Az Unió végrehajtó szervének mintegy 20 ezer tagját egy nyolcfokozatú kategóriába sorolják, melyben az A1 a legmagasabb (ide tartoznak az államtitkári beosztású főigazgatók, a biztosok kabinetfőnökei, külföldi EU-delegációk vezetői, és az igazgatók), az A8 pedig a legalacsonyabb fokozat. A döntése értelmében a legmagasabb rangú tisztségviselőket 5-7 évente cserélni fogják posztjukon. A kinevezések során előnyt fognak élvezni a nők, és fokozottabban figyelembe veszik a nemzeti, földrajzi arányokat.
Február 13-án az Európai Bizottság akciótervet fogadott el az európai munkavállalók mobilitásának fokozása érdekében, hiszen a lakó- és munkahelyhez kötöttség teljesítmény- és versenyhátrányt is jelent az Uniónak. Az akcióterv három kihívásra próbál megoldást adni: az alacsony munkavállalói mobilitásra, az elégtelen földrajzi helyváltoztatásra és a lehetőségekkel kapcsolatos információk hiányára. A 25 pontból álló akcióterv intézkedései közé tartozik például egy, az egész unió területén érvényes egészségügyi kártya bevezetése, a nyugdíjjogosultság folytonossága egy másik tagállamban, megállapodás egy közös bevándorlási politikáról.
A február 9-10-i hétvégén a tagországok külügy-, majd pénzügyminiszterei tartottak tanácskozást, melynek során Günther Verheugen bővítési biztos elismerte, hogy a tagjelöltek számára jelenleg a "legforróbb téma" a mezőgazdasági támogatások kérdése. Ausztria, Hollandia, Nagy-Britannia és Svédország ugyanis ellenzi, a csatlakozó államok közvetlen mezőgazdasági támogatását, Németország pedig még nem alakította ki ezzel kapcsolatos végleges álláspontját. Azzal érvelnek, hogy az 1999. márciusi berlini csúcson elfogadott Agenda 2000 programcsomagban az új tagoknak nem irányoztak elő közvetlen támogatást. Ezzel szemben Franciaország, Dánia, Írország, Görögország, Finnország és Portugália támogatta a bizottsági javaslatot, melynek értelmében a csatlakozó államok tagságuk első évében az akkor érvényes közvetlen mezőgazdasági támogatások 25%-át kapják, majd ez az arány a következő két évben 30, illetve 35%-ra növekszik. Romano Prodi, a Bizottság elnöke szerint a csomagterv a lehető legjobb megoldás a 10 új állam 2004-ben történő felvételének finanszírozására.
Február 28-án tartja ünnepélyes alakuló ülését, egy nappal később pedig első plenáris munkaülését a Konvent. A 105 tagú testület feladata, hogy az előttünk álló közel egy év során javaslatokat dolgozzon ki az Unió intézményeinek és működésének reformjára vonatkozóan. A testület élén az elnök áll, munkáját pedig két alelnök és 12 tagú elnökség segíti. A névsor és a munkarend kialakítása (így például a szavazás rendje, felszólalásokra megadott idő) egyelőre folyamatban van. A tervek szerint a plenáris ülés havonta kétszer, míg az elnökség hetente ülne össze. Ami a névsort illeti, várhatóan a franciák lesznek a legnagyobb létszámban, és csak minden ötödik tag lesz nő. Magyarország - akárcsak a többi tagjelölt ország - képviselői a szavazás kivételével egyenlő jogokkal vehetnek részt az üléseken.
Az Európai Bizottság új szabályokat fogadott el azon vállalatok javára, amelyek információkat szolgáltatnak a kartellszerű megegyezésekről. A Bizottság először 1996-ban irányozta elő a kartellek leleplezését segítő vállalatok büntetésének enyhítését, vagy az alóli mentesítését. Ennek feltétele, hogy a szóban forgó vállalat egy addig fel nem derített kartellről tájékoztatja a Bizottságot, és elegendő információt szolgáltat neki ahhoz, hogy az illető vállalatoknál ellenőrzést végezhessen, továbbá teljes és állandó együttműködést tanúsít, átad minden nála lévő bizonyítékot, és haladéktalanul véget vet a kartellben való részvételének. Az új szabályozás február 14-én lépett életbe, és február 19-én jelent meg az Unió hivatalos lapjában. (Commission notice on immunity from fines and reduction of fines in cartel cases, Official Journal C 045, 19/02/2002.)
A Bizottság javaslatot fogalmazott meg arra nézve, hogy az országok kereskedhessenek az üvegházhatást okozó klímagázokkal: széndioxid-bónuszokat vehetnének egymástól (egy tonna széndioxid 30 eurót érne), mellyel saját kötelezettségeiket megválthatnák, vagyis kevésbé kellene csökkenteni saját kibocsátásukat. A javaslat a globális kibocsátási kvóta változatlansága érdekében született (a Kiotói Jegyzőkönyv az 1990-es szintet alapul véve 2012-ig átlag 5,2%-os csökkentést irányoz elő az ipari országok számára), hogy az iparosodottabb, nagyobb kibocsátású országok saját kvótájuk egy részét megválthassák az alacsonyabb kibocsátású országoktól. A javaslat a német ipar kemény ellenállásába ütközött, mivel - érvelésük szerint - ez sok munkahelyet veszélyeztetne, az elektromos áram esetében áremelkedéssel járna, és megnehezítené új cégek piacra lépését.
George Bush amerikai elnök a klímavédelmi jegyzőkönyv alternatívájaként fogalmazta meg azon elképzelését, mely csupán a levegőbe bocsátott kéndioxid, nitrogéndioxid és higany mennyiségére ad előírásokat, a széndioxidra nézve nem. Margot Wallström, az EU környezetvédelmi biztosa nem tartja elfogadhatónak az amerikai javaslatot.
Január 28-án több határozatot fogadott el a Tanács a jelölt országokkal kötött Csatlakozási Partnerség elveiről, prioritásairól, középtávú céljairól és feltételeiről. Magyarországra a 2002/87/EK számú határozat vonatkozik. Ennek megalkotása többek között a jelölt államok csatlakozásához nyújtandó segítségről és a Csatlakozási Partnerségről szóló, (EK) 622/98 számú Tanácsi Rendelet 2. cikkén alapul, amely kimondja, hogy a fentebb felsorolt tényezőkről a Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel határoz. A lényegi rendelkezéseket a határozat melléklete tartalmazza. A bizottsági Éves Jelentésekből ismert sorrendben veszi számba a koppenhágai kritériumokat, mindegyiknél megemlítve a még hátralévő feladatokat, majd kimondja, hogy mindezek teljesítését - ami egyébként az előcsatlakozási eszközökre való jogosultság feltétele is - az Unió folyamatosan figyelemmel kíséri. (Council Decision 2002/87/EC of 28 January 2002 on the principles, priorities, intermediate objectives and conditions contained in the Accession Partnership with Hungary Official Journal L 044, 14/02/2002 P. 0037 - 0044.)
Kis- és középvállalatok / Tudomány és kutatás / Oktatás és képzés / Statisztika / Iparpolitika / Távközlés és információs technológiák / Halászat / Fogyasztóvédelem, a fogyasztók egészségének védelme / Gazdasági és Monetáris Unió / Kül- és biztonságpolitika / Pénzügyi ellenőrzés / Energia / Külgazdasági kapcsolatok / Szociális politika és foglalkoztatás / Áruk szabad áramlása / Szolgáltatások szabad áramlása / Vállalati jog / Vámunió / Környezetvédelem / Tőke szabad áramlása / Személyek szabad áramlása / Adózás / Bel- és igazságügyi együttműködés / Közlekedéspolitika /
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
