Ennek folytán a jogterület nemzetközi egyezményes és alkotmányos alapjogi gyökerei közül is másra (egyfelől az alkotmányos tulajdonvédelemre, és a szellemi tulajdon nemzetközi egyezményes védelmére, másfelől a művészet, tudomány szabad művelésére, és az alkotássá formált véleménynyilvánítás kizárólagos joggal is kifejezett szabadságára) helyezik inkább a hangsúlyt.
A jogterület különállását jelzi, hogy az idetartozó szabályok önálló Részben kaptak helyet.
Az elméleti pártatlanságot bizonyítja a Rész címe, és elhelyezése a személyek joga és a dologi jog szabályai között. A cím eltekint attól, hogy elsősorban a nemzetközi szakegyezményekben és a közösségi jogban bevett, a szerzői jog és iparjogvédelem közös vagyoni jogi elemeire találó szellemi tulajdon fogalmát használja. Magától értetődő, hogy egyszerűsítve e fogalommal is leírható a jogterület. Nem lehet ma már a jogvédelem nevesített tárgyainak komoly kibővülése nyomán általában a szellemi alkotások védelméről szólni. A szerzői jog és iparjogvédelem elnevezés semlegesen magába foglalja és egyben elfedi az egyes oltalmi tárgyak, és az ahhoz kapcsolódó jogok különbségeit. Az eltérések egészen addig terjednek, hogy szellemi alkotások (így szerzői művek és kizárólagos jogi védelemben részesíthető műszaki alkotások) és szellemi alkotásnak a jogvédelem szempontjából nem tekinthető oltalmi tárgyak (például védjegyként lajstromozható megjelölés, hangfelvétel) másfelől nézve törvényben meghatározott kizárólagos jogok (például
- 172/173 -
szabadalmi jog) és kizárólagos jogi védelem szintjét el nem érő jogi oltalom (pl. földrajzi árujelző, know-how védelme) egyaránt a védelmi ernyő alá tartozhatnak.
A Javaslat megszünteti a szellemi alkotások általános, a nevesített oltalmi formák hiányában is fennálló védelmét, azaz az úgynevezett hézagmentes oltalmat. A bírói gyakorlat bizonyítja, hogy a jogi védelem elmosódásához, felhígulásához vezet a még nem közismert, de széles körben hasznosítható, egyik nevesített oltalmi forma alá sem sorolható szellemi alkotások védelme.
A nevesített szerzői jogi és iparjogvédelmi oltalmi tárgyak jogi védelméről értelemszerűen továbbra is külön törvények rendelkeznek. Az e törvényekre utaló, a Ptk.-ban is meglévő szabály komoly korszerűsítésre szorult.
Gyökeresen újra kellett szabályozni a know-how jogi védelmét. Hozzá kellett igazítani az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló, az 1. C) Mellékletben szabályozott Egyezmény (a továbbiakban: TRIPS, vagy TRIPS Egyezmény) általános üzleti titokvédelmi rendelkezéséhez. Tekintetbe kellett venni az Európai Bizottság egyes, a know-how fogalmát a vagyoni forgalom szempontjából lényeges, az EKSZ 81. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról szóló csoportmentesítési rendeleteit is [772/2004/EK rendelet a technológiaátadási megállapodásokra, 2659/2000/EK rendelet a kutatási és fejlesztési megállapodásokra, 2790/1999/EK rendelet a vertikális megállapodások és összehangolt magatartások (egyes) csoportjaira történő alkalmazásról]. E figyelembe vétel nem elhanyagolható hatása a nevesített oltalmi formák alá nem sorolható know-how jogi védelem több szempontú leszűkítése.
A Ptk.-hoz hasonlóan rendezni kellett a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok és a know-how, mint szellemi tevékenyég eredményének és egyben üzleti titoknak a viszonyát.
A Rész két szerkezeti egységből áll. Az első utal a szerzői jogi és iparjogvédelmi nevesített oltalmi formákat szabályozó külön törvényekre [2:419. §], a második sajátos szabályokat határoz meg a know-how védelmére [2:420-2:423. §-ok].
"2:419. § [A szerzői jogi és iparjogvédelmi oltalom]
A nevesített szellemi alkotásokon, teljesítményeken, árujelzőkön és más oltalmi tárgyakon fennálló személyhez fűződő és vagyoni jogok védelméről a szerzői jogi és iparjogvédelmi külön törvények rendelkeznek. A külön törvények határozzák meg az oltalom tárgyait, az oltalomra jogosultak személyét, az oltalom alóli kivételeket, az oltalmi tárgyhoz fűződő kizárólagos jogok keletkezését, tartalmát, korlátait, megszűnését, gyakorlásának feltételeit, vagyoni forgalmát, a megsértésükre tekintettel fennálló igényeket és az igényérvényesítés sajátos szabályait. A külön törvényekben nem szabályozott polgári jogi kérdésekben a törvényt kell alkalmazni."
A Javaslat követi a Koncepciót. "A Polgári Törvénykönyvön kívül maradó magánjogi normáknak a Kódex szubszidiárius jellegű háttér-joganyagát fogja képezni." (Az új Polgári Törvénykönyv) "kisugárzik valamennyi polgári jogi normával rendezett vagy rendezhető kapcsolatra, éspedig függetlenül attól, hogy az adott norma kifejezetten háttér-jogszabályként jelöli-e meg a Polgári Törvénykönyvet, vagy sem". "(...) a Törvénykönyv szabályozási kereteinek - például eljárási vagy igazgatási szabályok esetében - határt szab az érintett normák módszerbeli eltérése."
A nevesített szerzői jogi és iparjogvédelmi oltalmi formákat külön törvények szabályozzák. Ezt fejezi ki a § első mondata. A külön törvényekben meghatározott oltalmi tárgyak felsorolásától eltekint a Javaslat. Ehelyett utal arra, hogy a külön törvények szellemi alkotások, teljesítmények, árujelzők és más, szintén külön törvényben nevesített oltalmi tárgyak védelméről rendelkeznek.
Jelenleg nevesített, külön törvényben meghatározott védelemben részesülő szellemi alkotások a szerzői mű, a szabadalmazható találmány, a formatervezési, használati minta, a félvezető teremék topográfiája. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok védik az alábbi szellemi teljesítményeket: az előadóművészek előadásait, a hangfelvétel-előállítók hangfelvételeit, filmelőállítók filmjeit, a rádió és televízió szervezetek műsorait és az adatbázis-előállítók adatbázisait. A külön szabályozott árujelzők közé a védjegy és a földrajzi árujelző tartozik. Egyéb, nevesített oltalmi tárgy ma például a szabadalmi törvényben külön szabályozott növényfajta. A felsorolás nem tér ki a vállalatjelzőkre, noha a védjegy lehet vállalatjelző is (a védjegy a vállalat kereskedelmi neveként is használható), azonban a védjegy lényege, hogy minden esetben árut/szolgáltatást kapcsol össze vállalattal. A védjegyként nem védett vállalatjelző polgári jogi védelmét a kereskedelmi név védelme adja, amelyet a Javaslat a személyhez fűződő jogok körében szabályoz (versenytársak viszonyában a védelmet a tisztességtelen piaci magatartás tilalma körében szabályozott jellegbitorlás teszi teljessé).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
