A királyi közjegyzőség felállításáról a 1874. évi XXXV. törvénycikk rendelkezett, melynek alapján 1875-ben Cegléden és Nagykőrösön egy-egy királyi közjegyzői szék létesült, később - már a 20. században - 1920-ban a "czeglédi" közjegyzői majd a nagykőrösi álláshely számát is kettőre emelték. A ceglédi és nagykőrösi királyi közjegyzők élete és munkássága a Ceglédi Városi Könyvtárban, a Szabó Károly Nagykőrösi Városi Könyvtárban, valamint a Pest Megyei Levéltár Nagykőrösre kihelyezett osztályán fellelhető életrajzi könyvek, korabeli újságcikkek, okiratok és Fésűs Éva, Dr. Fésűs György királyi közjegyző unokájának személyes elbeszélése alapján kerül jelen írásban bemutatásra a teljesség igénye nélkül.
Cegléd város első közjegyzője Dr. Matolcsy Károly volt, aki e tisztséget 1875-től egészen 1907-ben bekövetkezett haláláig töltötte be.
Dr. Matolcsy Károly Kecskeméten 1928. március 12. napján született, apja református lelkész volt. Az ifjú Matolcsy alsóbb iskoláit Kecskeméten járta, majd jogot végzett. Az 1848-49-es szabadságharc alatt főhadnagyként szolgált. A világosi fegyverletételt követően bebörtönözték, szabadulása után a gazdatiszt lett a Szatmár megyei Csomaközön. Első felsége Dömök Kornélia volt, aki fiatalon, 1859-ben meghalt.
Tápiószelén, 1860. október 23-án ismételten házasságot kötött, második felesége az akkor 20 éves farmosi baronessz, Kaas Melanie lett. A házasságból összesen hét gyermek született, akik közül három még kisgyermek korában meghalt. Nevük: Balázs (1861), László (1863), Teréz (1865), Miklós (1869), Petronella (1871), Ida (1871) és Erzsébet (1873).
Dr. Matolcsy Károly 1867-ben szolgabírói tisztséget vállalt, majd a következő évben, 1868-ban megyei törvényszéki bíró lett.[1] Néhány évvel később, 1872-ben Cegléden a járásbíróságon lett
- 43/44 -
járásbíró. A királyi közjegyzőség felállításával pedig 1875-ben "Czegléd" első királyi közjegyzője lett, mely hivatal végül haláláig elkísérte.
Az első ceglédi királyi közjegyző 1907. március 30. napján este hat órakor - a korabeli híradások szerint rövid, alig öt napi szenvedés után - életének 79. évében hunyt el. Végső búcsúztatására ceglédi Vasút utcai lakásán került sor, ezt követően földi maradványait Farmosra szállították és a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.[2]
A "Czegléd" hetilap 1907. április 7. napján megjelent száma a következőképpen jellemezte őt: "ifjú ambíciójának egész teljével, férfiúi munkásságával, széleskörű tapasztalataival, előkelő összeköttetéseivel mindenképpen városunk fejlesztésén és előhaladásán fáradozott. Alig volt mozgalom, különösen fiatalabb korában, melyben vezető szerepet ne vitt volna. Később pedig tanácsával jóindulatú támogatásával, mindig hathatósan előmozdította a jó és nemes eszmének diadalát. Számtalan közművelődésügy az ő istápolása mellett valósult meg. Jellemző volt rá, hogy az ünnepeltetés elől, amelyre pedig igen nagy érdemeket szerzett, mindenkor szerényen kitért, legfőbb jutalmát találta abban a lelki megnyugvásban, hogy részt vehetett embertársai javának előmozdításában".[3]
Halálát követően a helyi pletykák rögtön szárnyra kaptak. A Ceglédi Újság XVII. évfolyamának 14. számában találgatás indult meg, hogy a megüresedett "elég szép közjegyzői állás" betöltésére vajon ki is lehet alkalmas. A cikk szerzője abbéli reményét fejezte ki, hogy a megüresedett álláshelyre "egy ahhoz értő, megbízható, tisztességes személy" kerül kinevezésre. A szerző hangot adott sajnálkozásának, miszerint a közjegyző személyének megválasztását a "törvény nem rájuk bízta" (mármint a ceglédiekre), hanem az igazságügyi miniszterre, aki viszont bizonyosan megtalálja "a megoldás helyes módját".[4]
A Budapesti Közjegyzői Kamara a megüresedett közjegyzői széket - annak végleges betöltéséig - Dr. Matolcsy Sándor közjegyzőhelyettes helyettesként történő kirendelésével oldotta meg. A helyettesi tisztség már akkor is ismert intézmény volt, Dr. Matolcsy Sándor korábban mintegy 12 évig volt előtte Dr. Matolcsy Károly közjegyzői hivatalában "közjegyzői helyettes". Itt érdemes megemlíteni, hogy Dr. Matolcsy Sándor ugyanebben az évben (1907.) a váci királyi közjegyzői állásra került véglegesen kinevezésre.
- 44/45 -
A "Czegléd" nevű lap 1907. május 19. napi számában adta hírül, hogy Günther Antal igazságügyi miniszter a - Dr. Matolcsy Károly királyi közjegyző halála folytán - megüresedett czeglédi királyi közjegyzői állásra Dr. Molnár Albert országgyűlési képviselőt nevezte ki közjegyzőnek, aki egyben a "Ceglédi Újság" főszerkesztője is volt abban az időben.[5]
Dr. Molnár Albert 1862. április 22-én született Cegléden. Gimnáziumi tanulmányait Nagykőrösön végezte, majd Budapesten jogot tanult. Jogi tanulmányait 1884-ben fejezte be, ezt követően előbb Pest Vármegye szolgálatba lépett közigazgatási gyakornokként, később, mint aljegyző működött. Ezután Dr. Hegedűs Sándor, Dr. Sámuel Lázár és Dr. Springer Ferenc budapesti ügyvédek mellett volt ügyvédjelölt. Az ügyvédi vizsga letétele után hazatért Ceglédre és maga is ügyvédi irodát nyitott. 1896. július 30-án Cegléden városi ügyésszé választották, mely tisztséget mintegy nyolc éven át látta el.
A függetlenségi eszme tántoríthatatlan, lelkes híveként űzött politikai pályafutásának fontos állomása volt, hogy az 1905. január 26. napi általános választásokon az akkor még 'csak' ceglédi köz-, és váltóügyvédet - Kossuth Ferenc ajánlására - 943 szavazatnyi többséggel képviselővé választották a losonci választókerületben a Szabadelvű-párti Rohonvi Gyulával szemben ("függetlenségi és 48-as programmal[6]")- Az alig több, mint egy év múlva kiírt választásokon, 1906. április 30-án másodszor is országos képviselővé választották.
Dr. Molnár Albert mintegy 15 évig volt lapszerkesztő, e tevékenységét közjegyzővé történt kinevezése után is gyakorolta, előbb a "Czegléd", majd a "Czeglédi Újság" nevű politikai hetilapot szerkesztette.
Társadalmi és közéleti szerepvállalása helyben legendás volt, egy tisztséggel nem érte be.
Szülővárosának képviselőtestületének és Pest Vármegye törvényhatósági bizottságának előbb választott, majd virilis tagja volt. Tagja volt továbbá a ceglédi református egyház tanácsának, a gazdakör választmányának, turini százas küldöttség tiszteletbeli tagja[7] volt, továbbá tiszteletbeli tagja volt a ceglédi földmíves munkásegyletnek is, amely - a ceglédi nemzetközi "socziálisták" működésének ellensúlyozására - éppen az ő tevékenységének köszönhette létrejöttét. A 1908-ban elnöke volt az Újvárosi Földműves Egyletnek is.
Közjegyzői irodája 1908-tól Cegléden a Rákóczi úton működött, helyettese Dr. Nagy Lajos volt[8].
- 45/46 -
A helyi közéleti szereplése során nézetei miatt összeütközésbe került Gubody Ferencz polgármesterrel[9] és híveivel az ún. "gubodistákkal" is. A vitát gyakran Cegléd város gazdálkodása jelentette, melyet Dr. Molnár Albert többször is élesen bírált, így többek között a helytelenül "kezelt" fogyasztási adót is.
A Ceglédi Újság XVII. évfolyamának 21. számában, mint politikust a következőképpen jellemezte őt ekkor: "Ő nem szerette a kilincselést, szolgai meghunyászkodást, de a szolgában is elismerte az embert, ha őszinte és becsületes volt...népképviselő, igazi férfiú volt, akitől hazaszeretetet, kitartást, önfeláldozást tanultunk [...]. a vért és lángot hirdető szocializmus kezéből kicsavarta a félelmetes veres lobogót és annak piros-fehér-zöld zászlót nyomott a markába, hadd vigye azt dicsőségen át diadalra."[10]
Dr. Molnár Albert 1912. január 29. napján - a korabeli források szerint több, mint egy éven át tartó betegeskedést követően - életének 50-dik, házasságának 22-dik évében elhunyt. Temetésén Takács József református lelkész beszédét követően az ügyvédi kar nevében Dr. Halász László mondott búcsúbeszédet. Cegléd második közjegyzőjének temetésére 1912. februárjának utolsó napján, délután két órakor került sor, a ceglédi református temetőben a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
Halála az egész helyi közösséget megérintette. Sokan, akik személyesen nem tudtak a temetésen részt venni, táviratba fejezték ki részvétüket. A táviratban történt részvétnyilvánítások közül kiemelendő Kossuth Ferenc[11] B. Molnár Sámuelhez (Dr. Molnár Albert édesapjához) írtak: "Fogadd Családoddal együtt legmélyebb részvétemet Albert fiad elhunytáért, kiben én kedves barátot, Czegléd érdemdús polgárt, pártunk hű katonát és a haza törhetetlen hazafit vesztett. Emlékét szeretettel őrizzük meg mindnyájan. Makacs betegségem miatt nagy sajnálatomra nem jelenhetek meg temetésén, de szellemileg veletek leszek. Kossuth"
A halála következtében megüresedett közjegyzői székre a Budapesti Közjegyzői Kamara helyettesül Dr. S. Nagy Lajos királyi közjegyzőhelyettest rendelte ki a tisztség végleges betöltéséig.
Eredeti nevén Fischer László (nevét 1898-ban magyarosította Halászra). Cegléden, 1868. május 23. napján született, majd 1890-ben, 22 évesen lett jogi doktor, és 1893-ban nyitott ügyvédi irodát szülővárosában. A fogarasi kerületben 1906-ban indult a képviselőségért is, melyet nem nyert el, ellenfele Mikszáth Kálmán volt[12].
- 46/47 -
1908-ban Cegléd Város képviselő testületének választott tagja (I. kerület). Ugyanebben az évben a Népbank Részvénytársaság felügyelő bizottságának is tagja volt, valamint jogtanácsosként a bank jogi ügyeit is intézte. 1908-ban, valamint 1911-1912. között a "Czeglédi Újság" főszerkesztője, de a "Czegléd"[13] nevű, vegyes tartalmú hetilap szerkesztőbizottságának is tagja volt 1895-től 1898-ig[14].
1912-től[15] 1920-ig Cegléd harmadik kinevezett királyi közjegyzője. Szőlőbirtokos és városi képviselő-testületi tagként a gimnázium létesítését előkészítő bizottság tagjai közé is beválasztották[16].
A "Czeglédi Híradó" 1920. január 18. napján megjelent számában "Jó zsíros állás a közjegyzői állás" címmel rövid cikket közölt. A rövid írásból kiderül, hogy 1920. január 17. napján Kiss Béla beadványát tárgyalta Cegléd Város Közgyűlése, mely beadvány célja az volt, hogy Cegléd városa kérje az igazságügyi minisztertől a "Czeglédi" közjegyzői állás "kettéválasztását", illetve "második közjegyzői állás felállítását". A cikk egyebekben a kor szellemének megfelelően kitér arra, hogy remélik azt, hogy a korábban "bokros érdemeként osztogatott" közjegyzői álláshelyet ezentúl "érdemes keresztény jogász embernek" adják majd.[17] A "Czeglédi Híradó" 1920. február 8. napján megjelent száma már tényként kezeli a ceglédi közjegyzői állás kettéválasztását, valamint azt, hogy Cegléd városa az igazságügyi miniszterhez kíván fordulni "a zsidó közjegyzőnek keresztény emberrel való kicserélése miatt".[18]
Ezután a "Czeglédi Híradó" 1920. november 18. napján azt adta hírül, hogy a korábbi királyi közjegyző, dr. Halász Lászlóval szemben folyamatban volt fegyelmi eljárás "békés kiegyenlítést nyert"; a panaszosok az eljárás során kijelentették, hogy a panaszbeadványaik célja kizárólag az volt, hogy Dr. Halász László a közjegyzői székből távozzon és helyére keresztény ember kerüljön a közjegyzői állásba. Dr. Halász László volt közjegyző ezt követően a fegyelmi eljárása során bejelentette, hogy az általa kezdeményezett fegyelmi ügyet nem kívánja folytatni, és az esetleges retorziókról lemondott.[19]
Több hírt Dr. Halász László közjegyzőkénti életéről azonban nem lehetett fellelni. 1931-ben a magyar városok monográfiájának Ceglédről kiadott könyvében csak annyit olvashatunk, hogy az 1930-as évben, mint ügyvédet tartják számon, azonban a második világháború alatt származása miatt elhurcolták Auschwitzba, végül pedig 1947-ben holtnak nyilvánították.
- 47/48 -
Dr. Fésűs György 1866. június 6-án Kassán született, apja id. Fésűs György pozsonyi jogtudós[21] volt, felesége pedig Kozma Erzsébet[22], leveldi Kozma Sándor[23] első magyar királyi főügyész lánya. Jogi tanulmányait Pozsonyban végezte, majd ügyész lett Fiuméban.
Az ügyészi pályát a fiumei közjegyzői székre - dr. Charmant Oszkár Budapest VII. kerületébe történő áthelyezését követően - 1900-ban "cserélte le". Unokája, Fésűs Éva szavait idézve: "nem akart nyomorult kis pici bűnözők ellen vádat emelni, amikor a nagy gazemberek fent ülnek". A közjegyzői szék betöltéséhez azonban szükséges volt, hogy a horvát nyelvet is elsajátítsa, melyre összesen három hónap állt a rendelkezésre.
Három gyermeke született. Andor orvosnak tanult, szemész főorvos lett Budapesten az irgalmasok kórházában, később külföldre távozott, Ceylonba majd Amerikába költözött. Magdolna volt az egyetlen lány, a legifjabb gyermek, György pedig később szintén királyi közjegyző lett (Kiskunhalason és Vácott).
Az olaszok Fiumébe történt bevonulását követően egy ideig még a szolgálati helyén maradt, azonban később családjával együtt menekülni kényszerült. A jelenlegi Magyarország területére egy vasúti vagonban érkeztek meg. Cegléden lett közjegyző, Cegléd I. számú székhelyén. A család lakhelyéül Cegléden a Batthyány utca 3. szám alatti ingatlant választotta, e házban működött közjegyzői irodája is egészen 1949-ig[24]. A II. világháborúban úgy gondolta, biztonságosabb lesz Budapesten, így családjával átmenetileg oda költözött. Választása nem bizonyult olyan jó döntésnek, hiszen így az ostrom idején éppen a fővárosban tartózkodtak.
Fiának, ifj. Fésűs Györgynek is el kellett hagynia egy időre Vácot mert, mint tartalékos tisztet behívták. Családjával előbb Dunántúlra, majd Pozsony alá került, útban Németország felé, végül a pozsonyi híd bombázásakor a zűrzavarban sikerült visszafordulniuk és hazatérniük Vácra. A legnagyobb meglepetésükre a "nagyapa" ezen idő alatt Budapestről kijárt Vácra minden nap vonattal - marhavagonban utazva - és kinyitotta fia irodáját.
A fiumei időkből maradt meg a sport iránti szeretete - akkoriban gyakran evezett a közjegyző gyermekeivel Fiuméből Abbáziába[25] és vissza - Cegléden minden nap, mielőtt irodájában az
- 48/49 -
ügyfélfogadás elkezdődött, úszni járt a belső strandra. Szerette a komolyzenét, és "rajongott" a technikai újításokért, pártolta az eutanáziát. Állami közjegyzői szolgálatba nem került átvételre, de nem költözött el Ceglédről, feleségével a Hunyadi utcába költöztek, szerényebb körülmények közé. 1954. április 6-án hunyt el, felesége 1956. június 29. napján követte. Cegléden a Csengettyűs temetőben[26] helyezték őket örök nyugalomra.
Fésűs Éva elbeszélése szerint édesapja, ifj. Dr. Fésűs György 1893-ban született, jól beszélt olaszul, alap iskoláit Fiuméban végezte, jogi tanulmányait Pesten folytatta. Felesége Füle Piroska Sarolta (1905.), Dr. Füle László ceglédi ügyvéd leánya volt. Az I. világháborúban az olasz fronton harcolt. Először alkalmatlannak találták a katonai sorozáson, ám ő önként jelentkezett. A fronton élete egyszer egy hajszálon függött, ugyanis mindig mindenki meghatározott helyen aludt, ám egyik este egy bajtársa kérte engedje át részére a fekhelyét, amit meg is tett. Ezen az éjszakán egy gránát csapódott be a szálláshelyre és megölte a bajtársat.
Ifj. Dr. Fésűs György apja irodájában volt előbb jelölt, majd közjegyzőhelyettes, innen fél évre Esztergomba került, végül 1929-ben kapott közjegyzői kinevezést Kiskunhalasra. A közjegyzői állást egészen 1939-ig töltötte be székhelyén, amikor is áthelyezést nyert Vácra. Ifj. Dr. Fésűs György áthelyezését családi okok motiválták, ugyanis Kiskunhalason nem volt lánya - Fésűs Éva - taníttatására megfelelő középiskola. Vácott a család a Budapestre áthelyezett közjegyző házába költözött a Gróf Csáki Károly utcába (későbbi Köztársaság utca). Ifj. Dr. Fésűs György a közjegyzői szolgálatot 1949-ig látta el, állami közjegyzői szolgálatba már nem került átvételre. Adminisztrátori állást kapott Újpesten, oda vonattal járt naponta, majd Rétságra került az erdészethez bérelszámolónak; később pedig - egészen nyugdíjba vonulásáig - a Váci Telekkönyvi Hivatalnál dolgozott. A munkájában mindig a precizitásra törekedett. Az 1950-es években gyakran felmerült, hogy a családot kitelepítik, erre végül azonban nem került sor. ifj. Dr. Fésűs György Vácott a Fehérek temploma egyházközség elnöke volt, 1988-ban hunyt el; Vácott van eltemetve, felesége 1996-ban hunyt el.
Id. Fésűs György unokája, Fésűs Éva a családdal Kiskunhalason, Vácott, később Budapesten élt, 1950. óta saját családjával Kaposváron él, elismert író lett, a gyermekek kedvence, számos sikeres mesekönyv szerzője. Legismertebb művei: "A palacsintás király", "Az ezüst hegedű", és az " Ajnácska".
- 49/50 -
Ugyancsak menekült közjegyzőként került Ceglédre - a korábban az Aradi Királyi Közjegyzői Kamara tagjaként közjegyzőhelyettesből[28] 1900-ban Hátszegre kinevezett - Dr. Kölgyessy Adrián Mihály közjegyző, aki 1920-1924. között teljesített közjegyzői szolgálatot Cegléden, Cegléd II. számú székhelyén. Irodája a "Czegléd Pesti út 74." szám alatti "uradalmi házban" működött[29].1924. év áprilisában bekövetkezett halálát követően helyettesül Dr. Benkő Lajos közjegyzőt nevezték ki.
Hadadon, 1877. július 10. napján született, a középiskolát Marosvásárhelyen végezte; ezt követően Kolozsvárott jogot tanult, majd 1905-ben lett közjegyzőhelyettes Debrecenben. 1914-től Losoncon közjegyző[30]; ebben az időben a "Felsőnógrádi Klub"-nak is igazgatója volt.
Ceglédre közjegyzőként 1925-ben került[31] és itt teljesített szolgálatot folyamatosan 1943. november 21. napján bekövetkezett haláláig. Felesége Szabó Emma volt.
Közjegyzői tevékenysége mellett aktívan részt vett a város társadalmi és egyházi közéletében. Az Erdélyi Székestársaság Ceglédi Alakulatának elnöke volt, 1914. és 1915. között, mint tartalékos főhadnagy szolgálta a hazát az I. világháború alatt.[32]
A Budapesti Közjegyzői Kamara választmányának is tagja volt 1925-1933 között. 1935-ben kormányfőtanácsosi címet adományoztak részére[33], majd 1943-ben a Kormányzó a Nemzetvédelmi Keresztet adományozta neki.[34]
Dr. Benkő Lajos Cegléden a Rákóczi úton a 46/C. szám alatt építtetett - barokk stílusban - villát 1930-ban, saját maga és családja részére. A barokk épületet Szende Lajos tervezte[35]. A város a villát csak "Benkő Villa"-ként emlegette, melyet később Dr. Beniczky Géza (állami) közjegyző vásárolt meg.
- 50/51 -
Dr. Benkő Lajos 1943. november 21. napján, este fél tízkor hunyt el agyvérzés következtében.
A család akként tervezte, hogy Dr. Benkő Lajos közjegyzőt fia, Lajos (1916. június 05 - 1995-december 18.) követi majd a közjegyzői székben; ezért ifj. Benkő Lajos 1939-ben jogi diplomát szerzett a Ferenc József Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán, majd közjegyzőjelölt lett. Ezt követően pedig a Pest Megyei Főügyész mellé osztották be gyakornoknak. A háború kitörését követően Dr. Benkő Lajos hadbírónak szánta fiát, ezért Kassára küldte 1942 őszén, tizenhat hónapig tartó joggyakorlatra. Ifj. Benkő Lajost hadbírói vizsgájának letételét követően a légierő főparancsnokság bíróságára osztották be Budapesten, majd Ausztriába vezényelték, ahol amerikai - majd később orosz - hadifogságba esett. A háborút követően 1951-ben a kecskeméti ÁFOR telepen rakodóként dolgozott, majd visszatért Ceglédre dolgozni, de nem, mint állami közjegyző, hanem mint ügyvéd, a Ceglédi Ügyvédi Munkaközösség tagjaként. Ő végül a dánszentmiklósi Micsurin MgTsz. jogtanácsosaként ment nyugdíjba 63 évesen.[36]
Id. Dr. Benkő Lajos halálát követően helyettesül a Kamara Dr. Kerényi Miklóst közjegyzőhelyettest nevezte ki.
Veszprémben 1887. február 18. napján született. Rimaszombaton járt gimnáziumba, az I. világháborúban többször is megsebesült. Előbb ügyvéd, majd közjegyzőhelyettes lett, 1944-től pedig királyi közjegyzőként tevékenykedett Cegléden.
A "Ceglédi Függetlenség" nevű lap 1944. február 13. napján megjelent számában rövid hír szól arról, hogy az igazságügyi miniszter Dr. Barcza Ferenc közjegyzőt Fehérgyarmatról Ceglédre helyezte át.[37]
Dr. Barcza Ferenc Budapesten, 1983. április 12. napján hunyt el, sírja a ceglédi református régi temetőben található.
Az első nagykőrösi királyi közjegyző 1875. és 1885. között töltötte be e tisztséget
Életéről azonban alig maradtak fenn adatok, a fellelhetőek is csak a halálával foglalkoznak. 1892. december 21. napján, este 10 órakor hunyt el életének 71. évében, 38 év házasság után, hosszas szenvedést követően. A református egyház szertartása szerint 1892. december 23. napján fél háromkor helyezték örök nyugalomra a nagykőrösi református temetőben.
- 51/52 -
Felsége, Magyar Pálné született Magyar Katalin 1901. január 28. napján délután 7 órakor, életének 63. évében hunyt el. Sírja ugyancsak a nagykőrösi temetőben található.
Nagykörösön született, itt végezte elemi és középiskolai tanulmányait is; majd ezt követően jogi egyetemet végzett, ügyvédi képesítést szerzett és 1886-ban édesapját, Dr. Magyar Pált követte a közjegyzői székben, így ő lett Nagykőrös második királyi közjegyzője.
A város közéletében is tevékenyen részt vett, városi képviselőnek is megválasztották. A Városi Kaszinónak volt elnöke 1903-tól 1910-ig. Póka Kálmán halála után az Arany János Szoborbizottság tagjává választották, e tisztségében nagy érdemeket szerzett a nagykőrösi Arany János-szobor felállítása körül. A királyi közjegyzői tisztséget 1925-ig töltötte be Nagykörösön.[38]
Az irodájában az 1924-es kamarai nyilvántartás szerint közjegyzőjelöltként Dr. Magyar Pál is dolgozott.
A Nagykőrös és Vidéke hetilapban gyakran találkozunk Dr. Magyar Ambrus királyi közjegyző házeladási, illetve önkéntes árverési hirdetményeivel.[39]
Felsége, Réső Ensel Szeréna, házasságukból négy gyermekük született: Szeréna, Pál, Ambrúzs és András. Unokájuk: Magyar Kázmér[40].
Dr. Magyar Ambrus felesége 1927. március 7. napján (a források szerint: rövid, két héten át tartó betegség után) reggel 8 órakor hunyt el. Dr. Magyar Ambrus és felesége 38 évig voltak házasok. Unokáik: Pesthy Katalin, Pesthy Roza; Pesthy Szeréna; Pesthy János és Pesthy András[41].
Dr. Magyar Ambrus 1938. október 29. napján hunyt el, hosszas betegség után. A református temetőben, Nagykőrösön helyezték végső nyugalomra, sírja a H. tábla IV. sor 6-7. szám alatt található. A sírkövét Kisfaludi Stróbl Zsigmond[42] faragta.
- 52/53 -
1878-ban született Uzdon, érettségi vizsgát Selmecbányán tett, utána Budapesten a Tudományegyetem jogi karán végezte el tanulmányait és 1904-ben tette le az ügyvédi vizsgát.
Ezt követően Nagykőrösön, mint közjegyzőhelyettes működött és 1925-ben a város közjegyzője lett.
A I. világháborút végigküzdötte a szerb és olasz frontokon, mintegy 3 és fél évet olasz hadifogságban is töltött. Hazatérte után a városi képviselő-testület tagja, a TESZ és Revíziós Liga elnöke. 1926-ban avatták vitézzé.[43]
Vitéz Dr. Pesthy János felsége Magyar Szeréna, Dr. Magyar Ambrus leánya volt. Dr. Pesthy János első említésére a "Nagykőrös és Vidéke" hetilap 1911. december 28. napján megjelent számában találunk, amelyből megtudhatjuk, hogy Nagykőrös város virilisi jogainak gyakorlására Magyar Kázmér gödöllői lakos dr. Pesthy János nagykőrösi királyi közjegyzőhelyettest bízta meg.
Vitéz dr. Pesthy Jánosnak, akit A/l állománycsoportban tartalékos zászlósnak osztottak be a tüzérséghez, a Kormányzó 1944. január 1-jei ranggal őrnagyi rendfokozatot adományozott[44].
A közjegyzői tisztséget Nagykőrösön 1947-ig töltötte be.■
- 53 -
JEGYZETEK
[1] "Czegléd" hetilap - 1907. április 7.
[2] "Czegléd" hetilap -1907. április 7.
[3] "Czegléd" hetilap -1907. április 7.
[4] Ceglédi Újság XVII. évfolyamának 14. száma
[5] "Czegléd" hetilap - 1907. május 19.
[6] A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (rövidebb nevén: Függetlenségi Párt) a '48-as párt nacionalista, polgári radikális felfogású politikai párt volt.
[7] Turini százas küldöttség: 1877-ben 100 ceglédi találkozott Turinban (Torinóban) az emigráns Kossuth Lajossal, hogy hazahívja a város országgyűlési képviselőjének. Kossuth nem jött haza, de a "turini százak", majd leszármazottaik minden évben megünnepelték az utazás évfordulóját. Ma is működik Cegléden az ország egyik legrégibb egyesülete (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Cegl%C3%A9d).
[8] A közjegyzői irodában irnok ekkor Eötvös István volt; az alkalmazottak Braun Ábrahám és Fekete Ernő voltak, a hivatalszolga pedig Bobály György volt.
[9] Gubody Ferenc Cegléd polgármestere volt 1884-től volt egészen 1907-ben bekövetkezett haláláig.
[10] A Ceglédi Újság XVII. évfolyamának 21. szám
[11] Kossuth Ferenc, teljes nevén Kossuth Ferenc Lajos Ákos (Pest, 1841. november 16. - Pest, Lipótváros, 1914. május 25.). Kossuth Lajos idősebbik fia, politikus, országgyűlési képviselő volt.
[12] Ceglédi Újság, 1906.
[13] Czegléd (2) 1883. július (?)- 1904. március 27 (?); 1908. január 5 (?) -1919 március 16 (?) Reznák Erzsébet: A Ceglédi Sajtó Története; Gerjepart kiadó, Cegléd 2009. 65 oldal
[14] A Ceglédi Sajtó Története, Gerjepart Kiadó, Cegléd 2009.
[15] "Czegléd" hetilap - 1912. április 21.
[16] Károly Tamás amatőr helytörténész kutatási anyaga alapján
[17] Czeglédi Híradó, 1920. november 18.
[18] Czeglédi Híradó, 1920. február 8.
[19] Czeglédi Híradó, 1920. november 18. napi szám, 2. oldal
[20] Fésűs Éva, id. Dr. Fésűs György királyi közjegyző unokája személyes elbeszélése alapján Pallas Lexikona VII. kötet Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1894.)
[21] Fésűs György pozsonyi jogtudós, Pesten, 1841. május 28. napján született, 1859-1863 joghallgató Budapesten,1863-1865 között fogalmazó a m.kir. helytartó tanácsnál, 1865-1867 tanársegéd, könyvtárnok kassai királyi jogi akadémián, majd 1867-1873 között rendkívüli majd rendes tanár, 1873. április 3. napjától a Pozsonyi Jogakadémián egyetemes európai és a magyar jogtörténetet valamint egyházjogot tanít. (A Pallas Lexikona VII. kötet Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1894.)
[22] Kozma Erzsébet, született Budapesten, 1872. augusztus 3. napján, anyja neve: Dóczi Regina
[23] Kozma Sándor, Kőröshegy 1825 szeptember 02- Budapest 1897. augusztus 5.; 1869-től legfőbb Ítélőszéki bíró, 1872-ben főügyész lett. Révai Nagy Lexikona, XII kötet Budapest 1915. 106 oldal
[24] Ezt követően id. Dr. Fésűs György és felesége halálukig Cegléden, a Hunyadi utca 28. szám alatti ingatlanban laktak.
[25] Ma: Opatija, Fiumétól 8 kilométerre fekszik nyugatra.
[26] Sírhelyük: Cegléd, Csengettyűs temető, bal III. 6. 979.
[27] Rokolya Gábor, A polgári közjegyzőség emlékezete 1875-1949, (Magyar Országos Közjegyzői Kamara,
[28] Igazságügyi Közlöny IX. 6.sz. 244.
[29] Czeglédi Kisgazda 1920. október 17. napján megjelent száma
[30] Magyar Városok Monográfiája Cegléd (írták: Csűrös Antal, Dr. Dobos Sándor, Dr. Hunyadi Ferenc, Dr. Hübner Emil, Kolofont József, Molnár Géza, Nagy László, Dr. Pel Jenő, Sárkány József, S. Szabó József, Dr. Szalisznyó Lajos, Szilágyi Imre, Velker János (A magyar városok monográfiája kiadóhivatala Budapest 1931.; Pest-Pilis-Solt Kiskun Vármegye Északkeleti Körzet Ismertetője (Viktória Nyomda, Budapest, 1931., főszerkesztő: F. Szabó Géza)
[31] Pest Megyei Hírlap 1991. augusztus 18.
[32] Magyar Városok Monográfiája Cegléd (írták: Csűrös Antal, Dr. Dobos Sándor, Dr. Hunyadi Ferenc, Dr. Hübner Emil, Kolofont József, Molnár Géza, Nagy László, Dr. Pel Jenő, Sárkány József, S. Szabó József, Dr. Szalisznyó Lajos, Szilágyi Imre, Velker János (A magyar városok monográfiája kiadóhivatala Budapest 1931.
[33] http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/MT/bcc/bfe?fn=document-frame.htm&f=templates&2.o
[34] Pest Vármegye Adattára, 1939.
[35] A villát később lebontották, a helyén egy áruház épült fel. A korabeli külföldi szaksajtó Magyarország legszebb barokk villájának nevezte a házat, a bontásból kikerült építőanyagból két családi ház épült fel.
[36] Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus 18.
[37] "Ceglédi Függetlenség" nevű lap 1944. február 13.
[38] Új Nagykőrösi ATHENASI (Írta: Dr. Bakonyi Béla, Rácz Lajos, Dr. Ványi Jenő - Arany János Társaság
[39] Lásd: Nagykőrös és Vidéke hetilap 1911. I. évi 44. szám. 3. és 5. oldal; Nagykőrös és Vidéke hetilap 1912. II. évi 2. szám 6. oldal.; Nagykőrös és Vidéke hetilap 1911. I. évi 12; 3. és 6. oldal; Nagykőrös és Vidéke hetilap 1912. II. évi 29; 8. oldal
[40] A családtagok és az unoka neve özvegy Magyar Pálné gyászjelentése alapján került meghatározásra.
[41] Dr. Magyar Ambrusné gyásztávirata alapján - Nagykőrös 1927. március 7.
[42] Kisfaludi Stróbl Zsigmond (1884. július 1. -1975. augusztus 14.) kétszeres Kossuth-díjas, magyar szobrászművész.
[43] Pest-Pilis-Solt Kiskun Vármegye Északkeleti Körzet Ismertetője, (Viktória Nyomda Budapest, 1931., főszerkesztő: F. Szabó Géza);
[44] Az 1944. január 12. napján megjelent Magyar Honvédségi Közlöny - 31. számú Közlöny 642. oldala
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Budapest.
Visszaugrás
