Hatályos polgári jogunkban ma már nem a Polgári Törvénykönyv jelenti az öröklési jogi szabályok egyetlen jogforrását. Különösen igaz ez a megállapítás a termőföldek öröklésére, ugyanis a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény speciális szabályokat tartalmaz a föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése tekintetében. 2023. január 1. napján lép hatályba az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, amely kiegészítve a 2020. évi LXXI. törvényt az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan több örököstárs általi közös törvényes öröklése esetére fogalmaz meg speciális rendelkezéseket. Az osztatlan közös tulajdon öröklés esetén történő megszüntetése érdekében a jogalkotó két szabályozási kört különített el. Az egyik szabályozási kör arra az esetre vonatkozik, ha az örökhagyó kizárólagos tulajdonában álló ingatlant a törvényes öröklés szabályai szerint több örököstárs közösen örökli, a másik pedig arra, ha a hagyatéki tárgy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban fennálló tulajdoni hányad, és a törvényes öröklés szabályai szerint azt örökli közösen több örököstárs. A jelen írás ismerteti az új szabályozás lényeges vonásait és rávilágít azokra az értelmezési problémákra, amelyek a jogalkalmazást is megnehezíthetik figyelemmel az egyre inkább széttagolt jogforrási környezetre is.
In our current civil law, the Civil Code is no longer the only source of rules on inheritance. This is particularly true in the case of the inheritance of agricultural land, since the Act on the Sale of Agricultural and Forestry Land contains special rules on the acquisition of ownership of land by means of a testamentary disposition. On 1 January 2023, Act CXLIII of 2021 on the Transfer of Agricultural Holdings will enter into force, which will supplement Act LXXI of 2020 and contain special provisions for the joint legal inheritance of undivided jointly owned real estate by several heirs. In order to eliminate undivided joint ownership in the event of inheritance, the legislator has separated two sets of rules: one set of rules applies where the real estate, which is owned exclusively by the testator, is jointly inherited by several heirs under the rules of legal inheritance, and the other applies where the object of inheritance is the proportion of ownership in an undivided jointly owned real estate and is jointly inherited by several heirs under the rules of legal inheritance. This article describes the main features of the new legislation and highlights the problems of interpretation that may also complicate the application of the law in an increasingly fragmented legal environment.
A hatályos magyar öröklési jogi szabályozásunk fundamentumát az Alaptörvény jelenti, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez.[1] Az öröklés, mint az ember vagyonában a halála esetére bekövetkező egyetemes jogutódlás[2] tételes anyagi jogi rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)[3] Hetedik Könyve rögzíti. A tulajdonos személyében bekövetkező alanyváltozás a törvény erejénél fogva következik be, ipso iure jelleggel, hiszen a Ptk. akként rendelkezik, hogy az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg és az örökös az öröklés megnyílásával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát - elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül - megszerzi.[4] Az örökös öröklési igénye tulajdoni igény, ami nem évül el.[5] Egy-egy konkrét öröklési jogi tényállás esetén felmerülhetnek az anyagi jogi szabályokon kívül nemzetközi magánjogi, hagyatéki eljárási, illetve pénzügyi jogi (illetékjogi) kérdések is, amelyek együttes figyelembe vétele komplex jogalkalmazást kíván meg. E körben említhető meg továbbá az a rendeleti szintű szabályozás,[6] amely a magyar államot a hagyatékkal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban és a hagyatékkal kapcsolatos peres és nem peres eljárásokban képviselő állami szervet jelöli ki.
Ez az összetett szabályozási jelleg nem csak jogági komplexitást jelent, hanem napjainkban egyre inkább jelen van az öröklési anyagi jogi szabályozáson belül is, és fokozatosan erősödő tendenciát mutat. Öröklési anyagi jogi rendelkezéseket a Ptk. szabályain kívül ugyanis tartalmaz a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény is, kimondva, hogy a föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges, annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a forgalmi szabályozás szigorú tulajdonszerzési korlátozásának megsértése, illetve megkerülése.[7] Nem szerezheti meg végintézkedés útján a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát az a nem földműves személy, akinek már egy hektár területű ilyen föld van a tulajdonában.
Közvetett módon tartalmaz öröklési jogi szabályt a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény, kimondva, hogy a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, továbbá a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra is megfelelően alkalmazni kell.[8] Ez a rendelkezés a bejegyzett élettárs törvényes örökösi státuszát konstituálja.
- 39/40 -
Korábban is volt törekvés hatályos jogunkban arra, hogy öröklési anyagi jogi rendelkezéseket a Ptk. rendszerén kívül szabályozzon a jogalkotó, ez azonban alkotmányos korlátokba ütközött.[9] A tendencia ugyanakkor tovább folytatódott 2021-ben, ugyanis a jogalkotó egy olyan törvényi szabályozást vezetett be 2023. január 1- napi hatályba lépéssel, ami a törvényes öröklési anyagi jogi szabályozás rendszerét újabb elemekkel bővíti ki. Ezt az új szabályozást kívánjuk bemutatni és értékelni az alábbiakban.
2023. január 1. napjától lép hatályba az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, melyet az Országgyűlés 2021. december 14-én fogadott el, és amelynek a 29. §-a szerint a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény II. fejezete kiegészül egy 5/A. alcímmel, ami "az osztatlan közös tulajdon megszüntetése öröklés esetén" címet viseli. A jogalkotó tehát egy újabb törvényi szintű szabályozást vezetett be, ezúttal nem a végintézkedésen alapuló, hanem a törvényes öröklésre vonatkozóan egy szűk szabályozási körben, nevezetesen az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan több örököstárs általi közös törvényes öröklése esetére. Amennyiben mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld képezi a hagyaték tárgyát, annak a törvényes öröklésére vonatkozóan az általános Ptk.-beli szabályokon túlmenően a Ptk.-hoz képest lex specialis szabályként érvényesülő külön törvényi rendelkezéseket is alkalmazni kell, amely tovább-bonyolítja a már eddig sem egyszerű jogalkalmazást.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
