Az autópálya kezelője útkezelői kötelezettsége részeként köteles gondoskodni arról, hogy az autópálya a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen. E kötelezettsége felróható megszegésének minősül, ha nem alkalmazza a vad autópályára történő bejutásának megelőzése érdekében azokat a védekezési módokat, amelyek az észszerű és célszerű gazdaságosság körében elvárhatók. Ha ennek következtében a vad bejut az autópályára és ott gépjárművel ütközik, az ennek folytán bekövetkezett károkért az autópálya kezelője felelősséggel tartozik. A gépjármű üzembentartójának okozott károk tekintetében a közútkezelő és a vadászatra jogosult legtöbbször közös károkozóknak minősülnek, ezért főszabályként egyetemlegesen felelnek. Ehhez képest egymás közötti jogviszonyukban a kárt főszabály szerint magatartásuk felróhatóságának arányában viselik, aminek megállapítása során a bírói gyakorlat a vadászatra jogosult terhére veszi figyelembe, ha a vadvédelmi berendezés esetleges hiányosságait nem tárta fel vagy a közútkezelőnek nem jelentette be, ezzel pedig olyan magatartás tanúsítását követeli meg a vadászatra jogosulttól, amely a közútkezelő törvényi kötelezettsége.
As part of its duties as a public road operator, the motorway operator is obliged to ensure that the motorway is suitable for safe traffic. It is a culpable breach of this obligation, if the motorway operator does not take the defensive measures that can be expected in the context of reasonable and expedient economy to prevent wild animals from entering the motorway. If, as a result, the wild animal enters the motorway and collides with a motor vehicle, the motorway operator is liable for the resulting damage. The motorway operator and the person authorized to hunt are usually considered to be joint tortfeasors for the damage caused to the operator of the motor vehicle, and therefore, as a main rule, they are jointly and severally liable. Compared to this, in their mutual legal relationship, they bear the damage in proportion to the degree of their culpability. In determining this, judicial practice takes into consideration the burden of the person entitled to hunt if he did not reveal the deficiencies in the wildlife protection equipment or did not report them to the road operator, thus requiring from the person entitled to hunt a behaviour that is the legal obligation of the public road operator.
Tárgyszavak: vadkár, közútkezelői felelősség, autópálya kezelője, vad gépjárművel ütközése
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:563. §-a az állatok károkozásáért való felelősség szabályai[1] között új felelősségi alakzatként vezette be a vadászható állat által okozott kárért való felelősséget.[2] E törvényi rendelkezés szerint a vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt, ha pedig a károkozás nem vadászterületen történt, úgy az a vadászatra jogosult, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.[3] A törvény értelmében a vadászatra jogosult annak bizonyításával mentesülhet a felelősség alól, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.[4] A Ptk. ezen rendelkezéseinek autentikus értelmezését nyújtja a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 75/A. § (1) bekezdése, amely egyrészt egyértelművé teszi, hogy a vadászatra jogosult a Ptk. 6:563. §-ában szabályozott felelősségi alakzat alapján a vadászható állatok által okozott károk két típusa[5] közül csak a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megtérítésére köteles,[6] másrészt rögzíti,
- 445/446 -
hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső ok minősül.
A Ptk. 6:563. §-a szerinti felelősségi alakzat hatálya alá tartozó káreseteknek a bírói gyakorlatban szinte kizárólagosan előforduló csoportját a vad és gépjármű összeütközéséből eredő károk alkotják.[7] Ebben az esetben két felelősségi alakzat: a vadászatra jogosult oldalán a vadászható állat által okozott kárért való felelősség, míg a gépjármű üzembentartója oldalán a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való - azaz veszélyes üzemi - felelősség szabályai találkoznak. A két felelősségi alakzat találkozására a jogalkotó a Vtv. 75/A. § (2) bekezdésében a Ptk. veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait, azaz a Ptk. 6:539. §-át rendelte alkalmazni. Ez utóbbi törvényi rendelkezés nemcsak a vadászatra jogosult és a gépjármű üzembentartója által egymásnak okozott károkra,[8] hanem a vad és a gépjármű ütközésével okozati összefüggésben harmadik személynél bekövetkezett károknak a vadászatra jogosult és az üzembentartó egymás közötti viszonyában való elszámolására is alkalmazandó.[9] Ezzel szemben a vadászatra jogosult és a gépjármű üzembentartója a harmadik személlyel szemben - előbbi a Ptk. 6:563. §-a, utóbbi a Ptk. 6:535. §-a szerinti felelősségi alakzat alapján - mint közös károkozók főszabályként egyetemlegesen felelnek.[10]
Az ítélkezési gyakorlatból az tűnik ki, hogy azokban az esetekben, amikor a vad és a gépjármű összeütközése autópályán következik be,[11] a vadászatra jogosulton és a gépjármű üzembentartóján túlmenően kárért felelős személyként az autópálya kezelője is szóba jöhet,[12] aminek alapját a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) útkezelő kártérítési felelősségéről rendelkező 35. §-ának első mondata képezi. Ezen előírás szerint ugyanis az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni.[13]
Megjegyzést érdemel, hogy a közútkezelőnek az autópályán bekövetkezett vadütközésekért fennálló felelőssége nem egyedülállóan hazai jelenség, azt ugyanis több külföldi jogrendszer - így például a francia,[14] a német,[15] az olasz,[16] az osztrák,[17] a román[18] és a spanyol[19] jog - is ismeri. E jogrendszerekben a közútkezelő kártérítési felelősségének alapja az, hogy a gyorsforgalmi utak forgalombiztonságát - és ennek keretében az autópályák vadakkal szembeni védelmét szolgáló berendezések, különösen a vadvédelmi kerítések megfelelő műszaki állapotát - a közútkezelő köteles biztosítani, ha pedig a vad ennek ellenére bejut az autópályára, úgy alappal merül fel, hogy a közútkezelő e kötelezettségének nem tett eleget.[20]
Mivel a külföldi szabályozási megoldások részletes elemzése meghaladná jelen írás kereteit, a következőkben a hatályos magyar jogi szabályozás és a vonatkozó hazai ítélkezési gyakorlat elemzésének módszerével teszünk kísérletet annak igazolására, hogy az autópályák kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó szabályozás az autópályán bekövetkezett vadütközések esetében szükségszerűen felveti az útkezelő Kkt. 35. § első mondatán alapuló felelősségének kérdését. Emellett azt is igyekszünk alátámasztani, hogy a vadütközéses esetekben a Kkt. 35. § első mondatát nem
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
