E címmel tartotta meg szakmai rendezvényét 2025. december 11-én a Bírók a Mediációért Egyesület (BAM) a Budapesti Ügyvédi Kamara székházában. A program a gyermekeket érintő konfliktusok békés, együttműködésen alapuló kezelésének lehetőségeit állította középpontba, különös tekintettel a mediáció szerepére a gyermekvédelemhez kapcsolódó eljárásokban, büntető- és polgári ügyekben. A rendezvényen két kerekasztal-beszélgetésre került sor. A Hidak a gyermek körül, együttműködés határok nélkül című polgári kerekasztal-beszélgetést Dr. Gyengéné dr. Nagy Márta (SZTE-ÁJTK) és Dr. Krémer András (METU) moderálta. A szekció célja az volt, hogy Dr. Mátrai Márta (alapellátás), Dr. Gyulai Edina (szakellátás), Lantainé Dr. Szecskó Nóra (gyámügy), Dr. Szemán Felicitász és Dr. Kőrös András (bíróság, kodifikáció), Dr. Böröcz Helga (közjegyző), valamint Wágner Jenő (piaci mediáció) részvételével a gyermekeket érintő polgári ügyekben - ahol gyakran párhuzamosan jelennek meg jogi, hatósági és segítői folyamatok - feltárja a mediáció helyét, lehetőségeit és azokat a pontokat, ahol az együttműködés intézményesíthető. A büntetőjogi kerekasztalra A tettes is áldozat? címmel került sor Dr. Parti Mónika, bíró, a BAM elnökének vezetésével, valamint Dr. Atalay Borbála ügyvéd, Dr. Pesti Zsuzsanna gyermekpszichiáter, igazságügyi orvosszakértő, Dr. Rab Ferenc ügyész, Fővárosi Főügyészség, Schmidt Richárd, Ifjúsági Közösségi Tér civilszervezet és Tóth Zsuzsa családterapeuta, gyógypedagógus részvételével. E szekció azt a provokatív és rendkívül aktuális kérdést járta körül, milyen értelemben tekinthető a tettes is áldozatnak, és hol húzódnak ennek a szemléletnek a szakmai-jogi határai. A beszélgetés résztvevői arra keresték a választ, hogyan lehet egyszerre érvényesíteni a felelősségre vonás, a társadalmi biztonság és az áldozatvédelem szempontjait, miközben a bűnelkövetés mögött sokszor megjelennek traumák, bántalmazási előzmények, családi mintázatok, szenvedélyproblémák vagy szociális sérülékenység. Az eltérő nézőpontok ütköztetése nyomán kialakult izgalmas vita üzenete szerint a "tettes-áldozat" kettősség nem felmentést jelent, hanem pontosabb helyzetértést, amely azt jelenti, hogy a hatékony beavatkozáshoz szükség van kockázatértékelésre, traumaérzékeny szemléletre, korai jelzésre és intézményközi együttműködésre, miközben az áldozat biztonsága és a következmények egyértelműsége végig elsődleges marad.
A gyermeki jogok érvényesülésének speciális területe, a gyermekvédelem és annak helyzete olyan aktuális problémákat vet fel manapság, mint az érintett intézmények szerepe a gyermekek legfőbb érdekének képviseletében, az egyes hivatásrendek szakmai együttműködésének lehetőségei, valamint a konfliktusok rendezésének lehetséges megoldásai, amelyben a mediáció valós, gyakorlatban működő alternatívát jelenthet. Ezen alapkérdések mentén szerveződött polgári kerekasztal élénk eszmecseréjének néhány pontját villantjuk fel az alábbiakban olvasóink részére, a teljesség igénye nélkül.
Krémer András (KMA): Kérlek benneteket, bemutatkozásul mondjátok el, mi jut eszetekbe, ha azt kérdezik tőletek, hogy intézményeitek, ahol szakmai tevékenységeteket kifejtitek, rendelkeznek-e, és ha igen, milyen kondíciókkal a jogi, hatósági és segítő folyamatok koordinálásához?
Gyulai Edina (GYE): A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátás (továbbiakban: szakellátás) egy olyan, elsősorban segítő gyermekvédelmi szolgáltatás, amelynek létezésére, ismertségére még mindig a látencia és a kiaknázatlanság jellemző, hozzátéve, hogy ez egy méltatlanul negligált terület, amelyben több potenciál rejlik, akár többféle intézmény és szereplő (pl. nevelőszülők, gyermekotthonban dolgozók, gyermekvédelmi gyámok) és külső intézmények közös munkájára, akár az érintett ügyek típusára gondolok.
Szecskó Nóra (SZN): A Gyulai Edina által felvetett, szakellátásban jelentkező probléma annyiban jelen van az alapellátásban is, hogy például a szülők közötti konfliktusok rendezése során a gyámhivatali eljárásban találkozunk azzal, hogy a szülők nincsenek tisztában a közös szülői felügyelet lényegi tartalmával, mert az tényleges funkcióját a mindennapokban nem tudja betölteni. Ha az alapellátás rendelkezne azzal a munícióval, hogy a közös szülői felügyeletet gyakorló szülőket képessé tudná tenni az együttműködésre a gyermekük érdekében, akkor a szülők számára is világossá válna, a gyermek érdekében együtt akarnak-e és együtt is tudnak-e működni. A szülők közötti vita békés, akár hatóságon kívüli rendezésére is alkalmas terep lenne az alapellátás, hogy a gyámhivatal - mint hatósági szereplő - a lehető legkisebb mértékben avatkozzon be a familiáris viszonyokba, és
- 44/45 -
hozza meg a valamelyik fél számára általában elfogadhatatlan döntést.
Kőrös András (KA): Ha már említésre került a szülői felügyelet rendezése, fontos megjegyezni, hogy a jogalkotó - épp ezen érzékeny területeken - a hatósági folyamatok ellensúlyozására az új Ptk. (2013. évi V. törvény) Családjogi Könyvében mind a bírósági, mind a gyámhivatali eljárásba beépítette a közvetítői eljárást. A törvény a házassági bontóper előtt vagy alatt, a vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében biztosította a feleknek, hogy közvetítőhöz, ezen belül bírósági közvetítőhöz vagy névjegyzékben szereplő közvetítőhöz forduljanak. A szülői felügyelet rendezése és újrarendezése iránti perekben pedig felhatalmazta a bíróságot, hogy kötelezze a szülőket a mediáció igénybevételére. Ez a szabályozás a gyermek legfőbb érdekének és jogainak biztosítása érdekében történt, amely a Családjogi Könyv legfontosabb alapelve.
Böröcz Helga (BH): A közjegyzőknek mint jogalkalmazóknak hivatali kötelessége a kiskorúakat érintő eljárásban a gyermek jogainak és mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése. A Gyermekjogi Egyezmény, a Ptk., a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló kormányrendelet, de az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló Iránymutatása is a jogalkalmazó feladatává teszi, hogy a jogszabályi rendelkezések keretei között, a konkrét ügyekben a gyermek szükségleteit és érdekeit, jogait megfelelő módon vegye figyelembe és hozza meg döntését. A gyakorlatban azonban könnyen elveszhet az "emberke". Igaz ez különösen azokra az élethelyzetekre, amikor a kiskorú a saját szülei (törvényes képviselői) vagyoni vitájának, érzelmi csatározásának eszközévé válik. A közjegyző előtti eljárásokban nem igazán van mód az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményének figyelembevételére, mert a közjegyző általában nem találkozik a gyermekkel az eljárások során. A kiskorú képviseletét szülője vagy a részére kirendelt eseti gyám látja el, törvényességi kontrollt az illetékes gyámhivatal gyakorol.
Nagy Márta (NM): A saját szakmátokban milyen eljárásokat, milyen ügyeket tudtok említeni, ahol a mediáció igazán a szemléletformálásnak, a szakmák közötti együttműködésnek, a gyermekek legfőbb érdeke érvényesülésének a terepe lehet?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
