Az elektronikus aláírásra, elektronikus kereskedelemre vonatkozó jogszabályok viszonylag lassan váltak (válnak) ismertté, jelentőségük azonban rendkívül nagy: az elektronikus aláírásról szóló törvény és a vele összefüggésben módosított jogszabályok új értelmezéssel ruházzák fel a jogrendszer két alapvető intézményét, az írásbeliség fogalmát és az okirati bizonyítást. Az elektronikus kereskedelmi törvény pedig az elektronikus (kereskedelmi) kapcsolatok szereplőire vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza.
A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a szerzők munkája hiánypótló. Az információs társadalom kiépítésének legjelentősebb, többnyire keretjellegű szabályainak átfogó és részletes magyarázata az e területtel foglalkozó jogászok számára nagy segítséget nyújt. A könyv négy fő fejezete két jól elkülöníthető részre tagolódik: az első rész (1. fejezet) egy tekintélyes terjedelmű bevezető tanulmány, míg a második részben (2-4. fejezet) a vonatkozó jogszabályok: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eat.), a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) vonatkozó szakaszai és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) kommentárjai találhatók. Függelékben kapott helyet a B2B elektronikus kereskedelem területén fontos szerepet játszó elektronikus adatcserére (EDI) vonatkozó, európai szinten egységes mintaszerződés magyarázata.
* * *
A bevezető tanulmány az elektronikus aláírás technikai hátterének ismertetésével kezdődik, amely nélkülözhetetlen a vonatkozó jogszabályok megértéséhez. A közösségi és a hazai szabályozási környezet áttekintése és a jogalkotási célok bemutatása szintén elősegítik az elektronikus aláírásról szóló törvény értelmezését. A szerzők részletesen foglalkoznak az elektronikus aláírás lehetséges felhasználási területeivel is, amelyek közül különösen hangsúlyos a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatások általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályainak bemutatása.
A tanulmány végül - az elektronikus aláírásról szóló részhez képest indokolatlanul kisebb terjedelemben - az elektronikus kereskedelem közösségi hátterét és hazai szabályozási környezetét mutatja be.
* * *
A kommentár az elektronikus aláírásról szóló törvény magyarázatával kezdődik. A módszer a műfaj sajátosságából következik: a szerzők a törvény szerkezetét követve, szakaszrólszakaszra magyarázzák, elemzik a jogszabály szövegét.
A vizsgálat során mindvégig hangsúlyos szerepet kap a vonatkozó EK joggal, konkrétan az elektronikus aláírásról szóló irányelvvel való összevetés, a jogharmonizációs folyamatok bemutatása és kritikája. Emellett az egyes szakaszok történeti elemzése során nyomon követhetők a szabályok változásai és a módosítások mögött meghúzódó koncepció, amely gyakran szorosan összefügg az előző, jogharmonizációt érintő kérdéskörrel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
