Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékéhez kötődő szakmai közösség a magyar jogirodalomban elsőként, 2012 őszén elkészítette a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) részletes magyarázatát. A kommentárt 2014-ben és 2016-ban - a jogszabályi változásokra és a kialakuló bírói gyakorlatra is figyelemmel - két alkalommal is hatályosítottuk és kiegészítettük. 2016-tól kezdődően a jogrendszerben olyan jelentős változások - az új eljárásjogi kodifikáció, az önkormányzati szervezeti jog folyamatos változásai, a közszolgáltatások további államigazgatási felelősségbe történő átvétele, az önkormányzatok finanszírozásának átalakításai, majd 2020-tól a Covid-19-pandémia miatti veszélyhelyzeti, 2022-től a háborús veszélyhelyzeti jogalkotás - jelentek meg, amelyek megnehezítették a törvénymagyarázat aktualizálását. Figyelemmel arra, hogy az utolsó hatályosítás óta már hét év telt el, a szerzői közösség végül is arra vállalkozott, hogy a felgyülemlett jelentős jogszabályi módosulásokat és a bírói gyakorlat átalakulását átvezesse a munkán, s egy újabb hatályosított kiadást készítsen elő, amely várhatóan 2023 novemberében az Orac Kiadó gondozásában jelenik meg. Jelen írás egyfajta "kedvcsináló", amely mutatja, hogy milyen módon és eszközökkel segíti a jogkeresőket az új magyarázat, amely nemcsak a legújabb tudományos eredményeket, hanem - a részleges precedensrendszerre figyelemmel - a felértékelődő felsőbírósági joggyakorlatot és annak változásait is bemutatja. Ennek keretében mivel is ajánlhatnánk a munkát a Jegyző és Közigazgatás című folyóirat olvasóinak, mint a helyi közügy fogalmát értelmező kérdések bemutatásával.
Az alábbi cikk tehát a kommentár szerzője, szerkesztője által kiragadott részlet a kommentárból, melynek megjelenése 2023 novemberében várható. A kommentár online a Jegyzőkódexen is olvasható.
Az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok feladata a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása.
A fenti hatásköri korlát egyik oldalát az ügyek és a közhatalom helyi jellege jelenti. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján nem tartoznak a helyi közügy körébe azon kérdések, amelyeket a törvényalkotó közvetlenül vagy közvetve országos közüggyé nyilvánít. Az Alkotmány kommentárja kiemeli, hogy a helyi és az országos közügyek elválasztása problematikus, a két közügytípus határán széles "szürke zóna" húzódik, s csak esetenként végezhető el annak vizsgálata, hogy mi tartozik az önkormányzatok hatáskörébe.[1] Így például helyi önkormányzat nem hozhat létre rendvédelmi szervet, csak a számára törvényben meghatározott közterület-felügyeletet. A közterület-felügyelet hatásköreit is csak az arról szóló törvényben meghatározottak szerint határozhatja meg, az azon túlterjeszkedő hatásköri lista alkotmánysértő [8/1996. (II. 23.) AB határozat]. Hasonlóan a Fővárosi Törvényszék Kpk.750.388/2022/14. számú határozatában kiemelte, hogy a külön törvénnyel létrehozott felsőoktatási intézmény alapítása egyértelműen országos közügy, az a helyi közügy körébe nem vonható.
A külön törvényben állami feladatként, országos feladatként vagy országos közügyként meghatározott feladatok egyértelműen kívül esnek a helyi önkormányzás körén. Ilyen országos ügynek tekinthető például a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény alapján a mérésügyi feladatok ellátása. Hasonlóan a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 88. §-a alapján országos közügynek tekintendőek azon szakosított ellátások, amelyek ellátását a törvény nem utalja önkormányzati feladat- és hatáskörbe, valamint a szakosított ellátások összehangolásával kapcsolatos feladatok. Ezekben az ügyekben a helyi önkormányzatok csak akkor és olyan feltételekkel láthatnak el feladat- és hatásköröket, amennyiben ezt külön törvények számukra lehetővé teszik.
Helyinek tekinthetőek azonban azok az ügyek is, amelyekben a helyi önkormányzat egy központi szinten meghatározott szabályt egészít ki a központi jogszabállyal (törvénnyel, kormányrendelettel, miniszteri rendelettel) nem ellentétes módon [17/1998. (V. 13.) AB határozat és 23/2000. (VI. 28.) AB határozat].
A fenti hatásköri korlát másik oldalát az ügy közügy jellege, illetve a közhatalom gyakorlása jelenti. Az Alkotmány kommentárja
- 7/8 -
szerint[2] a közügy az önkormányzat feladatait a közjog szabályozási körén kívül eső magánügyektől választja el. Hasonlóan a közhatalom gyakorlása is azt jelzi, hogy a helyi közösség mint önkormányzat az államszervezet - azon is belül a végrehajtó hatalom részét képező közigazgatás [55/2009. (V. 6.) AB határozat] - részeként feladatainak ellátása során impériumot, állami közhatalmat gyakorol. A közhatalom gyakorlása során a közigazgatási szervek jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön mindenkire kötelező döntéseket hozhatnak, és e döntéseknek állami kényszereszközökkel szerezhetnek érvényt. A közigazgatási szervek a közhatalom gyakorlása során jogszabályokat alkothatnak, illetőleg a jogszabályok érvényesítése érdekében hatósági tevékenységet végeznek.[3]
Az Alaptörvény - hasonlóan az Alkotmányhoz - nem határozta meg részletesen a helyi közügy és a helyi közhatalom gyakorlásának pontos fogalmát. Ezeket a generálklauzulákat nem az alkotmányos, hanem az eggyel alacsonyabb, sarkalatos törvényi szinten elhelyezkedő Mötv. 4. §-a rögzíti.[4]
Az Mötv. épített a korábbi önkormányzati törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendszerére, azonban több ponton attól jelentősen eltér, így a fenti fogalom abszolút jellegét feloldó, valamint az önkormányzatiság általánosabb fogalmára építő definíciót használ.
"A helyi közügyek alapvetően..."
Az Mötv. 4. §-ának fogalmi meghatározása annak általános jellegét már önmaga is feloldja, amikor a fogalmi meghatározás során kiemeli, hogy ez a definíció csak általában érvényes. Ez a meghatározás így lehetővé teszi, hogy a jogalkotó a fenti keretek megsértése nélkül minősíthessen egyes esetekben egyébként helyi közügynek tekinthető ügyeket országos közüggyé, illetve országos közügyeket helyi közüggyé. Az Mötv. fenti sarkalatos szabályának elvárása csak az, hogy ez a definíció általában, a közigazgatási rendszer és az államszervezet működésének egészében érvényesüljön.
Így a fenti fogalmi meghatározással nem ellentétesek azok a törvények, amelyek korábban egyértelműen a helyi közügy körébe vonható közszolgáltatásokat minősítették állami feladatként országos közüggyé. Ilyen szabályozást valósított meg a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény is, amely az óvodai nevelésen, valamint a köznevelési intézmények ingó és ingatlanvagyonának fenntartásán és működtetésén kívüli köznevelési feladatokat - a korábbi, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályozásától eltérően - kivette az önkormányzatok feladat- és hatásköréből.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
