2003. február 15-én a Hanns Seidel Alapítvány segítségével került megrendezésre Budapesten a fent említett rendezvény, amely témáját tekintve azonban nem korlátozódott csupán a címében megfogalmazott területekre, hiszen a szervezett bűnözéshez kapcsolódóan a terrorizmus témakörét érintően is hallhattunk előadást, továbbá nem kizárólag a magyar tapasztalatokról, hanem a németországi bűnüldözés helyzetéről is szó esett.
A konferenciát Hans-Friedrich von Solemacher, a Hanns Seidel Alapítvány magyarországi képviselője nyitotta meg. Megnyitó beszédében kiemelt fontosságot tulajdonított annak, hogy az adott témával, tudományterülettel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek tapasztalataikat és gondolataikat, az ehhez hasonló rendezvények keretein belül, megosszák egymással, valamint különösen hasznosnak ítélte, ha e szakértőknek módjuk nyílik külföldi kollégáik eredményeinek kölcsönös megismerésére, ahogyan ezen alkalommal is.
Ezt követően Dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés Rendészeti Bizottságának elnöke, bevezetőjében a bűnügyi tudományok területéhez kapcsolódó jogalkotási munkáról szólt. Ennek keretében sort kerített a Parlament (és a Bizottság) eddigi, ide kapcsolódó tevékenységének és a még előttük álló teendőknek az ismertetésére.
A bevezető során felvázolt utóbbi kérdéskörhöz kapcsolódott Dr. Hegedűs András, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára előadása "A bűnmegelőzés cél-és eszközrendszere a szervezett bűnözés elleni harcban" címmel. Kifejtette, hogy a bűnmegelőzés kapcsán mindenekelőtt a szervezett bűnözés célját kell megszüntetni, továbbá az egyes szervek közötti kommunikációt kell erősíteni. Szükségesnek mutatkozik mindazonáltal a nemzetközi szintű együttműködés intenzívebbé tétele is, hiszen az államhatárok a bűnözők számára már régen nem jelentenek akadályt, csupán a bűnüldöző szerveket állítják újabb feladatok elé. Ezzel kapcsolatban, a hatékonyság fokozása céljából, rendkívül fontosnak ítélte a közös fogalmi rendszer kidolgozását, a normák összehangolását, az adatgyűjtés során történő szorosabb együttműködést a bűnüldöző szervek között. Szintén kiemelte az oktatás, a szakemberképzés jelentőségét (amellyel részletesebben a következő előadás foglalkozott). Mindezen célok megvalósítására - nézete szerint - szükséges továbbá a hatályos adatvédelmi rendelkezések átgondolása, melynek során az egyéni jogok sérelme szélesebb körben megengedhető lenne a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. Összefoglalásként a fő célt a bűnözői oldal biztonságérzetének, vagyoni alapjainak megrendítésé-ben és annak a hitnek az eltörlésében jelölte meg, hogy a bűnözők felhasználhatják a demokratikus állam intézményeit saját céljaik elérésére.
Az említett előadás során is röviden tárgyalásra került az oktatás fontossága. Ezt a témakört részletesen dr. Magyar József tábornok, a Közép-Európai Rendőrakadémia magyar igazgatója fejtette ki "A nemzetközi és regionális bűnüldözési együttműködés szervezeti keretei és eredményei" című előadásában. Ennek során kitért a német nyelven oktató intézmény vezetése során tapasztaltakra, különös tekintettel a magyar rendőrök képzésében Németországban nyújtott segítségre. Hangsúlyozta az országok közötti együttműködés fontosságát nem csupán a bűnüldözéssel kapcsolatos intézkedések, hanem az oktatás terén is. Lényegesnek ítélte a nemzetközi szakemberképzést mind a nyelvi akadályok leküzdése miatt, mind a különböző országok bűnüldöző szerveinél összegyűlt tapasztalatok kicserélése folytán. Kifejtette, hogy - tekintettel a szervezett bűnözés fontos nemzetközi vonatkozásaira - a tárgyalt bűnözési forma elleni hatékony küzdelem csak ilyen különleges képzésben részt vett személyek révén képzelhető el.
Dr. Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa "Külföldi bűnelkövetői csoportok Magyarországon a rendszerváltás után" címmel tartott előadást. A rendszerváltással járó társadalmi változások áttekintése után kifejtette, hogy ezen időszaktól kezdve Magyarország egyrészt - például a Romániából érkezők számára - célországként, másrészt pedig - az Európán kívüli, nyugatra tartó személyek számára - tranzitországként szolgál. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma a migrációt embercsempészet is kíséri, amelyet többnyire nemzetközi szinten szervezett csoportok hajtanak végre, a bizonyítási nehézségek miatt pedig e csoportok igen nehezen deríthetők fel, többnyire csak segítségnyújtás miatt vonhatók felelősségre az elkövetők. Szintén a fokozott migráció jelenségéhez kapcsolta a csempészetet, a vámárukkal kapcsolatos különféle manipulációkat, illetve az okirat-hamisítási cselekményeket is. Ezek tárgyalása után elemezte a külföldi elkövetők magyarországi jelenlétével kapcsolatos adatokat. Ennek keretében megállapította, hogy a külföldi állampolgárok által elkövetett cselekmények száma a kilencvenes években a korábbi többszörösére növekedett, ma pedig évi 1300-1500 körül mozog. Megállapította, hogy mind az elkövetők, mind a bűncselekmények a korábbiakhoz képest átstrukturálódtak. A leggyakoribbak a vagyon elleni bűncselekmények, az összes bűnelkövetők közül pedig a román állampolgárok követik el a legtöbb bűncselekményt, akik mögé az utóbbi időben az ukrán és jugoszláv elkövetők is felzárkóztak. Megjegyezte, hogy a kínai csoport belső "igazságszolgáltatási" rendszere miatt, körükben magas a látens bűnözés.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
