2013. október 15-én jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztérium honlapján, társadalmi egyeztetés céljából, az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Térrel kapcsolatos szabályait tartalmazó törvénymódosítás-tervezet.
Az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér célja egységes, az egészségügyi szolgáltatók által adatokkal feltöltött, az egyént kezelő orvosok által széleskörűen hozzáférhető és lekérdezhető adatokat tartalmazó rendszer. Az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér kialakítása adatvédelmi és egészségvédelmi kérdéseket együttesen vet fel. Az adatvédelem és az egészségvédelem közötti kényes egyensúlyt kell megtalálni. Mi az a minimális adatszükséglet, amely alkalmas arra, hogy adott esetben elég legyen az ember életének a megmentésére?
Sürgős műtét, életmentő beavatkozás. Fontos nem csak a vércsoport ismerete, hanem vérben lévő ellenanyagok pontos meghatározása is, hogy ha szüksége lesz a betegnek vérre, a megfelelő minőségűt kapja meg a vérveszteségtől amúgy is legyengült szervezet. Tudjuk, hogy X megyében meg van ez az adat, de a beavatkozásra Y megyébe kerül sor. Leveszik a vért, elküldik vizsgálatra, sürgetik, várják az eredményt. A beteg csak fekszik, várja sorsa jobbra fordulását, végül feladják az orvosok, betolják a műtőbe a beteget, mert már nem lehet tovább várni, s bíznak a jó szerencsében, hogy a vércsoport azonos vérrel sem lesz gond, vagy nem kell vér, vagy amire kell, megjön az eredmény, s tudnak szerezni megfelelőt. A megfelelő információn vagy annak hiányán múlhat az ember élete.
Nem kérdés természetesen, hogy az emberi élet és méltóság védelme egy szinten kell, hogy álljon. Sólyom László a halálbüntetés eltörléséről szóló alkotmány bírósági határozathoz fűzött párhuzamos indokolásában kifejti "Az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog a legalapvetőbb emberi jogok. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az emberi méltósághoz való jog anyajog (…). Ezért e jog értelmezése hatással lehet az egyéni autonómia határainak megvonására más emberi jogok esetében, csakúgy, ahogy az élethez való jog értelmezése befolyásolhatja az élet feletti rendelkezés más vitás eseteinek eldöntését (pl. abortusz, eutanázia).1 Az emberi méltóság védelmének egyik összetevője a személyes adataink, ezen belül különleges adataink védelme.
Az adatok szabad áramlása az egészségügyi ellátó hálózaton belül két okból is kétségeket vethet fel. Egyrészt "mindenki lát mindent" elv sérti az emberi méltósághoz való jogot, másrészt az orvosokat is megzavarhatja a megfelelő döntéshozatalban az információk korlátlan mennyisége, nehéz a betegség szempontjából lényeges elemeket kiszűrni, főként sürgős beavatkozásoknál (például autóbaleset esetén teljesen felesleges látnia a kezelőorvosnak, hogy a beteg lábát hányszor kötözték át gyerekkorában, mert el volt törve a lába, vagy hogy volt e bárányhimlős. Lényeges lehet viszont maga a törés ténye, s annak helye, illetve a gyógyszerallergiára vonatkozó adat, a korábbi műtétek). Ki tudja azonban felelősséggel megmondani, hol a határ? Melyik kezelőorvos mit láthat a rendszerben?
A tervezett módosítások nagyon kis része jelent meg csak a 218. számú Magyar Közlönyben a 2013. évi CCXLIV. törvényben (a továbbiakban: Módosító törvény), mely több más egészségügyi és egészségbiztosítású tárgyú törvény módosítását is tartalmazza.
Az Eüak. módosítása során, mint minden egyéb jogszabálynál, figyelemmel kell lenni annak társadalmi hatásaira, illetve a nemzeti és nemzetközi jogrendszerbe való beilleszkedésére. A jogszabály tervezett módosításhoz kapcsolódó Hatásvizsgálati Adatlap2 anyagi oldalról közelítette meg a témát: "növekedhet az Egészségbiztosítási Alap felhasználásának hatékonysága, mely hozzájárul az ország versenyképességének javításához.", "közigazgatási, lakossági és egyéb nem piaci szereplők esetén is csökkennek az adminisztratív terhek." A társadalmi felzárkóztatás keretében a módosítás előnyt jelent az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevőknek (számuk nincs meghatározva), s kb. 35 000 orvosnak. Környezeti és természeti hatásai nyomán, csökken a papírfelhasználás és a tárolási helyek szükségessége, mely összességében a környezet megóvását eredményezi. Az "Egyéb hatások" között elemzi a Hatásvizsgálati Adatlap az intézkedés "jelentősnek ítélt egészséghatásait". "A Semmelweis tervben3 foglalt stratégiai célok informatikai eszközökkel való támogatása javítja az elérhető egészségügyi szolgáltatások minőségét, az Egészségbiztosítási Alap felhasználásának hatékonyságát. A minőség javulása elsősorban a naprakész és valóságnak megfelelő információk (betegadatok, döntés előkészítéshez felhasználható adatok) felhasználása révén, valamint a csökkenő adminisztratív terhek (egészségügyi igazgatás és orvostársadalom számára is jelentkezik) hatására érhető el."
Az anyagi oldal vizsgálatánál lényegesebb szempont az egészség- és adatvédelmi szemléletű vizsgálat. A bekerülő adatok csoportosítása, s annak elemzése szakértők bevonásával, hogy ezek közül melyek azok, amelyek lényegesek lehetnek más betegségek esetén is, ugyanúgy, mint ott, ahol eredetileg felvitték őket. Például a vércsoport, vagy a gyógyszerérzékenységre vonatkozó adatok minden kezelőorvos számára lényegesek, míg egy kisebb műtéti beavatkozás (például anyajegy eltávolítás, vakbélműtét) adataihoz nem kell, hogy hozzáférjen más, mint aki felvitte az adatot, illetve a beteg. Az anyagi hatások mellett fontos és lényegesebb szerepet kellett volna kapniuk ezeknek az elemzéseknek, szakértők bevonásával.
A hatásvizsgálatban nem volt szó arról, hogy mennyibe kerül a rendszer kialakítása, illetve hogy kötelezik a csatlakozásra azokat a potenciális felhasználókat, akik más, helyi rendszerekkel dolgoznak. Hogy valósul meg az eltérő rendszerek integrációja, s milyen anyagi ráfordítással jár az új rendszerhez való csatlakozás. Hol, kik biztosítják az adatok szervereken történő tárolást, mennyibe kerül az adatok tárolása, milyen kapacitású szerver kell ehhez, s esetleges bővítési szükséglet esetén milyen forrásból kerül sor bővítésre.
A Módosító törvény egységesítette a kezelő orvos fogalmát. Az Eüak. ugyanazt érti a kezelést végző orvos alatt, mint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.).
Az adatkezelés fogalma a tervezettel ellentétben sajnos nem került egységesítésre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezésével, és nem került be az Eüak.-ba az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér fogalma sem, éppen úgy, ahogy a részletszabályok sem. Mégis elengedhetetlen a társadalmi egyeztetésen túl az egyelőre nem alkalmazott, de tervezett módosítások elemzése.
- 39/40 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
