A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési vagy változásbejegyzési végzés ellen nem enged fellebbezést, ezzel ugyanis megtakarítja a jogalkotó a rendes jogorvoslat biztosításával, a kézbesítéssel, jogerősítéssel és a jogerős végzés kézbesítésével kapcsolatos időt. Az egypólusú eljárásban, ahol nincs ellenérdekű fél, erre egyébként is ritkán van igény, mégis lehetnek olyan esetek, amikor a jogorvoslatra mégis szükség van. A jogorvoslathoz való jog követelményének pedig az is megfelel, ha ezt nem rendes, hanem rendkívüli jogorvoslattal, egy speciális perindítási lehetőséggel adja meg a jogalkotó.
Ez a pertípus a cégbejegyzést vagy változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per, melynek különleges kontroll-per jellege abban is megmutatkozik, hogy a perindítást időben és a perlésre jogosultak személyében is lekorlátozzák.
Keresetindításra a Ctv. 65. § (1) bekezdése szerint az adhat okot, ha a végzés vagy az annak alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütköznek. Perindításra pedig az ügyész, és az jogosult akire a végzés rendelkezést tartalmaz, utóbbi személy azonban csak a végzés őt érintő rendelkezésére vonatkozóan. A per alperese mindig a cég, az eljárásra a cég székhelye szerinti törvényszék illetékes, és - forgalombiztonsági okból - a perlésre csak a bejegyző vagy változásbejegyző végzés közzétételét követő harminc napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség.
Miután a keresetindítás - rendkívüli jogorvoslatként - a fellebbezést helyettesíti, ezért annak jellemző vonásait hordozza: az elsőfokú cégeljárás anomáliáit hivatott kiküszöbölni, vagyis e különleges kontroll-perben a bírói vizsgálódás terjedelme nem terjedhet túl azon a körön, amit egy fellebbezési szakban a másodfokú bíróság megtehetne, vagyis a perben a felperes csak olyan jogszabálysértésre hivatkozhat sikerrel, amit a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna [Ctv. 65. § (3) bek.].
A perben - éppúgy, mint az érvénytelenségi perekben - a perbíróságnak meg kell kísérelnie a bejegyzést elrendelő végzés meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő mivoltának kiküszöbölését, az ehhez szükséges intézkedések megtételére a perbíróság az alperest határidő tűzésével felhívja. Ha ez a felhívás sikerrel járt, a perbíróság - konstatálva a jogszabálysértő állapot megszűnését -, a végzést hatályában fenntartja, és - ha kell - a cégbíróságot felhívja a még esetleg szükséges bejegyzések vagy adattörlések elvégzésére, illetve törvényességi felügyeleti intézkedések megtételére.
Ha a cégbejegyzést vagy változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértő, azonban ha ez csekély jelentőségű - különösen, ha az cégjegyzéki adatot nem érint -, akkor a perbíróság a jogszabálysértés megállapítása mellett, további intézkedés mellőzésével a végzést hatályában fenntartja.
Problémát jelenthet az az eset, amikor a jogszabálysértés kiküszöbölése a felhívás ellenére sem következett be, vagy az természeténél fogva nem korrigálható. Ilyenkor a perbíróságnak súlyos döntést kell hoznia, nem tehet mást, mint hogy a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében hatályon kívül helyezésről rendelkezik. Ez változásbejegyzési ügyben az alperesi cég létét nem veszélyezteti, ilyenkor - ha a jogszabálysértő adat elkülöníthető a többitől - a végzést részben, ha pedig a jogszabálysértő jelleg valamennyi, a végzésben foglalt cégjegyzéki adatra vonatkozik, vagy a jogszabálysértő adat nem választható el a végzés többi adatától, az egész végzés hatályon kívül helyezése következik be. A perbíróság szükség esetén felhívhatja a cégbíróságot bizonyos cégjegyzéki adatok bejegyzésére vagy törlésére, és törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezhet.
Külön esetkört képvisel, ha a végzés jogszabálysértő mivoltát az alapjául szolgáló létesítő okirat vagy annak módosítása cégjegyzéki adattal összefüggő érvénytelensége okozza. Ilyenkor, ha az érvénytelenség okának kiküszöbölésére nem kerül sor, és az az ítélethozatalkor is fennáll, a bíróság a végzést - az ítéletében meghatározott időponttal - hatályon kívül helyezi, és a létesítő okiratot vagy annak módosítását az ítélethozatalt követő - legfeljebb 90 nappal későbbi - meghatározott időponttal hatályossá nyilvánítja. A perbíróság egyúttal megkeresi a cégbíróságot a szükséges - törvényességi felügyeleti - eljárás lefolytatására, intézkedések megtételére, s ennek során a cégjegyzéki adatok bejegyzés, illetve törlés révén történő korrigálására.
Kérdés ugyanakkor, hogy a fentiek alapján a teljes létesítő okirat érvénytelensége megállapítására, illetve az alapítás cégbejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helyezésére van-e lehetőség, és ha igen, ez mit eredményezhet?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
