Hajnalné dr. Szecsődi Zsuzsanna: Kötni vagy nem kötni avagy mit tartalmazzon a képviselő-testület határozata (Jegyző, 2011/4., 28. o.)

A helyi önkormányzatok jellemzően közhatalmi jogosítványokat gyakorolnak, szervezik, szabályozzák és igazgatják a helyi közügyeket, ugyanakkor mint jogi személyek a polgári jog alanyai is.

A mindennapi munkánk során számos esetben találkozunk az alábbi megfogalmazásokkal:

"A Képviselő-testület megbízza x. y.-t a ... munkák elvégzésével. Felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására."

vagy

"A Képviselő-testület pályázatot nyújt be ...-ra. Felhatalmazza a polgármestert a pályázat benyújtására."

Az Alkotmány 44/A. § (1) bek. b) pontja szerint, összhangban "a helyi önkormányzatokról" szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 80. § (1) bekezdés második mondatával, a helyi képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat. A képviselő-testület azonban közjogi aktussal szabályozhatja a tulajdonjog gyakorlásának a módját, átruházhatja hatáskörét a bizottságára, a polgármesterre, részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására [Ötv. 9. § (3) bek.]. A rendelkezési jogok körében a jogok egy részének gyakorlására az Ötv. 18. § (1) bekezdésében írtak szerint megalkotott szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ-ben) felhatalmazást adhat a bizottsága, a polgármester részére, meghatározva, hogy milyen részjogokat, mely vagyoni körre és milyen módon gyakorolhat.

A fenti határozati mintákon is látszik, hogy a szerződéskötésről, illetve a pályázat benyújtásáról szóló határozatok tartalmilag hiányosak, nem tesznek különbséget szerződéskötés és az általuk jóváhagyott szerződés-tervezet aláírása között. Amennyiben a szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönt, nem elégséges az a határozati tartalom, mely szerint az általa meghatározott természetes vagy jogi személlyel (jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal) szerződést köt meghatározott díj, ár ellenében. A szerződés kötéséhez hozzá tartozik az adott szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása is, így különösen a teljesítés mennyiségi, minőségi meghatározása, a teljesítés helye, ideje, a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei, a fizetés ideje, módja, a késedelmes fizetés jogkövetkezményei stb. Nem kevésbé fontos a konkrét szerződés tárgya függvényében egyes speciális feltételekben való megállapodás (pl. visszavásárlási jog, jótállás). Ha ezekben a kérdésekben a képviselő-testület nem dönt, akkor gyakorlatilag a szerződési feltételeket a polgármester és a másik szerződő fél állapítja meg, önkormányzati szempontból nézve a szerződést a polgármester köti, holott erre felhatalmazása nincs. A polgármester arra jogosult, hogy mint a képviselő-testület képviselője [Ötv. 9. § (1) bekezdés] a szerződést aláírja.