Az Európai Unióban a versenyképes és erőforrás-hatékony gyógyszeripar megléte a népegészségügy, a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a kereskedelem és a tudomány szempontjából stratégiai jelentőséggel bír. A gyógyszeripari ágazat a globális kereskedelem tekintetében az EU gazdaságilag kiemelt jelentőségű ágazatai közé tartozik. Napjainkra a versenyjog szabályainak alkalmazása a gyógyszeripari ágazatban kiemelt prioritás lett, érvényesítését ezen ágazat sajátosságai alakítják. Ekként értékelhető a többféle érdekelt felet érintő kereslet és kínálat specifikus szerkezete vagy a különböző tagállamok átfogó jogalkotási és végrehajtási keretrendszere. A gyógyszeripari ágazat piacának terjeszkedése konstruktív reklámozáson keresztül valósul meg. A kapcsolódó feltételek értékelésének jogi keretét az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete és annak végrehajtási rendelete alkotja. A jelen ügy alapjául szolgáló jogvitában a kérdést előterjesztő bíróság az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, a 2001/83/EK irányelv rendelkezéseinek értelmezésére kérte fel az Európai Bíróságot (a továbbiakban: EUB). Az irányelv alapvető célja a közegészség megóvása. Ítéletével az EUB annak kérdését, hogy a kódex által megvalósított jogharmonizáció jellegére és terjedelmére tekintettel valamely tagállam nemcsak akkor tilthatja meg a gyógyszerek vásárlását ösztönző információk terjesztését, ha azok valamely meghatározott gyógyszerre, hanem akkor is, ha azok általánosságban nem vényköteles gyógyszerekre vonatkoznak[1].
The existence of a competitive and resource-efficient pharmaceutical industry in the European Union is of strategic importance for public health, economic growth, job creation, trade and science . The pharmaceutical sector is one of the EU's key economic sectors in terms of global trade . Today, the application of competition rules in the pharmaceutical sector has become a high priority, shaped by the specificities of this sector. The specific structure of supply and demand involving multiple stakeholders or the overall legislative and enforcement framework in the different Member States can be assessed as such. Market expansion in the pharmaceutical sector is achieved through constructive advertising. The legal framework for the assessment of the relevant conditions is the EU Merger Regulation and its Implementing Regulation.In the dispute underlying the present case, the referring court asked the Court of Justice of the European Communities (hereinafter ‚the CJEU') to interpret the provisions of Directive 2001/83/EC on the Community code relating to medicinal products for human use. The fundamental aim of the Directive is the protection of public health. In its judgment, the CJEU considered the question whether, having regard to the nature and scope of the harmonisation achieved by the Code, a Member State may prohibit the dissemination of information encouraging the purchase of medicinal products not only where it relates to a specific medicinal product but also where it relates to medicinal products which are not subject to prescription in general.
Az "EUROAPTIEKA" SIA által a lett kormány egészségügyi felügyeletét irányító miniszteri kabinet ellen indított ügyében a lett alkotmánybíróság, - a Latvijas Republikas Satversmes tiesa - az EUB-hoz az e társaság által a gyógyszerek reklámozásának bizonyos formáit tiltó nemzeti rendelkezés jogszerűségének megítélésére vonatkozó jogértelmezésre irányuló előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztett elő[2].
A kérelem tárgyát a 2001/83 irányelv 86. cikk (1) bekezdés értelmezése képezte.
Előírásában "a »gyógyszerek reklámozása« kifejezés magában foglalja azokat az információkat, illetve ügynöki tevékenységet, vagy vásárlásra való ösztönzést, amelynek célja a gyógyszerek rendelésének, szállításának, értékesítésének vagy fogyasztásának az elősegítése; ez különösen [...] a gyógyszerek nyilvános reklámozására [...] vonatkozik".
Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) a Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében alkalmazott jogi aktusairól szóló rendelkezéseiben[3] megállapította, hogy: "Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja." Az EUB állandó ítélkezési gyakorlatából következik, hogy az irányelvekben foglalt tilalmakat kifejezetten át kell ültetni[4].
- 33/34 -
A jelen ügy alapjául szolgáló kifogásolt hatósági határozatot egy olyan nemzeti rendelkezés alapján hozták, amely tiltja a nem vényköteles és nem is támogatott gyógyszerek nagyközönségnek szánt reklámjaiban az olyan információk feltüntetését, amelyek a gyógyszer megvásárlására ösztönöznek azáltal, hogy a gyógyszer megvásárlásának szükségességét annak árával igazolják, különleges kiárusítási akciót hirdetve, vagy arról tájékoztatva, hogy a gyógyszert csomagajánlatban, más - akár csökkentett árú - gyógyszerekkel vagy termékekkel együtt értékesítik.
Bár az EUB a 2001/83/EK irányelvet már többször is értelmezte[5], a jelen ügyben az előterjesztő bíróságnak továbbra is kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy a 2001/83/EK irányelv ténylegesen tiltja-e a tagállamoknak azt, hogy a gyógyszerek nyilvános reklámozásával kapcsolatban a nemzeti szabályozásukban az irányelvben előírtaktól eltérő korlátozásokat írjanak elő[6].
Annak értékeléséhez, hogy az irányelv vitatott előírása összhangban áll-e a magasabb szintű jogszabályokkal, az EUB-nak jelen ügyben arról kellett határoznia, hogy a vitatott rendelkezés - amely a gyógyszerek túlzott és nem átgondolt reklámozását kívánja tiltani - összeegyeztethető-e a 2001/83/EK irányelv által követett céllal.
Az eset kapcsán az EUB első ízben vizsgálta, hogy a vitatott tagállami rendelkezésben foglalt szabály a reklámozásnak a 2001/83/EK irányelv szerinti tilalmát tartalmazza-e.
Az EUB az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek kódexében foglalt ösztönző reklámok kapcsán adott - a folyamatosan változó élethelyzeteket tükröző - korábbi jogértelmezéseiben az előterjesztő bíróságok kérdéseit egyre árnyaltabban válaszolta meg. A vizsgált EUROAPTIEKA ügyben hozott ítéletében[7] - bár néhol kritikával -, de következetesen alkalmazta a korábbi ítéleteiben lefektetett elveit. Ítélkezési gyakorlatában e problémakör jellemző vonásaira rávilágító néhány ítéletét - a vizsgálatunk tárgyát képző, az uniós jog lépésről lépésre megvalósuló harmonizációját tükröző EUROAPTIEKA ügy előzményeiként - az alábbi szerint ismertetjük.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
