A gyakorlatban az a kérdés merül fel, hogy a felszámoló jogosult-e fellebbezést előterjeszteni a fizetésképtelenséget megállapító, felszámolást elrendelő végzéssel szemben, azaz amennyiben a hitelező és az adós fellebbezési jogáról lemond, a határozat mikor emelkedik jogerőre, meg kell-e várni a felszámoló tekintetében a fellebbezési határidő lejártát.
A Csődtörvény 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 233. § (1) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.
A Csődtörvény eredetileg nem határozta meg a fél fogalmát. Az 1993. évi módosítás szerint az adós és a hitelező minősült félnek a felszámolási eljárásban.
Az 1997. augusztus hó 6. napjától hatályos rendelkezések szerint fél a felszámoló, adós, hitelező, illetve harmadik személy, aki kifogást terjeszt elő a felszámoló intézkedésével szemben.
A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a …felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.
A Csődtörvény 27/A. § (5) bekezdése szerint a felszámolót kijelölő rendelkezés ellen nincs helye fellebbezésnek. A felszámoló kötelezettsége az, hogy a kijelölést tartalmazó végzés kézbesítésétől számított 5 munkanapon (korábban 8 nap) belül bejelentse, ha vele szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolóbiztos nevét, lakhelyét.
Mindennek alapján kérdés, hogy a felszámoló mikortól tekinthető félnek, az elrendeléstől, a végzés meghozatalától vagy a felszámolás kezdő időpontjától, s így mint fél fellebbezhet-e. A Polgári perrendtartás hivatkozott rendelkezéseiből ugyanis csak ezen minőségen alapuló fellebbezési jog állapítható meg, mivel a határozat reá vonatkozó része, azaz a felszámoló kijelölése ellen nincs helye fellebbezésnek.
A törvényi szóhasználat szerint a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított 5 napon belül kell a felszámolónak a kizárási okot bejelentenie. Ebből kitűnik, hogy a fizetésképtelenséget megállapító határozatot részére kézbesíteni kell. Ennek kézhezvétele után bejelentési kötelezettsége van, a törvény azonban arról, hogy fellebbezési jog megilleti-e nem tesz említést, kivéve azt, hogy a kijelölés tekintetében általában a fellebbezést kizárja.
A felszámoló tevékenysége szempontjából a felszámolás kezdő időpontjának van jelentősége, ettől kezdve az adós képviselője, ő tehet az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot, ebből arra is lehetne következtetni, hogy a felszámolástól minősül félnek. Ugyanakkor azonban a 6. § megfogalmazása az egységes felszámolási eljárásra nézve határozza meg a fél fogalmát, nem választja el a felszámolási kérelem elbírálására irányuló első szakaszt és a kezdő időpontot követő tényleges felszámolást.
Több alkalommal előfordult a gyakorlatban, hogy a felszámolók annak ellenére, hogy az adós semmilyen vagy minimális vagyonnal rendelkezik, illetve képviselője kötelezettségét nem teljesítette, iratanyaga hiányos, a felszámolás hagyományos módon befejezését kérték, s nem került sor egyszerűsített felszámolás iránti kérelem előterjesztésére. (Különösen gyakori volt az ilyen eljárás a Csődtörvény korábbi rendelkezései alapján, amikor egyszerűsített felszámolás esetén a díj kiegészítését nem lehetett kérni a 2001. szeptember 1-je előtt elrendelt felszámolásokban.)
A Csődtörvény 2009. szeptember hó 1. napjáig hatályos, folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó 63/B. § (1) bekezdése szerint, ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. A bíróság elrendeli a jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek.
A 2009. szeptember 1-jétől hatályos 63/B. § alapján a felszámoló szintén arról tájékoztatja a hitelezőket, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván benyújtani, majd a hitelezők számára biztosított 30 napos határidő után kérelmet terjeszt be a bírósághoz.
A törvény tehát kifejezett rendelkezéssel továbbra sem írja elő kötelezettségként a felszámolónak, hogy egyszerűsített felszámolást kezdeményezzen. Erre a megszövegezés alapján úgy tűnik, csupán lehetősége van, eziránt kérelmet terjeszthet elő. A felszámoló kérelemmel kezdeményezi az egyszerűsített felszámolás elrendelését, ebből következhetne az, hogy mérlegelési jogkörébe tartozik, milyen módon kéri az eljárás befejezését.
Ugyanakkor a 63/B. § (1) bekezdése a korábbiakhoz képest azt tartalmazza, hogy vagy vagyonhiány esetén vagy akkor van helye egyszerűsített felszámolásnak, ha a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan. A törvény megfogalmazásából következtethetünk arra is, hogy vagyonhiány esetén továbbra is csak lehetőség a felszámoló számára az egyszerűsített felszámolás iránti kérelem, míg iratok hiányában viszont nem kezdeményezheti a Csődtörvény 56. §-a szerinti befejezést, hiszen az általános szabályok szerint az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan. A könyvvezetés hiányai esetében tehát a felszámoló kötelezhető az egyszerűsített felszámolás kezdeményezésére.
A 63/B. § (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy egyszerűsített felszámolásra akkor kerülhet sor, ha "az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le." Az idézett fordulat elvileg az egyszerűsített felszámolás mindkét esetére visszautal. Kérdés, hogy ez azt jelenti-e, hogy vagyonhiány esetén is kötelező az egyszerűsített felszámolás.
Levonható-e fentiekből továbbá az a következtetés, hogy a bíróságnak úgy, ahogy egyszerűsített kérelemnél vizsgálnia kell, hogy az eljárás az általános szabályok szerint lefolytatható-e, megfordítva: az általános szabályok szerinti befejezésnél vizsgálnia kell, hogy egyszerűsített felszámolás elrendelhető-e. Milyen döntést hoz, ha általános szabályok szerinti befejezésre nem kerülhet sor? A határozat, melyben a felszámolót egyszerűsített felszámolás kezdeményezésére kötelezi "pervezető" végzés-e, vagy pedig a felszámolót fellebbezési jog illeti meg?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
