A műszaki alkotások jogi védelme az iparjogvédelem intézményei által teljesedik ki garantálva az ipari tulajdon védelmét és az új elképzeléseket megvalósító technikai megoldások létrehozatalának az ösztönzését is.[1] A műszaki-gazdasági természetű szellemi alkotások az ipar bármely szegmensét átfoghatják, így kapcsolatba kerülhetnek az építészet, az építési technológia és az építőipar területével is. Ehhez kapcsolódóan az iparjogvédelem területe és szabályozási tárgyköre sokkal heterogénabb, mint a szerzői művek esetében:[2] az épületekhez és az építészeti művekhez kapcsolódóan nem csupán az egész épület műszaki sajátosságai részesülhetnek oltalomban, hanem az épületeket alkotó egyes szerkezeti elemek strukturális újdonságai, konstrukciós megoldásai szintén kimeríthetik az oltalom feltételeit, beleértve az azok előállítására szolgáló eljárásokat is.
Jelen tanulmány felépítését tekintve az iparjogvédelem hatálya alá eső egyes oltalmi formák külön-külön kerülnek tárgyalásra. Tekintettel arra, hogy az építészet területére eső műszaki újítások vagy külső jellegzetességek vonatkozásában az iparjogvédelem szabályozási anyagában nem találunk specifikus jogszabályi rendelkezéseket, az épületekre, a különféle
- 421/422 -
létesítményekre és az egyes részösszetevőkre is alkalmazhatónak vélt oltalmi formák keretében elsőként annak általános szabályaira, azaz a védelem előfeltételéül megkövetelt törvényi kritériumokra térünk ki, majd az építészet és az építési technológia területére eső találmányok, használati és formatervezési minták, valamint mintahordozók felleltározására teszünk kísérletet. Speciális szakirodalom hiányában elsődlegesen az egyes oltalmi formákra vonatkozó törvényi szabályozás tételes rendelkezéseiből indultunk ki, továbbá az univerzálisan alkalmazott besorolási rendszerek vonatkozó jegyzékeinek és a nemzetközi, közösségi, valamint a nemzeti adatbázisokban talált példák összevetésével próbáltunk meg következtetéseket levonni az egyes oltalmi formák által nyújtott, az építészet és az építési technológia iparágán belül is igénybe vehető védelmi lehetőségekre nézve.
A szabadalmi oltalom az újdonságot hordozó, tudományos és műszaki jelleggel rendelkező találmányok, megoldások és eljárások oltalmára hivatott.[3] Ezen védelmi forma alapján tehát védelemben részesíthető minden új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható találmány,[4] nem részesülhet azonban szabadalmi oltalomban az esztétikai alkotás.[5] Az épületeket ebből fakadóan szabadalmi oltalom csak abban az esetben illeti meg, ha a törvény feltételeinek megfelelve valamilyen speciálisan új műszaki adottsággal rendelkeznek, vagy olyan új, feltalálói tevékenységen alapuló műszaki megoldással kerülnek kivitelezésre, amely kimeríti a szabadalmaztatható találmány törvényi követelményeit. Igaz ez nem csak az épületekre, hanem a tervekre és az egyes szerkezeti összetevőkre, konstrukciós kialakításokra is.
- 422/423 -
A jogszabályban meghatározott feltételek közül a találmány újdonság jellege a technika állásához kötött kritériumként kerül megfogalmazásra: újnak tekinthető az a műszaki alkotás, amely az elsőbbség időpontja előtt semmilyen módon (sem írásbeli, sem szóbeli közlés során, sem pedig a gyakorlatba vétel útján) nem vált hozzáférhetővé a kívülálló személyek számára. Ez az előfeltétel világviszonylatban érvényesülő újdonság-követelményt támaszt a műszaki alkotással szemben, tehát a vizsgálati kör nem csupán hazánkra terjed ki, hanem időbeli korlátozás nélkül nemzetközi kontextusban értelmezendő.[6] Maga a találmány egyébként bármilyen műszaki eljárásra vagy a műszaki eljárással előállított termékre is vonatkozhat,[7] beleértve akár a tervezői tevékenységet is, amely szintén hordozhat magán olyan jellemzőket, amelyek kimerítik az oltalom feltételeit. Jó példa erre a közlekedési csomópontok[8] és a repülőterek megtervezésének,[9] valamint az ehhez kapcsolódó műszaki alkotásoknak a besorolása a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás[10] rendszerébe.
A következő feltétel a szabadalmazhatóság kritériumai közül az, hogy a találmány feltalálói tevékenységen alapuljon. Ez a követelmény akkor teljesül, ha a műszaki alkotás vagy az alkalmazott műszaki megoldás olyan alkotóelemeket tartalmaz, amelyek a technika állásához képest a szakember számára (az építészet területén és az épületek vonatkozásában az ezen a szakterületen jártas jó szakember, például egy építészmérnök vagy egy építőmérnök számára) nem nyilvánvalóak.[11]
Az oltalom harmadik feltételként az ipari alkalmazhatóság követelményét kell még nevesítenünk, amely az épületek, a műszaki létesítmények, valamint az egyes épületszerkezeti elemek, mint találmányok esetében természetszerűen fennállónak tekintendő, hiszen a tervezési, kivitelezési elképzelések, a konstrukciós és szerkezeti megoldások az építőipar bármely szegmensén alkalmazhatóak, valamint a megvalósult épület haszno-
- 423/424 -
sítása is az ipar bármely területére eshet, vagy egyébként az üvegházak és silók esetében mezőgazdasági célokat is szolgálhat.[12]
A találmányt a szabadalmi oltalom abban az esetben illeti meg, ha a fenti feltételek teljesülnek, nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok, továbbá az oltalmi igény bejelentése megfelel a törvényben foglalt előírásoknak és alaki követelményeknek, valamint az igénylő díjfizetési kötelezettségének is eleget tett.[13] A szabadalmi oltalom ebből fakadóan tehát nem a keletkezésétől fogva illeti meg a találmányt, hanem konstitutív hatályú hatósági bejegyzéstől függ annak fennállása.[14] A törvény tekintettel arra, hogy a műszaki jellegű alkotások avulási ideje a technika rohamos fejlődése következtében rövidebb időtartamot ölel fel, a védelem idejét a bejelentés napjától számított 20 évre korlátozza.[15] Az oltalom terjedelmét egyebekben azok az igénypontok határozzák meg, amelyeket a szabadalmi bejelentéshez kötelezően csatolni és mellékelni kell.[16]
A műszaki találmányokhoz kapcsolódóan a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás keretein belül került sor egy közös osztályozási rendszer kialakítására, amely azonos kulcsokat és jelzeteket ad a szabadalmi dokumentáció és a találmány egységes besorolásához. A hierarchikus osztályozási rendszer többek között a szabadalmakra és a használati mintákra vonatkozóan tartalmaz útmutatót,[17] besorolási szempontjai pedig aszerint alakulnak, hogy az adott találmány a technika és a technológia mely szegmensére esik, annak mely területén hasznosítható.[18]
- 424/425 -
Témánk szempontjából az osztályozás E szekcióját kell vizsgálat alá vonnunk, amely a "helyhez kötött létesítmények" címet viseli, és ehhez kapcsolódóan tartalmazza az egyes lehetséges szabadalmi és találmánytípusok, valamint eljárások felsorolását. A szekció osztályai közül a hidakra,[19] a magasépítésre,[20] a zárak, szerelvények,[21] valamint kiegészítőkként az ajtók, ablakok csoportjára[22] vonatkozó jegyzéket tartjuk említésre és elemzésre méltónak.
A hidakon belül az építészet és az építőipar szempontjából az E01D alosztály tartalmazza a hidak szerkezeti kialakításának (például boltíves,[23] rácsos szerkezetű hidak,[24] függőhidak vagy kábelhidak)[25] szabadalmazhatóságának a lehetőségét. Az osztályozási rendszerben azonban nem csak a helyhez kötött, hanem a szállítható, mozgatható és az úszóhidak (például a felvonóhidak,[26] a forgóhidak[27] vagy a csapóhidak[28]) kategóriája is feltű-
- 425/426 -
nik akként,[29] hogy azok szerkezeti kialakításai és műszaki megoldásai is hordozhatnak magukon olyan új és feltalálói gondolatokat, amelyek kimeríthetik a szabadalmi vagy a használati mintaoltalom feltételeit. Ehhez kapcsolódóan nemzetközi szabadalmi bejelentésben szerepel például az a felvonószerkezetre épülő híd is, amely két vagy több teleszkópos elemet, alátámasztó pillért magában foglalva képes az elemek csúszó mozgása következtében a magasságkülönbségeket áthidalni és völgyhídként funkcionálni.[30] Szintén új műszaki megoldásokat tartalmaz annak az emelőhídnak a kialakítása is, amely az áradás során bekövetkező magas vízszint kiküszöbölése érdekében olyan oldaltartályokkal került felszerelésre, amelybe a víz beáramolva csökkenti egyrészt a folyó magasságszintjét, valamint súlyánál fogva megemeli a híd szerkezetét is.[31]
A hidak vonatkozásában mindemellett még az is elmondható, hogy nem csupán a híd egészének a strukturális kialakítása, hanem annak egyes szerkezeti és építőelemei[32] is védelemben részesíthetőek a pillérek, hídfők,[33] korlátok[34] és tartókábelek esetében; ez utóbbi vonatkozásában például egy speciális, rozsdaálló szerkezeti felépítés következtében valósulhat meg a feltalálói tevékenység és az újdonságon alapuló műszaki megoldás.[35] Emellett akár a tágulási hézagok elrendezésében, kiképzésében és speciális hézagtömítéssel történő áthidalása során is kifejeződhet az oltalomra alkalmas műszaki szellemi elképzelés vagy gondolat.[36] A híd egészének
- 426/427 -
vagy annak egyes szerkezeti elemeinek az oltalma mellett az osztályozás lehetőséget ad a hidak építéséhez, összeszereléséhez vagy felújításához szükséges eljárások vagy módszerek szabadalmaztathatóságára is.[37]
A nemzetközi osztályozási rendszer a hidak kiemelésén túl az épületeknek és a speciális célokra szolgáló létesítményeknek,[38] valamint ezek egészének a műszaki sajátosságai mellett az egyes épületszerkezetek és konstrukciós kialakítások védelmének is alapot teremt.[39] Mindemellett nem csupán maguk az épületek vagy az egyes szerkezeti elemek részesülhetnek oltalomban, hanem az épületek elrendezésében, az épületegyüttesek felépítésében is testet ölthet a védelemre alkalmas műszaki jelleg. Új, a technika állásához nem tartozó műszaki sajátosságokat hordoz magán például az a kulturális, adminisztratív (hatósági), politikai vagy akár katonai célokat is szolgáló építménykomplexus, amely egy adott építészeti nézőpontot kiválasztva egységes szerkezeti megoldásokkal, térbeli szimmetrikus kialakításokkal rendelkezik.[40] Szintén kimeríti a szabadalmaztatható találmány feltételeit az a különböző szolgáltatások egységes centrumaként funkcionáló, szállítható, de akár helyhez kötött épületegyüttesként is megvalósítható szerkezeti elképzelés, amely fogorvosi, postai, könyvtári, de akár biztosítási és banki szolgáltatásokat is egyesítve olyan sugarasan elhelyezkedő modulelemekből áll, amelyek akár földrajzi helyüket is megváltoztatva, ugyanarra a szolgáltatásnyújtásra berendezkedve kapcsolódnak egy váróteremmel, ügyfélszolgálattal, mellékhelyiségekkel is felszerelt központi terminálhoz.[41]
- 427/428 -
Az épületek és más speciális célra szolgáló létesítmények vonatkozásában a nemzetközi besorolás elsődlegesen ezek általános elrendezésével, valamint azokkal a részletekkel foglalkozik, amelyek jellemzően az ilyen célú létesítmények esetében hordoznak magukon különleges műszaki sajátosságokat.[42] Az osztályozás rendszeréből levezetve arra a megállapításra juthatunk, hogy amennyiben a szabadalmazhatóság feltételei fennállnak, az egyes épületek (a műszaki szempontokat előtérbe helyezve) funkciójuktól függetlenül részesíthetők védelemben. A besorolás során használt "épületek" kifejezés egyebekben nem zárja ki az oltalom alól a mérnöki szerkezeteket és az egyéb létesítményeket sem.[43] Ennek megfelelően a védelem mind a lakó- vagy irodai célokra szolgáló építészeti alkotásokat[44] (például lakóházakat,[45] bérházakat,[46] irodaépületeket és bankokat),[47] mind a köz- vagy egyéb magáncélra szolgáló épületeket,[48] mind pedig a mezőgazdasági vagy ipari feladatokat ellátó létesítményeket is megilleti.[49] Az első csoportba tartozóan speciális műszaki kialakítással rendelkezik például az a nemzetközi szabadalmi bejelentésben is szereplő lakóhely vagy nyári tartózkodási hely céljára szolgáló épület, amely elhelyezkedését tekintve egy lejtős hegyoldalba vagy egy sziklába vájva került megtervezésre. Az újdonság jelleg és a szakember számára sem nyilvánvaló technikai megoldás jelen esetben abban rejlik, hogy a mai ember által elvárható alapvető szolgáltatási feltételek (világítás, fűtés, szellőzés, vízellátás és szennyvízelvezetés) mellett az épület többek között olyan tetőkialakítással rendelkezik, amely a kiásott földet felhasználva a lejtő ívéhez idomulva védi meg a létesítményt az esetleges vízfolyásoktól, hócsúszásoktól.[50]
A magáncélra vagy az irodai felhasználásra szánt építészeti művek strukturális megoldásai mellett a köz- és egyéb célra szolgáló épületek
- 428/429 -
köre szintén igen széles körű: felöleli a szállodák, kávéházak, vendéglők, áruházak,[51] múzeumok, könyvtárak,[52] kórházak, iskolák, börtönök,[53] tornacsarnokok,[54] színházak és koncertépületek,[55] valamint az előadótermek konstrukciós kivitelezését és új, feltalálói tevékenységen alapuló műszaki megoldásait is.[56] Az ezen a területen oltalmazható találmányok sokféleségét támasztja alá egy, a halak és tengeri emlősök bemutatására szolgáló speciális technológiai megoldásokkal rendelkező ócenárium műszaki felépítése. Az építményben egy henger alakot formálva, a henger külső rétege kerül feltöltésre tengeri vízzel, belső terében pedig a vendégek egy felvonó mechanizmussal mozgatott, körhintaszerű emelvény segítségével kaphatnak panorámás kilátást a tengeri élővilágra.[57] Az ipari célokra szolgáló épületek közül többek között az erőművek, a gyárak[58] és például a transzformátorházak különféle technológiai sajátosságait,[59] a mezőgazdasági létesítmények közül pedig az állattartásra alkalmas épületek,[60] a silók és az üvegházak szerkezeti felépítését emelhetjük ki.[61] Oltalom illetheti meg még a garázsokat, valamint a közlekedési eszközök tárolására
- 429/430 -
alkalmas létesítményeket is függetlenül attól,[62] hogy a gépjárművek felemelésére vagy mozgatására rendelkeznek-e beépített mechanikai eszközökkel vagy sem.[63]
Az épület és a létesítmény egészének a védelme mellett az épületszerkezetek, válaszfalak, tetőszerkezetek és a különböző konstrukciós kialakítások műszaki megoldásainak az oltalma is garantált.[64] A szerkezeti elemek közül a térbeli keretszerkezeteket,[65] az íves, a bolthajtásos és a lemezmű megvalósításokat,[66] a tetőfedési konstrukciókat,[67] valamint a különleges kialakítású (például felfüggesztett) elemeket emelhetjük ki,[68] de ebbe a kategóriába kerülnek besorolásra a hangárok, a csarnokok,[69] valamint a forgóépületek strukturális műszaki megoldásai is.[70] A stadionok alcsoportjához kapcsolódva a sportlétesítmények esetében új műszaki és technológiai különlegességekkel rendelkezik például az a fedett arénaként funkcionáló költségkímélő kialakítású szerkezeti felépítés, amely rugalmas és nyújtható anyagból készült tetőszerkezettel, borítással rendelkezik, de ide sorolható annak a jégpályának a konstrukciós modellezése is, amely egy vidéki tájat imitálva került megtervezésre.[71] Ezeken a szerkezeti sajátosságokon túlmenően az E04C alosztály az épület kisebb összetevőinek (a külön-
- 430/431 -
böző épületrészek építésére szolgáló blokkok[72] vagy üvegelemek,[73] továbbá a teherhordásra alkalmas építési elemek,[74] például gerendák esetében)[75] és az építőanyagok vonatkozásában nyit utat a szabadalmazhatóság felé, amennyiben azok az oltalom feltételeinek megfelelnek.
Ahogyan azt már a hidak esetében is említettük, nem csak magának az épületeknek vagy annak egyes részeinek és szerkezeti elemeinek az új, feltalálói tevékenységen alapuló műszaki megoldásai lehetnek a szabadalom tárgyai, hanem mindazok a munkamódszerek és eljárások is, amelyek az új épületek kivitelezésénél vagy már meglévő épületek karbantartásánál,[76] javítási munkálatainál, felújításoknál, bővítéseknél vagy bontási cselekményeknél alkalmazhatóak vagy ezek elvégzéséhez szükségesek.[77] Szintén ide sorolhatóak a különleges építési eljárások,[78] valamint az egyes építőszerkezeti kapcsolatok kialakítására irányuló elképzelések,[79] beleértve a különféle védelmi eljárásokat és módszereket (például a szigetelést,[80] a kártevők elleni védelmi rendszert[81] vagy a tűzvédelmet)[82] is.
A hazai adatbázist vizsgálva[83] az építészet és az építőipar területét tekintve legnagyobb részt építőelemek, épületszerkezeti kialakítások,[84] valamint az egyes idomok előállítására irányuló eljárások kerültek lajstromoztatásra;[85] valamely építmény vagy épület egészére, annak műszaki, új,
- 431/432 -
feltalálói tevékenységen alapuló kialakításaira azonban csak elvétve találunk szabadalmi bejelentést.
A teljes létesítmény technikai sajátosságaihoz kapcsolódóan az első esetben a találmány tárgya egy fémanyagú építőelemekből összeállított gépesített raktárépület volt, amely egységrakományok, de járművek tárolására is szolgálhat. A raktárépület új, műszaki jellegzetességét a több, egymás felett elhelyezkedő raktározó szint, a sugarasan elrendezett tároló helyek, a tároló helyek által részben közrefogott központi akna, továbbá a központi aknában elhelyezett emelő-berendezés és az ahhoz rendelt mozgatóegység, valamint az egyes gépi elemek közötti speciális kapcsolat és összeköttetés-hálózat adja.[86] Szintén a raktárokhoz kapcsolódva jelenik meg a következő szabadalom tárgyaként egy raktárrendszerként elnevezett háromdimenziós modulrendszerű gépi parkoló, amely minden irányban dominószerűen egymáshoz kapcsolható, többirányú mozgatást és tárolást végző fix modulokból, valamint mobil tárolótálcákból áll. A rendszer keretein belül az épület adottságaihoz igazodva fordító-átadó állások is kialakításra kerültek, a számítógépes vezérlés következtében pedig a rendszer képes mindaddig bármelyik tálcát bármelyik modulhelyre rendezni, amíg a tárolótérben legalább egy üres hely maradt. A szerkezeti konstrukció nem csupán parkolási célból, hanem más automatikus raktározási feladatokra is alkalmazható.[87] Szintén építményként került lajstromoztatásra még az 1990-es évek közepén az a bor, zöldség és gyümölcs raktározására alkalmas tároló-létesítmény, melynek műszaki egyedisége az oldalfalak speciális kialakításában rejlik, hiszen azokhoz minden ol-
- 432/433 -
dalról egy-egy földfeltöltés csatlakozik mintegy pince jellegű klímát imitálva a helyiségnek.[88]
Speciális szabadalmi tárgynak tartjuk azt szabadalmi bejelentést is, ahol a találmány tárgyaként egy rekreációs célú kistelepülés szerkezete jelenik meg. Az újdonság jelleg és a feltalálói tevékenység abban az aspektusban nyilvánul meg, hogy a település épületei életvédelmi objektumokká alakíthatók át valamely ipari, természeti vagy háborús katasztrófa esetében. Emellett a találmány egy nukleáris robbanás által veszélyeztetett létesítmény környezetében, attól kellő távolságra elhelyezkedve is hordozhat magán olyan előnyöket, melynek következtében a katasztrófának legfeljebb csak a másodlagos hatásai érvényesülhetnek.[89]
A hazai szabadalmak vizsgálata mellett európai szabadalomként elsődlegesen szintén a különböző épületszerkezeti elemek kerültek lajstromoztatásra, azonban egy erkélykeret és az erkély konstrukciós megoldása, valamint az előállítására irányuló eljárás,[90] egy belsőépítészeti rendszer műszaki kialakítása,[91] egy szállítható modulrendszerű épület és a megépítésének a módja,[92] valamint egy többcélú felhasználásra alkalmas flexibilis lelátó építmény[93] is szabadalmi oltalomban részesült. Szét- és összeszerelhető modulrendszerű építményekre a nemzetközi adatbázisban is találunk példákat: egyedi műszaki megoldásokat tartalmaz például az a szállításra alkalmas napkollektorokkal felszerelt fedett váróhely, óvóhely vagy menedék céljára szolgáló épület (épületelem), amely egyrészt rendelke-
- 433/434 -
zik a napenergia hasznosításához szükséges áramkörrel, másrészt pedig akár többemeletes kialakításban is hasznosítható.[94]
A szabadalom "kistestvérének" is nevezett használati mintaoltalom az új és a feltalálói lépésen alapuló műszaki és technológiai eljárások, valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére irányuló, újdonság jelleggel bíró módszerek iparjogvédelmi formájaként jelenik meg.[95]
A szabadalomhoz képest azonban az oltalom feltételei szűkebb határt szabnak a lajstromoztatható műszaki eljárások és találmányok körének: ezen oltalmi forma célja az, hogy a szabadalmaztatható találmányok szintjét el nem érő, azonban a szakembertől általában elvárható technikai megoldások színvonalát meghaladó műszaki konstrukciók és strukturális elképzelések is védelemben és oltalomban részesülhessenek. A feltételek vonatkozásában egyrészt a találmány újdonság jellegében mutatkozik eltérés: nem a világviszonylatban, hanem csak hazai kontextusban, a belföldi gyakorlatba vétel vonatkozásában kell a követelményt megvalósulását vizsgálni. Az újdonság jelleget a szóbeli közlés nem rontja le, azonban nem csupán a korábbi mintaoltalmi, hanem a szabadalmi bejelentéseket is figyelembe kell venni ezen kritérium vizsgálata során.[96] Mindemellett nem csupán az újdonság követelménye támaszt enyhébb feltételeket a használati minta számára, hanem a feltalálói lépés kritériuma is: ele-
- 434/435 -
gendő a mesterségében jártas gyakorlati személy szakismereteit összevetni annak megítélésekor, hogy a minta feltalálói tevékenység eredményeként jött-e létre vagy sem.[97] Az utolsó kritérium esetében pedig az ipari alkalmazhatóság követelménye az építészet területén a használati mintaoltalom esetében is minden esetben kimeríti az oltalom feltételeit és megvalósítja a reprodukálhatóság elvártságát, az ismételten történő előállíthatóság kritériumát is.[98]
A védelem a törvény rendelkezése alapján azokat a műszaki megoldásokat (mintát) illeti meg, amelyek valamely tárgy szerkezetére, elrendezésére vagy kialakítására vonatkozóan tartalmaznak új és feltalálói lépésen alapuló megoldásokat,[99] az oltalom azonban nem foghatja át az ötlet, valamint a cél- és a feladatkitűzés szintjét meg nem haladó műszaki gondolatokat és elképzeléseket.[100] Csécsy György álláspontja szerint a törvény az oltalmazható megoldások vonatkozásában egy olyan felsorolást takar, amely determinálva a védelemben részesíthető műszaki megoldások körét lehatárolja azokat az olyan módszerekre, amelyek kifejezetten valamely tárgy konstrukciós vagy strukturális kialakítására vonatkoznak.[101] Ebből fakadóan nem részesülhetnek oltalomban a különféle műszaki eljárások, gyártási technológiák, valamint az egyes anyagok összetételére vonatkozó újítások sem.
A használati minta azonban, mint szerkezeti és kialakítási struktúra és konstrukció csak a kapcsolódó tárggyal együtt értelmezhető,[102] így a vé-
- 435/436 -
delem a használati minták oltalmáról szóló törvény 13. § (2) bekezdése alapján közvetetten az olyan terméket, eszközöket és szerkezeteket is átfogja, amelyekben az igénypont összes jellemzője megvalósul. Ficsór Mihály Zoltán az oltalom közvetlen és közvetett tárgyai között tesz különbséget: közvetlenül kiterjed a védelem magára a szellemi alkotásnak minősülő műszaki megoldásra, amely a törvény rendelkezése alapján valamely termék konstrukciós jellegére és szerkezeti sajátosságaira vonatkozhat, közvetetten pedig érinti azt a terméket is, amelyen a szellemi alkotás (a minta) testet ölt.[103] Tattay Levente és az Iparjogvédelmi Kézikönyv megközelítése szerint a használati minták Magyarországon háromdimenziós térbeli kiterjedéssel bíró kialakításokra vonatkoznak, azaz csak valamely tárgyra, határozott alakú, megragadható fizikai egységre vonatkozóan értelmezhetőek a kitűzött feladat újdonsággal bíró megoldását előtérbe helyezve.[104] Tekintettel tehát arra, hogy a mintaoltalmi bejelentés minden esetben valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy az alkotóegységek elrendezésére kell, hogy vonatkozzon, a bejelentéshez minden esetben szükséges az oltalom terjedelemét meghatározó igénypontok mellett a vonatkozó rajzok és ábrák becsatolása is.[105]
Az előbbiekhez kapcsolódóan az építészet és az építési technológia területét tekintve összességében azt mondhatjuk, hogy a mintaoltalom átfoghatja az épületek és az egyes szerkezeti elemek újdonsággal bíró és feltalálói lépésen alapuló kialakítását, szerkezetét, valamint az egyes alkotóelemek speciális elrendezését is, közvetetten pedig magukat a különféle építményeket és részegységeket is. A hazai adatbázist vizsgálva megállapítható, hogy a létesítmény funkciójától függetlenül oltalomban részesülhet például egy transzformátor-állomás,[106] egy könnyűszerkezetes szerelt épület[107] vagy akár egy növényház
- 436/437 -
speciális kialakítása is.[108] Egy lajstromoztatott modul rendszerű parkoló torony a gépjárművek átadás-átvételére és tárolására kialakított vázszerkezetében mutatott feltalálói lépésen alapuló, új műszaki megoldásokat, melyben egy, a gépjárművet meghatározott logisztikai algoritmus szerint szállító járműelhelyező egység került beépítésre.[109] Az épületek speciális szerkezeti felépítését tekintve bár ma már díjfizetés hiánya miatt érvénytelenné vált, de korábban használati mintaoltalomban részesült az az elsődlegesen lakóház vagy más létesítmény, például szálloda vagy vendéglátóhely céljára alkalmas építmény, amely konstrukciós kialakítását tekintve egy gömb alakú közösségi térből és tartóoszlopokból álló épületelemmel, valamint a ház belsejében az épület elforgatását is lehetővé tévő tengellyel került kibővítésre.[110]
Igen széles számban találunk lajstromoztatott találmányt az új, feltalálói lépésen alapuló épületszerkezetek használati mintaoltalmára is,[111] különösen például egy árvízveszélyes vagy magas talajvízszintű területeken használható építményszerkezet[112] vagy egy olyan, irodahelyiségek, termelési, kereskedelmi és logisztikai építmények térelválasztására, belső terek különböző technológiai és szociális funkciókra történő elhatárolására létrehozott modul válaszfalas épületszerkezet esetében, amely beépített nyílászárókat is tartalmaz.[113] A konstrukciós épület-kivitelezési megoldások mellett ez egyes kisebb alkotóegységek, a különféle építőelemek védelme is biztosított. Ennek keretében például egy energiatakarékos, masszív szerkezetes házépítési eljárásokhoz használt alkotórész[114] vagy egy
- 437/438 -
lánggerjedést gátló szerkezeti elem rendelkezhet speciális technikai jellegzetességekkel és sajátosságokkal.[115]
Az oltalom hatályát vizsgálva ezen oltalmi forma (szemben a szabadalommal) nem nyújt azonban védelmet az egyes szerkezeti elemek előállítására irányuló, újdonság jelleggel bíró műszaki, gyártási eljárások vagy az épület kivitelezésénél, felújításánál, karbantartásánál alkalmazott munkamódszerek részére.[116] A különféle építőelemek (például téglák, cserepek) speciális összetételére sem terjed ki a védelem, hiszen az anyagszerkezeti megoldások nem tekinthetőek konstrukciós kialakításoknak.[117] Az utóbbi példáknál maradva azonban nem kizárt az egyes alkotóegységek strukturális felépítésének a védelme, hiszen ebben az esetben már teljesülnek a törvényi követelmények, azaz a termék szerkezetére és elrendezésére vonatkozó műszaki megoldások kritériumai. Jó példa erre a hazánkban lajstromoztatott és érvényes használati mintaoltalommal rendelkező faipari és építőipar lap, melynek újdonsága nem az anyagösszetételében, hanem a szerkezeti kialakításban rejlik: a borítóanyagok között merevítő bordák kerültek elhelyezésre úgy, hogy a köztük lévő teret polisztirol hab tölti ki.[118] Az előbbiekhez hasonló okokból, de mégis elkülönített alcsoportként kezelve kell még megemlítenünk azt is, hogy nem részesülhet oltalomban a tárgynak nem minősíthető termékek, például az épület kivitelezésénél felhasznált habarcsok vagy folyékony állagú anyagok speciális összetétel-szerkezete sem.[119]
Az építészet területére eső használati minták vonatkozásában is irányadónak kell tekinteni a szabadalmaknál már ismertetett Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás besorolási rendszerét és kategóriáit az előbbiekben már említett kivételekkel: a hazai szabályozás szempontjából a mintaoltalom speciális hatályát figyelembe véve az nem terjedhet ki az egyes eljárástípusokra, mert a törvényi feltételek alapján szükséges, hogy a műszaki megoldás valamely tárgyban manifesztálódjon, illetve annak szerkezeti kialakítására vagy elrendezésére vonatkozzon.
- 438/439 -
A formatervezési minták oltalmáról szóló törvény[120] 1. §-a határozza meg ezen oltalmi formának az alkalmazhatósági körét, amikor úgy rendelkezik, hogy a formatervezési mintaoltalom minden olyan mintára kiterjedhet, amely új és egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. A védelem tehát a termék vagy annak egy részének az újdonsággal bíró külső megjelenésére, szellemes vagy célszerű kialakítására konkretizálható,[121] beleértve különösen - vonatkoztatva ezt a különféle építészeti alkotásokra is - a külső rajzolat, a körvonalak, az alakzatok, a felhasznált anyagok, az alkalmazott színek vagy azok speciális kombinációjának a jellegzetességeit, vagy akár a díszítés és a burkolat különlegességét is.[122] Az oltalomképességnek nem előfeltétele az, hogy a minta művészi színvonalú legyen, mind az esztétikai, mind pedig az ipari célokat szolgáló külső jellegzetességek védelmezhetőek.[123]
A törvény 1. §-ának (2) és (3) bekezdésének az egymásra vonatkoztatásából megállapítható, hogy a minta mindig valamilyen terméken testet öltve realizálódik, amely bármilyen ipari vagy kézműipari árucikket magában foglalhat. Amennyiben tehát egy adott minta oltalomképességét vizsgáljuk, elsőként minden esetben arra kell keresnünk a választ, hogy vajon mintahordozónk a jogszabály értelmében terméknek minősíthető-e vagy sem, hiszen ennek hiányában a mintaoltalmi kérelem elutasításra kell, hogy kerüljön.[124] Visszakanyarodva az építészet területéhez, szűk értelemben vizsgálva a termék fogalmát az építészeti alkotások és épületek, mint a minta hordozói nem biztos, hogy maradéktalanul beilleszthetőek a formatervezési minták oltalmi rendszerébe, hiszen nem tekinthetőek egyér-
- 439/440 -
telműen árucikknek. Álláspontunk szerint azonban amennyiben egy építészeti alkotás külső és esztétikai megjelenése - legyen az akár az épület egészének vagy annak egy részének a speciális kialakítása - kimeríti az oltalom alapvető feltételeit, azaz az újdonság és az egyediség követelményeinek megfelel,[125] akkor az erre vonatkozó bejelentés és fizetési kötelezettség megtérítése után az alkotás kialakítása és a minta formatervezési mintaoltalomban részesíthető.[126]
Az egyéni-eredeti jelleg megítélésének a szempontja az, hogy a korábban nyilvánosságra jutott mintához (az építészeti alkotások esetében például egy már kivitelezett épület kialakításához, homlokzatához, díszítési motívumaihoz) képest az oltalmazni kért minta a tájékozott használóra el térő vagy azonos benyomást tesz-e, azaz más mintákkal összevetve a forma külső sajátosságaiban hasonlóságok vagy különbségek mutathatóak-e ki.[127] Ennek megállapításánál figyelembe kell venni azt is, hogy az alkotó az elérni kívánt célokat (például egy épület felhasználási célját, az mezőgazdasági vagy ipari célra szolgál-e) vagy az épület sajátosságait tekintve mekkora szabadságfokkal rendelkezett a minta megalkotásakor.[128] Az alkotói szabadságfokot az épület szerkezeti struktúrája, funkciója és a rendeltetésszerű használat követelménye is befolyásolhatja, így vizsgálni kell, hogy a kitűzött feladatnak (például egy egyetemi campus, egy könyvtárépület vagy egy fürdő kialakításának) milyen megvalósítási formái lehetnek, és melyek azok a műszaki determinációk, amelyek a formatervezés különböző irányait befolyásolhatják. Egy egyetemi campus esetében az építmény által betöltött célból fakadóan szükséges lehet különböző közösségi terek, nagy befogadóképességű előadótermek, valamint kis létszámú szemináriumtervek megtervezése is, és egy fürdő esetében sem hagyható el a medence vagy az öltözők beépítése a megfelelő szellőztetőrendszerrel kibővítve. Ezen funkcionális adottságokon túlmenően azonban az alkotó igen tág lehetőségekkel rendelkezhet az épület külső tulajdonságait tekintve mindkét esetben: egy egyetemi campus vagy egy fürdő külső jel-
- 440/441 -
legzetességeinek az üvegelemekből kialakított épületi konstrukció ugyanúgy megfelel, mint a különféle, például félköríves alakzatot öltő téglablokkos megoldások, vagy akár a kettő vegyítése is hordozhat magán olyan individuális jegyeket, amelyek a mintaoltalom törvényi feltételeinek megfelelnek. Ugyanígy az egymáshoz kapcsolt szerkezeti elemek elhelyezkedésében és a kivitelezési sajátosságaiban is testet ölthet a védelemre alkalmas megjelenítés: ez megvalósulhat a különböző medenceterek egymáshoz viszonyított térbeli kialakításában, de ide sorolható annak az egyetemi épületnek a formatervezett mintája is, ahol a középen megépítésre került félköríves közösségi térből két irányba nyíló épületszárny, íves dizájnt öltve két egyetemi karnak otthont adva mutat külső sajátosságokat.[129] A feladat megoldásából és az épület funkciójából a közösségi tér ilyen centrális elhelyezkedése nem feltétlen adódik, így az alkotó viszonylag nagy szabadságfokkal rendelkezhetett az épület külső kialakítása és megtervezése során.[130] Amennyiben azonban a minta vagy a külső jellegzetesség kialakítása a műszaki rendeltetés következménye vagy más megoldási, kivitelezési alternatíva nem létezik a megjelenítésre, akkor a külső jellegzetesség már nem részesülhet oltalomban.[131] Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ha a minta egy termék műszaki megoldásából fakadó egyedi, külső különlegességeket mutat, akkor védelmezhető legyen.[132]
A másik feltétel, az újdonság követelménye a formatervezési mintaoltalom esetében is a bejelentés időpontjához kötött, azaz azt a mintát tekinthetjük újnak, amely a elsőbbség időpontját megelőzően még nem jutott nyilvánosságra.[133] A viszonyítási alap azonban nem csupán hazai, hanem világviszonylatban is megvalósuló követelményt állít a törvényi kivételektől eltekintve.[134]
- 441/442 -
A mintára a mintaoltalmat a törvény rendelkezése alapján abban az esetben kell megadni, ha az az előbbiekben bemutatott feltételeknek megfelel, nem áll fenn a törvényben meghatározott kizáró ok, valamint a bejelentés a törvényben meghatározottak szerint került benyújtásra.[135] Az oltalom tehát nem automatikusan, a keletkezésétől fogva illeti meg a mintát, hanem az csak a megfelelő bejelentés és alakszerűségi követelmények betartása alapján részesülhet védelemben annak konstitutív hatályú lajstromozása esetén.[136] Az oltalom terjedelmét a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy grafikai ábrázolásból megállapítható külső jellegzetesség határolja be; az ábrát mellékelni kell a bejelentési kérelemhez, hiszen ez tartalmazza a minta egyértelmű ábrázolását és szolgálja annak beazonosíthatóságát.[137] A formatervezési mintaoltalom időben korlátozott, a bejelentés napjától számított 5 évig állhat fenn, lejárta esetén még további négy alkalommal hosszabbítható meg újabb 5 éves időtartamra, összesen azonban, az oltalmi idő végső határidejét tekintve a védelem időtartama a 25 évet nem haladhatja meg.[138]
A minta szerinti termék az a termék, amelyen a mintát alkalmazzák, vagy amelyen a minta megtestesül. Az oltalom azonban nem a terméket, hanem a mintát részesíti védelemben a külső megjelenést és az esztétikai kialakítást előtérbe helyezve.[139] A minta esetén tehát olyan alkotásról van szó, amely a termék külső jellegzetességeiben hordoz magában valamilyen újszerű és egyéni jellegű alkotói tevékenységet, viszont szükséges, hogy a minta valamely tárgyon anyagi formát öltve kerüljön kialakításra;
- 442/443 -
a minta és a termék megjelenése tehát önmagában nem függetleníthető és nem vonatkoztatható el egymástól.[140]
Az ipari minták nemzetközi osztályozására létesített Locarnói Megállapodás a 25. osztályában tartalmazza azon épületeknek, építészeti elemeknek és termékeknek a betűrendes jegyzékét, amelyek a formatervezési minták hordozói lehetnek az építészeti alkotásokhoz kapcsolódóan.[141] Az osztály további öt alosztályra bonható, amelyek az építőanyagok,[142] az előre gyártott vagy előszerelt épületrészek,[143] a házak, garázsok és egyéb épületek,[144] a lépcsők, létrák és állványok,[145] valamint az egyebek[146] címet viselik. Az építési anyagok alosztályából témánkhoz kapcsolódóan mintahordozóként az építészeti burkolatokat,[147] az épületekhez használt építészeti blokkokat,[148] dekorációs paneleket,[149] idomokat,[150] párkányokat[151] és a tetőtéri kialakításokat[152] tartjuk említésre méltónak. A 2. alosztály besorolása szerint az előre gyártott vagy összeszerelt elemek közül többek között az épületvázak,[153] az ajtók,[154] az ablakok,[155] a kupolák,[156] a mellvédek,[157] az oszlopok,[158] a hídfők[159] vagy akár az üvegtetők[160] esztétikus, nem minden-
- 443/444 -
napi kialakítása is részesülhet mintaoltalomban. A 3. alosztályba sorolhatóak be a minta megtestesítőiként a klasszikus értelemben vett építészeti alkotások, az emlékművek,[161] az épületek,[162] a házak[163] és a garázsok.[164] Az épület felhasználását és funkcióját tekintve elmondható, hogy nem csupán az esztétikai gyönyörködtetésre született építészeti alkotások lehetnek a formatervezési minták hordozói, hanem az ipari célra szolgáló erőművek,[165] hidak,[166] valamint kisebb létesítményként a bódék,[167] bungalók,[168] kunyhók[169] és fészerek is.[170] Speciális kialakításukra tekintettel nem csupán a földdel egybeépített ingatlanok, hanem a szállítható építmények jellegzetességeit is megilletheti a mintaoltalom.[171]
A hazai adatbázist[172] vizsgálva megállapítható, hogy az építészeti alkotásokhoz kapcsolódóan, az azokon vagy azokban megjelenő mintákra vonatkozóan nagyon kevés a nemzeti mintaoltalom. A teljes épület kialakítását tekintve mindössze egyetlen bejelentés került lajstromozásra az elmúlt években: Bíró Tamás szerző (és egyben bejelentő is) egy zongora alakú épület vonatkozásában rendelkezik érvényes formatervezési mintaoltalommal. Az épület speciális külső megjelenését tekintve elmondható, hogy az egy zongora formáját öltve (hátul félköríves kialakítással) a hangszer lábaihoz hasonlóan téglából készült oszlopokon áll, a bejárat pedig a zongora pedáljainak helyén került megtervezésre. Az épület teteje a zongora kinyitott tetejét imitálva ferdén dőlt elhelyezkedésű, ablakai a billentyűzet sötét és fehér mintázatát öltik magukra.[173]
- 444/445 -
A közösségi formatervezési minta adatbázisban[174] már több példát találunk a nyilvántartásba vett különleges formájú épületekre[175] és a lakóházak külső speciális kialakítására vonatkozóan.[176] A kávéscsésze formáját öltő épület a csésze fülével és alátét kistányérjával együtt,[177] a piramis felépítésére kialakított épületek,[178] a hordó alakú vendéglátóhely,[179] a több elemből álló, fekete-fehér, mozgatható, forgatható és nyitható-csukható tetejű épület kialakítása,[180] a különféle formájú üvegépületek,[181] a nyilvános WC-k külső, designos formatervezett felépítése[182] mind-mind olyan új és egyéni-eredeti jelleggel bíró mintát takar, amely alkalmas és érdemes az oltalomra. Külön ötletes és funkcionálisan is többféleképpen használható az a nyolcszögletű struktúrában kialakított vendéglátó helyiség, pavilon vagy kiállítótér, melynek falai kellemes időjárásban a külső térbe nyithatóak.[183]
A nemzetközi adatbázisból[184] az épületek, létesítmények megjelenítéséhez kapcsolódóan egy kerti centrum kialakítására vonatkozó elképzelések
- 445/446 -
és tervek,[185] egy étterem külső és belső védett, oltalomban részesülő arculata,[186] valamint egy csillag alakú irodaház és épületkomplexus (közepén udvarral) kialakítása hordoz magán olyan individuális és konstruktív jegyeket, amelyek kimerítik az oltalom feltételeit.[187]
Az épület teljes külső jellegzetessége mellett a Locarnói osztályozás kategóriáinak az elemzéséből az is megállapítható, hogy nem csupán az építészeti művek egésze, hanem azok egy része is lehet mintahordozó az épület által betöltött használati céltól vagy annak funkciójától függetlenül. A formatervezési mintaoltalom ebből fakadóan tehát egyrészt nem csupán a szerzői jogi oltalomban is részesülő építészeti alkotások esetében merülhet fel, hanem a védelem megilletheti többek között a mezőgazdasági épületek,[188] az állattartásra alkalmas építmények,[189] a könnyűszerkezetes épületek,[190] valamint a mobilépületek,[191] úszóházak kialakítását is.[192] Következtetésünk másik csomópontja az, hogy formatervezett megjelenésük következtében az egyes alkotóelemek, részegységek önmagukban is alkalmassá válhatnak az oltalomra például belsőépítészeti megoldások, szobrok, szökőkutak vagy más típusú építészeti idomok,[193] boltozatok,[194] kü-
- 446/447 -
lönféle díszítőelemek és épületblokkok,[195] valamint térburkoló elemek[196] esetében.
Mindemellett a minta nem csupán az építészeti alkotások külső különlegességén jelenthet meg, hanem megvalósulhat az épületek és épületrészek speciális elhelyezésében, térbeli elrendezésében is. Az oltalmi idő lejárta miatt ma már nem részesül formatervezési mintaoltalomban a korábban hazánkban lajstromoztatott azon épületegyüttesre vonatkozó elképzelés, ahol három épületszárny közös középpontból kiindulva, egymástól egyenlő távolságra elhelyezkedve alkot egy olyan épületkomplexust, ahol minden épületszárny mellett, azoktól balra egy kis füves tér került kialakításra.[197] Osman Péternél a formatervezés ezen aspektusához kapcsolódóan a várostervezés és a környezetalakítás jelenik meg dizájnként.[198]
Formatervezési mintaoltalomban részesülhet a különféle építészeti alkotások és épületek makettjeinek a kialakítása is: a Parlament, a Bazilika, a Mátyás templom, a Halászbástya, a Zsinagóga és egyéb házak makettjeiből készült dísztárgyak ma is érvényes nemzeti mintaoltalommal rendelkeznek azok egyedi kidolgozottságára, külső megformálására tekintettel.[199] Az oltalmazott makettre a közösségi adatbázisban is találunk példát: a hotelnegyedre, bankközpontra vagy felhőkarcolónegyedre emlékeztető épületegyüttes makettje különleges, modern kialakításban és különleges felhasznált anyagokkal került megalkotásra.[200]
Az építészet területén utolsó csoportként kell még megemlítenünk a belsőépítészet ágazatát is, valamint azokat a mintákat, ahol a belső tér kiala-
- 447/448 -
kítása hordoz magán egyedi jellemzőket vagy megkülönböztetésre alkalmas tulajdonságokat. A formatervezésnek ehhez kapcsolódóan és ezt túllépve a szolgáltatásokhoz kapcsolódó fizikai környezet megtervezésében is szerepe lehet például egy banki ügyféltér belső kialakítása során. Mindemellett a különféle gyorséttermek nemzetközi láncai által alkalmazott, az ugyanazon szolgáltatásokat nyújtó üzemegységek azonos arculatának a mintája is beilleszkedhet az ipari mintaoltalom védelmi rendszerébe.[201]
Az épületek külső kialakítását tekintve és Jókúti András szavait idézve az építészeti művek, mint mintahordozók esetében is felmerülhet az alábbi kérdés, amelyet a fentiekben említett példák is jól illusztrálnak: mennyire érzékeny a formatervezési minták joga arra, hogy a bejelentő a minta szerinti terméket hogyan nevezi meg és milyen rendeltetést vagy felhasználási célt kapcsol hozzá.[202] Főszabály szerint azt mondhatjuk, hogy a formatervezési mintaoltalom kizárólag a termék külső sajátosságaihoz kapcsolódik, ahol a minta szerinti termék, valamint annak funkciója az oltalom szempontjából közömbösnek tekinthető (termékfüggetlenség). A formatervezési mintaoltalom részletesebb vizsgálatakor azonban felmerülhet annak a lehetősége, hogy a minták összevetése esetén igenis jelentőséghez juthat a minta szerinti termék elnevezése vagy az, hogy a minta tulajdonképpen melyik piaci ágazatban vagy gazdasági szektorban kerülhet hasznosításra.[203] Ezt támasztja alá az is, hogy a minta szerinti termék megnevezése mind a hazai, mind pedig a nemzetközi bejelentések esetében kötelező elemként jelenik meg,[204] és ehhez kapcsolódik a törvény 4. § (1) bekezdésének a rendelkezése is, ahol a nyilvánosságra hozatal kérdéskörével kapcsolódóan jelenik meg a normaszövegben az "érintett ágazat" kifejezése.[205]
Ezek alapján tehát a közel azonos felhasználási területeket érintő minták és termékek esetében az általunk említett példák közül az épület sajátos külső kialakítását védő oltalom értelemszerűen kiterjed a felhasználásuk alapján elkészített makettházakra is nagyságrendtől függetlenül, és ez
- 448/449 -
fordítva is igaz: egy modell oltalma is kiterjed azokra az esetekre, ha a modell felhasználása alapján kerül sor például a hivatkozott bankközpont vagy hotelnegyed megtervezésére és kivitelezésére.[206] Bonyolultabb a helyzet azonban abban az esetben, amennyiben teljesen eltérő rendeltetésű termékek külső sajátosságait vetjük össze. Egymástól távol eső piaci területeket érinthet például a kávéscsésze vagy a hordó alakú épület kérdése. A kávécsésze alapvetően egy italfogyasztásra alkalmas eszköz, míg a hasonló alakot öltő épület pedig ettől gyökeresen eltérő funkciókat szolgálhat, vendéglátási célokat tölthet be. Amennyiben nem vennénk figyelembe a minta szerinti termék, jelen esetben annak építészeti célú rendeltetését, talán meg kellene tagadnunk az oltalmat, hiszen rengeteg féle formájú és fajtájú kávéscsésze került már nyilvánosságra. Amennyiben azonban tekintetbe vesszük a mintát hordozó terméket, jelen esetben az épületet is, valamint azt a piaci szektort, ahol az hasznosításra kerül, például az építészet, az építőipar és a szolgáltatások szektorát, akkor egyértelműen oltalomban kell részesíteni a kialakítás új és egyedi jellegét, az építészeti mű külső formájának a kidolgozását,[207] ahol az épület nem csupán egy kávéscsésze formáját ölti, hanem azt hűen imitálva füllel és kistányérral is rendelkezik.
Az építészeti művek és a formatervezési mintaoltalom kapcsolatát tekintve tehát arra a megállapításra jutottunk, hogy az építészeti alkotások és az épületek elsődlegesen a minta hordozóiként jelenhetnek meg. Egyrészt maguk is rendelkezhetnek olyan külső kialakítással, amely a formatervezési mintaoltalmat megalapozhatja, másrészt pedig az épület részeként (például dekorációs célú burkolat, külső díszítési kompozíció, szobrok vagy műszaki megoldásokat megvalósító épületszerkezeti elemek esetén) olyan külső jellegzetességeket is hordozhatnak magukon, amelyek új és egyedi kialakításukra tekintettel önmagukban is alkalmasak lehetnek a védelemre. Az épületek esetében fontosnak tartjuk megjegyezni azt is, hogy mindaddig, amíg a létesítmény nem került kivitelezésre, a minta hordozóiként, prototípusaiként az épületről készült látványtervek, perspektivikus rajzok, ábrák vagy más tervtípusok és -fajták is számításba jöhetnek. Ezen a területen figyelmet kell még szentelni annak is, hogy a tervezett
- 449/450 -
kialakítás milyen hatással bírhat a létesítmény funkciójára nézve, hogyan befolyásolhatja annak rendeltetésszerű használatát, hiszen egy konkrét célra szánt épület a külső kialakítás egyedisége mellett sem nélkülözheti a rendeltetésének betöltését megalapozó funkciókat, szerkezeti és műszaki sajátosságokat.[208] Jó példa erre a mára már impozáns szerkezetekként és külsővel megtervezett íves- vagy csigalépcsők köre, ahol a formatervezés során sem hagyható figyelmen kívül az az alapvető követelmény, hogy a lépcső járóvonalán a fokok magassága és szélessége azonos legyen.[209] Az épületek és a különféle létesítmények mellett a formatervezési mintaoltalom az építészet területén az előbbieken túlmenően szélesebb kört ölel fel: egyik oldalról az épületegyüttesek és az épületkomplexusok speciális elrendezése, környezetük eredetiséget tartalmazó megtervezése is védelmet élvezhet, másrészt pedig a szerzői jogi védelemhez hasonlóan az épületek makettjeinek a különleges kidolgozása is alapot adhat a formatervezési mintaoltalomra. Mindezek mellett a kapcsolódási pontok harmadik aspektusát alkotják a fentiekben említett, a belsőépítészet területén és a belső tér kialakításának egyedi formájában megvalósuló formatervezések is.
A kutatás és a fejlesztések során összegyűlt ismeretanyag vonatkozásában létezik egy olyan tudáshalmaz, amely a különböző iparjogvédelmi formák hatálya alá tartozó műszaki megoldások és eljárások technikai leírásaiból és igénypontjaiból nem olvasható ki.[210]
A szabadalmi és a használati mintaoltalomból fakadó jogi kizárólagosság alternatívája lehet a találmány titokban tartása is.[211] Anélkül, hogy a know-how fogalmával kapcsolatos elméleti lehetőségekre és problematikus csomópontokra kitérnénk, az építészet és az építési technológiák vonatkozásában is alkalmasnak tartjuk a szellemi alkotások területére eső azon védelmi lehetőségeket, amelyek a titkos műszaki ismeretek, szerke-
- 450/451 -
zeti megoldások, gyártási és kivitelezési tapasztalatok, valamint technológiák részére nyújtanak jogi oltalmat.[212] A műszaki jellegű know-how-ok csoportján belül a különféle konstrukciós kialakítások, a tervezői típusú alkotó jellegű tevékenységek eredményei, a műszaki, technológiai jellegű leírások, tervrajzok, valamint az egyes épületszerkezeti elemek gyártására, összeszerelésére, anyag-összetételére vonatkozó műszaki megoldások, az épület üzemeltetésének a rendszere, továbbá ezek kombinációja takarhat olyan komplex technikai jellegű újítást, amely a bizalmas kezelés következtében know-how-nak minősülhet.[213]
A műszaki alkotások területével szemben azonban az ipari formatervezés eredményei csak ritkán őrizhetőek meg know-how-ként, hiszen egy termék külső kialakítását csak addig lehet titokban tartani, amíg az meg nem jelenik a piacon, azaz a forgalomba hozatal, az értékesítés vagy egy épület külső sajátosságaihoz kapcsolódóan a kivitelezés meg nem történik. A know-how védelme a formatervezési minták esetén csak abban az esetben merülhet fel, ha a speciális külső jellegzetességek nem mindennapi, különleges gyártási technológiai tulajdonságokkal is párosulnak.[214]
Az iparjogvédelmi alkotások széles palettáját tekintve jelen tanulmányunkban igen tág kört felölelve nem csupán magán az épületen vagy a különféle létesítményeken fennálló szabadalmi lehetőségeket és oltalmi formákat elemeztük, hanem már-már az építőipar, az építési technológia, a gépészet, a mechanika és a műszaki tervezés területére kalandozva vizsgálati szempontként azokra a konstrukciós megoldásokra és oltalmazható szerkezeti összetevőkre is ráfókuszáltunk, amelyek egy épület kivitelezésénél, mint felhasznált eljárások vagy szerkezeti elemek merülhetnek fel. A szabályozási tárgykör sokszínűségéhez és e szélesebb megközelítési módhoz kapcsolódó megállapításunkat az iparjogvédelem azon területére is irányadónak tartjuk, amely a formatervezési mintaoltalom keretében nem a termék műszaki sajátosságait, hanem annak egyedi jellegű külső kialakítását részesíti védelemben.
-451/452
* * *
by Kitti Bakos -Tamás Nótári
The forms of industrial property protection are examined on the fields of architecture and building industry in this study. Lack of special rules applied for architectural works and technological building constructions the general legal sources and conditions of intellectual property protection (patent, utility model protection, design and know-how) have to be analysed at first. After the general legal background the international classifications are the target of the research. The patent and utility model protection can include fixed constructions, buildings, bridges, general building constructions for dwelling or office, public, industrial and agricultural purposes, structural elements and building materials. Design protection shall be granted for the appearance of building units and construction elements, building materials, prefabricated building parts, steps, houses, garages and other buildings. As illustration protected inventions and designs from international, European and national databases are also introduced.■
- 452 -
JEGYZETEK
[1] TATTAY L.: A szellemi alkotások joga. Szent István Társulat, Budapest, 2007. 243.
[2] LONTAI E.-FALUDI G.-GYERTYÁNFY P.-VÉKÁS G.: Magyar polgári jog - a szellemi alkotások joga. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008. 183.
[3] LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 11-12.
[4] Szt. 1. § (1) bek.; LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 195.; CSÉCSY Gy: Magyar polgári jog - A szellemi alkotások joga. Novotni Kiadó, Miskolc, 2007, 94.
[5] Szt. 1. § (2) bek. b) pont.
[6] Szt. 2. § (1)-(2) bek.; LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 195-196.; CSÉCSY: i. m. (4), 94.; TATTAY: i. m. (1), 252.
[7] Szt. 24. § (2) bek.
[8] NSZO E01C 1/02
[9] NSZO E01C 1/00
[10] Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás 8. kiadás, magyar változat: http://classifications.mszh.hu/ipc
[11] Szt. 4. § (1) bek.; LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 195., 197.; CSÉCSY: i. m. (4), 95.; TATTAY: i. m. (1), 254.
[12] Szt. 5. § (1) bek.
[13] Szt. 6. § (1) bek., 23. § (1) bek., 57. §.
[14] LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 225.; CSÉCSY: i. m. (4), 123.; TATTAY: i. m. (1), 277.
[15] Szt. 22. §; LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 184., 217.; CSÉCSY: i. m. (4), 115.
[16] Szt. 24. § (1) bek.; LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 218.; CSÉCSY: i. m. (4), 114.
[17] http://www.sztnh.gov.hu/kerdesek/ertelmezo/nszo.html
[18] http://www.wipo.int/classifications/ipc/en/
[19] NSZO E01.
[20] NSZO E04.
[21] NSZO E05.
[22] NSZO E06.
[23] NSZO E01D 4/00; Pl. Single span suspended deck arch bridge: Pub. No.: WO/2007/091285; International Application No.: PCT/IT2007/000057; Applicants: BASCHIERI, Mauro.
Pl. Különösen autópálya-felüljárók, aluljárók, hidak, alagutak vagy mélygarázsok kivitelezéséhez alkalmas vasbeton alapanyagból készült előre gyártott hídszerkezet (A prefabricated structure for the construction of overhead or underground works): Pub. No.: WO/1997/019231; International Application No.: PCT/EP1996/004989; Applicants: CHIAVES, Carlo; Abstract.
[24] NSZO E01D 6/00.
[25] NSZO E01D 11/00; Pl. Hídszerkezet, amely magában foglal tornyot, tartógerendákat, felfüggesztő kábeleket, korlátot és átlós elhelyezkedésű kábeltartós kialakítást is (Bridge structure comprising tower, bridge beam, main/suspension cable, suspending bars and diagonal cable-stays): Pub. No.: WO/2005/035876; International Application No.: PCT/NO2004/000305; Applicants: AAS-JAKOBSEN AS; JORDET, Elljarn, A.; FERGESTAD, Stein.
[26] NSZO E01D 15/02; Pl. Híd, amely különösen a csatornákon történő átkelésre, csatornák keresztezésére alkalmas és felvonó mechanizmussal rendelkezik (Bridge particularly for crossing a passage of a navigation channel): Pub. No.: WO/2005/033411; International Application No.: PCT/FR2004/002223; Applicants: SOCIETE EUROPEENNE D'INGENIERIE MECANIQUE - EURODIM, GHILARDI, Jean-Pierre.
[27] NSZO E01D 15/04.
[28] NSZO E01D 15/06.
[29] NSZO E01D 15/00.
[30] Felvonóhíd (Lift bridge): Pub. No.: WO/1997/007288; International Application No.: PCT/EP1995/003284; Applicants: LAGO, Antonio.
[31] Emelőhíd (Bascule bridge): Pub. No.: WO/1997/045594; International Application No.: PCT/CH1997/000212; Applicants: MEYER, Oliver, SCHMIDHALTER & PFAMMATTER AG; Abstract.
[32] NSZO E01D 19/00.
[33] NSZO E01D 19/02.
[34] NSZO E01D 19/10.
[35] NSZO E01D 19/16; Pl. Rozsdaálló kábelszerkezet és kialakítási módszer hidak alátámasztására (Device and method for rust-preventing of cable supporting bridge): Pub. No.: WO/2009/057356; International Application No.: PCT/JP2008/062673; Applicants: IHI Infrastructure Systems Co., Ltd.; YAMANE, Mitsuhiro; UNO, Nayomon; INOUE, Manabu; Abstract; A rozsdaálló szerkezet oly módon fedi be a tartókábelokat, hogy a kábelek külső felszíne és a borítás belső felszíne között hosszanti irányban teszi lehetővé egy ventillációs rendszerrel működtetve a légmentes áramlást..
[36] NSZO E01D 19/06.
[37] NSZO E01D 21/00, 22/00; Pl. Improvements to methods for rehabilitating suspension bridges, and to bridges thereby to rehabilitated: Pub. No.: WO/1997/020989; International Application No.: PCT/FR1996/001902; Applicants: FREYSSINET INTERNATIONAL (STUP); STUBLER, Jérôme; FUZIER, Jean-Philippe; JARTOUX, Pierre.
[38] NSZO E04H.
[39] NSZO E04B, E04C, E04D, E04F.
[40] Kulturális, adminisztratív, politikai és/vagy katonai célokat betöltő építmény-együttes (Complex edifice with cultural, administrative, political and/or military character): Pub. No.: WO/2007/061327; International Application No.: PCT/RO2005/000018; Applicants: MARCULET PETRESCU, Mira, Anca, Victoria; Abstract.
[41] Különböző szolgáltatások nyújtására kialakított épületegyüttes változtatható földrajzi elhelyezkedéssel (A system for providing different types of service in a chosen geographic place): WO/2001/012922; International Application No.: PCT/SE2000/001393; Applicants: HENNIX, Lars; Abstract.
[42] Megjegyzések az NSZO E04H alosztályához: http://classifications.mszh.hu/ipc/
[43] Megjegyzések az NSZO E04H alosztályához: http://classifications.mszh.hu/ipc/
[44] NSZO E04H 1/00.
[45] NSZO E04H 1/02.
[46] NSZO E04H 1/04.
[47] NSZO E04H 1/06.
[48] NSZO E04H 3/00.
[49] NSZO E04H 5/00.
[50] Lakóhely vagy tartózkodási hely céljára szolgáló épület (Dwelling): Pub. No.: WO/2009/060117; International Application No.: PCT/FI2008/000121; Applicants: SEVISO OY; SAHRAMO, Tarja; SAHRAMO, Markku; Abstract.
[51] NSZO E04H 3/02, NSZO E04H 3/04.
[52] NSZO E04H 3/06.
[53] NSZO E04H 3/08.
[54] NSZO E04H 3/14.
[55] NSZO E04H 3/22.
[56] NSZO E04H 3/30.
[57] Ócenárium halak és tengeri emlősök bemutatására egy körhintaszerű emelvény kialakításával, amely egy zárt térben mozogva ad kilátást a tengeri élővilágra (Fish and marine mammal observatory featuring a carousel that moves within a sealed aquatic environment): Pub. No.: WO/2000/078422; International Application No.: PCT/US2000/017348; Applicants: MILLAY, George, D.; Abstract.
[58] NSZO E04H 5/02..
[59] NSZO E04H 5/04.
[60] Állattartásra alkalmas létesítmény (Animal shelter structure): Pub. No.: WO/2007/069916; International Application No.: PCT/NZ2006/000324; Applicants: HERD HOMES LIMITED; POW, Thomas, George; POW, Kathleen, Ann; Abstract. A nyitott oldalú állattartásra alkalmas létesítmény olyan speciális padlózattal rendelkezik, amely beépített nyílásai révén alkalmas az állati melléktermékek elvezetésére. A melléktermékek tárolása céljából egy alagsori rész is kialakításra került az építmény alatt. A mennyezet vízhatlan szerkezeti rendszerrel került megtervezésre megfelelő szellőztető berendezéssel is felszerelve.
[61] NSZO E04H 5/08.
[62] NSZO E04H 6/00.
[63] NSZO E04H 6/10, NSZO E04H 6/12.
[64] NSZO E04B.
[65] NSZO E04B 1/19.
[66] NSZO E04B 1/32.
[67] NSZO E04D, NSZO E04B 7/00; Nagy épületek és létesítmények esetén alkalmazható nyitható és zárható mozgatható tetőszerkezet kialakítási és működési mechanizmusa (Deployment mechanism for a retractable roof system for a large building structure): Pub. No.: WO/2010/006425; International Application No.: PCT/CA2009/000974; Applicants: DELANEY TECHNOLOGIES INC.; DELANEY, François; Abstract.
[68] NSZO E04B 1/34..
[69] NSZO E04B 1/342.
[70] NSZO E04B 1/346.
[71] Fedett arénák részére, költségkímélő szerkezetű, rugalmas, nyújtható borítással fedett épületszerkezet (Building structure with a tensile membrane): Pub. No.: WO/2005/038169; International Application No.: PCT/GB2004/004378; Applicants: ENOS, Phillip, Rudolph; Abstract. Jégkorcsolyapálya (Skateboard arena and method of competition): Pub. No.: WO/2009/
140664; International Application No.: PCT/US2009/044265; Applicants: DYRDEK, Robert; Abstract.
[72] NSZO E04C 1/00.
[73] NSZO E04C 1/42.
[74] NSZO E04C 3/00.
[75] NSZO E04C 3/02.
[76] Megjegyzések az NSZO E04B alosztályához: http://classifications.mszh.hu/ipc/
[77] NSZO E04G 23/00, NSZO E04G 23/02, NSZO E04G 23/08.
[78] NSZO E04B 1/35.
[79] NSZO E04B 1/41.
[80] NSZO E04B 1/62.
[81] NSZO E04B 1/72.
[82] NSZO E04B 1/94.
[83] Publikus Iparjogvédelmi Adatbázis Család: http://84.2.39.106/piaopt/pia09_04reg.htm?v=hunpia&a=hun\start.
[84] Pl. Eljárás favázszerkezetű épületek előállítására: QL TEAM; Végleges oltalom megszűnése (díjfizetés hiányában); Ügyszám: P9201604; Lajstromszám: 209405; Szerkezeti egység épületek kivitelezéséhez: NCI Group, Inc.; Ügyszám: P0302105; Épületakusztikai szerkezet: ISOVER SAINT-GOBAIN, Courbevoie; Ügyszám: P9802785; Lajstromszám: 220923.
[85] Pl. Eljárás téridomok, mint építészeti, belsőépítészeti, valamint képző-, és iparművészeti alkotások, műtárgyak félkész- vagy késztermékeinek előállítására szilárd síklap(ok)ból: Román Sándor; Ügyszám: P0302254; Lajstromszám: 226655.
Belső vázas, bennmaradó zsaluidommal könnyített épületszerkezet, továbbá idomtest és rácsváz, valamint eljárás ezek előállítására: Boldoghy Béla; Végleges oltalom megszűnése (díjfizetés hiányában); Ügyszám: P9803027; Lajstromszám: 223387.
Csap-horony kapcsolású építőelem, azzal felépített falszerkezet, valamint födémszerkezet és épületszerkezet: Boldoghy Béla; Végleges oltalom megszűnése (díjfizetés hiányában); Ügyszám: P0002256; Lajstromszám: 221777.
[86] Fémanyagú építőelemekből összeállított gépesített raktárépület: Friwaldszky Gyula; Ügyszám: P0600280; Lajstromszám: 226452; Közzétételi kivonat.
[87] Raktárrendszer: Brezovits László; Ügyszám: P0402405; Lajstromszám: 225187; Közzétételi kivonat.
[88] Tárolóépítmény, különösen bor, zöldség vagy gyümölcs tárolására: Gombos István; Érvénytelen; Ügyszám: P9201076; Lajstromszám: 212082; Megadási kivonat.
[89] Település, különösen rekreációs célú kistelepülés: Kapusi István; Érvénytelen; Ügyszám: P8700275; Lajstromszám: 208042; Megadási kivonat..
[90] Erkélykeret, erkély, valamint előre gyártott erkély gyártási eljárása: SCHÖCK BAUTEILE GmbH; Ügyszám: E06116009; Lajstromszám: E005496.
[91] Belsőépítészeti rendszer: Under-Cover; Ügyszám: E06116250; Lajstromszám: E006387.
[92] Szállítható modulrendszerű épület és az épület megépítésének módja: Olesch, Grzegorz; Ügyszám: E05722132; Lajstromszám: E005751.
[93] Flexibilis lelátó építmény többcélú felhasználáshoz: DDC Dorsch Consult Ingenieurgesellschaft mbH; Ügyszám: E03002446; Lajstromszám: E000470.
[94] Építmény vagy építményelem váróhely vagy menedék céljára (Modular assembly shelter): Pub. No.: WO/2010/089535; International Application No.: PCT/GB2010/000175; Applicants: WILSON, Derick; BLUE PLANET BUILDINGS LIMITED; Abstract.
Pl. még Szétszerelhető épület/építmény (Demountable temporary building): Pub. No.: WO/2010/129995; International Application No.: PCT/AU2010/000549; Applicants: WATSON, Robert John.
[95] Hmt. 1. § (1) bek.
[96] Hmt. 2. §; Az 1991. évi XXXVIII. törvény indokolása a használati minták oltalmáról a 2. §-hoz; CSÉCSY: i. m. (4), 153.; TATTAY: i. m. (1), 290.
[97] Hmt. 3. §; CSÉCSY: i. m. (4), 154.; BH 1998. 72.: Amennyiben az oltalmazni kért megoldás kialakítása nem feltalálói lépésen alapul, akkor a lajstromoztatásra irányuló kérelmet el kell utasítani, illetve a kritérium hiánya alapot adhat a minta megsemmisítésének is.
[98] Hmt. 4. §.
[99] Az 1991. évi XXXVIII. törvény indokolása a használati minták oltalmáról - Általános indokolás; CSÉCSY: i. m. (4), 153.
[100] Az 1991. évi XXXVIII. törvény indokolása a használati minták oltalmáról az 1. §-hoz.
[101] CSÉCSY: i. m. (4), 153.
[102] Az 1991. évi XXXVIII. törvény indokolása a használati minták oltalmáról az 1. §-hoz.
[103] FICSÓR M. Z.: A használati minták oltalmáról. Jogtudományi Közlöny, 1992. augusztus, 351-364., 356.
[104] TATTAY: i. m. (1), 288-289.; Iparjogvédelmi kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994, 166.
[105] Iparjogvédelmi kézikönyv i. m. (104), 172.; http://www.sztnh.gov.hu/hami/hami_gyik.html
[106] Transzformátor-állomás: Betonbau GmbH & Co. KG; Ügyszám: U0300058; Lajstromszám: 2605.
[107] Könnyűszerkezetes, szerelt épület: Csendes Gábor; Ügyszám: U0700127; Lajstromszám: 3436..
[108] Növényház: Dolhay Balázs; Ügyszám: U0300071; Lajstromszám: 2722.
[109] Modul rendszerű parkolótorony: Polhammer Győző; Ügyszám: U0900075; Lajstromszám: 3662; Igénypont.
[110] Építmény előnyösen lakóház, vagy más létesítmény, például szálloda vagy vendéglátóhely céljára: Hungler Simon; Érvénytelen díjfizetés hiánya miatt; Ügyszám: U9700144; Lajstromszám: 1291.
[111] Épületszerkezet: Jaklics Ervin; Érvénytelen díjfizetés hiánya miatt; Ügyszám: U0100119; Lajstromszám: 2146..
[112] Építményszerkezet főleg épületszerkezet különösen árvízveszélyes és/vagy magas talajvizű területekhez: Szeles András; Ügyszám: U0500255; Lajstromszám: 3130.
[113] Modul válaszfalas épületszerkezet: Polhammer Győző; Ügyszám: U0900065; Lajstromszám: 3660; Igénypont.
[114] Építőelem: Rostás Zoltán; Ügyszám: U0600287; Lajstromszám: 3317; Igénypont.
[115] Lángterjedés-gátló építőelem: Bozsaky János; Ügyszám: U0500030; Lajstromszám: 3032.
[116] Iparjogvédelmi kézikönyv i. m. (104), 166.
[117] Iparjogvédelmi kézikönyv i. m. (104), 166.
[118] Expandált polisztirolhabbal könnyített, cellázott faipari és építőipari lap: Gombos Csaba; Ügyszám: U0900155; Lajstromszám: 3743; Igénypont.
[119] Iparjogvédelmi kézikönyv i. m. (104), 166.
[120] 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról.
[121] BH 1985. 383.
[122] Fmtv. 1. § (2) bek.; Complex DVD Jogtár - a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvényhez fűzött magyarázat; LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 250.; CSÉCSY: i. m. (4), 170.
[123] Iparjogvédelmi kézikönyv i. m. (104), 372.
[124] Jókúti András: Greased lightnin'. Áttételes kapcsolatok a formatervezési minták oltalma és a minta szerinti termék megnevezése között. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2010. június, 52-74., 60.
[125] Complex DVD Jogtár - a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvényhez fűzött magyarázat; CSÉCSY: i. m. (4), 170.; TATTAY: i. m. (1), 306-307.
[126] Fmtv. 36. § (3)-(4) bek.
[127] Fmtv. 3. § (1) bek.; BH 1985. 467.
[128] Fmtv. 3. § (2) bek., 20. § (3) bek.; LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 252.; CSÉCSY: i. m. (4), 171.; TATTAY: i. m. (1), 308.
[129] Universität Graz, ReSoWi-Zentrums (http://141.20.126.79/gallery_neu/view_photo.php?set_albumName=GrazUBReSoWi&id=UB_+Graz_Resowi_01).
[130] Vö. FIT-H-PJ-2007-347.
[131] Fmtv. 6. § (1)-(2) bek.; BH 1985. 383.; TATTAY: i. m. (1), 309.
[132] Complex DVD Jogtár - a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvényhez fűzött magyarázat.
[133] Fmtv. 2. § (1) bek.
[134] LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 252.; TATTAY: i. m. (1), 307.
[135] Fmtv. 11. §; LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 252.; CSÉCSY: i. m. (4), 175.
[136] LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 255.
[137] Fmtv. 20. § (1) bek. és 36. § (2)-(3) bek.; BH 1985. 467.; LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 254.; TATTAY: i. m. (1), 311.
[138] Fmtv. 19. §; Complex DVD Jogtár - a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvényhez fűzött magyarázat; LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS: i. m. (2), 256.; CSÉCSY: i. m. (4), 175.; TATTAY: i. m. (1), 313-314.
[139] Complex DVD Jogtár - a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvényhez fűzött magyarázat; TATTAY: i. m. (1), 306.6.
Lábjegyzetek:
[1] Bakos Kitti: PhD, tanársegéd, SZTE ÁJK Polgári Jogi és Polgárti Eljárásjogi Tanszék, 6720 Szeged, Tisza Lajos krt 54. E-mail: bakoskitti@juris.u-szeged.hu Nótári Tamás: Tudományos munkatárs, MTA TK Jogtudományi Intézete, 1014 Budapest, Országház u. 30.; egyetemi docens, KRE ÁJK, Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék,Budapest, Viola u. 2-4. E-mail: tamasnotari@yahoo.de
Visszaugrás
