A Szlovén Köztársaság 1995. június 1-jével a "közjegyzői törvénnyel"2 honosította meg újra a közjegyzőséget. A mai Szlovén Köztársaság területén a második világháború előtt volt már közjegyzőség, amelyet azonban a Jugoszláviát Felszabadító Antifasiszta Nemzeti Front 1944. november 17-i rendeletével eltörölt. A közjegyzőség eltörlése után annak feladatait először a bíróságok vették át; később a közjegyzői feladatok egy részét átruházták a népi bizottságokra és az ügyvédekre, ill., a községi elöljáróságokra is.
A szlovén alkotmány IV. fejezetében a 137. cikkely második bekezdése a közjegyzőséget is szabályozza. Az alkotmány ugyanebben a cikkében a közjegyzők feladatain kívül az ügyvédekéit is szabályozza. A közjegyzőséget közhivatalként határozza meg, amelyet a törvény szabályoz.3 Az ügyvédi és a közjegyzői tehát már maga az alkotmány szerint is két külön foglalkozás.
Az alkotmány említett 137. cikkelyének 2. bekezdése alapján fogadták el a közjegyzői törvényt. Ez a törvény az ún. latin típusú közjegyzőséget honosította meg úgy, ahogy azt a legtöbb más államban ismerik. Így Szlovénia a kontinentális európai közjegyzőség hagyományosan kialakult formáját követte. A közjegyzőség újbóli bevezetése azok közé a lépések közé tartozott, amelyek a szlovén jogrendnek a nyugat-európai államok jogrendjéhez való hozzáigazítását szolgálták az áruk és szolgáltatások szabad forgalmának biztosítása és az Európai Unióhoz való közelítés céljából, amelyhez Szlovénia 2004. május 1-jével csatlakozott.
A közjegyzőséggel új, semleges intézményt honosítottak meg a szlovén jogrendben, amely azokkal a területekkel foglalkozik, amelyekkel sokak nézete szerint a múltban nem foglalkoztak kielégítően. Hiszen ezt megelőzően nem volt olyan szakosodott intézmény, amely pártatlanul gondoskodott volna szerződések szabályszerű megkötéséről, és egyszersmind bizonyító erejű dokumentumokat tudott volna létrehozni a megkötött jogügyletekről. A közjegyző hivatalának gyakorlása során köteles a jogszerűségről és a törvény betartásáról, a jogbiztonságról gondoskodni, ami végső soron csökkenti a peres ügyek számát.4 A közjegyzőség újbóli meghonosításával az állam a közjegyzők illetékességi körébe utalta a közokiratok készítését és különféle egyéb hivatalos eljárások lefolytatását.
A szlovén közjegyzői törvény szerint a közjegyzőség közhivatal, amelynek feladatait és hatáskörét a törvény határozza meg. A közjegyzők szabadfoglalkozásként gyakorolják hivatásukat. A közjegyző közhivatalt betöltő okiratkészítő ("közbizalmat élvező személy"). Emiatt kapott illetékességet az államtól közhatalmi tevékenység ellátására. Felhatalmazása van arra, hogy közokiratot készítsen jogügyletekről, jognyilatkozatokról, ill. olyan tényekről, amelyekből bizonyos jogok erednek. A törvény azt a hivatali kötelezettséget rója a közjegyzőre, hogy hivatali ügyeit rendesen és gondosan, az érvényben lévő előírásokkal összhangban végezze.
A szlovén közjegyzői előírások szerint a közjegyző az állam egész területén gyakorolhatja hivatalát, azokat az ügyeket kivéve, amelyeket a bíróság ruház át reá. A bíróság arra a közjegyzőre bízhat bizonyos ügyeket, akinek hivatali székhelye az elrendelő bíróság körzetében van.5
Szlovéniában jelenleg (2004. 01. 01.) 68 közjegyző működik (a lakosság lélekszáma kb. 2 millió).
A szlovén közjegyzőségnek a közjegyzőségről szóló törvény (közjegyzői törvény) jelenti a legfőbb jogforrást.6 További fontos jogforrások:
- a közjegyzők ügyviteléről szóló rendelet,7
- a közjegyzői díjszabás,8
- a közjegyzői állások számáról és helyéről szóló rendelet,9
- a közjegyzők hivatalos óráiról szóló rendelet.10
A közjegyzőt az igazságügyi miniszter nevezi ki szabad közjegyzői helyre. A szabad közjegyzői helyet az igazságügyi minisztérium hirdeti meg a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönyében. A Szlovén Országos Közjegyzői Kamara előzetes válogatást végez a közjegyzői törvény 8. cikkelyében foglalt feltételeket kielégítő jelöltek közül, és három jelöltet tartalmazó javaslatot terjeszt elő a minisztériumnak (közjegyzői törvény, 10. cikkely).
A szlovén közjegyzői törvény 8. cikkelye az alábbi feltételeket szabja a közjegyzői kinevezéshez:
- szlovén állampolgárság,
- szlovén egyetemen szerzett jogi diploma, vagy külföldön szerzett jogi diploma honosítása Szlovéniában,
- sikeres jogi szakvizsga, amelynek letételéhez kétéves jogászi gyakorlat szükséges, ebből egy év bírósági fogalmazóként,
- legalább ötéves szakmai gyakorlat, ebből legalább két év közjegyző mellett, egy év pedig bíróságon, ügyvéd vagy ügyész mellett,
- általános ügyleti képesség és egészségügyi alkalmasság,
- a szlovén nyelv aktív ismerete,
- berendezés és helyiségek, amelyek szükségesek és megfelelők a közjegyzői tevékenység gyakorlására,
- személyi alkalmasság az okiratkészítői közhivatal betöltésére.
Amennyiben jogi és tényleges kölcsönösség áll fenn, külföldi állampolgár is kinevezhető, ha eleget tesz a 8. cikkely egyéb feltételeinek.
A közjegyzői állások száma korlátozva van (numerus clausus). Új közjegyzői helyek létesítésére az igazságügyi minisztérium illetékes (közjegyzői törvény, 11. cikkely). A törvény úgy rendelkezik, hogy járásbíróságonként legalább egy közjegyzői állásnak kell lennie. Az igazságügyi minisztériumnak a közjegyzői helyek számának meghatározásakor figyelemmel kell lennie a lakosság eloszlására és a mindenkori gazdasági erőre is. 30 000 lakosra legalább egy közjegyzői állásnak kell jutnia. Az igazságügyi miniszter fel van hatalmazva, hogy a közjegyzői kamara kérelmére törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály útján módosítsa a közjegyzői állások számát vagy székhelyét, ha úgy véli, hogy ezt kívánják az adott területen bekövetkezett demográfiai vagy gazdasági változások, vagy ha változnak a közlekedési vagy kommunikációs kapcsolatok.
A közjegyzői törvény szerint a közjegyzők közhivatalt betöltő okiratkészítőkként közokiratokat készítenek olyan jogügyletekről, nyilatkozatokról és tényekről, amelyekből jogok erednek; megőrzésre vesznek át okiratokat, pénzeket és értékpapírokat azzal a céllal, hogy harmadik személyeknek vagy állam szerveknek adják át őket, és a bíróság megbízásából olyan ügyeket intéznek, amelyek a törvény értelmében rájuk ruházhatók.
A közjegyzői okiratok
- közjegyző okiratokra,
- közjegyzői tanúsítványokra
- és közjegyzői hitelesítésekre
oszthatók.
Minden szerződés, ill. minden jogügylet megköthető közjegyzői okirat formájában. Bizonyos jogügyletek érvényességéhez azonban a törvény erejénél fogva közjegyzői okiratra van szükség, ilyenek különösen
- a házastársak közötti vagyoni viszonyok szabályozásáról szóló szerződések,
- az olyan személyek vagyonával való rendelkezésre vonatkozó szerződés, akiknek megvonták a cselekvőképességét,
- élők közötti vagyonátadásra és - megosztásra vonatkozó szerződések,
- életjáradék-fizetési (tartási) szerződések és az örökségről való előzetes lemondást tartalmazó megállapodások,
- adományozási ígérvények és halál esetére szóló adományozási szerződések,
- egyéb olyan jogügyletek, amelyekre nézve a törvény úgy rendelkezik, hogy közjegyzői okirat formájában kell őket megkötni.
A közjegyzői törvény a következő közjegyzői tényigazolásokat szabályozza:
- A közjegyző illetékes olyan hitelesítések kiadására, amelyek valamely okirat másolatának az eredetivel való egyezőségét tanúsítják (másolathitelesítés).
- A legismertebb és legelterjedtebb közjegyzői igazolás az aláírás-hitelesítés. Ennek során a fél vagy a közjegyző jelenlétében ír alá, vagy előtte ismeri el az aláírást sajátjának. Ugyanígy lehet kézjegyet is a közjegyző előtt tenni vagy elismerni. Aláírás-hitelesítés esetén a közjegyző nem felel az okirat tartalmáért. Csak azt kell vizsgálnia, hogy megfelel-e az okirat az alaki előírásoknak és más, kötelező érvényű jogszabályi előírásoknak. A magánokiratot a közjegyző által hitelesített aláírás nem teszi közokirattá; közokiratnak csak maga a hitelesítő záradék minősül.11
- Jogi személyek képviselői aláírásainak hitelesítésekor a közjegyző az elektronikusan vezetett cégjegyzékbe betekintve köteles ellenőrizni a cégjegyzési jogosultság meglétét, és ezt a hi- telesítési záradékban feltüntetni (közjegyzői törvény, 65. cikkely). Miután a képviselet módosulásának bejegyzése a cégjegyzékbe csupán deklaratív hatályú, a képviselő cégjegyzési jogosultságát adott esetben másképp is igazolhatja, ha a bíróság még nem jegyezte be a módosítást.12 A közjegyző köteles a közjegyzői hitelesítésben feltüntetni, hogy milyen módon állapította meg a képviseleti jogosultságot.
- A közjegyzői törvény 66. cikkelye szerint jogosult igazolást kiadni arról az időpontról, amelyben valamely okiratot betekintetés céljából bemutattak neki vagy harmadik személynek. A fél kívánságára köteles megállapítani annak a személynek a személyazonosságát, aki az okiratot bemutatta, és annak is, akinek bemutatták.
- A közjegyzői törvény 67. cikkelye szerint a közjegyző csak akkor igazolhatja, hogy egy bizonyos személy életben van, ha személyesen ismeri, vagy ha személyazonosságát érvényes személyi dokumentum alapján (a törvény 39. cikkelye szerint) megállapította.
A közjegyzői törvény 43. cikkelye szerint a közjegyzői okiratnak a következő lényeges elemeket kell tartalmaznia:
- a közjegyző teljes nevét és hivatali székhelyét,
- a felek és az okiratba foglalásba bevont többi személy nevét, születési idejét és lakcímét; a közjegyző köteles minden említett személy személyazonosságát megállapítani.
- A továbbiakban a közjegyzői okiratból világosan megállapítható kell legyen a jogügylet tartalma, és csatolni kell hozzá az összes meghatalmazást, megállapítást és mellékletet.
- Megállapítható kell legyen továbbá, hogy a közjegyzői okiratot a feleknek felolvasták, és hogy minden olyan alakiságot betartottak, amely a felolvasást esetleg helyettesítheti (fordítás bírósági tolmács segítségével, bizalmi személyek süketnéma felek esetén stb.), és hogy az okiratot valamennyi személy jóváhagyta és aláírta.
A közjegyző köteles kioktatni a feleket a jogügylet jogkövetkezményeiről, és meggyőződni arról, hogy a felek mindezt megértették. A közjegyzői törvény 43. cikkelyének általános rendelkezésén kívül a közjegyző a közjegyzői okirat tartalmának elkészítésekor köteles figyelembe venni az adott jogügyletre vonatkozó olyan külön előírásokat, amelyek a jogügyet közjegyzői okirat formájában való megkötését meghatározzák, ill. az esetleges tartalmi sajátosságokat.
A felek személyazonosságát vagy személyes ismeretség, vagy érvényes fényképes igazolvány alapján lehet megállapítani.13 Ha az ügyfél néma vagy süket, a közjegyző köteles biztosítani, hogy ez az ügyfél az okirat teljes tartalmát tudomásul vegye, és figyelembe kell vennie a törvény előírta összes eljárásjogi sajátosságot, mint pl. ügyleti tanúk vagy bizalmi személy bevonását (ld. közjegyzői törvény 40. cikkely). Ugyanígy vannak sajátosságok olyankor is, amikor valamelyik ügyfél nem bírja a szlovén nyelvet, ill., ha az okirat idegen nyelven készül, és külföldi felhasználásra szolgál (közjegyzői törvény 13. és 51. cikkely).
A szlovén törvényhozó arra is ügyelt, hogy a külföldön készült közjegyzői okirat - a kölcsönösséget feltételezve - ugyanolyan hatályt élvezzen hazánkban, mint a hazai közjegyzői okirat.14
A szlovén jog arra is lehetőséget ad a közjegyzőnek, hogy az ügyfél által hozott magánokiratot közjegyzőileg megerősítse. Ilyen esetben a közjegyző köteles az okiratot részletesen ellenőrizni, és átfo- góan kioktatni a feleket a jogi következményekről.
A közjegyzői díjakat a közjegyzői díjszabás szabályozza, amelyet a Szlovén Országos Közjegyzői Kamara határoz meg az igazságügyi minisztérium jóváhagyásával (közjegyzői törvény, 107. cikkely). Az első közjegyzői díjszabásról a Szlovén Országos Közjegyzői Kamara 1995. 05. 13-án hozott határozatot15, és ez azóta tartalmában többször módosult. A módosításokat a közjegyzők újabb illetékességeinek bevezetése indokolta (pl. a követelések biztosítására vonatkozó megállapodások a végrehajtásról és biztosítékokról szóló törvény szerint), de a nyilvánosság nyomása is, különösen az ügyvédek részéről, azt állítva, hogy bizonyos szolgáltatások (különösen a közjegyzői okiratok) díja túlságosan magas.
A közjegyzői díjszabás szerint a díjat rendszerint az ügyérték szerint számítják. Ha ügyérték nem állapítható meg, a díjat általában a szükséges időráfordítás alapján kell számítani (közjegyzői törvény, 10. cikkely).16 Bizonyos közjegyzői tevékenységekre rögzített díj van érvényben.17
A közjegyzői díj nem százalékban van meghatározva, hanem pontrendszer van, úgy hogy az egyes közjegyzői szolgáltatásokra járó pontok összegét meg kell szorozni a pont szlovén tolárban (SIT) kifejezett értékével (közjegyzői díjszabás, 11. cikkely). A pontokat tehát átszámítják tolárra. Az ily módon kiszámított nettó díjra jön a forgalmi adó (20%).18 Egy pont nettó (áfa nélküli) értéke jelenleg 110 SIT (kb. 0,50 euró).19
A közjegyzői törvény szerint minden kinevezett közjegyző kötelező érvénnyel tagja a Szlovén Országos Közjegyzői Kamarának20 (közjegyzői törvény, 106. cikkely 1. bek.). A szlovén közjegyzői kamara a közjegyzők szakmai szervezete. Az a dolga, hogy gondoskodjék a közjegyzőség tekintélyéről, hitelességéről és továbbfejlesztéséről, képviselje a közjegyzők és közjegyzőjelöltek érdekeit, és törvényben meghatározott egyéb feladatokat lásson el (a Szlovén Országos Közjegyzői Kamara alapszabályának 1. cikkelye). A közjegyzőkön kívül a közjegyzőjelöltek kamarai tagsága is kötelező (alapszabály, 2. cikkely).
A közjegyzői kamara közgyűlése határoz az alapszabályról és módosításairól, a közjegyzők etikai kódexéről, az ügyrendről, valamint - az igazságügyi miniszter jóváhagyásával - a közjegyzői díjszabásról, a pénzügyi tervről és az éves mérleg megerősítéséről. A közgyűlés választja meg a kamara elnökét, a végrehajtó és felügyelőbizottság tagjait, valamint a fegyelmi szerveket, és gyakorolja az alapszabály 8. cikkelye szerinti jogokat.
A közjegyzőket és közjegyzőjelölteket a közjegyzők területi egységei is összefogják. A területi egységekhez tartoznak a közjegyző-várományosok is. A közjegyzők területi egységei igazságszolgáltatási körzetek (megyei bíróságok) szerinti megoszlásban jöttek létre (Ljubljana, Maribor, Celje, Koper, Felső-Kraina, Pomurje, Nova Gorica és Dolenjska) (a közjegyzői kamara alapszabályának 32. cikkelye).
Az új kötelmi jogi törvény22 2002. 01. 01-jén lépett hatályba. Amióta a dologi jogi törvénykönyv (SPZ - 2003. 01. 01-je óta hatályban)23 is megszületett, a polgári jog legfontosabb területei szabályozva vannak.
A dologi jogi törvénykönyvvel újonnan honosították meg a jelzáloglevelet, amely átruházható, és ezzel forgalomképes. Újonnan honosították meg az építési célú földhasználati jogot. A jog alapításához mindkét esetben közjegyzői okiratra van szükség.
Fontos a végrehajtási törvény átfogó módosítása is, amely erősítette a hitelező pozícióját. A követelés végrehajthatóságára vonatkozó záradékkal ellátott közjegyzői okirat és a feleknek a jelzálog alapításáról vagy ingóságokon, követeléseken, üzletrészeken vagy egyéb jogokon alapított zálogjogról szóló megállapodása a bíróság közreműködése nélkül azonnal végrehajtható. A zálogjog a közjegyzői okirat elkészültével jön létre. A jelzálogot a közjegyző köteles nyomban bejegyeztetni a telekkönyvbe; ingóságokon, üzletrészeken és egyéb jogokon már a közjegyzői okirat aláírásával létrejön a zálogjog. A közjegyző illetékessége, hogy kérelmezze a cégbíróságnál az üzletrészen fennálló zálogjog bejegyzését, jogok vagy követelések elzálogosítása esetén pedig, hogy a harmadik adósokat értesítse. A törvény módosításáig a második szakaszban még szükség volt a végrehajtási bíróság közreműködésére; erre most már nincs szükség.
Ingatlan dolgon való tulajdonjog-szerzéshez egyrészt olyan érvényes jogügyletre (kauzális ingatlanszerzés) van szükség, amelyből kiderül az ingatlan tulajdonjogának elidegenítése, másrészt pedig egyéb, a törvényben előírt feltételek teljesülésére (SPZ 40. §).
A jogügyleti ingatlanszerzéshez ezenkívül telekkönyvi bejegyzés szükséges (SPZ 49. §). A bekebelezés (intabuláció) azt jelenti, hogy az átadónak, akinek a jogait átruházzák, megterhelik, vagy megszüntetik, kifejezetten nyilatkoznia kell, hogy a bekebelezéshez hozzájárul (SPZ 23. §).
A közjegyzői törvény szerint aláírás hitelesítésekor a közjegyző csak olyan mértékben köteles megismerkedni az okirat tartalmával, amilyen a hitelesítési záradék kitöltéséhez és a bejegyzési bizonylatokhoz szükséges. A közjegyző nem felelős a csupán hitelesített okirat tartalmáért, és nem köteles megállapítani, hogy a szerződő felek valóban meg is köthetik az okiratban szereplő jogügyletet.
Külön jogszabályi előírások alapján a közjegyzőnek a magánokiraton szereplő aláírás(ok) hitelesítésekor még a további tartalmi feltételeket kell vizsgálnia:
- Adójogi eljárásról szóló törvény (illetéktörvény) 197. § 1. bek.: Ingatlan-adásvételi szerződésen szereplő aláírás hitelesítése nem végezhető el annak bizonyítása nélkül, hogy megfizették az ingatlan-átruházási illetéket, ill. a forgalmi adót.
- Termőföldről szóló törvény 20. § 6. bek.-e: Termőföld, erdő vagy tanya elidegenítéséről, valamint a tulajdonjog telekkönyvi átruházásáról szóló szerződésen szereplő aláírás hitelesítése csak azt követően végezhető el, hogy annak a területnek a közigazgatási szerve, amelyen a termőföld, ill. annak túlnyomó hányada fekszik, megadta hozzá az engedélyt, ill. az igazolást.
- Természetvédelmi törvény 87. § 6. bek.: Az olyan szerződésen szereplő aláírás, amely természetvédelmi területen (mely területet a természetvédelmi törvény 49. §-a szerint a kormány vagy a területi önkormányzati testület jogszabállyal minősített annak) található ingatlan elidegenítéséről, valamint a tulajdonjog telekkönyvi átruházásáról szól, csak annak a területnek a közigazgatási szerve által kiadott engedély vagy igazolás alapján hitelesíthető, amelyen belül az ingatlan vagy annak túlnyomó hányada található.
Területrendezési törvény (ZureP-1), 89. § 1. és 3. bek.: A közjegyző nem végezheti el az eladó aláírásának hitelesítését az adásvételi szerződésen, ha az eladó nem mutatja be a ZureP-1 88. §-a szerinti igazolást (az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy nem kíván elővásárlási jogával élni, ill. nem érdekli az ingatlan megvétele). Olyan ingatlan elidegenítése esetén, amelyre elővásárlási jog van érvényben, a közjegyző nem hitelesítheti az olyan szerződésen szereplő aláírást, amelyet a vevő számára előnyösebb feltételekkel kötöttek meg, mint amilyenek abban az ajánlatban szerepeltek, amelyet az önkormányzat tett az eladónak; ugyancsak nincs helye az aláírás hitelesítésének, ha az okirat nem tartalmazza a szerződés valamennyi kötelmi jogi szabályát, és ezért nem jegyezhető be a telekkönyvbe.
A kötelmi jogi törvénykönyv24 a dologi és jogi hiányosságokra vonatkozó általános jogszabályi rendelkezéseken kívül nem tartalmaz a szerző védelmét szolgáló rendelkezéseket olyan adásvételi szerződés esetére, amely egy a jövőben felépítendő lakásingatlanra vonatkozik.
A legfontosabb érvényes rendelkezések a lakástörvényben25 találhatók. Eszerint a beruházó már a ház elkészülte előtt megkezdheti a lakóház egyes részeinek eladását, de nem az építési engedély megadása előtt. Amennyiben a beruházó a lakás teljes vételárának 10%-át meghaladó előleget kér a vevőtől, vagy ilyen összegű előleg fizetését köti ki, mielőtt benyújtotta volna a telekkönyvnek a társasházi tulajdonrész bejegyzésére irányuló kérelmet, a következő biztosítékokat kell adnia a vevőnek:
- vagy a vevő tulajdoni hányadának (a szolgalmi jog kivételével) tehermentes bejegyzését az ingatlanon, a közös használatú helyiségeken fennálló eszmei tulajdonnak megfelelően,
- vagy a vételár visszafizetésére szóló bankgaranciát arra az esetre, ha a vevő tulajdoni hányada a ház elkészülte után nem jegyezhető be tehermentesen, vagy ha a szerződést a beruházó kivitelezési késedelme miatt felbontják.
Szigorúan nyelvi értelmezés esetén azonban nehézségek mutatkozhatnak, ha olyan házról van szó, amely csak egy külön tulajdont foglal magában.
A környezetvédelmi minisztérium tervezetet nyújtott be egy olyan fogyasztóvédelmi törvényre, amely a családi házat vagy lakást vásárló fogyasztók védelmét szolgálná. E törvény célja mindenekelőtt a vevő védelme a beruházó (építőipari cég) vagy az ingatlaneladó esetleges csődje esetén. A törvény ezért közjegyzői letéti számla bevezetését irányozza elő, amely nagyobb biztonságot garantálna a vevőnek. A közjegyzői letéti számla emellett a pénzforgalom, ill. a vételár jobb átláthatóságát is biztosítaná. A törvénytervezet egy olyan rendelkezést is tartalmaz, mely szerint az eladónak közjegyzői okirat alakjában megfogalmazott Általános Üzleti Feltételekben kell minden releváns kérdést szabályoznia.26
A társasági tulajdonrészt (emelet- vagy lakástulajdont) a 2003. 01. 01-je óta hatályos dologi jogi törvénykönyv27 újra szabályozta. A tulajdonrész egyes épületrészek külön tulajdonát és az egyes részek tulajdonjogához elválaszthatatlanul kapcsolódó közös részek társtulajdonát jelenti.
A társasházi tulajdonrész jogügylettel vagy bírósági határozattal és a telekkönyvi bejegyzéssel jön létre. Társasházi tulajdonrész jogügyletileg vagy társtulajdon társasházi tulajdonrésszé való átalakításáról szóló megállapodással (megosztási megállapodás) vagy egyoldalú jogügylettel keletkeztethető.28
A társasházi tulajdonrészt illetően a dologi jogi törvénykönyvből nem vezethető le követlen közjegyzői illetékesség.
Ha az adásvételi szerződést közjegyzői okirat formájában fogalmazzák meg, a közjegyző köteles figyelmeztetni az eladót, ha törvényes elővásárlási jog áll fenn, és el kell neki magyaráznia, hogy az olyan szerződés megtámadható, amelynél figyelmen kívül hagyták az elővásárlási jogot. Ilyen esetben azonban nem tagadható meg az aláírás hitelesítése, ha a fél ragaszkodik a hitelesítéshez.29
A dologi jogi törvénykönyv ingatlanok közös tulajdona és társasházi tulajdon esetére elővásárlási jogot ír elő, ha legalább két tulajdonosról, de nem több mint öt társasházi tulajdonrészről van szó. (Egyébként közös tulajdon esetén mindig törvényes elővásárlási jog van érvényben.)
Az építési célú földhasználat (haszonbérlet) jogintézményét csak a 2002. évi dologi jogi törvénykönyv honosította meg a szlovén jogban. Ez az érintettnek azt a jogát jelenti, hogy tulajdonosa lehet egy idegen tulajdonban álló ingatlanon (telken) vagy az alatt található építménynek.
Az építési célú földhasználati jog keletkezésének feltétele a földhasználati jog alapításáról szóló jogügylet, a bekebelezési záradék és a telekkönyvi bejegyzés.30 A földhasználati jog leghosszabb engedélyezett időtartama 99 év.
A földhasználati jog átruházható. Az átruházásra megfelelően érvényesek az ingatlan-tulajdonjog átruházására vonatkozó előírások.
A telki szolgalmakat a dologi jogi törvénykönyv 213-226. cikkelye szabályozza. A telki szolgalom az ingatlan tulajdonosának azt a jogát jelenti, hogy saját hasznára bizonyos cselekményeket végezhessen a szolgalmat adó ingatlanon, vagy azt követelhesse a szolgalmat adó ingatlan tulajdonosától, hogy hagyjon abban bizonyos olyan cselekedeteket, amelyek egyébként tulajdonosként a jogában állnának. Telki szolgalommal pozitív cselekvésre nem kötelezhető a szolgalmat adó ingatlan tulajdonosa. Telki szolgalmat meghatározott vagy határozatlan időre lehet alapítani. Ennek megfelelően a haszonélvező vagy a földhasználati jog birtokosa szolgalmat alapíthat ezen a jogán, amely nem terhelheti az ingatlant hosszabb ideig, mint ameddig a saját joga tart. A telki szolgalom törvény alapján, jogügylet útján vagy közigazgatási végzéssel jöhet létre.31
A dologi jogi törvénykönyv 226. cikkelye határozza meg a nem valódi szolgalmat, amely egy bizonyos személy javára is alapítható, és amelynek keletkezésére és megszűnésére a személyes szolgalomra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
A (korlátozott) személyes szolgalmakat a dologi jogi törvénykönyv 227-248. cikkelye szabályozza. A személyes szolgalom idegen dolog vagy idegen jog hasznosításának jogát jelent. Legfeljebb a szolgalom jogosultjának haláláig tarthat. A jogi személy javára alapított személyes szolgalom maximális időtartama 30 év lehet. A személyes szolgalom birtokosa magát ezt a jogot nem, csak a szolgalom gyakorlásának jogát ruházhatja át, amennyiben a törvény így rendelkezik.32
A haszonélvezet (teljes körű) személyes szolgalom, amely lehetővé teszi, hogy a jogosult az idegen dolgot az állag megőrzése mellett hasznosítsa. A haszonélvezet tárgya csak elhasználhatatlan dolog vagy olyan jog lehet, amelyből kamatok vagy egyéb hasznok erednek. A haszonélvezet jogosultja nem ruházhatja át a jogát, de átruházhatja a jog gyakorlását. A haszonélvezeti jog jogügylet útján vagy bírósági határozattal jöhet létre.33
A használat személyes szolgalom, amelynek alapján a szolgalom birtokosa az idegen dolgot gazdasági céljának megfelelően úgy használhatja, hogy annak állaga megmaradjon. A használat jogosultja a dolgot csak olyan mértékben használhatja, amilyen a használatalapítás jogcíméből következik. A használati jog gyakorlását a jogosult nem ruházhatja át másra.34
A lakhatási jog a lakhatásra jogosultat és családját megillető személyes szolgalom idegen lakásnak vagy idegen lakás egy részének a hasznosítására a lakás állagának megőrzése mellett. A lakhatási jog a lakóház közös részeinek a használatát is magában foglalja. A lakhatási jog gyakorlását a jogosult nem ruházhatja át másra.35
A szlovén közjegyző igen gyakran foglalkozik a szolgalmi jogok minden formájával. A felek kívánságára a szolgalom-alapítási szerződés közjegyzői okiratba foglalható. Minthogy azonban a szolgalmi jogi szerződésekre nincsenek érvényben külön alakiságok, a legtöbb fél maga fogalmazza meg a szolgalmi jogi szerződéseket; ilyenkor a közjegyző szerepe az aláírás-hitelesítéskor csak a telekkönyvi törvénynek36 megfelelő bekebelezési záradék vizsgálatára korlátozódik.
A reálteher azt a jogot jelenti, hogy a megterhelt ingatlan tulajdonosától a jövőben teljesítések vagy adók követelhetők. A reálteher jogügyleti úton vagy törvény alapján jöhet létre. Alapítható egy bizonyos személy vagy egy bizonyos másik ingatlan tulajdonosa javára. A tulajdonos az ingatlannal felel minden olyan kötelezettségért, amely a reálteherből ered. A reálteher keletkezéséhez a reálteher alapításáról szóló érvényes jogügyletre, bekebelezési záradékra és telekkönyvi bejegyzésre van szükség.37
A szlovén közjegyző igen gyakran foglalkozik a reálteherrel, mert az ezt kikötő szerződések csak közjegyzői okirat formájában érvényesek (kötelmi jogi törvénykönyv, 567. cikkely).
A dologi jogi törvénykönyv előírja a társtulajdonos törvényes elővásárlási jogát.38 A felek azonban jogügyleti elővásárlási jogot is kiköthetnek (kötelmi jogi törvénykönyv, 507. cikkely).
A dologi jogi törvénykönyv 38. cikkelyének 5. bek.-ében a vételi jog is meg van határozva. Ezzel a tulajdonos arra vállal kötelezettséget, hogy a másik szerződő félnek kérésére bizonyos dolgot elad a megállapodás szerinti feltételekkel. A vételi jogot nem lehet átruházni, és időben korlátozható. A vételi jog a jogosult halálával megszűnik. A vételi jog harmadik személyekkel szemben hatályos, ha be van jegyezve a telekkönyvbe.
Az elővásárlási jogot és a vételi jogot akkor lehet bejegyezni a telekkönyvbe, ha jogügylet útján jött létre. Bejegyzés esetén a publicitási elv az elővásárlási jogra is érvényes.39
A házasságról és családi viszonyokról szóló törvény (hcsjt)40 a hatodik fejezetében foglalkozik a házastársak közötti vagyoni viszonyokkal.
Szlovéniában a törvény szerinti házassági vagyonjogi állapot a szerzeményi vagyonközösség (hcsjt. 51. és köv. §).
- Közös vagyon (közös rendelkezésű tulajdonként) a házasság alatt munkával szerzett teljes vagyon, valamint a közös javakból származó bevételek (hcsjt. 51. § 1. bek.), és ezek pótlásai is.
- Ezzel szemben mindkét házastársnak személyi vagyona az általa a házasságba bevitt vagyon (hcsjt. 51. § 1. bek.), valamint az ajándékok és az elhalálozásból eredő szerzés, ugyanígy a személyi vagyon pótlásai és a belőlük származó jövedelem.
- Ha azonban a házastársak közös vagyonból a személyi vagyonhoz tartozó telken építenek (vagy más módon fektetnek be közös javakból a személyi vagyonhoz tartozó tárgyba úgy, hogy az ennek folytán új dologgá alakul át), akkor a beépített telek közös vagyonná válik.41
A közös vagyon közös rendelkezésű tulajdon. A házastársakat a telekkönyvbe is szerzeményi vagyonközösségben jegyzik be (hcsjt. 55. cikkely). A közös vagyonról a házastársak csak együtt rendelkezhetnek (hcsjt. 52. cikkely 2. bek.). Ellenkező esetben a rendelkezés megtámadható, hacsak a szerződő partner nem volt jóhiszemű.42
Vagyonmegosztás esetén a közös javak alapvetően fele-fele arányban osztandók szét, hacsak valamelyik házastárs nem bizonyítja, hogy nagyobb mértékben járult hozzá a vagyonszerzéshez; a háztartás vezetése és a gyermekek nevelése is a vagyonszerzéshez számítandó (hcsjt. 59. cikkely).
A házastársak a közös vagyont a házasság fennállása alatt is megoszthatják szerződés útján (hcsjt. 58. cikkely 2. bek.). Egyes tárgyakat házassági szerződésben is személyi vagyonnak nyilváníthatnak.
A házastársak házasságuk alatt minden olyan jogügyletet megköthetnek egymással, amilyet más személyekkel is köthetnek, és így bármilyen jogot és kötelezettséget is alapíthatnak. Így tehát vagyoni viszonyaikat is szabályozhatják szerződésben; a törvényes vagyonjogi állapotot azonban csak a törvényben kifejezetten megengedett mértékben módosíthatják43.
A közjegyzőség meghonosítása előtt Szlovéniában a házastársak vagyonjogi viszonyairól szóló házassági szerződéshez bíró előtt kötött külön "ünnepélyes" szerződési forma volt szükséges. A közjegyzői törvény elfogadásával ezt az illetékességet a közjegyzőkre ruházták át (közjegyzői törvény, 47. cikkely 1. bek. 1. pont)44; a házassági szerződés (a házastársak vagyoni viszonyainak szabályozásáról szóló szerződés) érvényességéhez most már közjegyzői okiratra van szükség.
A szülői felügyelet kiterjed a gyermek képviseletére is. Ha kiskorú gyermek a nyilatkozat vagy értesítés címzettje, elegendő valamelyik szülőt értesíteni vagy neki kézbesíteni - ill. ha a szülők különváltan élnek, azt a szülőt, akinél a gyermek el van helyezve.
A 15. életév betöltése után maga a kiskorú gyermek is végezhet jogügyleteket, ha a törvény másként nem rendelkezik. Az ilyen ügyletekhez azonban a szülő hozzájárulására van szükség, ha a jogügylet olyan jelentőségű, hogy a gyermek nagykorúsága utáni időre is kihatással van.
A gyermek nagykorúságáig a szülő kezeli a gyermek vagyonát annak javára. A gyermek vagyonát a szülők csak a Szociális Munkaközpont (gyámhatóság) engedélyével idegeníthetik el, vagy terhelhetik meg, és csak a gyermek ellátása, nevelése vagy oktatás érdekében, vagy ha a gyermek java érdekében egyébként szükséges.
A szülői felügyelet megszűnik a gyermek nagykorúságával, azaz ha betöltötte a 18. életévét, vagy ha a kiskorú gyermek házasságot köt. A házasságkötéssel a gyermek teljes ügyleti képességet szerez. Teljes ügyleti képességet szerez a kiskorú gyermek akkor is, ha neki magának születik gyermeke, és fontos okok szólnak a teljes ügyleti képesség megadása mellett. Erről a bíróság határoz a Szociális Munkaközpont javaslata alapján.
A Szlovén Köztársaságban hagyatéki ügyekben nincs közjegyzői tevékenység; ezekben hagyatéki bíróságként még mindig a városi bíróságok illetékesek. A közjegyzői kamara különböző arra irányuló kezdeményezései ellenére, hogy a hagyatéki ügyeket a közjegyzőkre ruházzák át, eddig nem került sor törvénymódosításra.
Szlovéniában a törvény erejénél fogva vagy végrendelt útján lehet örökölni.
- Elsőrendű törvényes örökösök az örökhagyó leszármazottai és házastársa, örökbefogadott gyermekei és azok leszármazottai (öröklési törv. 11. és köv. §).47
- Másodrendű örökösök az örökhagyó szülei vagy örökbefogadó szülei, testvérei, valamint azok leszármazói (öröklési törv. 14. és köv. §).
- Harmadrendű örökösök az örökhagyó nagyszülei és azok leszármazói (öröklési törv. 18. és köv. §). A közelebbi öröklési rend örökösei a távolabbi rendbelieket mint örökösöket kizárják.
Ha a házaspár huzamosabb ideig életközösségben élt együtt, és hatályosan házasságot kötöttek, a túlélő házastárs a törvényes örökösök közé tartozik, feltéve, hogy nem állnak fenn olyan okok, amelyek miatt a házasság érvénytelen. A leszármazottak mellett a házastárs ugyanakkora részt örököl, mint a gyermek (öröklési törv. 11. § 2. bek.), másodrendű örökösök mellett fele részben örököl (öröklési törv. 14. § 2. bek.) egyébként egyedüli örökös (öröklési törv. 17. §).
A köteles részre jogosultak körébe tartozik az adott örökhagyó valamennyi leszármazottja, örökbefogadott gyermekei és azok leszármazottai, szülei és házastársa.
A köteles részre jogosultak az örökrész részére jogosultak, amelyről az örökhagyó nem rendelkezhet; az örökrésznek ez a része a köteles rész (köteles részre jogosultság, öröklési törv. 25. és köv. §). A köteles részre jogosultságot a végrendelet megnyitását követő három éven belül kell csökkentési keresettel érvényesíteni (öröklési törv. 40. és 41. §).
- A leszármazottakat, fogadott gyermeket és azok leszármazottait, valamint a házastársat megillető köteles rész a törvényes örökrész fele,
- a többi örökös (szülők) köteles része a törvényes örökrészük egy harmada (öröklési törv. 26. § 2. bek.).
A közjegyzőség szlovéniai bevezetésével mód van közjegyzői végrendelet készítésére is. Ilyenkor a végrendelkező szóban mondja el végakaratát, amit aztán a közjegyző közjegyzői okirat formájában ír le. Ha maga a végrendelkező már írott dokumentumot hoz magával, átadhatja ezt a közjegyzőnek, amit az közjegyzői okiratban jegyez fel. Mindkét végrendelkezési forma ugyanolyan joghatályú, mint a bírósági végrendelet (közjegyzői törvény, 46. cikkely). A végrendelet-készítéshez két tanút kell bevonni.
Öröklési szerződésnek az öröklési törv. 103. §-a szerint nincs helye. Az irodalom szerint hatálytalan az olyan közös végrendelet is, amelyben a felek kölcsönösen egymást teszik meg örökösnek.48
Az új kötelmi jogi törvénykönyv az öröklésjogi elemeket tartalmazó jogügyleteket is szabályozza, és kifejezetten úgy rendelkezik, hogy ilyen ügyletek csak közjegyzői okirat formájában köthetők. Ezeket a rendelkezéseket az addigi öröklésjogi előírásokból vette át, kivéve az ajándékozási szerződésre és a halál esetére szóló adományozási ígérvényre vonatkozó szabályokat, amelyek addig nem voltak szabályozva. Itt hangsúlyozni kell, hogy az a közjegyzői okirat mint kötelező alaki kellék a közjegyzői törvény szerint már korábban érvényben volt.49 Ezeknél a jogügyleteknél pártatlan tanúknak kell jelen len- niük (közjegyzői törvény, 51. cikkely). A közjegyző alkalmazottai nem működhetnek közre tanúként.
Az öröklési törvény 137. §-a szerint a fel- és lemenők között meg lehet állapodni az örökségről való lemondásról. A lemondás érvényességéhez közjegyzői okirati formára van szükség, jegyzőkönyvi tanúknak is jelen kell lenniük.
A végrendelkező meghatározhatja, hogy ki örököljön abban az esetben, ha egy bizonyos örökös az öröklés előtt meghal, az örökségről lemond, vagy arra méltatlanná válik (helyettes örökös vagy szokásos helyettesítés). Ugyanez érvényes a hagyományozásra is.
Ezzel szemben az örökhagyó nem jelölheti ki végrendeletében örökösének vagy hagyományosának az örökösét (öröklési törv. 79. §). Így tehát a szlovén jog csak a helyettes örökös kijelölését ismeri, az utóörökösét azonban nem (például a német BGB 2100. és köv. §-aitól eltérően).
Ami a hagyományt illeti, az örökhagyó végrendeletében egy vagy több meghatározott dolgot vagy valamilyen jogot hagyhat meg egy bizonyos személynek.
Azt is meghagyhatja az örökösnek vagy a hagyományosnak, hogy a hagyatéktömegből egy meghatározott dolgot kiadjon egy bizonyos személynek, bizonyos pénzösszeget kifizessen, tartozásokat engedjen el, gondoskodjék valamely személy eltartásáról, vagy más egyebet tegyen, hagyjon abba, vagy tűrjön el az érdekében (öröklési törv. 85. §).
Annak, aki az örökségből juttatást kap, az örökhagyó meghagyásokat is tehet (öröklési törv. 82. § 1. bek.).
A végrendelkező végrendeletében egy vagy több végrendeleti végrehajtót jelölhet ki. A végrendeleti végrehajtó nem köteles ezt a tisztséget elvállalni. Gondoskodik a hagyatéktömegről oly módon, hogy kezeli, hagyományokat teljesít, tartozásokat fizet ki, valamint más módon hajtja végre a végrendelkező akaratát. A végrendeleti végrehajtó a bíróságnak köteles számot adni a munkájáról. Díjazásra tarthat igényt a hagyaték terhére. A bíróság a végrendeleti végrehajtót kérelemre vagy hivatalból elbocsáthatja a tisztségéből (öröklési törv. 95-98. §).
A gazdasági és társasági jog területén is különleges szerepet játszik a közjegyző Szlovéniában. A törvényhozó ugyanis annyira fontosnak tartotta a vagyonegyesítő társaságok státusjogi jogügyleteit, hogy a közjegyzőkre ruházta az ilyen jogügyletek okiratba foglalásának a kizárólagos illetékességét. A vagyonegyesítő társaságok közgyűléseiről ezért részben jegyzőkönyvi tanúsítványt kell készíteni:
- Így közjegyzőnek kell jelen lennie a részvénytársaság részvényeseinek a közgyűlésén; a felügyeleti szerv feladatát látja el, és felelős a közgyűlés helyes lefolytatásáért. A közjegyzőnek a közgyűlés lefolyásáról közjegyzői tanúsítvány formájában közjegyzői okiratot kell felvennie, amelyben fel van jegyezve az összes határozathozatal és a közgyűlés többi lényeges eseménye.51
- A kft. közgyűlésein is közjegyzőnek kell közreműködnie, ha a kft. társasági szerződésének módosításáról hoznak határozatot (társasági törv. 450. §).
A gazdasági társaságokról szóló törvény (társasági törvény)52 a legfontosabb törvény a közjegyző szempontjából a gazdasági jog területén. Ez határozza meg ugyanis, hogy melyek azok a jogügyletek, amelyek érvényességéhez közjegyzői okirati formára van szükség, és hogy az okiratnak milyen elemeket kell tartalmaznia (a közjegyzői törvény 43. cikkelyének általános rendelkezéseiben foglaltakon kívül). Eszerint közjegyzői okirati formát igényel:
- a részvénytársaság alapszabálya (társasági törv. 184. §),
- a kft. alapításáról szóló társasági szerződés (409. §) csakúgy, mint az egyszemélyes kft. alapítása (társasági törv. 457. §),
- a kft.-üzletrész elidegenítéséről szóló szerződés (416. § 3. bek.),
- új betétek átvételére vonatkozó nyilatkozat kft. tőkeemelése esetén (453. §),
- gazdasági egyesülés vagy európai gazdasági egyesülés alapításáról szóló szerződés (társasági törv. 501. §),
- valamint a vagyonegyesítő társaságok összeolvadásáról és szétválásáról szóló szerződések (társasági törv. 9. fejezet).
Amikor a közjegyző jogi személyek képviselőnek az aláírását hitelesíti, köteles ellenőrizni az elektronikusan vezetett cégjegyzékbe tett betekintéssel ellenőrizni a cégjegyzési jogosultságukat, és azt az okiratban feltüntetni (közjegyzői törv. 65. cikkely). Miután a képviselet módosulásának bejegyzése a cégjegyzékbe csupán deklaratív hatályú, a képviselő cég- jegyzési jogosultságát adott esetben másképp is igazolhatja, ha a cégbíróság még nem jegyezte be a módosítást. A közjegyző a közjegyzői hitelesítésben köteles feltüntetni, hogy milyen módon állapította meg a képviseleti jogosultságot.
A Nemzetközi Magánjog (NMJ) is belső állami jog. Jogszabályi előírásai szabják meg, hogy milyen anyagi jogot (kül- vagy belföldit) kell alkalmazni nemzetközi vonatkozású jogviszonyokra.53
A NMJ első jelentős kodifikációja a Szlovén Köztársaságban a nemzetközi jogról szóló első jugoszláv törvény volt.54 Jóllehet ez a törvény a szocialista államok nemzetközi magánjogi kodifikációi közé tartozott, a külföldi nemzetközi magánjogi törvények és a nemzetközi szerződések gazdag elméletei felismeréseinek és megoldásainak bevonásával született.55
A jugoszláv NMJ-törvény az alapja a nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló mostani szlovén törvénynek is.56
Nemzetközi magánjogi rendszerünk az általános rész alábbi, vezérszavakban felsorolt jogintézmé- nyeit ismeri:
- Forráshierarchia: Legfelül a nemzetközi szerződés, a többoldalú nemzetközi szerződés, végül a nemzeti törvényhozás;
- Kapcsolási szabályok: egyoldalú, kétoldalú vagy több jogrendszerre visszautaló normák. A szlovén jogban a kapcsolási szabályok kötelező jellegűek;
- Személyi kapcsolási pontok (személyes jog): állampolgárság, állandó lakhely, tartózkodási hely és a jogi személy székhelye;
- Dologi kapcsolási pontok (reáljog): a dolog fekvésének helye, a cselekmény helye, forum, hajó esetében a lobogó helye;
- Egyéb kapcsolási pontok: félautonómia, jellemző teljesítés, legszorosabb kapcsolat, favor negotii, az előnyösebb jog;
- Kapcsolási sajátosságok: visszautalás (renvoi), rejtett renvoi;
- Az alkalmazandó jog változása, változtathatatlansága, intertemporális jog;
- Többfokozatú minősítés;
- A külföldi jog hivatalból való megállapítása (iura novit curia), a szlovén jog alkalmazása, ha lehetetlen megállapítani az idegen jogot;
- Az előzetes kérdéseket önállóan kell kapcsolni a nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvénynek, a Szlovén Köztársaság jogrendjének és a nemzetközi magán elveinek az alkalmazásával;
- Alkalmazkodás;
- Ordre public;
- Reciprocitás, retorzió.57
A szlovén jogrend ismeri a renvoit. A NMJ-törvény 6. cikkelye kimondja:
Ha a jelen törvény szerint külföldi államnak a joga alkalmazandó, akkor ennek az alkalmazandó jogot meghatározó államnak az előírásait kell figyelembe venni.
Ha az alkalmazandó jogot meghatározó külföldi államnak a joga visszautal a Szlovén Köztársaság jogára, akkor a Szlovén Köztársaság jogát kell alkalmazni, anélkül hogy ennek során alkalmazni kellene az alkalmazandó jogot meghatározó rendelkezéseket.
Az első és második bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a felek megválaszthatják az alkalmazandó jogot.
A nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény kommentárjából kitűnik, hogy törvényünk elfogadja a visszautalást. Továbbutalás esetén annak a jognak a kollíziós szabályait is alkalmazni kell, amelyre továbbutalnak. Ezek a kollíziós normák elrendelhetnek visszautalást, vagy ismét továbbutalhatnak.58
A 6. cikkely utolsó bekezdése (korábban a törvény csak az első két bekezdést tartalmazta) jogválasztás lehetősége esetén kizárja a renvoit.
A szlovén NMJ-törvény szerint:
1. természetes személy jog- és ügyleti képességére az állampolgárságának megfelelő állam joga alkalmazandó (13. cikkely);
2. a személynévre mindig annak az államnak a joga, amelynek az illető személy az állampolgára (14. cikkely);
3. a gyámságra (mind a gyám kirendelésére, mind a gyámság megszüntetésére), valamint a gyám és a gyámolt közötti viszonyra annak az államnak a joga, amelynek a gyámolt az állampolgára (15. cikkely);
4. eltűnt személy holttá nyilvánítására az eltűnt állampolgársága szerinti állam joga (16. cikkely);
5. jogi személy jogviszonyaira a jogi személy hovatartozása szerinti állam joga (17. cikkely);
6. amikor is a jogi személy hovatartozását annak az államnak a joga határozza meg, amelyben alapították (17. cikkely 2. bek. - alapítási elv).
7. Ha a jogi személy tényleges székhelye az alapítási államtól eltérő államban van, és ennek az államnak a joga szerint ehhez is tartozik, akkor hovatartozása azonos a székhely szerinti állammal (17. cikkely 3. bek.).
8. Tulajdonviszonyokra és egyéb dologi jogokra annak a helynek a jogát kell alkalmazni, ahol a dolog található (lex rei sitae) (18. cikkely);
9. szerződésre a felek által választott jogot (amennyiben ez a törvény vagy nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik) (19. cikkely);
egyébként a legszorosabb kapcsolat elvének megfelelő jog alkalmazandó. Hacsak az eset különleges körülményei más jogra nem utalnak, a legszorosabb kapcsolat annak az államnak a jogával áll fenn, amelyben annak a félnek a székhelye van, akinek az adott szerződésre jellemző teljesítést végeznie kell (20. cikkely)
10. A munkaszerződésre általánosan annak az államnak a joga érvényes, amelynek a munkavállaló rendszeresen a munkáját végzi (21. cikkely);
11. a fogyasztói szerződésre annak az államnak a joga, amelyben a fogyasztó állandó lakhelye van (22. cikkely);
12. ingatlanra vonatkozó szerződésekre annak a helynek a joga, ahol az ingatlan fekszik (lex rei sitae) (23. cikkely);
13. követelés engedményezésére vagy adósságátvállalásra az a jog, amely a tartozásra, ill. a követelésre alkalmazandó (26. cikkely);
14. járulékos jogügyletre az a jog, amelyik a főügyletre érvényes (27. cikkely);
15. egyoldalú jogügyletre a kötelezett állandó lak-/székhelye (28. cikkely).
16. Jogtalan szerzésre (jogtalan anyagi előnyszerzési követelések) az a jog alkalmazandó, amely szerint az alapul szolgáló viszonyt kell megítélni (29. cikkely);
17. megbízatás nélküli ügyvezetésre a végzés helye szerinti jog (29. cikkely);
18. szerződésen kívüli (vétkességi) kártérítési felelősségre annak a helynek a joga, ahol a tettet elkövették - vagy ha a károsultnak előnyösebb, a kárbekövetkezés helye szerinti jog, amennyiben a kár okozója a kár bekövetkezését előre láthatta (30. cikkely).
19. Az öröklésre az örökhagyónak a halála időpontjában érvényes állampolgársága szerinti állam jogát (32. cikkely);
20. a végrendelkezési képességre annak az államnak a jogát, amelynek az örökhagyó a végrendelet készítésekor az állampolgára volt (32. cikkely).
21. A végrendelet (és annak visszavonása) alakilag érvényes, ha megfelel a készítés helyén érvényes alakiságnak vagy azon állam jogának, amelynek a végrendelkező a végrendelet készítésekor vagy halálakor az állampolgára, vagy amelyben a végrendelkező lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye volt a végrendelet készítésekor vagy halála időpontjában, vagy ha megfelel a szlovén végrendeleti alakiságnak; ingatlanok esetében elegendő csupán a fekvési hely szerinti alakiság betartása (33. cikkely).
22. A házasságkötésnek (és a házasság érvénytelenségének) a feltételeire mindkét házastársra mindig a személyes joguk alkalmazandó (34. és 35. cikkely);
23. a házasság formájára (és esetleg a házasság érvénytelenségére) annak a helynek a joga, ahol a házasságot kötötték (35. és 36. cikkely);
24. A házasság felbontására annak az államnak a joga, amelynek mindkét házastárs az állampolgára a válókereset benyújtásakor. Ha a házastársak különböző államok polgárai, akkor kumulatív alkalmazandó mindkét állam joga, ill., ha a házasság eszerint nem bontható fel, akkor a Szlovén Köztársaság joga, amennyiben valamelyik házastárs a válókereset benyújtásakor szlovén állampolgár, vagy Szlovéniában van az állandó lakhelye (37. cikkely).
25. A házastársak vagyoni viszonyaira mindkét házastárs személyes joga alkalmazandó,
- vagy ha a házastársak különböző államok polgárai, annak az államnak a joga, amelyben mindkét házastárs állandó lakhelye van, vagy amelyben az utolsó közös lakhelyük volt,
- vagy a legszorosabb kapcsolat elve alapján kell jogot választani, ha nincs sem közös állampolgárság, és közös lakhely sem határozható meg ugyanabban az államban (38. cikkely).
26. A házasság érvénytelensége vagy felbontása esetén ugyanez a jog érvényes a házastársak vagyoni viszonyaira is (40. cikkely).
27. A házastársak szerződéses vagyoni viszonyaira a vagyoni viszonyaikra a szerződés megkötésekor törvény szerint vonatkozó vagyonjogot kell alkalmazni. Ha a törvény szerinti vagyonjogi rend lehetővé teszi a jogválasztást, akkor a szlovén jog elismeri a jogválasztást (39. cikkely);
28. A házasság érvénytelensége vagy felbontása esetén ugyanez a jog érvényes a házastársak szerződéses vagyoni viszonyaira is (40. cikkely).
29. Házasságon kívüli életközösség esetén a vagyoni viszonyokra az élettársak személyes joga érvényes, ill., ha különböző államok polgárai, akkor annak az államnak a joga, amelyben az élettársak közös lakhelye van (41. cikkely);
30. Az élettársi kapcsolatban élők szerződéses vagyoni viszonyaira az a jog érvényes, amely a szerződés megkötése időpontjában vagyoni viszonyaikra törvény szerint alkalmazandó volt (41. cikkely 3. bek.).
31. A szülő és gyermek közötti jogviszonyok megítélése annak a személyes jogukhoz igazodik, ill., ha a szülők és a gyermekek különböző államok polgárai, akkor annak az államnak a jogához, amelyen valamennyiük lakhelye van, ill., ha lakhelyük is különböző államokban van, akkor annak az államnak a jogához, amelynek a gyermek az állampolgára (43. cikkely);
32. Az apaság elismerése, megállapítása vagy megtámadása annak az államnak a jogához igazodik, amelynek a tartásra kötelezett az állampolgára (44. cikkely);
33. A rokonok közti tartási kötelezettségek (kivéve a szülő-gyermek viszonyt) annak az államnak a jogához, amelynek a tartásra kötelezett az állampolgára (44. cikkely);
34. Gyermek törvényessé nyilvánítása a szülők közös állampolgárságához, ill. különböző állampolgárság esetén annak a szülőnek a személyes jogához, amely szerint a törvényessé nyilvánítás érvényes (45. cikkely);
35. A gyermek, más személy vagy állami hatóság beleegyezése a törvényessé nyilvánítása a gyermek személyi jogához (45. cikkely);
36. Az örökbefogadás és az örökbefogadás megszüntetési feltételeinek az elbírálása annak az államnak a jogához, amelynek polgárai az örökbefogadó és az örökfogadandó, ill., ha mindketten más állam polgárai, akkor kumulatív mindkettőjük személyes jogához; kumulatív kell alkalmazni a személyes jogokat akkor is, ha házaspár közösen fogad örökbe (46. cikkely);
37. Az örökbefogadás alakisága annak a helynek a jogához igazodik, ahol az örökbefogadást kimondják (46. cikkely);
38. Az örökbefogadás hatásai annak az államnak a jogához igazodnak, amelynek polgárai az örökbefogadó és az örökbefogadandó, ill. eltérő állampolgárság esetén annak az államnak a jogához, amelyben mindkettőjük lakhelye van, ill., ha a lakhely is más-más országban van, akkor az örökbefogadandó személyes jogához (47. cikkely).
Amikor Szlovénia csatlakozott az EU-hoz, az EU-tagállamok viszonylatában a szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 1980. 06. 18-án kelt EK-egyezmény van érvényben. Harmadik államok viszonylatában ellenben továbbra is az autonóm szlovén NMJ-törvény kapcsolásai érvényesek. Tervbe van véve azonban, hogy a szlovén NMJ-törvényt harmonizálják a Római Kötelmi Jogi Egyezménnyel; megfelelő ajánlások már a NMJ-törvény kibocsátása előtt is elhangzottak egy maribori tudományos konferencián 1993-ban.59
A javasolt cikkelyt a régi törvénnyel egybevetve, láthatjuk a folyamatosságot: a nemzetközi magán- és eljárásjogról szóló törvény szerint az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából kötelmi viszonyok esetén elsődlegesen a felek szabad jogválasztása dönt, másodlagosan a legszorosabb kapcsolat elve érvényes. Elvileg most is ugyanez van érvényben a NMJ-törvény 19-31. cikkelye értelmében (lásd a fenti áttekintés 9-18. pontját!)
Egyoldalú jogügyletekre a kötelezett állandó lakhelye/székhelye szerinti jog alkalmazandó (NMJ-törvény 28. cikkely - lásd az áttekintés 15. pontját is). A meghatalmazást a kötelmi jogi törvénykönyv olyan képviseleti jogosultságként határozza meg, amelyet a meghatalmazó jogügyleti úton ad a meghatalmazottnak. Mivel a meghatalmazás egyoldalú jogügylet, csak a meghatalmazott lehet a NMJ-törvény 18. cikkelye értelmében vett kötelezett, egyidejűleg ő az ügylet ura.
Ha a törvény másként nem rendelkezik, a jogügylet vagy ügyletértékű eljárás alakilag akkor hatályos, ha vagy a jogügylet megkötése helyén, vagy a jogügyletre alkalmazandó anyagi jog szerint alakilag hatályos (NMJ-törvény 7. cikkely).
A NMI-törvény 7. cikkelyében eszerint a locus regit formam actus és a lex causae összekapcsolódik az in favorem negotii elvével.60
A szlovén családjog szerint a teljes olyan vagyon, amelyet a házastársak a házasság alatt közös munkával szereztek, a házastársak közös vagyona. A vagyon megosztásakor a házastársak a törvényben vélelmezett fele-fele aránytól eltérően is megállapodhatnak. A vagyonjogi rend megválasztásának valószínűleg szélesebb választékát fogja nyújtani az új családjog.
A szlovén Nemzetközi Magánjog a vagyonjogi rendet illetően nem ad lehetőséget a házastársaknak a jogválasztásra (lásd az áttekintés 25. pontját is).
Lásd az áttekintés 24. pontját.
Lásd az áttekintés 19. pontját is. Meghatározó az állampolgárság (az örökhagyó személyes joga). A jogválasztást a szlovén jog az összes öröklésjogi ügyben kizárja.
A végrendelkezési képességre és a végrendelet alakiságára nézve a NMJ-törvény 32. és 33. cikkelye érvényes. A végrendelet alaki kellékeire vonatkozó 1961. évi Hágai Egyezményt a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 1961-ben ratifikálta, és Szlovéniában is alkalmazzák.
A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 1977-ben a nemzetközi végrendelet alakiságára vonatkozó egységes törvényről szóló 1973. évi Washingtoni Egyezményt is ratifikálta, és azt Szlovéniában is alkalmazzák. A Szlovén Köztársaság mindkét egyezményre vonatkozólag bejelentette a jogutódlását.
A helyi rend szerint alakilag érvényesen készült végintézkedéseket, különösen a külföldi közjegyzői végrendeleteket azonban már a NMJ-törvény 33. cikkelye alapján is elismerik Szlovéniában (lásd az áttekintés 21. pontját).
Általánosan az alapítási elv van érvényben (lásd az áttekintés 6. pontját), kivéve, azt az esetet, amikor a tényleges székhely az alapítási államtól eltérő államban van (székhelyelv), ha ezt a külföldi jog határozza meg (lásd az áttekintés 7. pontját).
Szlovénia a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény szerződéses tagja. Az egyezményt már a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság ratifikálta. Szlovénia 1992-ben jelentette be az erre az egyezményre vonatkozó jogutódlását. A többi szerződéses államból származó közjegyzői okiratok elismeréséhez mindenkor elegendő tehát egy apostille.
A gyakorlatban azonban a külföldi okiratokat sokszor apostille nélkül is elfogadják Szlovéniában (ugyanígy a szlovénokiratokat külföldön).
Az ingatlantulajdonosok (jogalanyok) változásához kapcsolódó adóköteles jogi folyamatokat61 és a többi olyan adót, amely az ingatlanforgalomra vonatkozik, a következő törvények szabályozzák:
- ingatlanforgalmi törvény (ZDPN-1)62
- általános forgalmi adó törvény (ZDDV)63
- személyi jövedelemadó törvény (ZDoh)64
- polgári adó törvény (ZDO)65
- az adózás rendjéről szóló törvény (ZDavP)66
Az ingatlanszerzési illetékről szóló törvény (ZDPN-1) minden olyan jogi folyamatra kiterjed, amely ingatlanforgalommal jár együtt. E törvény értelmében ingatlanforgalom (telek, ház, lakás, üzlethelyiség stb. elidegenítése):
- minden visszterhes jogügylet, amely az ingatlan tulajdonosának változását vonja maga után;
- az ingatlancsere.
Újonnan épült olyan objektumok esetében, amelyek általános forgalmi adó kötelesek, a tulajdonjog első átruházása a ZDPN-1 szerint nem számít tulajdonjog-átruházásnak.
Az ingatlanszerzési illetéket az adóköteles személy terhére állapítják meg.
- Adóköteles az elidegenítő.
- Csereszerződés esetén, amely mindkét szerződő fél részére ingatlan-átruházási igényt alapoz meg, mindkét teljesítés az ingatlanszerzési illeték hatálya alá tartozik.
- A vevő is adóköteles lesz, ha szerződésben vállalja az ingatlanszerzési illeték megfizetését.
Az ingatlanszerzési illeték kivetési alapja az ellenszolgáltatás értéke, azaz a szerződésben meghatározott vételár. Ha ellenszolgáltatást teljesítenek, az illetéket a 6. § 2. bek. szerinti értékek után szabják ki. Ellenszolgáltatásnak tekintendő a készpénzfizetés, természetbeni teljesítés, szolgáltatás, az addigi tulajdonos (eladó) adósságainak átvállalása stb.
A törvény az ingatlan eladási értékét határozza meg az illetékkiszabás alapjaként, tehát a szerződésben meghatározott vételárat, és nem, mondjuk, az ingatlan forgalmi vagy piaci értékét.
Az illeték összege az illetékalap 2%-a. Ez az egyik legkisebb összegű adó, amit Szlovéniában beszednek.
Az illetékfizetési kötelezettség rendszerint a szerződés megkötésével keletkezik. Ha a tulajdonjog elidegenítéséhez állami hatóság engedélyére van szükség, akkor az illetékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a kötelezettel közölték az engedélyt, ill. ha a vonatkozó határozat, ill. jogi aktus jogerőre emelkedik.
Az eljárásra nézve a ZDNP-1 10. §-a az adófizetés rendjéről szóló törvényre utal.
Az adófizetés rendjéről szóló törvény (ZDavP) XVII. fejezetében a 193-197. § foglalkozik az ingatlanszerzési illetékkel. A közjegyzők munkája szempontjából különösen a 197. § fontos, amelynek 1. bek.-e kimondja, hogy a forgalmi adó, ill. az ingatlanszerzési illeték megfizetésének igazolása nélkül nem szabad hitelesíteni az aláírást az ingatlan-adásvételi szerződésen.
Az idézett törvény 193. §-a szerint az adókötelesnek az adókötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül adóbevallást kell benyújtania. Az adóbevalláshoz csatolni kell az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó igazolásokat, azaz egy aktuális telekkönyvi kivonatot, ill. be nem jegyzett ingatlanok esetén az adásvételi szerződés eredetijét, jogerős öröklési határozatot (hagyatékátadó végzést) vagy egyéb olyan okiratot, amely bizonyítja az adófizetésre kötelezett tulajdonjogát.
Az adóhatóság az adóbevallás vételét követő 30 napon belül köteles végzést kiadni az adókivetésről. Végzésnek minősül az adóhatóság hivatalos záradéka is magán az okiraton. A záradékból ki kell tűnnie az illetékkiszabásnak és az illeték megfizetésének. Ilyen kiszabásnak csak egyszerű ügyekben van helye, amikor az adóhatóság teljes terjedelmében tudomásul veszi az adóbevallást (ZDavP 17. §).
A ZDavP 194. § 3. bek.-e kimondja, hogy az adóhatóságnak meg kell állapítania az ingatlan forgalmi értékét, ha a kikötött eladási ár nem felel meg annak az árnak, amely az ingatlanért a szabad forgalomban elérhető lenne. Ilyen esetben az adóhatóság 30 napon belül ideiglenes végzéssel a bevallott adóalap szerint szabhatja ki az ingatlanszerzési illetéket.
A ZDavP 196. §-a szerint az adófizetésre kötelezettnek késedelmi kamatot kell fizetnie, ha adókötelezettségét nem jelentette be idejében, de akkor is, ha a nem helytálló eladási ár miatt az ideiglenes végzést újjal pótolták, valamint újra indított eljárásban új végzés kibocsátása esetén.
Az adóhatóság ingatlanforgalomként kezeli azt a "forgalmat" is, amely a telekkönyvi állapotnak a tényleges tulajdoni helyzethez való hozzáigazításáról szóló szerződések és a tulajdonjogok elismeréséről és bejegyzési hozzájárulásról szóló szerződések alapján bonyolódik le, ha az tűnik ki az okiratokból, hogy ezek jogcíme a múltban ténylegesen megtörtént adásvétel, ajándékozás vagy más fajta elidegenítés volt, amelyet az adófizetés keletkezésekor nem jelentettek be az adóhatóságnak.
Az általános forgalmi adótól szóló törvény (ZDDV) úgy rendelkezik, hogy a tárgyak teljesített szállításával és a teljesített szolgáltatásokkal lebonyolódott forgalom az általános forgalmi adó hatálya alatt áll. Tárgyak szállítása akkor forog fenn, ha a leszállított tárgyak tulajdonjogát átruházzák, hacsak a törvény másként nem rendelkezik. Tárgyaknak tekintendők az ingatlan dolgok is, az általános forgalmi adóról szóló törvény (ZDDV) a IX. fejezetben azonban szabályozza az áfa-mentességet, és a 27. § 2. pontjában megállapítja, hogy az ingatlanforgalom ki van véve a forgalmi adó hatálya alól, kivéve a tulajdonjog, ill. a rendelkezési jog első átruházását újonnan épült objektumok esetén.
- A ZDDV 4. § 2. bek. 4. pontja szerint adóköteles az újonnan épült objektumok átadása és az ingatlan azon dologi jogainak és tulajdoni hányadainak az átruházása, amelyek tulajdonjoga, ill. rendelkezési joga a birtokosra száll át.
- Az áfa-törvény végrehajtási rendelete szerint nem számít első átruházásnak, ha olyan természetes személy adja el az újonnan épített objektumot, aki nem áfa-köteles. Ez pótló építményekre is érvényes.
- Áfa-köteles az üzlethelyiségek bérbevétele (a bérleti időtartamtól függetlenül) és a lakások 60 napnál rövidebb időre szóló bérbeadása is.
Áfa-tétel:
- Az újonnan épített üzlethelyiségek áfa-tétele 20%.
- Lakóhelyiségek és lakóházak építése, renoválása és karbantartása az alacsonyabb, 8,5%-os áfa-mérték hatálya alá tartozik.
A polgári adóról szóló 1988. évi törvény a személyi jövedelemadó törvény bevezetésével erősen megrövidült.67 Ez a törvény szabályozza az öröklési és ajándékozási illetékről szóló fejezetében a tartási szerződés, a vagyonnak az örökség megnyílta előtti átadásáról és megosztásáról szóló szerződés (most: átruházási szerződés) és a társtulajdon megosztásáról szóló szerződés esetén kiszabandó illetéket is.
Öröklési és ajándékozási illeték tekintetében csak az a természetes személy illetékköteles, aki a Szlovén Köztársaság területén él, vagy ajándékozás után szerez vagyont, beleértve azt is, amit életjáradék-fizetéssel szerez (a szerzett tárgyak fekvésének helye).
Ingó vagyon ajándékozása csak akkor illetékköteles, ha az ajándékozótól egy éven belül ajándékba kapott ingó vagyon teljes értéke meghaladja egy nem önálló kereső tevékenységet folytató szlovéniai foglalkoztatott előző évi nettó átlagkeresetét. Ennél a háztartási eszközöket nem kell figyelembe venni.
Az illeték mértéke a rokonsági foktól függ:
- Az öröklési és ajándékozási illeték fizetése alól mentesülnek az első öröklési osztályhoz tartozó örökösök (leszármazottak).
- Az első öröklési osztályhoz tartozó örökösökkel azonos elbírálás alá esnek a vejek, menyek, mostohalányok és az az örökös, aki hosszabb ideig élt együtt az örökhagyóval a ZZZDR értelmében vett életközösségben.
- Mentesülnek az öröklési és ajándékozási illeték alól minden öröklési osztály olyan örökösei is, akik lakást örökölnek, amennyiben nincs másik lakásuk, és az örökhagyóval annak halálakor közös háztartásban éltek (6. § 1. bek. 2. pont).
- Mentes az öröklési és ajándékozási illeték alól a termőföld szerzése is, ha az örökös, ill. megajándékozott a földtörvény rendelkezései szerint gazdának minősül.
- A második öröklési osztályba tartozó örökösöknek (szülők, testvérek és leszármazottaik) az ajándékozással vagy örökléssel szerzett vagyoni érték 5-14%-ának megfelelő öröklési, ill. ajándékozási illetéket kell fizetniük.
- A harmadik öröklési osztályba tartozó örökösök (nagyszülők) esetében az illeték az ajándékozás vagy örökség vagyoni értékének 8-tól 17%-áig, minden egyéb esetben pedig 11-től 30%-áig terjed.
A pénzügyminiszter évente rendeletet bocsát ki az adóköteles összegek valorizációjáról.68 A rendelet alapja a ZDO 193a. §-a, ill. a megtisztított ZDO-szöveg mostani 32a. §-a.
Életjáradék-fizetési (tartási) szerződés esetén az adókötelezettség az eltartott személy halálával keletkezik. Ezért az adóhatóság az adóbevallás beérkezésekor előjegyzi, hogy az adókötelezettséget bejelentették, és az adót a tartásra jogosult halála után veti ki.
Az adóhivatalok gyakorlatában ilyen szerződések esetén a tartásra kötelezett kötelezettségeit a szerzés értékéből levonásba helyezik. Ezért is célszerű a szerződésben a kötelezettségeket a lehető legpontosabban leírni, és lehetőleg értékelni is.
A tartásra kötelezett a tartásra jogosult halála után is bemutathat az adóhivatalnak egy szakértői jelentés az átvett vagyon értékeléséről és a vállalt kötelezettségek revalorizált értékéről. Ilyenkor a szerzés és a vállalt kötelezettség közötti értékkülönbség az, ami ajándékként adóköteles. Mivel a tartásdíj-fizetési szerződés kockázatos jogügylet, amelynél a kötelezettség teljes értéke a tartásra jogosult élettartamától és a szerződés teljesítésének idejétől függ, az adóhatóságnak ez a gyakorlata problematikusnak tűnik fel.
Az ingatlan értékbecslésére, amelyből kitűnik, hogy a társtulajdonos tulajdoni hányadának megfelelő pénzösszeget kapott-e, akkor is szükség van, ha a társtulajdonos csak készpénzt kap. A feleknek tanácsos már a szerződés megkötése előtt megbízást adni értékbecslésre.
Közös tulajdon megosztására vonatkozó szerződés esetén fel kell hívni a figyelmet a ZDO 12. §-ára, mely szerint öröklési és ajándékozási illeték közös tulajdon megosztása esetén is fizetendő, ha a társtulajdonos a megosztáskor többet kap az őt százalékosan megillető tulajdoni hányadnál.
Ajánlatos ezért a közös tulajdon megosztásáról szóló szerződésekbe olyan rendelkezést felvenni, mely szerint az a társtulajdonos, aki természetben kevesebbet kap, mint amennyi a tulajdoni hányada alapján megilletné, készpénzben kapja meg a különbséget a többet kapó társtulajdonostól.
Ha a különbséget a szerződésben nem értékelik fel, és nem határozzák meg, hogy azt az a társtulajdonos kapja, aki természetben kevesebbet kap, mint amenynyi megilleti, akkor ez adóköteles ajándékozásnak minősül (kivéve, ha első öröklési osztályról van szó).
Az adóhivatalok ilyen szerződések bemutatáskor rendszerint értékbecslést kérnek, amelynek alapján megállapíthatják, hogy kell-e valamelyik szerződő félnek adót fizetnie.
Ezért nem célszerű, ha a közös tulajdon felosztásáról szóló szerződésben az áll, hogy a szerződő felek a közös tulajdont ráfizetés nélkül osztják fel. Ebben az esetben a közös tulajdon felosztását ajándékozásként adóztatják - kivéve azt az esetet, amikor a felosztás természetben egyenértékű a társtulajdonosok természetbeni ingatlantulajdon-hányadaival.
Az interneten a szlovén törvényeket egyelőre csak szlovén nyelven lehet lehívni a szlovák parlament honlapjáról: http://www.sigov.si/dz/index_an.html
- Közjegyzői törvény, a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye 13/94, 48/94 - módosítások 82/94, 41/95 (valamint az alkotmánybíróság 83/01 sz. határozata: a közjegyzői törvény 8. cikkely 5. pontjának hatályon kívül helyezése; kötelmi jogi törvénykönyv: a közjegyzői törvény 47. cikkely 5. pontjának hatályon kívül helyezése);
- A Szlovén országos Közjegyzői Kamara Alapszabálya, hivatalos közlöny 18-95. sz. jogsz. UL 66/96, 30/2002. sz. jogsz.
- Közjegyzői díjszabás, hivatalos közlöny 28/95, 31/96, 27/2001, 37/2001. sz. jogsz.;
- Közjegyzői Etikai Kódex, elfogadta a szlovén közjegyzői kamara közgyűlése 1996. 04. 15-én
- Rendelet a közjegyzői állások számáról és helyéről, hivatalos közlöny, 40/94, 8/95, 16/97, 24/98. sz. jogsz.;
- A közjegyzői tevékenység ügyrendje, hivatalos közlöny 50/94, 28/95. sz. jogsz.;
- A közjegyzők hivatalos óráinak szabályozása, hivatalos közlöny, 50/94, 28/95. sz. jogsz.;
- Rendelet minimális biztosítási összegről, hivatalos közlöny 80/94. sz. jogsz.;
- A peres eljárásról szóló törvény, hivatalos közlöny 26/99. sz. jogsz.
- Az igazságügyi minisztérium 2002. 02. 25-i utasítása a bizalmi őrzési ügyletekről;
- Kötelmi jogi törvény, hivatalos közlöny, 83/2001. sz. jogsz.;
- Dologi jogi törvény; hivatalos közlöny, 87/2002. sz. jogsz.;
- Telekkönyvi törvény, a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 2003. 58. sz.;
- Lakástörvény, a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye,1999. 69. sz.;
- A végrehajtásról és biztosítékadásról szóló törvény69, 11/99 (valamint az alkotmánybíróság 75/2002. sz. határozata)
- Földtörvény, hivatalos közlöny 44/96, 31/98. sz. jogsz.; (valamint az alkotmánybíróság 68/2000; 27/2002; 67/2002. sz. határozatai);
- Építési területekről szóló törvény, hivatalos közlöny 44/97. sz. jogsz.;
- Rendelet a honvédelem szempontjából különös jelentőségű objektumok és objektumkörzetek meghatározásáról, az intézkedésekről és az ilyen objektumok védelméről, hivatalos közlöny, 7/99. sz. jogsz.
- A házasságról és családi viszonyokról szóló törvény (családi törvénykönyv). A Szlovén Szocialista Köztársaság hivatalos közlönye 15/76, 1/89, 14/89, valamint a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye 64/2001;
- Öröklési törvény. A Szlovén Szocialista Köztársaság hivatalos közlönye 15/78, 23/78, a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye 40/94 (valamint az alkotmánybíróság 117/2000 és 67/2001. sz. határozatai
- A gazdasági társaságokról szóló törvény (társasági törvény). A Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye 30/93, 29/94, 82/94, 20/98, 32/98, 37/98, 84/98, 6/99, 45/2001, 59/2001;
- Cégnyilvántartási törvény, hivatalos közlöny, 13/94. sz. jogsz;
- Biztosításügyi törvény, hivatalos közlöny, 13/2000, 91/2000, 12/2001. sz. jogsz.;
- Törvény a nemzetközi magán- és eljárásjogról. Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 1999. 56. sz.;
- Törvény a nemzetközi forgalomban részt vevő okiratok hitelesítéséről, hivatalos közlöny, 64/2001. sz. jogsz. ■
JEGYZETEK
1 ROMANA GAJSEK, Közép-európai közjegyzőkép (német nyelven), Center of Legal Competence, 7. kötet, Wien - Graz, 2000
2 A szlovén parlament1994-ben fogadta el a közjegyzői törvényt (a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 1994. március 10-i 13. szám). Ezt még két módosítás követte, mégpedig a közjegyzői törvény módosításáról szóló törvény (a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 1994. augusztus 5-i 48. szám és 1994. december 30-i 82. szám).
3 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya. A Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 33/91-1. szám, Módosítások: Közlöny 46/97 és 66/2000. sz. jogszabály.
hétköznapok sűrűjében
4 Dr. RIJAVEC VRBNA A közjegyző helye a szlovén jogrendszerben. Vállalkozás és munka (szlovén nyelven) Részpublikáció a közjegyzőségi folyóiratban (Notarski vestnik) 2001. június, 2. szám, 36. oldal.
5 Szlovén közjegyzői törvény, 12. cikkely.
16 Közjegyzői törvény. A Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 13/94, 48/94 sz. jogszabály, módosítások: 82/94, 41/95.
17 Hivatalos közlöny, 50/94, 28/95 sz. jogszabály.
18 Hivatalos közlöny 28/95, 31/96, 27/2001, 37/2001 sz. jogszabály.
19 Hivatalos közlöny, 4/94, 8/95, 16/97, 24/98 sz. jogszabály
10 Hivatalos közlöny, 50/?, 28/95. sz. jogszabály.
11 PODUORSEK BOJAN, Notarske listine in pogodbeno gospodarsko pravo (Közjegyzői okiratok a gazdasági forgalomban - szlovén nyelven) Notarski vestnik, 2002. június, 57. old.
12 Ugyanitt.
13 Lásd a nemzetközi forgalomban szereplő okiratok hitelesítésére vonatkozó törvény rendelkezéseit is, hivatalos közlöny 64/2001. sz. jogszabály.
14 Közjegyzői törvény 7. cikkely (hivatalos közlöny, 13/94. és 82/94. sz. jogszabály).
15 Kihirdetve a hivatalos közlönyben, 1996. 05. 26-i 28/95. sz. jogszabály.
16 A különleges díjszabásrész 14. és 15. tarifaszáma: pl. ha az ügyletérték ismeretlen, ill. nem állapítható meg, ha a közjegyzői szolgáltatásokat nem más díjszabási tételek szerint kell értékelni, végreneletek és egyéb végintézkedések.
17 A különleges díjszabásrész 16. és 17. tarifaszáma, pl. életbenléti igazolás, cégnyilvántartásból és üzleti könyvekből származó kivonatok hitelesítése, okiratmásolatok hitelesítése, okiratok őrizetbe vétele stb.
18 Pl.: Egy olyan halálig tartó tartásdíj-fizetésről szóló közjegyzői okiratért, amelynél az átruházott vagyon 8 000 000 - 10 000 000 SIT (kb. 34 790 - 43 480 euró), jelenleg 108 000 SIT (kb. 470 euró) díjat kell fizetni.
19 A hivatalos közlönyben kihirdetett törvénymódosítás, 83/2002 sz. jogszabály
20 Internet: http://www.notar-z/si
21 Vö. TRESTENJAK, Polgári jog Szlovéniában: Fejlődés és mai állapot (német nyelven) ZEuP 2000, 77-89., old.
22 Kötelmi jogi törvény, hivatalos közlöny 83/2002. sz. jogszabály. Vö. RUDOLF, Das új szlovén kötelmi jogi törvénykönyv ZfRV (Ausztria) 2002, 103-113 (német nyelven). Speciálisan
a bérleti jogra vonatkozóan vö. T.KERESTES, Slowenia, Országjelentés a firenzei Európai Főiskolai Intézet európai magánjogi fórumának a "Bérleti jog és eljárás az EU-ban" című projektjéhez (working paper for the project on "Tenancy Law and Procedure of the European Union" of the European Private Law Forum of the European http://www. University Institute Florence) (angol nyelven) - az interneten http://www.iue.it/LAW/ResearchTeaching/EuropeanPrivate Law/Projects/TenancyLawSlovenia.pdf címen
23 Dologi jogi törvénykönyv, hivatalos közlöny, 87/2002 sz. jogszabály. Vö. V. RIJAVEC, A szlovén dologi jogi reform, in: Österreichische Notariatskammer (szerk.): Szabadság, biztonság, igazságosság - Közjegyzőség és társadalom - Georg Weissman Emlékkönyv, Wien, Mainz Verlag 2003, 831-839. old. (német nyelven).
24 A Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 87/2001. sz.
25 A lakástörvény 123. cikkelye (a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 69/2003. sz.).
26 ALENKA RATNI, Notarski skrbninki racuni, pravna praksa 38/2003, melléklet.
27 A Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 87/2002. sz.
28 A dologi jogi törvénykönyv 107. cikkelye (a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 87/2002. sz.).
29 Dr. MATJAO TRATNIK, Az ingatlan társtulajdonosának törvényes elővásárlási joga, Pravna praksa, 44/2003. sz. (szlovén nyelven).
30 A dologi jogi törvénykönyv 256. és 257. cikkelye (A Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 87/2002. sz.).
31 Dologi jogi törvénykönyv, 213. és 214. cikkely (A Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 87/2002. sz.).
32 Dologi jogi törvénykönyv, 227-229. cikkely (a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 87/2002. sz.).
33 Dologi jogi törvénykönyv, 230. és 233. cikkely (a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 87/2002. sz.).
34 Dologi jogi törvénykönyv, 244.és 245. cikkely (A Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 87/2002. sz.).
35 Dologi jogi törvénykönyv, 247. cikkely (A Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 87/2002. sz.).
36 A Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 58/2003. sz.
37 Dologi jogi törvénykönyv, 249., 250. és 251. cikkely (a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 87/2002. sz.)
38 Lásd a jelen országjelentésnek a 3.3.1. bekezdését!
39 Telekkönyvi törvény, 13. és 6. cikkely (a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 58/2003. sz.)
40 A Szlovén Szocialista Köztársaság hivatalos közlönye 15/76, 1/89, 14/89. szám, 64/2001. sz. jogszabály. A szlovén házassági jogra vonatkozólag vö. még: GEC-KOROSEC/KRALJIC, Vagyonjogi viszonyok a házasságban és az élettársi kapcsolatban a szlovén jog szerint, in: Henrich/Schwab (szerk.) Eheliche Gemeinschaft, Partnerschaft und Vermögen im europäischen Vergleich, 1999, 259. old; ZUPANIC, Szlovénia, in: Bergmann/Ferid, Internationales Ehe- und Kindschaftsrecht, 2000. decemberi állapot: (a hcsjt német fordításával); ZUPANCIC/NOVAK/BRANISELJ, Szlovénia, in: UINL (szerk.) Régimes matrimoniaux, successions et libéra- lités 2312-2380 (francia nyelven, német összefoglalóval); ZUPANCIC/NOVAK, Slovénie - Introduction au droit de la familie, au droit successoral et au droit international slovéne, in: Juris Classeur Droit Comparé 2/2002
41 Szlovén Legfelső Bíróság, 1977. 7. 27-i ítélet, idézi ZUPANCIC in: Bergmann/Ferid, 28. old.
42 A szlovén Legfelső Bíróság, az 1993. 02. 25-én, 1993. 6. 22-én és 1993. 12. 8-án kelt ítéletek, idézi ZUPANCIC, Szlovénia, in: Bergmann/Ferid, 28. old. (német nyelven).
43 A vagyoni viszonyokról bővebben lásd GORAZD SIPRER, A házasfelek vagyoni viszonyai és a "házassági szerződés" (szlovén nyelven) Notarski vesnik, 2002. 3. sz. 45. old.
44 A közj. törvény 129. cikkelye hatályon kívül helyezte a hcsjt. 58. § 2. bek.-ét és a 62. § 2. bek.-ét.
45 A szlovén gyermekjogokra vonatkozólag vö. POLZER-SRIENZ, A szlovén gyermekjog ZfRV (Ausztria) 1997, 25-31. old., ZUPANCIC, Szlovénia, in: Bergmann/Ferid, Nemzetközi házasság- és gyermekjog, 2000. decemberi állapot (mindkettő német nyelven).
46 A szlovén öröklési jogra vonatkozólag vö. GEC-KOROSEC/PAINTNER, Szlovénia, in: Ferid/Firsching/Dörner/ Hausmann, Nemzetközi öröklési jog, 1996. márciusi állapot (alapvető jellemzők) 2004, május (szövegek az öröklési törvény német fordításával); GEC-KOROREC/KRALJIC, Családi öröklési jog és végrendelkezési szabadság a szlovén jogban, in: Henrich/Schwab (szerk.), Családi öröklési jog és végrendelkezési szabadság európai összehasonlításban, 2001, 273. old.; ZUPANCIC/NOVAK/BRANISELJ, Szlovénia, in: UINL (szerk.) Régimes matrimoniaux, succenssions et libéralités, 2312-23810. old. (francia nyelven, német összefoglalással); ZUPANCIC/NOVAK, Szlovénia - Introduction au droit de la familie, au droit succesoral et au droit international slovéne, in: Juris Classeur Droit Comparé 2/2002 (2002. január).
47 A Szlovén Szocialista Köztársaság hivatalos közlönye, 1976. 15. sz. (német fordítás vö. 46. lábj.).
48 GEC-KOROSEC/KRALJIC, in: Henrich/Schwab (52. lábjegyzet) 273., 289. és köv. old.; ZUPANCIC ZfRV 27 (1986) 18, 29.
49 47. cikkely 1. bek. 4. pont, amely a kötelmi jogi törvénykönyv elfogadásával tárgytalanná vált; a többi öröklésjogi elemeket tartalmazó szerződést az öröklési törvény szabályozta, és a közjegyzőség meghonosítása előtt bíróság előtt kellett megkötni.
50 ROMANA GAJSEK, Közép-európai közjegyzőkép, Center of Legal Competence, 7. kötet, Wien-Graz 2003 (német nyelven).
51 A szlovén közjegyzői törvény 69. cikkelye, figyelemmel a gazdasági társaságokról szóló törvény 292. §-ára (lásd köv. lábjegyzet).
52 A Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye, 30/93, 29/94, 82/94, 20/98, 6/99, 45/01. sz. LUNDER német fordítása (1997. évi állapot) in: BRUNNER/SCHMID/WESTEN, Wirtschaftsrecht der osteuropäischen Staaten, Slowenien 2. b sz. (Nomos Verlagsgesellschaft, lefűzhető lapok, 2002-ben beszüntetve).
53 Dr. MIROSLAVA GEC-KOROSEC, Nemzetközi magánjog, Ljubljana 1994, Casopisni zavod uradni List Republike Slovenije, 27. old.
54 A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hivatalos közlönye 43/82. sz. A jugoszláv nemzetközi magánjogi törvény továbbra is érvényben van Szerbia-Montenegróban, valamint Horvátországban (ahol csupán a 'Jugoszlávia' és a 'jugoszláv' fogalmakat változtatták 'Horvátországra', ill. 'horvátra'.
55 ILESIC/POLAJNAR-PAVCIK/WEDAM-LUKIC, A Nemzetközi Magánjog kommentárja, 1992, 15. old. (szlovén nyelven)
56 A Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye 1999. 56. sz.; német fordítás: RabelsZ 66 (2002), 748-776. old. kivonatosan GEC-KOROSEC/PAINTNER-nél is, Szlovénia, in: Ferid/Firsching/Dörner/Hausmann, Newmzetközi öröklési jog, Szövegek (német nyelven) 3. és köv. old. A jelenlegi szlovén NMJ-re vonatkozólag vö. GEC-KOROSEC, A szlovén nemzetközi magánjog reformja és harmonizálása az Európai Unió jogával, RabelsZ 66 (2002), 710-747. old. (a NMJ-törvény német fordításával, 748-776. old.); GEC-KOROSEC, A nemzetközi magánjog új rendje a Szlovén Köztársaságban, in: Basedow/Drobnig és mások (szerk.) Aufbruch nach Europa, 75 Jahre Max-Planck-Institut für Internationales Privatrecht, 2001, 633-654 old. (valamennyi németül); ZUPANCIC/NOVAK, Slovénie - Introduction au droit de la familie, au droit succesoral et au droit international slovéne, in: Juris Classeur Droit Comparé 2/2002 (2002. január) (franciául).
57 Dr. MIROSLAVA GEC-KOROSEC, Nemzetközi magánjog, Ljubljana, 1994. Casopisni zavod uradni List Republike Slovenije, tagolás.
58 ILESIC/POLAJNAR-PAVCNIK/WEDAM-LUKIC, A nemzetközi magánjog kommentárja, 1992, 29-30. old. (szlovén nyelven).
59 Az Európai Unió Római Konvenciója a kötelmi viszonyok esetében történő jogalkalmazásról és ennek jelentőségéről a Szlovén Köztársaság szempontjából. Maribori Egyetem Jogi Kara 1994.
60 ILESIC/POLAJNAR-PAVCNIK/WEDAM-LUKIC, A nemzetközi magánjog kommentárja, 1992, 30. old. (szlovén nyelven).
61 Továbbmenően lásd JOZE DERNOVSEK, Notarski vestnik, 2002. évfolyam 3. sz. 65. old. (szlovén nyelven).
62 Hivatalos közlöny 57/99. sz. jogszabály.
63 Hivatalos közlöny, 89/98. sz. jogszabály.
64 Hivatalos közlöny, 71/93. sz. jogszabály.
65 Hivatalos közlöny 36/88. sz. jogszabály.
66 Hivatalos közlöny, 18/98. sz. jogszabály.
67 A megtisztított szöveg a 8/91. sz. hivatalos közlönyben jelent meg.
68 A 2002. évre érvényes rendelet a hivatalos közlöny 106/2001. számában jelent meg.
69 PAINTNER német fordítása, JOR (Jahrbuch für Ostrecht) XLI. (2000) 429; vö. PAINTNER, A végrehajtásra és biztosításra vonatkozó szlovén jog, JOR XLI (2000) 359. old. (német nyelvne).
Lábjegyzetek:
[1] Erika Braniselj közjegyző, a Szlovén Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Visszaugrás
