Mint ismeretes, folyik az új Gt. és Ctv. előkészítése, annak érdekében, hogy az Országgyűlés ez év végén új társasági és cégtörvényt fogadhasson el. Az új társasági és cégtörvény koncepciója már a tavalyi év során elkészült, és a Kodifikációs Bizottság nem rég befejezte a tervezett új Gt. általános részének szövegtervezetét.
Az új Gt. általános részére jellemzőek a kodifikáció alapcéljai, nevezetesen
a) formailag új törvény készül, tartalmilag azonban novelláról van szó. Ez azt jelenti, hogy társasági jogunk alapelvei, felépítése változatlanul maradnak, de a törvényt korszerűsítjük részben a gyakorlati tapasztalok, részben a nemzetközi (és elsősorban az Európai Unión belüli) jogfejlődés eredményei, részben a kapcsolódó jogterületek változásai figyelembevételével;
b) számba véve a társasági jogi kultúra egyértelműen megfigyelhető növekedését, a törvény deregulatív szándékú, minél nagyobb teret kíván engedni a társulók kreativitásának, társulási szabadságának, anélkül természetesen, hogy a közérdekvédelem és a hitelezővédelem alapelveiből engedne. A törvény a vállalkozók számára egyszerűbb, praktikusabb és olcsóbb megoldásokat kíván biztosítani, óvakodik a túlszabályozástól és az adminisztratív terhek növelésétől;
c) az eddiginél erősebben igyekszünk a Gt.-t és a Ctv.-t egymástól elhatárolni azon elv szerint, hogy az anyagi jogi szabályok (pl. a társaság érvénytelenségével kapcsolatban) a Ctv.-be kerüljenek, az eljárási szabályok (pl. a társasági perekkel kapcsolatban) pedig a Ctv.-be. Kimaradnak továbbá a Gt.-ből azok a rendelkezések, amelyek más jogterületekre utalnak át. Ezekre a rendelkezésekre 1988-ban szükség volt, de a mai körülmények között ezekre az átutalásokra nincs szükség - pl., hogy a társaság munkavállalóira a Munka Törvénykönyve vonatkozik, vagy hogy a külföldi befektetők pénzügyi kedvezményeit külön törvény állapítja meg.
Az általános rész terjedelmében lényegében az eddigiekkel azonos, nem növekedett. Az általános rész felépítését azonban egyszerűsítettük. A társasági szerződés tartalma, az alapítási eljárás és a szerződés esetleges módosításának rendezése egy fejezetbe került. Egy fejezetet képeznek a gazdasági társaságok belső szerveire vonatkozó szabályok is, így a legfőbb szervre (azaz a tág értelemben vett taggyűlésre), a társaság ügyvezetésére (vezető tisztségviselők, ügyvezető testület), a gazdasági társaság működésének tulajdonosi és közérdekvédelmi ellenőrzését végzőkre (felügyelőbizottság, könyvvizsgáló) vonatkozó rendelkezések. Nem képez többé önálló fejezetet a cégjegyzés, amelyet a törvény a társaság törvényes képviselete keretében szabályoz. A társasági jogvitákról (ide értve a kizárási pereket is), és a kisebbségvédelemről szóló fejezet viszont kiegészül az eddig a Gt.-ben szétszórtan jelentkező hitelezővédelmi szabályok egységesítése útján létrejött hitelezővédelmi címmel.
Az általános rész alapvető újdonsága, hogy megszűnik a Gt.-ben a befolyásoló részesedés megszerzéséről szóló fejezet a törvény végén (a jelenlegi Gt.-ben a XIV. fejezet), ezzel szemben az általános rész kiegészül az elismert vállalatcsoport szabályozásával, mint modern konszernjogi rendelkezéssel. Az elismert vállalatcsoport új intézménye lesz a magyar társasági jognak, ezért ezt a szabályozást külön cikkben ismertetjük.
Az új Gt. közös rendelkezéseinek főbb jellemzői, illetve az alapvető változások a következőkben foglalhatók össze.
A kodifikáció során a társasági formákra vonatkozóan az alábbi álláspont alakult ki.
a) Négy gazdasági társaságot kell szabályozni, a kkt.-t, a bt.-t, a kft.-t és az rt.-t. A társasági formakényszer - szemben a Ptk.-ban a jogi személyekre vonatkozó általános típusszabadsággal - fenntartandó. Ez a négy társasági forma - különösen, ha figyelembe vesszük a Ptk.-ban szabályozott társasági lehetőségeket (pl. konzorcium vagy csendes társaság polgári jogi társaság formájában), továbbá a praktikus okokból a Gt.-ben szabályozott koordinatív jogi személy társasági formát, az egyesülést, valamint az európai közösségi jog szupranacionális társasági formáit (így a magyar jogban külön törvénnyel beiktatott európai részvénytársaságot) - elegendőnek tűnik a vállalkozók társasági igényeinek kielégítésére.
b) A kodifikáció igyekezett egyértelműen felépített, egymástól világosan elhatárolt társasági formákkal dolgozni, és így pl. egyik oldalról a kkt.-t és a bt.-t, a másik oldalról a részvénytársaságot világosan elhatárolni a kft.-től. A szövetkezet viszont - a szövetkezeti érdekképviseletek kívánságára - változatlanul nem lett a gazdasági társaságok egyik formája (bár az unió szövetkezeti rendelete az európai szövetkezetet egyértelműen szövetkezeti elvek szerint működő részvénytársaságként szabályozta), hanem a szövetkezetekről egységes új törvényt készítenek ugyancsak 2005 végéig.
c) Tényleges szükséglet hiányában a kodifikáció elvetette a betéti részvénytársaság társasági formakészletbe való felvételét. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy 1990 óta új közös vállalatot nem alapítottak, a közös vállalati formát törölte az alapítható gazdasági társaságok közül. A még működő, valamennyivel több mint száz közös vállalat folytathatja működését az eddigi szabályozás szerint, de új közös vállalat az új Gt. hatályba lépése után már nem alapítható.
d) Többségi vélemény alapján - a Ptk. koncepcióval szemben - az új Gt. fenntartja a jogi személy gazdasági társaság és a nem jogi személy, de cégnevük alatt jogképes gazdasági társaságok megkülönböztetését, azt a német típusú jogokban tradicionális megoldást, amely szerint a kkt. és a bt. nem jogi személy. Ebben részben gyakorlati megfontolások (a mintegy százharmincezer kkt. és bt. társasági szerződése módosításának elkerülése) részben a kkt. és a bt. szerződéses jellegének erősebb kihangsúlyozására irányuló törekvés vezette a többséget az institucionális megoldással szemben. Hozzá kell azonban tenni, hogy a kkt. és a bt. jogi személyként is szabályozható lenne (mint a szomszédos országok többségében), és a cégnév alatti jogalanyiság tartalma a jogi személység tartalmával azonos. Az új Gt. továbbá változatlanul nem tiltja meg, hogy kft. betéti társaság beltagja legyen, ezért külön nevesítés nélkül, de mód van a magyar jogban is az osztrák-német-svájci GmbH&KG konstrukciójának alkalmazására.
e) az új Gt. alapvető újdonsága, hogy megszünteti a Ptk.-ba 1993-ban behelyezett közhasznú társaság intézményét és helyette intézményesíti - mégpedig a gazdasági társaság mind a négy formájában - a nonprofit gazdasági társaságot.
A közhasznú társaság jellemzője a Ptk. szerint, hogy
- önmagát közhasznúnak minősíti, holott azt, hogy az 1997-es nonprofit törvény szerint közhasznú szervezetnek tekintendő-e vagy sem, a bíróság külön eljárásban dönti el. (A bejegyzett mintegy ezerötszáz kht.-ból több mint száznál a bíróság ezt a minősítést megtagadta.);
- lényegében egy nonprofit kft.-ről van szó, mivel a Ptk. 57. § (2) bekezdése a Gt. általános szabályain túl a kft. szabályait jelölte meg a Ptk.-beli szabályozás mögöttes jogterületeként.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
