Tanulmányomban egy mára világméretűvé vált problémával, a pénzmosással, illetve az ellene folytatott nemzetközi küzdelem eszközeivel foglalkozom. Mindaddig amíg a bűncselekmények elkövetése révén kis összegű pénzhez jutottak az elkövetők, nem volt szükség bonyolult módszerekre e pénzek eredetének eltitkolására. A megszerzett összeget a bűnözők egyszerűen készpénzes fizetéssel elköltötték. A szervezettség fokozódásával a bűnözői csoportok már olyan óriási bevételeket értek el, mellyel azonnal magukra vonták volna a hatóságok figyelmét és növelték volna a lebukás esélyét. Ettől kezdve egyre kifinomultabb módszereket használtak a piszkos pénzek legálissá tételére.
Mc Clean szerint: "a bűnöző oldaláról nézve nincs értelme a bűncselekmények elkövetésének, ha az abból származó hasznot nem tudja felhasználni, melynek legegyszerűbb módja új bűncselekménybe fektetni, míg bonyolultabb más legális célokat megvalósítani a piszkos pénzel". Ez a második módszer óriási veszélyt hordoz magában a gazdaságra nézve, hiszen a piszkos pénzek gazdaságba, legális szférába váló beforgatása felboríthatja az ott meglévő egyensúlyt. Hiszen a kínálati oldalon alacsonyabb árért is megéri nekik az üzlet, míg keresleti oldalon magasabb árat is könnyebben fel tudnak ajánlani. A legálisan tevékenykedőkre nézve ez a folyamat vagy életszínvonaluk romlásához vezet, mivel minimális bevételre tesznek szert, vagy pedig a bűncselekmények elkövetésével (pl. adócsalás) próbálnak versenyben maradni.
A bűnös pénz eredete könnyebben eltitkolható, ha a szervezett bűnbandák több országot érintve végzik a pénzmosási tevékenységet. Ezért nem elég a nemzeti szintű fellépés e folyamat megakadályozására.1 A kizárólag nemzeti szinten elfogadott intézkedések nemzetközi kooperáció és koordináció nélkül kevés sikerrel kecsegtetnek, szükséges volt a nemzetközi szintű összefogás.
Ha a nemzetközi fellépések eredményesek lesznek a piszkos pénzek leleplezésével és elkobzásával, e hatalmas összeget a bűnözés elleni küzdelem finanszírozására lehetne fordítani. A szóban forgó összeg nagyságát hangsúlyozza, hogy a rendőrség a leleplezett ügyekben lefoglalt összeget nem számolja, hanem méri. Létezik ugyanis egy mérés során használt számítás arra vonatkozóan, hogy 1 kg 10, 20 vagy 100 dolláros címletű bankjegy milyen összegnek felel meg.2
A Crime Trend Analysis nevű ausztrál szervezet 1998-ban készített jelentése szerint évente 2850 milliárd dollárnak megfelelő bűncselekményből származó pénzt mosnak tisztára, döntően az USA-ban és Európában.3
Tanulmányomban áttekintést adok azokról a nemzetközi szintű eszközökről, amelyek alkalmazása komoly "fegyvert" jelenthet mind a pénzmosással, mind elkövetőikkel szemben. Az első nemzetközi lépést az Európa Tanács 1980. június 27-ei Ajánlásában tette meg, amely először mutatott rá a bankrendszer hatékony megelőző szerepére a pénzmosás elleni küzdelemben.4 A pénzmosást mindenekelőtt büntetőjogi eszközökkel és az igazságügyi és rendészeti szervek közötti kooperációval kell leküzdeni. Ennek előmozdítására született az 1988-ban az ENSZ keretében A kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni egyezmény, majd a pénzmosás definícióját a bűncselekmények jelentős részére kiterjesztő Európa Tanácsi 141/1990. számú Egyezmény a bűncselekményekből származó jövedelem tisztára mosásáról, felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról. A pénzmosással szemben azonban nemcsak a büntetőjog eszközeivel lehet hatékonyan fellépni, ugyanis visszaszorításában a pénzmosók által gyakorta igénybe vett pénzügyi rendszer is igen hatékony szerepet játszhat. Erre a tényre mutatott rá az Európa Tanács már 1980-ban. A tárgykörben született Bázeli Nyilatkozat, az Európa Közösségi Irányelv és a kifejezetten a pénzmosás elleni küzdelem céljával létrehozott nemzetközi szervezet, FATF (Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport) jelentős lépéseket tettek a pénzügyi rendszer pénzmosás céljára történő felhasználásának megakadályozása érdekében.
A felsoroltak közül tanulmányomban a Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport (FATF) munkájával, illetve az Európai Közösség Irányelvével foglalkozom részletesen, először azonban röviden tárgyalom a további eszközöket.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1980-ban ajánlást fogadott el a bűncselekményekből származó pénz külföldre szállításának és biztonságba helyezésének megakadályozására. Az ajánlás indokaként egyebek mellett megfogalmazták, hogy a bűnözés modern formája az európai országok többségében a szervezett, erőszakos bűnözés aggasztó növekedését mutatja, amely mind nagyobb nyereség elérésére irányul. Ez olyan veszélyes kör, amelyben a pénz egyaránt eszköze és célja a bűnözésnek, és ahol a pénz tisztára mosása nemzetközi méretekben, gyakran hétköznapi bankügyletek révén folyik. Az ilyen tevékenység megelőzése és leküzdése nemzeti keretek között nem oldható meg, indokolt a nemzetközi együttműködés. Ennek egyik lépése lehet egységes nemzetközi pénzintézeti stratégia kidolgozása.5 Az ajánlás összefoglalja a létező intézkedéseket a bűncselekményből származó pénzösszegek átutalása és letéti kezelése ellen. A Tanács megítélése szerint a rendőrség és az igazságszolgáltatás megakadályozó-megtorló intézkedései mellett a bankrendszer is hatékony megelőző szerepet tölthet be. Az Európa Tanács ajánlotta tagállamai kormányainak, hogy bankrendszerük tegyen intézkedést a következő területeken:
- ellenőrizze ügyfelei személyazonosságát,
- korlátozza a rendszeres ügyfeleinek biztosított széfbérbeadást,
- megfelelő módon készítse fel bankfiókjainak személyzetét.
Az 1988. évi Egyezmény aláírói kötelezettséget vállaltak a kábítószerrel való visszaélésből származó anyagi javak tekintetében elkövetett pénzmosás bűncselekménnyé nyilvánítására.
A pénzmosással szembeni fellépést szolgáló egyéb rendelkezései az egyezménynek az alábbiak:
- Előírja a kábítószer-bűncselekményből származó vagyoni előny elkobzását.
- Rendelkezik még az aláíró államok átfogó jogsegélynyújtási kötelezettségéről is, mely a pénzmosás során használt eszközök és az illegális tevékenységből származó vagyoni értékek azonosítását, nyomon követését, lefoglalását és elkobzását hivatott szolgálni.
- Feloldja az eredményes fellépést akadályozó banktitoktartási kötelezettség szigorúságát, s a részes államok kötelezettségévé teszi, hogy a bíróságok, illetve más illetékes hatóságok számára tegyék lehetővé a bankok nyilvántartásába történő betekintést. Nem lehet a banki titokra hivatkozással a megkeresés teljesítését megtagadni.
A Bécsi Egyezményhez 1993. május 30-ig 77 tagállam csatlakozott, hazánk 1994-ben. Az aláírást követően a Parlament példás gyorsasággal fogadta el a Büntető Törvénykönyv módosítását, valamint A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvényt.6 Az egyezményt Magyarország az 1998. évi L. törvénnyel hirdette ki.
Ez az Egyezmény hatályánál fogva (a csatlakozó államok nagy számából következően) a kábítószer és a pénzmosás elleni küzdelem nemzetközileg leghatékonyabb eszközének tekinthető.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
