A szerző tanulmányában - figyelemmel a legújabb jogszabályi változásokra - a haszonbérleti szerződések arányossági szempontú vizsgálatát mutatja be és elemzi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szemszögéből, amelynek keretében kitér a mezőgazdasági igazgatási szerv gyakorlatára is. A tanulmány a vonatkozó alkotmányi és törvényi rendelkezésekből kiindulva pragmatikus példákon keresztül ismerteti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara haszonbérleti szerződések haszonbér aránytalanságával összefüggő kötelezettségét, lehetőségeit, valamint kialakulóban lévő gyakorlatát. A tanulmányban megállapítást nyer, hogy a Kamara valódi támasza a mezőgazdasági igazgatási szerveknek a haszonbér értékaránytalanságát megállapító eljárásaiban, azok döntéseiben lehetősége van megjelenni az agrárium - törvényekben is rögzített - értékeinek és érdekeinek.
Magyarország Alaptörvényének P) cikk (2) bekezdése alapján a termőföldek hasznosítása - amely mint természeti erőforrás a nemzet közös örökségét képezi, és amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége[2] - kizárólag sarkalatos törvényben meghatározott korlátokkal és feltételekkel valósulhat meg. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) ennek megfelelően - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.) háttérjogszabályként alapul véve - végigveszi ezeket a követelményeket, amely folyamatban a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a továbbiakban: NAK vagy Kamara) kitüntetett szerepe van.
A Földforgalmi tv. módosítása[3] nyomán ugyanis 2022. július 1-jétől a Kamara nyilatkozatot tehet a mezőgazdasági igazgatási szerv (a továbbiakban: MISZ) felé annak eljárása során a haszonbérleti szerződések értékaránytalanságával összefüggésben. E nyilatkozata esetén a Kamarát a mondott eljárásban ügyféli jogállás, a MISZ haszonbérleti szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozata elleni közigazgatási per esetén pedig keresetindítási jog illeti.[4]
Jelen tanulmány célja, hogy a magyarországi termőföld haszonbérleti szerződés új keletű jogi szabályozást alapul véve bemutassa a Kamara és a MISZ haszonbér értékaránytalanság megállapítással kapcsolatosan kialakult, illetve kialakulóban lévő gyakorlatát.
A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyását praktikusan három részre oszthatjuk fel: (i) előzetes vizsgálati szakaszra, (ii) közzétételi szakaszra, valamint (iii) közzétételt követő vizsgálati szakaszra.[5]
a) Termőföld haszonbérbeadása esetén a hatályos szabályok szerint a haszonbérleti szerződést először a MISZ-hez kell benyújtani, amely - előzetes vizsgálata során kizárólag annak tartalma és alaki kellékei alapján - mindenekelőtt az érvényességi és hatályosulási feltételeknek[6] való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg,[7] valamint a haszonbérleti szerződés beérkezésétől számított 15 napon belül dönt a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról vagy - végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és - elrendeli a szerződés közzétételét. Amennyiben viszont a haszonbérleti szerződés nem tartozik a MISZ jóváhagyásához kötött szerződések közé, akkor csupán a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kell megküldeni.[8]
b) A MISZ a közbenső döntését közli a haszonbérbeadóval és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel, valamint a haszonbérleti szerződést megküldi a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A jegyző ezután hirdetményi úton - a Hirdetmények[9] című weboldalon (kormányzati portálon) keresztül - közli a haszonbérleti szerződést az előhaszonbérleti jog jogosultjaival. A korábbi gyakorlathoz képest tehát a jegyző kizárólag azután közli a haszonbérleti szerződést a haszonbérleti jog jogosultjaival, miután annak közzétételre való alkalmasságát az adott MISZ megállapította. Az előhaszonbérleti jog jogosultja 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó, illetve az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot.[10] A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve előírtak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal, továbbá a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi a MISZ részére.[11]
- 15/16 -
c) A jegyző által megküldött okiratok közül az adott MISZ legelsőként - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az elfogadó jognyilatkozato(ka)t vizsgálja, ellenőrzi, és amennyiben a törvényi feltételeknek való megfelelőség szempontjából problémát észlel, akkor úgy tekinti, hogy a jogosult előhaszonbérleti jogát nem gyakorolta.[12] A MISZ-nek újfent 15 nap áll rendelkezésre, hogy a jegyző által megküldött okiratokat azok beérkezését követően megvizsgálja, majd döntsön a haszonbérleti szerződés megtagadásáról. Ha nem tagadja meg az előhaszonbérleti szerződés jóváhagyását, és több előhaszonbérleti jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a MISZ a haszonbérletre jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít.[13] Amennyiben többen azonos ranghelyen állnak, úgy a haszonbérbeadó az, aki eldöntheti kivel kíván szerződést kötni.
1. ábra: A haszonbérleti szerződés vizsgálati szakaszai (saját szerk.)
Az új szabályozás szerint - ahogyan az az ábrából is kivehető - a Kamarának lehetősége van arra, hogy a közzétételt követő vizsgálati szakaszban, de még a MISZ döntését megelőzően állást foglaljon a haszonbérleti díjak aránytalanságáról, és ha úgy ítéli meg, hogy aránytalanság áll fenn, azt jelezheti a MISZ irányába, amelynek figyelemmel kell lennie e jelzésre.
A haszonbérleti szerződések vizsgálata alapvetően az illetékes MISZ feladata, amely kiegészülhet a NAK esetleges ügyféli nyilatkozatával arra vonatkozóan, hogy bizonyos haszonbérleti díjakat aránytalanoknak tart. Ennek megállapítása érdekében a Kamara ex officio közbenső eljárást folytat le, majd állást foglal, amelyet közöl a MISZ-szel. A teleologikus értelmezést alapul véve tehát maga a Földforgalmi tv. objektív kötelezettséget támaszt a Kamarával szemben, amelynek értelmében valamennyi aránytalan haszonbérleti szerződést jelezni köteles a MISZ felé. Ennek gyakorlati megvalósítása azonban több okból is problematikus lehet.
Először is a szóban forgó szerződések észleléséről kell szólni. Egyfelől a Kamara objektíve belső információi alapján az átlagos települési/járási haszonbérleti díjak hozzávetőlegesen meghatározottak, amelyet az ún. szerződésfigyelő program a haszonbér alapján sávosan[14] kategorizál attól függően, hogy mely haszonbérleti díjak lehetnek aggályosak, vagyis eltúlzottak. Másfelől a gyakorlatban maguk a földművesek jelzik a Kamara irányába, hogy eltúlzott mértékű haszonbérleti szerződést észleltek, mivel ők tudják és ismerik legjobban a helyi viszonyokat. A Kamara számára tehát ennek megfelelően van lehetőség a beavatkozásra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
