- Kísérlet egy lehetséges "percselekménytan" kereteinek felvázolására -
"...a polgári per lényege szerint a bíróság és a felek sajátszerű összeműködése abból a célból, hogy a bíróság a felek jogi érdekeinek érvényesítése és védelme céljából bizonyos magánjogi vonatkozású múlt tényeket derítsen ki." (Magyary)
A mottóul felvett, közel százéves - ám ma is változatlanul helytálló - megállapítás a polgári per lényegéből indul ki, midőn azt a bíróság és a felek "sajátszerű" ösz-szeműködéseként jellemzi. Ez a "sajátszerűség" - több más tényező mellett, de mindenesetre a dolog természete szerint - azt is jelenti, hogy a polgári per cselekmények sorozatából áll. Közömbös, vajon ezek a cselekmények számszerűleg - mennyiségileg - miként alakulnak, mert jellemzőik akkor is azonosak, ha több tíz- esetleg több száz aktusra tagozódnak és akkor is, ha ez utóbbiak mindössze egy-két mozzanatot ölelnek fel (pl. a keresetlevél benyújtása vagy elutasítása).
Mindebből nyomban kitetszik az is, hogy a bíróság és a felek "összeműködése" mindig valamiféle mozgásjelenségben ölt testet. A polgári per - mint minden eljárás - állandóan, ám ugyanakkor más-más változatban fellépő mozgásokat mutat. A perben mindig történik valami és ez a jellegzetesség még akkor is érvényes, ha ezeket a mozgásjelenségeket esetleg kisebb-nagyobb, adott esetben évekre is kiterjedő időszakok választják el egymástól. A történésnélküliség viszont akkor áll be, ha az adott perben nincs többé törvényes mód arra, hogy akár a felek, akár a bíróság a perre kihatólag bármiféle hatályos percselekményt végezhessenek. A módozatokat a Pp. határozza meg.
Ezt a Pp.-t - sok más egyéb mellett - az is jellemzi, hogy zárt egységet alkot. Két következetes jellemzővel. Az egyik maga a törvény belső felépítése, a másik, hogy rendelkezései egymással szorosan összefüggnek. Mindebből - témánkra vonatkoztatva - az következik, hogy a rendszerben végzett - vagy nem végzett - percselekmények hatásaikat - éppen e szoros kapcsolat nyomán - a konkrét per eljárásjogi vonatkozású alakulásában elválaszthatatlanul és mellőzhetetlenül éreztetik. Eltérés, tehát kivétel ez alól mindössze annyiban lehetséges, amennyiben maga a törvény adott esetben ezt megengedi. Ám ez utóbbi is mint percselekmény ölt testet és így a rendszer zárt jellegéhez kapcsolódó már említett hatások ezúttal is érvényesek maradnak.
Maga a törvény és most említett belső felépítése ugyanakkor kizárólagosságot is demonstrál. Befelé, tehát a per területén és kifelé, a per határain túl egyaránt. Befelé közelebbről azt, hogy a törvény tevést vagy nem tevést előíró rendelkezései - külső alakjuktól és tartalmuktól merőben függetlenül - azonos jelleggel percselekményeknek minősülnek. Alkalmazásuk felől mind a bíróság, mind a felek csak annyiban rendelkezhetnek, amennyiben azt maga a törvény megengedi. Kifelé, tehát a per területén kívül esőleg ez a kizárólagosság pedig eleve elhárít minden olyan lehetőséget, amely a per eljárási rendjét külső - a Pp.-ben nem található - szabályok igénybevételével kívánná kezelni.
A percselekmények - hiszen ezért vannak! - a per joghatásokat előidéző mozzanatai. Tartalmukban pozitív és negatív töltéssel. Aszerint, ahogyan ez magából a törvényből következik. Ezúttal is kettős hatással. Eljárási síkon olyan következményekkel, ami sorsát, mint processzuális tevékenységet ilyen vagy olyan eredménnyel - meghatározzák. Anyagi jogi vetületben viszont azzal a joghatással, amely az adott perben végzett, vagy nem végzett percselekmények nyomán a perben vitatott materiális viszonyokat - így elrendezi.
Ha most az itt feltárt részletek együttesét felhasználva a percselekmények fogalmi képét kívánjuk megközelíteni, ez a rekapitulatív tevékenység azt láttatja, hogy a különféle mozgásjelenségekből összetevődő polgári peres eljárás során - pozitív, illetve negatív -joghatásokat kiváltó és kizárólag a Pp.-ben szabályozott cselekvéseket vagy nem-cselekvéseket percselekményeknek nevezhetjük.
A percselekményeket - az e vonatkozásban következetesen a törvényre támaszkodó - irodalmi felfogás - mintegy szakmai közmegegyezéssel - két nagy csoportba: a bíróság és a felek percselekményeibe osztályozza. Ez a klasszifikáció voltaképpen a percselekmények eredete szerint, tehát ahhoz igazodva különböztet, vajon aktusaikat - a törvénynek megfelelően - ki jogosult, illetve köteles elvégezni. Ez a megkülönböztetés persze korántsem kizárólagos. Többféle más megoldás is lehetséges. Közöttük - témánk szolgálatában - az látszik felhasználhatónak, amely a percselekmények belső szerkezeti megoldását veszi szemügyre. Ennek legfőbb oka az a - későbbiek során részletesen feltárandó - körülmény, hogy a percselekmények jogi természetét nem csupán azok eredete, hanem ugyanakkor ugyanolyan - nem egy esetben talán még nyomatékosabb - súllyal szerkezeti sajátosságuk is meghatározza, befolyásolja. Osztályozást célzó vizsgálódásunk ezért ezt a kettős irányultságot igyekszik követni, midőn a perbeli aktusokat mind eredetük, mind szerkezetükhöz igazodó megosztásban veszi szemügyre.
1. Ami a percselekmények eredetét tekintve a sorrendben első helyre illeszthető bírósági percselekményeket illeti, ezek az aktusok első pillanatra egységes képet mutatnak. Végtére is valamennyien a bíróságtól származnak, perbeli megjelenésük, mozgásaik a bíróság cselekvő vagy olykor nem-cselekvő akaratnyilvánítását tükrözik. Közelebbi betekintésük azonban másról tanúskodik. Arról a sajátos megosztottságról, amelyet egyfelől bizonyos kizárólagosság, másfelől egyfajta kettősség jellemez. Ebben a szemléletben vannak tehát kizárólag a bíróság részéről, kizárólag a felek által gyakorolható, illetve olyan percselekmények, amelyek bíróság és felek együttes tevékenységéhez kötődnek.
a) A kizárólag a bíróság percselekményei körébe sorolható aktusok - sajátos módon - maguk is többfélék. Vannak olyanok, amelyeket a bíróság adminisztratív tevékenységként, másfelől olyanok, amelyeket a tárgyalási perszakaszban, végül olyanok, amelyeket a határozathozatalban jelentkező perszakaszban végez - végezhet - el.
aa) Az adminisztratív bírósági percselekmények maguk is tovább osztódnak. Bár valamennyit kizárólag a bíróság végzi, illetve végezheti, mégis vannak olyanok, amelyek megvalósítására mind tárgyaláson kívül, mind tárgyaláson sor kerülhet. Így - csupán példálózó és nem taxációs szándékkal említve - mind tárgyaláson, mind azon kívül gyakorolható a tárgyalás kitűzése, pénzbírság kiszabása, perek egyesítése, elkülönítése, áttétel stb. Ugyanakkor - ismét csak ötletszerűleg - az idézés, a kézbesítés mint technikai művelet, valamint a keresetlevél alapján teendő intézkedések vagy az előzetes bizonyítás percselekményei rendre olyanok, amelyeket a bíróság tárgyaláson kívül hivatott elvégezni.
ab) A tárgyalási perszakasz bírósági percselekményeit - a megjelöléshez igazodó és mintegy természetes jelleggel - a tárgyaláshoz kötődés jellemzi. Így -ugyancsak példaként említve - a tárgyalásvezetés teljessége, a tárgyalás berekesztése, felfüggesztése, a tárgyalási jegyzőkönyv elkészítése, valamint a bizonyítási eljárás percselekményei - a bíróság kizárólagos kompetenciája. Ám a cselekmény helyét illetően itt is vannak olyan aktusok, amelyek elvégzése bár a per tárgyalási szakaszához kötődik ugyan, de kivételesen tárgyaláson kívül is hatályosan elvégezhető. Ilyen pl. az ideiglenes intézkedés vagy a per megszüntetése.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
