"A jogállamiság és a jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. [...] Csak a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály." Az Alkotmánybíróság híressé vált jogállamiság határozatában[1] az alkotmányosság számos más alapelve mellett már működése kezdetén rámutatott arra, hogy egy adott eljárás garanciális szabályainak mellőzése olyan súlyos jogellenességet jelenthet, ami adott esetben a norma érvénytelenségét vonja maga után. Az elv a megalkotását követően is számos pontosításon esett át az Alkotmánybíróság által, az Alaptörvény hatálybalépésével pedig több szempontból is új kérdések, illetve régi kérdések új nézőpontból merültek fel. Melyek a közjogi érvénytelenség főbb összetevői? Mely jogforrási szinteken merülhet fel a közjogi érvénytelenség kérdése? Mely esetekben rendelkezik az Alkotmánybíróság hatáskörrel az alkotmányos kérdés megválaszolására? A jelen tanulmány ezen kérdésekre keresi a választ, tematikusan, egy-egy problematikusabb kérdéskör köré gyűjtve a törvényi és alaptörvényi jogforrási szint[2] közjogi érvénytelenségére vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlatot, az Alaptörvény hatálybalépését követő időszak főbb magyar alkotmánybírósági döntéseire fókuszálva.
Kulcsszavak: közjogi érvénytelenség, formai alkotmányellenesség, alkotmányellenes alkotmány
A jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos elveiből közvetlenül levezethetőek azok az eljárási garanciák, amelyek biztosítják, hogy a jogalkotás során érvényes és legitim normák szülessenek. Az Alkotmánybíróság egyik alapvető, gyakran idézett határozatában már működésének kezdetén hangsúlyozta: kizárólag a jogalkotási eljárás formalizált szabályainak maradéktalan betartásával keletkezhet érvényes jogszabály. Amennyiben ezek a garanciális szabályok sérülnek, az olyan mértékű jogellenességet eredményezhet, amely a norma érvénytelenségét vonhatja maga után.[3]
A rendszerváltást követően korábbi Alkotmányunk hatálya alatt a közjogi érvénytelenség fogalma és gyakorlata több szempontból is pontosításra került az Alkotmánybíróság által, az Alaptörvény hatálybalépése pedig új helyzetet teremtett: egyfelől új kérdések vetődtek fel, másfelől korábban már ismert problémák új megvilágításba kerültek.
A közjogi érvénytelenség kapcsán több lényeges kérdés is megválaszolásra vár. Melyek azok a tényezők, amelyek egy norma közjogi érvénytelenségét eredményezhetik? A közjogi érvénytelenség milyen szintű jogforrások esetében értelmezhető? Milyen esetekben jogosult az Alkotmánybíróság az adott norma érvényességének felülvizsgálatára?
A jelen tanulmány célja, hogy e kérdésekre választ adjon, tematikusan tárgyalva a problémásabb területeket. A vizsgálat középpontjában a törvényi és alaptörvényi jogforrások közjogi érvénytelensége áll, különös tekintettel az Alaptörvény hatálybalépését követő időszak alkotmánybírósági gyakorlatára. A tanulmány részletesen elemzi azokat az eseteket, amelyekben a testület az eljárási szabályok megsértését olyan súlyúnak ítélte meg, hogy az a norma alkotmányellenességéhez és így érvénytelenségéhez vezetett.
A rendszerváltást követően kialakult alkotmányos kontrollmechanizmus kétségkívül egyik legnagyobb jelentőségű intézménye az Országgyűlés jogalkotó tevékenységének alkotmánybírósági normakontrollja lett. Az Alkotmánybíróság demonstrálta, hogy a jog határt szab a politikának, világossá tette, hogy a jogállam alapértékének sérelme önmagában is megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét.[4] A tes-
- 2/3 -
tület működésének első néhány évében aktív (illetve számos esetben aktivista) hozzáállásával olyan közjogi intézmények alkotmányos alapjait teremtette meg, melyek még napjainkban is iránymutatásul szolgálnak a jogalkotó számára. Ezen közjogi kategóriák közé tartozik a közjogi érvénytelenség doktrínája is, amely még a népszuverenitás legfőbb letéteményesét, az alkotmányozó hatalmat is köti.[5]
A jogszabályok érvényességének követelménye a jogállamiság elvéből[6] fakadó szabály, amely a következő kritériumokat tartalmazza: jogalkotó hatáskör megléte, kihirdetés megtörténte, a megalkotott jogszabály jogforrási hierarchiába való illeszkedése, illetve a jogalkotási eljárás szabályainak a betartása.[7]
Általános elv, hogy az eljárási szabálytalanságok a közjogi aktus érvénytelenségéhez vezethetnek.[8] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az eljárási garanciák a jogállamiság és jogbiztonság elvéből fakadnak és alapvető jelentőségűek az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatósága szempontjából. Csak a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály.[9] Annak az eldöntése, hogy az eljárás mely szabálya tekinthető garanciális jelentőségűnek, az Alkotmánybíróság feladata, melyet esetről esetre mérlegel.[10]
Közjogi érvénytelenség alatt a jogirodalom a jogszabálynak a megalkotására irányuló eljárás során vétett súlyos hibákból eredő érvénytelenségét érti. A közjogi érvénytelenség másik oka lehet a jogszabály szabályszerű kihirdetésének elmaradása, ami alapvető jogbiztonsági aggályt vet fel, hiszen a jogi norma megismerhetőségét (így előreláthatóságát, kiszámíthatóságát) akadályozza meg. "A kihirdetés - amelynek eszköze a hivatalos lapban történő közzététel - szabályszerűsége a jogszabály érvényességének feltétele. A hivatalos lapban való megjelenés joghatása kettős: egyrészt a jogszabály érvényességének feltétele, másrészt mindenki számára hozzáférhetővé teszi a jogszabály közhiteles szövegét."[11] Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata, hogy magának a jogalkotási eljárásnak az alkotmányosságát is vizsgálja és dönt a "formai hibás törvényhozási eljárás" alkotmányosságáról.[12] A formai hiba ugyanakkor nem hivatkozható tág értelemben, nem minden eljárási szabály megsértése valósít meg közjogi érvénytelenséget.[13] "[A] Házszabály bármely rendelkezésének megsértése nem eredményezi automatikusan [...] a hibásan megalkotott törvény alkotmányellenességét," hanem "a Házszabály csupán azon előírásainak megsértése ellentétes a jogállamiság elvével, amelyek közvetlenül az Alkotmány rendelkezéseiből fakadnak [...], és mint ilyenek, a jogalkotás menete szempontjából lényeges, garanciális tartalmú előírásokat tartalmaznak."[14]
A jogalkotási eljárás kapcsán az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy egy súlyos eljárási szabálytalanság megalapozhatja egy jogszabály közjogi érvénytelenségét, megfelelő eljárási garanciák nélkül működő eljárásban ugyanis a jogbiztonság szenved sérelmet.[15] A formai hibás törvényhozási eljárás alapot ad a törvény kihirdetése napjára történő visszamenőleges hatályú megsemmisítésére. A megsemmisítés alapja a közjogi érvénytelenség, amely a norma formai alkotmányellenességének egyik változata.[16] Ezen álláspontját az Alkotmánybíróság többször megismételte: a jogalkotás során elkövetett eljárási alkotmánysértés önmagában megalapozza a törvény megsemmisíthetőségét, a súlyos eljárási szabálytalanság közjogi érvénytelenséget idéz elő.[17]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
