Az önkormányzatok 2011-ben egy gyökeresen megváltozott közfoglalkoztatási rendszerrel találták szemben magukat. Az év végéhez közeledve számos tapasztalat gyűlt össze végrehajtói szinten, a programok jó és kevésbé bevált elemeivel kapcsolatban.
A 2011. év a gyökeres változások éveként könyvelhető el a közfoglalkoztatást illetően. Már az év első hónapjában kérdések sorát vetette fel az úgynevezett átmeneti időszak feladatait felsoroló felsőbb szintű vitaanyag, valamint a közcélú és közhasznú fogalmakat felejtető, a változások megértését "segítő" értelmező leírás. Márciusban aztán indult az új program, amely immár - nemcsak nevében (Nemzeti Közfoglalkoztatási Program) - ténylegesen új alapokra helyezte a közfoglalkoztatást. Számos változás történt az utolsó (Út a munkához) programhoz képest. Ilyen volt például az, hogy az önkormányzatok ez év tavaszától kizárólag tervezetten, egy éven belül csak néhány alkalommal tudnak közfoglalkoztatás szervezésére irányuló pályázatokat benyújtani. A korábbi közcélú és közhasznú foglalkoztatást a rövid és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok váltották fel, ahol a rövid programban résztvevőknek napi 4 órát lehet dolgozniuk 2-4 hónapig, míg a hosszabb programokban napi 6-8 órás foglakoztatás finanszírozására lehet pályázni, akár 1 éves időtartamra. Fontos megemlíteni azt a tényt is, hogy a korábbi szociális rendszer rendelkezésre állási támogatását (RÁT) a bérpótló juttatás (BPJ), majd a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) váltotta fel. Utóbbi esetében 2012. évben csak az igényelheti a juttatást, aki minimum 30 napot (8 órás foglalkoztatásban) hivatalosan igazolhatóan dolgozott valamely munkáltatónál. Az ismertetett változásokból az tűnt ki, hogy 2011 márciusától, az önkormányzatok által felajánlott munka egy lehetőséggé vált azok számára, akik - állandó munkahely hiányában - a következő évi jogosultságukat a bérpótló juttatás megítéléséhez, más módon nem tudják megszerezni.
Az új rendszer tehát beindult és a kezdeti nehézségek után egyre jobban működött. Az élelmesebb önkormányzatok a közfoglalkoztatás szervezők mellett, közmunkásokból álló munkaszervezetet hoztak létre, a munkákhoz eszközöket szereztek be (a pályázat keretein belül megítélt közvetlen költségek felhasználásával) és a lehető legnagyobb volumenben próbálták a rendszer adta lehetőségeket kihasználni. Így történt ez a 2550 lakost számláló Mezőzombor Község Önkormányzatánál is, ahol a közel 400 fő bérpótló juttatásra jogosult 5 program keretén belül havi 90-100 fős átlaglétszámmal (júniustól havi 160-170 fő) dolgozhatott. Az önkormányzat a településüzemeltetés általános feladatait, valamint az értékteremtő jelleggel indított programok munkáit a hivatal szakelőadóinak felügyeletével, két közfoglalkoztatás szervező koordinálásával (OFA), egy munkairányító, két munkaelőkészítő-munkavezető és két adminisztratív hosszú időtartamú közfoglalkoztatott dolgozóból álló munkaszervezettel látja el.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
