Az agrárpolitika eszköztárának egyik legfontosabb területe a támogatási rendszer - amely az elvonásokkal, adókkal együtt - jelentős mértékben alakítja a mezőgazdaság jövedelemhelyzetét. Ezért a következőkben e területekről kívánok részletesebben szólni, nem utolsó sorban a támogatásokkal összefüggő közelmúltbeli szakmai-politikai viták miatt is.
Az állami támogatások vizsgálatánál egyrészt a szorosabb értelembe vett agrártámogatásokat - a költségvetésben ilyen néven nyilvántartott összegeket -, valamint az agrárágazatot érintő valamennyi pénzügyi juttatást célszerű figyelembe venni.
A kimondottan agrárcélú, a mező- és erdőgazdálkodást, élelmiszerfeldolgozást és termékeik forgalmazását segítő költségvetési támogatások értékben 1993 és 1998 között több mint megkétszereződtek, (1/a. táblázat) Figyelembe véve azonban a szóban forgó időszak 154,87%-os inflációját, reálértékben az 1998. évi támogatás az 1993. évinek csak a 83,5%-a. A pénzügyileg még le nem zárt 1999-es évet illetően pedig ez utóbbi érték 90%, tehát az előző évihez mérten javult a támogatási helyzet. Ennek ellenére az elmúlt évben - ahogy ez a számokból is kitűnik - az agrárszféra reálértékben mintegy 10%-kal kevesebb támogatáshoz jutott, mint 1993-ban. Sajnos a 2000. évi támogatások nominál értékben is alatta maradnak az 1999. évi szintnek.
A támogatások belső szerkezete az elmúlt évek során átalakult. (1/b. táblázat). A piaci - elsősorban az exportot szolgáló - támogatásokkal szemben, amelynek címzettjei többnyire az élelmiszeripari és külkereskedelmi cégek, nőtt az agrártermelést közvetlenül segítő - így a termelés költségeit csökkenteni hivatott, valamint a beruházást szolgáló - támogatások súlya. (Utóbbi támogatás 2000. évi tervezett kerete nominál értékben több mint a tízszerese az 1993. évinek.)
1/a. táblázat
A mező- és erdőgazdálkodást, élelmiszerfeldolgozást és termékeik forgalmazását segítő költségvetési támogatások
Az agrárgazdasági beruházásokhoz nyújtott támogatások folyamatos elemét képezték az elmúlt években a támogatási rendszernek. E támogatási tételcsoport részaránya a költségvetés FVM fejezetén belül 1993 és 1998 között több mint hét és félszeresére - 19,8% ponttal - nőtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy reálértékben az agrárgazdasági beruházásokhoz nyújtott állami támogatások összege gyakorlatilag megháromszorozódott.
1/b. táblázat
A mező- és erdőgazdálkodást, élelmiszerfeldolgozást és termékeik forgalmazását segítő költségvetési támogatások
Összességében azonban megállapítható, hogy ha az inflációs hatásokat is figyelembe vesszük, a 2000. évi agrárcélú támogatások az 1993. évinek csak a 85,8%-át érik el. Ez évben pedig még rontja a helyzetet, hogy az elmúlt évből áthúzódó tételek értéke 43 milliárd Ft, amely összeg az ez évi támogatásokat terheli.
Az agrárcélú támogatásoknak célszerű a szektorális jellemzőit is vizsgálni, vagyis, hogy a különböző rendeltetéssel fizetett pénz miként oszlott meg a mező-, hal-, vad-gazdaság, az erdészet, az élelmiszer-, ital-, dohányipar, valamint az egyéb ágazatok között. (Utóbbiakba főként kereskedelmi, valamint intervenciós szervezetek tartoznak.) A mező-, hal-, vadgazdaság csoportba tartozó gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek a költségvetés FVM fejezetében szereplő teljes támogatási összegének 62,3%-át vették igénybe 1998-ban, míg 1994-ben ez az arány csak 36,5%-os volt. A mezőgazdaság javára történő arányeltolódás oka a támogatások belső szerkezetének a már említett átalakulásával, vagyis a piacra jutást elősegítő támogatások nominál értékének kisebb fokú, az össztámogatáson belüli részarányának pedig a jelentősebb mérséklődésével függ össze. Mindez az inflációs hatásokat is figyelembe véve a mezőgazdaságnál a két év tekintetében a támogatások azonos reálértékét jelenti! (Mindezekből következően az élelmiszeriparra, illetve az egyéb ágazatra jutó támogatások - nominál értékben is - csökkentek.) Az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem a támogatások csökkentésére az input árakon keresztül igyekezett reagálni. Erre pedig mindkét tevékenységi körnek megvan a lehetősége. Élelmiszergazdaságunk ugyanis egy olyan piramisra hasonlít, amelynek az alján (alapján) a mezőgazdasági termelők nagy száma helyezkedik el, e fölött találhatók a jóval koncentráltabb formában - számban és termelési volumenben egyaránt - megjelenő élelmiszeripari társaságok, és a piramis csúcsán az élelmiszerkereskedelem döntő részét bonyolító néhány vállalkozás található. (Az elmondottaknak nem mond ellent az a tény, hogy az élelmiszer-, illetve az agrártermékek külkereskedelme az elmúlt években egyre többszereplőssé vált. Az élelmiszeripari export döntő részét ugyanis az élelmiszeripari vállalatok bonyolítják.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
