Magam nem vagyok eljárásjogász, írásom keletkezését két okkal indokolom. Jogászi pályámat egy évtizedes gyakorlati működéssel kezdtem, majd az elmúlt néhány évben személyes érintettség okán vettem részt polgári perekben, s ezzel összefüggésben figyelemmel kísértem a szak- és napi sajtóban zajló vitákat, javaslatokat.
Így tapasztalatom van a "régi" (hetvenes - nyolcvanas évek) s a jelenlegi polgári eljárásokról. Írásom kapcsán érdeklődéssel vettem elő a "régi" Pp.-t és Be.-t, s a jelenleg hatályosakat.
Érdeklődésemet hamarosan megdöbbenés váltotta fel. Hamar felfedezhető volt, hogy az eljárások valóban elviselhetetlen elhúzódását elsősorban tudatos törvényhozási változtatások idézték elő. Szomorú kimondani; bár a felek és képviselőik nagyon gyakran élnek a perelhúzás lehetőségével, erre sok esetben a törvény lehetőséget ad. S hozzátehetjük azt is, hogy ezt a magatartást a sokszor valóban túlterhelt bíróságok is segítik; egyszerűbb egy bírónak a sokadik bizonyítási indítványnak helyt adni, s félévre kitűzni az újabb tárgyalást, mint bonyolult ügyben ítéletet hozni.
Lejátszódott ez a folyamat úgy, hogy Gáspárdy László a nyolcvanas években akadémiai doktori értekezésében az eljárások gyorsítására tett ésszerű javaslatokat.1 Nos az elmúlt két évtizedben pontosan az eljárások lassítására történtek törvényi változtatások.
Kiinduló - lehetséges kissé felszínes - megállapítás, hogy az eljárások elhúzódását, s a szándékos per elhúzás lehetőségét maguk az eljárási törvények teremtik meg.
Annyit azonban ránézésre is sikerül megállapítani, hogy 20-30 évvel ezelőtt az eljárások nagy részét sikerült sokkal rövidebb idő alatt jogerősen befejezni.
Nézzük egy egyszerű igazolását a fenti tételnek a polgári eljárásban.
Hajdan a Pp. 124. § (2) bek. alapján a pereket "lehetőleg egy tárgyaláson" kellett elbírálni, s ez a hetvenes években kb. 50%-ban sikerült is.2
Napjainkban ez így alakul;
a) A keresetlevélben nem szükséges feltüntetni a tanúk nevét. (Pp. 121. §)
b) A bíróság a keresetlevél érkezése után 30 napon belül tűzi ki a tárgyalást, 4 hónapon belüli időtartamra (!!!) [Pp. 125. § (1) és (3) bek.]
c) Az alperesnek legkésőbb a tárgyalásig (vagyis akár a tárgyaláson is) nyilatkoznia kell, s elő kell adni a védekezése alapjául szolgáló tényeket s bizonyítékait. [126. § (3) bek.]
d) Az első tárgyalás - immár lehet 5 hónapon belül - lényegében ún. perfelvételi tárgyalás, mert a felperes nyilatkozik keresetéről, illetve alperes előterjeszti ellenkérelmét. (139. §)
e) Lényegében ekkor kezdődhet a bizonyítási eljárás, melyet korántsem kell az első tárgyaláson megkezdeni. [141. § (2) bek.]
f) A tanács elnöke ezután kitűzi a folytatólagos tárgyalást 4 hónapon belülre [142. § (2) bek.]
(Már 9 hónapnál tartunk és még messze a befejezés!)
g) Az alperes ugyanis az elsőfokú ítéletig terjeszthet elő viszontkeresetet, [147. § (1) bek.] amely valószínűleg a bizonyítási eljárás újraindítását jelenti.
h) A szakértői vélemény előterjesztésére határidő nincs, a tanú és a szakértő távolmaradását kimentheti. (Ez újabb 4-4 hónapot jelenthet)
i) Fellebbezés esetén, 4 hónapon belül kell lehetőleg megtartani a tárgyalást. [243. § (2) bek.]
j) A fellebbezési ellenkérelmet - a 4 hónap ellenére! - legkésőbb a tárgyaláson kell előterjeszteni.
k) Az ellenkérelem, vagy a csatlakozó fellebbezés alapján, az Ítélőtábla bizonyítást folytathat le, melynek határideje nincs. [249. § (2) bek.] Az új határnapot a bizonyítás lefolytatása után kell kitűzni.
A rövid összegzésből látható, hogy egyszerű pert is 4-5 évig el lehet húzni, vagy az alperes taktikája, de akár a bíróság szándéka alapján is.
Mindebből következik, hogy a pergyorsításra felhasználható a határidők rövidítése, s a perelhúzás erőteljes szankcionálása.
Feltétlenül megjegyzendő, s kiemelendő, hogy ezen, a perelhúzást lehetővé tevő megoldások a "rendszerváltozáskor" általában még nincsenek a Pp.-ben. Nekem 1993-as kiadású "Pp."-m van, ahol mindezek több esetben nem szerepelnek.3
Ezek után néhány - nyilván megvitatandó javaslatot teszek a hatályos Pp.-ben, az eljárás gyorsítására. (Megjegyzem, hogy néhány törvényhely a korábbi Pp.-ben is szerepelt, ezek az újabb módosításokkal együtt adják a perelhúzás lehetőségét.)
1. Kiegészítendő a 2. § (1) bek. "A per ésszerű időtartama a lehetőségek szerint 2 tárgyalási nap."
Indok: A korábbi szabályozással szemben a hatályos jog a "per ésszerű befejezéséhez való jogról ír". Az, hogy mi a per "ésszerű" időtartama, sehol nincs jogszabályban rögzítve, így teljesen szubjektív. (Nem tudok róla, hogy magyar bíróság ellen ilyen kárigényt terjesztett volna elő valaki, viszont a perek elhúzódása miatt a Magyar Államot többször marasztalták Strassbourgban.)
-102/103-
2. Módosítandó a 107. § (1) bek. (A mulasztás igazolása)
a) tizenöt nap helyett "8 napon belül"
b) utolsó mondat "három hónap" helyett "1 hónap"
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
