A felszámolások során kiemelt jelentősége van annak, hogy egy követelés mikor keletkezik, hiszen a követelés hitelezői igényként történő bejelentése a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. XLIX. törvény (Cstv.) szerint a keletkezés időpontjától függően eltérően alakul: a bejelentési határidők a felszámolás kezdő időpontjában már fennálló követelések esetében a közzététel, a felszámolás alatt keletkező követelések tekintetében a keletkezés napjával nyílnak meg. Az állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) követelései azonban nem mindig kezelhetőek ezen egyszerű szisztéma szerint, hiszen az adómegállapítás rendje nem illeszkedik a Cstv. szabályaihoz: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 89. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés következtében az adóhatóságnak az eljárások jelentős részében olyan követelést kell érvényesítenie, amely - ismeretlensége folytán - a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül nem jelenthető be a felszámolónak.
Az Art. 26. § (2) bekezdése értelmében a Cstv. személyi hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek a főbb adónemek tekintetében az általuk fizetendő adót önadózással (kifizetőként, munkáltatóként pedig adólevonással) állapítják meg. Önadózás esetén tehát az adó megállapítása az adózó feladata, az adó alapjáról, összegéről az adóhatóság csak az adózó adóbevallásából szerez tudomást. Ezen főbb adónemek tekintetében szóba jöhet egy másik adómegállapítási mód, az adóhatóság hatáskörébe tartozó utólagos adómegállapítás is, ez azonban csak másodlagos szerepet tölt be.
Az adójogi jogviszony nem annak alanyai - az adóhatóság és az adózó - közötti megállapodással jön létre, hanem a felek akaratától függetlenül, a törvényben meghatározott körülmények bekövetkezésekor. A felek közötti jogviszonyban az egyes adótörvények nem mögöttes joganyagként funkcionálnak, hanem a felek jogait és kötelezettségeit teljes körűen és kógens jelleggel szabályozzák. Ennek megfelelően az adózó adófizetési kötelezettsége a törvények által többé-kevésbé meghatározott időpontban keletkezik, függetlenül az adó bevallásától vagy annak utólagos megállapításától, ezért az adózó adóbevallása - egyebek mellett - csak a törvény szerint már a bevallástól függetlenül létrejött fizetési kötelezettségét hozza az adóhatóság tudomására. (A bevallási kötelezettség el is válik a fizetési kötelezettségtől, ugyanis az adófizetési kötelezettségnek a bevallási kötelezettség teljesítésétől függetlenül eleget kell tenni. [Art. 1., illetve 2. számú melléklete]. Az adóhatóság az utólagos adómegállapítás során is csak a már korábban létrejött fizetési kötelezettséget számszerűsíti. (Ezt alátámasztja az is, hogy az adóhatóság késedelmi pótlékot nem csak az adókülönbözetet megállapító határozat esedékességétől, hanem egy ennél korábbi időponttól számít fel.)
A fentiekből következik, hogy az adóhatóság által végzett, felszámolás miatti tevékenységet lezáró ellenőrzés során megállapított követelés - legalábbis annak tőkerésze - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezik. Vajon ez azt jelenti, hogy - annak ellenére, hogy a Cstv. 31. § (1) bekezdésében foglalt 45 napos határidőre tekintettel kizárt, hogy a határozat a Cstv. 28. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott határidőn belül jogerőre emelkedjen - az adóhatóságnak ezt a követelést a közzétételtől számított 40 napon belül kell bejelentenie a felszámolónak? Ennek tisztázáshoz először a Cstv. 28. § (2) bekezdésének f) pontját és 37. §-át kell alaposabb vizsgálat alá vonni.
A Cstv. 28. § (2) bekezdése f) pontja szerint a bíróság Cégközlönyben közzétett végzése felhívást tartalmaz a hitelezők részére "hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be". A 37. § (1) bekezdése szerint "Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be" ugyan a felszámoló nyilvántartásba veszi, de csak akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében "A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a - 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt - határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 1 éven belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó." A hivatkozott rendelkezések vizsgálatakor a fő kérdést az jelenti, hogy az azokban foglalt határidők mely követelésekre vonatkoznak és mikor nyílnak meg. A 28. § (2) bekezdésének f) pontja értelmében az ismert követeléseket kell a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak bejelenteni. Mivel az említett előírás célja, hogy nem kevesebb mint 40 nap álljon a hitelező rendelkezésre a követelése bejelentésére, ezért a rendelkezés csak azokra a követelésekre vonatkozhat, amelyek már a közzétételkor ismertek.
A 37. § (1) bekezdése ezzel szemben explicite nem tartalmazza, hogy rendelkezése csak az ismert követelésekre vonatkozik. A 37. § (2) bekezdése szerkezetéből azonban arra következtethetünk, hogy a 37. § (1) bekezdése csak a közzétételkor ismert követelésekre alkalmazható. A 37. § (2) bekezdésének ugyanis mind az 1., mind a 2. mondata a felszámolás alatt keletkezett követelések bejelentésére vonatkozóan tartalmaz szabályokat, ezért logikusnak tűnik abból kiindulni, hogy ehhez hasonlóan mind a 28. § (2) bekezdésének f) pontja mind a 37. § (1) bekezdése a felszámolás kezdő időpontjában ismert, s így a 37. § (2) bekezdésben foglalttól eltérő követelésekre vonatkozik.
A fentiek előrebocsátásával a Cstv. hitelezői igénybejelentésre vonatkozó szabályai az alábbi táblázat szerint foglalhatók össze:
| 1. | 2. | ||
| 40 napon belül bejelentett követelések [Cstv. 46. § (5) bekezdésének b) pontja] | 40 napon túl, de egy éven belül bejelentett követelések [Cstv. 46. § (5) bekezdésének c) pontja] | ||
| A. | A felszámolás kezdő napja előtt esedékes (vagy a felszámolás kezdő időpontjában esedékessé váló) ismert követelések | A Cstv. 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt határidőn belül bejelentett követelések | A Cstv. 37. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül bejelentett követelések |
| B. | A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések | A Cstv. 37. § (2) bekezdés 1. mondatában foglalt határidőn belül bejelentett követelések [utalás a Cstv. 28. § (2) bekezdésének f) pontjára] | A Cstv. 37. § (2) bekezdés 2. mondatában foglalt határidőn belül bejelentett követelések [utalás a Cstv. 37. § (1) bekezdésére] |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
