A kiskorú személy érdekeinek képviselete több módon került rendezésre a peres eljárásokban. Magától értetődik az, hogy főszabály szerint a kiskorú érdekeit szülője, azaz törvényes képviselője védi, érdekellentét esetében a magyar hatályos szabályozás lehetőséget ad ügygondnok, illetve eseti gyám kirendelésére,[2] azonban van a gyermek érdekeinek védelmének biztosítására még egy jogszabály által teremtett lehetőség: az úgynevezett "polgári", ténylegesen azonban közrendvédelmi ügyész.
A fél jogainak gyakorlására feljogosított absztrakt közjogi jogalany[3] polgári peres és nem peres eljárásokban való szerepvállalásának szabályozása hosszabb időre tekint vissza hazánkban. Ezt a szerepet betöltő királyi ügyész perbeli közreműködését a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. tc. rendezte először.[4] A jelenleg hatályos polgári perrendtartás modelljeként szolgáló 1915. január 1. napján hatályba lépett a Polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. tc.[5] a királyi ügyész közérdekből való fellépését a házassági, a gyermek törvényességének megtámadási, a kiskorúsággal és az atyai hatalommal kapcsolatos, továbbá a gondnokság alá helyezési perekben is lehetővé tette. Ez utóbbi esetekben az ún. árvaszéki ügyész keresetindítási joggal rendelkezett.[6] Ezt követően az 1952. évi III. törvény 9. §-a[7] szabályozta az ügyész polgári perbeli részvételének lehetőség.
Jelenleg a polgári pert érintően az ügyész általános és külön törvényi felhatalmazáson alapuló perindítási jogát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 59-60. §-ai szabályozzák.[8] A külön törvényen alapuló perindítási jog számos esetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Családjogi könyve tartalmazza, így a Ptk. 4:6. § (1) bekezdése alapján a házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt, a Ptk. 4:15. § (2) bekezdése alapján a házasság érvényességének vagy érvénytelenségének megállapítása iránt, a Ptk. 4:193. § (1) bekezdése alapján a szülői felügyelet megszüntetése, visszaállítása iránt indíthat pert.[9] Azonban sem általános, sem különös perindítási joga nem terjed ki a családjogi viszonyokat rendező perek közül a gyermek feletti szülői felügyeleti jog rendezése, továbbá kiskorú gyermek esetén a szülői felügyeleti jog rendezését is felölelő házasság felbontása iránti perben való fellépésre.
A Csjk. mellett egyéb speciális jogszabály is teret ad az ügyész ilyen típusú szerepvállalásának, így például a hozzátartozók közötti erőszak miatti távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 13. §-ának (5) bekezdése alapján ezen feladatkörükön belül a közérdekvédelmi (közjogi) ügyszakra kijelölt és kinevezett ügyészek aktívan fellépnek a hozzátartozói erőszak miatt a bíróság előtt indult megelőző távoltartás elrendelése iránti nem peres eljárásban. A gyakorlatban az tapasztalható, hogy az ügyészek élnek a törvény adta lehetőséggel és a kiskorúakat is érintő megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárásokban aktívan fellépnek.
A fentiekben röviden vázolt és már több mint egy évszázada rögzült magyar szabályozással és gyakorlattal az Európai Unió tagállamai közül a spanyol szabályozás gyökeresen szemben áll. A jelenleg is hatályban lévő spanyol rendelkezések szerint a fél jogainak gyakorlására feljogosított absztrakt közjogi jogalany a kiskorú vagy cselekvőképtelen gyermekeket érintő házassági vagy különválási[10] perben is részt vesz. Ez a személy a spanyol perekben a fiscal.
Miért lényeges tanulmányozni, interpretálni, adott esetben átvenni a magyartól eltérő gyakorlatot? Jogászként alapvető fontosságúnak tartom a folyamatos érdeklődést a különböző nemzetközi jogintézmények, joggyakorlat megismerése iránt. Ezen belül is családjoggal foglalkozóként elengedhetetlennek tartom a kiskorúakat leggyakrabban érintő házassági és szülői felügyeleti joggal kapcsolatos perekben a gyermekek perbeli érdekeinek képviseletével kapcsolatos külföldi, kiváltképpen európai uniós gyakorlatok, megoldások megismerésére az igényt, mivel a felkutatható, bevált megoldások megfelelően átültetve a hazai joggyakorlatba hozzájárulhatnak a perekben részt vevő gyermekek jogainak hatásosabb védelméhez.
Mint azt az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéhez fűzött egyesített 5. és 6. jelentéséhez kapcsolódóan Mario
- 23/24 -
Garcés Sanagustín egészségügyi szociális és esélyegyenlőségi miniszter megállapította a spanyol társadalom 18%-a kiskorú.[11] A spanyol kormány már a harmadik Nemzeti Gyermek és Serdülő Terv megvalósítását kezdte meg 2018-ban. A jelentés alapján a spanyol jogrend volt az első, amely a gyermek mindenekfelett való/legfőbb érdekének védelmét[12] beemelte a jogrendbe. A kiskorúak eljárás során biztosítandó védelme mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás területén fókuszban van, a védelem egyik bástyája pedig a Ministerio Fiscal.
A Ministerio Fiscal gyökerei a középkorra nyúlnak vissza, az uralkodó érdekeit védő személyeket hívták Procurador Fiscalnak (leginkább ügyészként fordítható le) vagy Hombre del Reynek (a király embere). 1870-ben ezt a rendszert váltotta fel az első spanyol köztársaság Bírói Hatalomról szóló törvénye (Ley Organica de Poder Judicial, a továbbiakban: LOPJ), mely megalkotta a Ministerio Fiscalt mint többek között, a közérdeket védő és az államot a bírósági szervezet irányában képviselő szervet. Az 1881. és 1882. eljárási törvények mind a büntető-, mind a polgári eljárásban helyet biztosítottak a Ministerio számára egyenlőként kezelve az Államtanáccsal, ugyanakkor félnek tekintve.[13]
A fiscal önálló hivatássá az 1926.június 26-ai Királyi Dekrétummal vált. A Királyi Dekrétummal került először a fiscal hatáskörébe a kiskorú személyek képviselete és védelme.[14]
A Ministerio Fiscal mai modern formáját az 1978-ban született Alkotmány 124. cikke hozta létre. Szerepét a 6/1985. július 1-i LOPJ 541. §-a[15] is megerősíti, részletes működési szabályait, az alapelveket, a fiscalok jogait és kötelességeit pedig az autonómiáját megerősítő Ley 24/2007, 9 de octubre törvénnyel módosított Ley 51/1981 30 de diciembre[16] törvény tartalmazza.
A spanyol alkotmány és a LOPJ szerint a Ministerio Fiscal olyan alkotmányos szerv, mely jogi személy. A bírói hatalmon belül működési autonómiával rendelkezik. Feladata az Alkotmány 124. cikkének (1) bekezdése szerint más szervek működésének megsértése nélkül az igazságszolgáltatás segítése a törvényesség védelme érdekében, hivatalból vagy a felek kérelmére a polgárok jogainak védelme, továbbá a jog által védett közérdek védelme, emellett gondoskodik a bíróságok függetlenségének megóvásáról és biztosítja rajtuk keresztül a társadalmi érdekek kielégítését. A Ministerio Fiscal vezérlő elvei a törvényesség és pártatlanság.
A szabályozás értelmében fiscal lehet az a személy, aki jogi diplomával rendelkezik és a versenyvizsgán sikeresen részt vesz. A bírák és a fiscalok hasonlóan mint hazánkban a bírák és az ügyészek, ugyanolyan képzésben részesülnek, majd közös elméleti vizsgát kell tenniük, melyet követően dönteniük kell arról, hogy a bírói vagy a fiscali hivatást választják. Amennyiben fiscallá kívánnak válni, a Jogi Tanulmányok Központjában kell további képzést teljesíteniük. Ezt eskütétel és kinevezés követi, mellyel a hivatásrend tagjává válhatnak. Jogállásukra minden olyan kérdésben, melyet nem szabályoz a szervezeti törvény a bírák jogállására vonatkozó szabályok az irányadóak, természetesen a fiscali hivatás sajátosságainak figyelembevételével. A bírósági eljárás során a fiscal talárt visel, továbbá a polgári perekben a tárgyaláson a bíró bal oldalán foglal helyet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
