2009. május 22-én a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság rendezésében Észak-Magyarország megyei bíróságai1, a Fővárosi és a Debreceni Ítélőtábla, valamint a Legfelsőbb Bíróság gazdasági bírái Regionális Tájértekezletet tartottak vitás jogalkalmazási kérdésekről. Az alábbiakban a társasági-cégjogi szekció által megvitatott kérdéseket ismertetjük, hangsúlyozva, ha valamely vonatkozásban egységes álláspont alakult ki.
1. Egyszerűsített cégeljárásban, ha a kérelmező az alapítás bejegyzése iránti kérelemben és a társasági szerződésben is olyan fő tevékenységet jelöl meg, amelynek végzéséhez (és a cégbejegyzéskor) alapítási engedély szükséges (pl. temetkezés, pénzügyi tevékenység, nyomozati és biztonsági tevékenység), és azt a kérelemhez nem mellékeli - figyelemmel a Ctv. (a 2006. évi V. tv.) 32. § (1) bekezdésében foglaltakra - a kérelem elutasításának van helye. Ha nyolc napon belül nem szerezhető be az alapítási engedély, akkor az ismételt bejegyzési kérelem sem járhat sikerrel.
Különös helyzet alakul ki a nyomozati és a biztonsági tevékenység esetében, ez a tevékenység ugyanis alapítási engedélyhez kötött, a vonatkozó jogszabályok pontos betartása esetén azonban az alapítási engedély a bejegyzési kérelemhez nem mellékelhető. A személy-, és vagyonvédelmi valamint a magánnyomozói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatályos jogi szabályozás a 2005. évi CXXXIII. törvényben és az ennek végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) BM rendeletben található. Eszerint csak bejegyzett cég kérheti a rendőrhatóságtól a működési engedély kiadását, tehát az engedélyeztetési eljárás során a cégbejegyzés tényét igazolni kell. Mivel a cégbejegyzési eljárást az alapítási engedélyeztetés időszakára a Ctv. 32. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel felfüggeszteni nem lehet, ezért a cégeknek úgy kellene eljárniuk, hogy először be kell jegyeztetniük bármilyen nem alapítási engedélyes főtevékenységgel a céget, majd a rendőrhatósági engedély beszerzése után egy változásbejegyzési eljárásban kell kérniük az új nyomozási főtevékenység bejegyzését a cégjegyzékbe.
A konferencián elhangzottak szerint az ORFK állítólag észlelte már ezt a problémát, egy 2008. szeptemberi országos tanácskozáson állítólag olyan javaslatot is elfogadtak, hogy a követendő eljárás szerint a rendőrhatóság adja ki előre a működési engedélyt ha a feltételeknek a kérelmező egyébként megfelel és csak a cégbejegyzése hiányzik, és az engedélyező határozatban szólítsák fel a kérelmezőt a cégbejegyzés utólagos igazolására. (Hajdú-Bihar megyében az ügyintézésnek ez a módja lehetővé teszi az ilyen cég egyszerűsített eljárásban történő bejegyzését is.) Megállapítható azonban, hogy a vonatkozó jogszabályok betartása esetén a fenti eljárás nem követhető, célszerű lenne a jogszabálymódosítás kezdeményezése.
2. A konferencia résztvevői egybehangzóan megállapították, hogy - noha a TEÁOR-számmal megjelölt tevékenységi körök a cégjegyzéknek nem részei többé -, nincs akadálya azonban annak, hogy a társasági szerződésben (létesítő okiratban) a cég ily módon is megjelölje az általa végezni kívánt tevékenységeket, mivel nincs olyan hatályos jogszabály, amely ezt kizárná. Más a helyzet a szerződésmintát alkalmazó gazdasági társaság létesítő okiratával.
Miután a szerződésminta nem változtatható, nem bővíthető, abban pedig a TEÁOR-szám megjelölésére nincs lehetőség, így csak a szabadon fogalmazott társasági szerződést (alapszabályt, alapító okiratot) alkalmazó cég számára megengedett a tevékenység TEÁOR számának feltüntetése a létesítő okiratban.
3. Kérdésessé vált, hogy kell-e illetéket és közzétételi költségtérítést fizetni a cégeknek olyan változásbejegyzési eljárásban, amelynél a változás nem csak a cég tevékenységi körére vonatkozik, hanem más - cégjegyzéki adatot egyébként nem érintő - létesítő okirat módosítására is sor kerül.
A Ctv. 51. § (1) bekezdése értelmében a létesítő okirat módosítását változásként (illeték és közzétételi díj megfizetése mellett) akkor is be kell jelenteni a cégbíróságnak, ha a létesítő okirat módosítása (a 8. rovaton kívül) egyéb cégjegyzéki adatot nem érint.
A Ctv. 53. § (1) bekezdése szerint a változást illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon, ha a változás csak a cég tevékenységi körét [illetve más, az 53. § (1) bekezdésben felsorolt cégadatot] érinti. E jogszabályok egybevetéséből megállapítható, hogy ha a változásbejegyzési kérelem tárgya kizárólag a cég tevékenységi köre és a létesítő okirat módosítása is csak ezzel áll összefüggésben, akkor a változásbejegyzési kérelem mentesül az eljárási illeték és a közzétételi díj megfizetése alól. Ha azonban a létesítő okirat más, a tevékenységi körön túlmenő módosítást is tartalmaz, akkor ez önmagában is bejegyeztetési kötelezettség alá esik, a fizetési kötelezettség alól azonban nem mentesül. A tájértekezlet résztvevői ezért egyhangúlag megállapították, hogy utóbbi esetben akkor is kell eljárási illetéket és közzétételi díjat fizetni (és ezt a változásbejegyzési kérelem benyújtása során igazolni), ha egyúttal a tevékenységi kör (önmagában illeték - és közzétételi díj mentes) módosítása is bekövetkezett.2
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
