Új jogintézmény a biztosíték nyújtására kötelezés, amellyel kapcsolatban a Cstv. 2009. évi módosítása indokolás hangsúlyozza, a biztosíték célja az, hogy marasztaló bírósági döntés alapján a felszámolási eljárásnak már ezen szakaszában fedezet keletkezzék a hitelezők kielégítésére. A jogintézmény bevezetése egyben a korábbi szabályozás kritikája, a megállapítási pertől elkülönített marasztalási per befejezéséig várhatóan nem marad végrehajtható vagyon. Ezen a helyzeten kíván változtatni a törvénymódosítás. Ennek a biztosítéknak a megfizetéséért a cégtulajdonosok kezesként felelnek. Alapvetően pozitív lépés a biztosíték bevezetése, ennek ellenére nem osztom a novella indokolásának optimizmusát, mely szerint ez a kiegészítés elősegíti a Cstv. 33/A. § szerinti eljárások sikerét, következésképpen a jövőben kevesebb egyszerűsített felszámolásra kerülhet sor.
A vagyoni biztosíték nyújtását a keresetben kell kérni, de a megállapítási per későbbi szakaszában is előterjeszthető ez a kérelem. A biztosíték összegéről a törvény nem szól, a kereseti kérelem összegét nem haladhatja meg.
A biztosíték a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára befizetendő pénzösszeg vagy hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét), EGT-állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, bankgarancia, biztosítói garancia, biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény lehet.
Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a beszámoló-készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.
A törvény a korábban bevezetett megállapítási per megindítása mellett egy újabb perindítási lehetőséget vett fel a vezetőkkel szembeni "küzdelemben" a törvény szabályai közé. A 33/A. § (3) és (4) bekezdés szabályai azonban annyira elnagyoltak és ellentmondásosak, hogy vagy rövid időn belül módosítani kell azokat vagy törölni kell a törvényből ezt a lehetőséget.
A törvény indokolása szerint azért vezették be ezt a jogintézményt, hogy a biztosíték mielőbb felhasználható legyen a hitelezők követelésének kielégítésére. Amennyiben kiderül, hogy a közbenső mérleg és részleges vagyonfelosztási javaslat alapján a hitelezők igényeire nem elegendő az adós felszámolás körébe tartozó vagyona, akkor a hitelezőknek - a törvény indokolása szerint - még a felszámolási eljárás lezárása előtt marasztalási keresettel kérhetik a bíróságtól, hogy a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezze az adós korábbi perben elmarasztalt volt vezetőjét a vagyoni biztosíték terhére. A törvény szövegéből - különösen a (4) bekezdéssel összefüggésben - nem ez derül ki.
Meddig indítható meg a per: A törvény eléggé homályban hagyja azt a kérdést, hogy mely időponttól és meddig indítható meg ez a típusú per. A közbenső mérlegre történő utalásból az következik, hogy legkorábban az első közbenső mérleg jóváhagyása után indítható meg a per, feltéve, ha abból az derül ki, hogy az adós vagyona nem elég a hitelezők követelésének a kielégítésére. Az "(1) bekezdés szerinti megállapítási kereseten kívül" fordulat pedig arra utal, hogy a felszámolás alatt indítható meg a per, ugyanúgy, mint az (1) bek. szerinti megállapítási per.
Ki indíthatja meg a pert: A pert a felszámoló az adós nevében és a hitelező indíthatja meg. Törvényi korlátozás hiányában bármelyik hitelező felléphet felperesként, az a hitelező is, aki a megállapítási perben nem szerepel felperesként.
A per költségei: Miután ez egy külön per, ráadásul marasztalásra irányul, a felperesnek a marasztalási összeg alapulvételével kell illetéket leróni, hacsak nem részesült valamely kedvezményben.
Hatáskör, illetékesség: Miután a per szorosan kapcsolódik az (1) bekezdéshez, ezt a pert is a "csődbíróság", tehát az adott felszámolási ügyet tárgyaló bíróság előtt kell megindítani.
A 33/A. § (4) bek. értelmében több hitelező által az (1) bekezdés alapján indított megállapítási és a (3) bekezdés alapján indított marasztalási per, továbbá a 63. § (3) bekezdése alapján indított kereseti kérelem esetén a bíróság a pereket egyesíti. Ezzel a szabállyal több probléma merül fel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
