A 2009. szeptember 1-jét megelőző rendelkezések alapján indult eljárásban a bíróság nem hagyta jóvá a csődegyezséget, csak a csődeljárást nyilvánította befejezetté abban az esetben, ha a törvényben foglaltaknak megfelelt a csődegyezség. A Legfelsőbb Bíróság az EBH 2000/336. számú elvi döntésében kifejtette, hogy az ilyen módon megkötött egyezség egy bírósági eljáráson kívül kötött polgári jogi egyezség, azaz egyezséggel történő szerződésmódosítás. A kialakult gyakorlat szerint a bíróság csak formailag vizsgálhatta az egyezség létrejöttét, s amennyiben az megfelelt a törvényben foglaltaknak, úgy az eljárást befejezetté kellett nyilvánítania. A hitelező számára azonban nyitva állt az a lehetőség, hogy a szerződésének ezzel a kényszeregyezséggel történt módosítását megtámadja perben, ha annak feltételei fennálltak.
A hatályos Csődtörvény azonban azt írja elő, hogy a bíróság a csődegyezséget jóváhagyja, azaz ez egy bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségnek minősül, ami ítéleti hatályú. Nyilvánvalóan ennek tükrében el kell gondolkodni azon, hogy vajon fenntartható-e továbbra is az a gyakorlat, hogy a bíróság kizárólag a hozzájáruló hitelezői szavazatokat vizsgálja meg, és csak az abszolút formai feltételeket kéri számon.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
