A cím talán túlságosan is általánosítónak tűnik, de nem véletlen: megpróbáljuk ugyanis a tartalmi kereteken belül bemutatni az európai uniós támogatások rendszerében mindazon szerződések módosításának szükségességét és szabályos lefolytatását, amelyek ezen jogviszony keretén belül előfordulhatnak.
Ebbe a körbe tartozik a támogatási szerződés, valamint az ennek megvalósítása érdekében - szinte kivétel nélkül - közbeszerzési eljárás keretében megkötött tervezési-, vállalkozási-, megbízási- és egyéb szerződések.
Tekintettel arra, hogy a most időszerű szerződésmódosítások olyan szerződések esetében merülnek fel, amelyek a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Új Kbt.) hatálybalépését megelőzően lefolytatott közbeszerzési eljárások alapján kerültek megkötésre, az Új Kbt. átmeneti rendelkezései szerint[1] a szerződésmódosításokkal kapcsolatban a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kbt.), illetve a kialakult joggyakorlatot rögzítő, "A Közbeszerzések Tanácsa módosított útmutatója a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. 303. §-a szerinti módosításával és 304. §-a szerinti teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről" (Megjelent: a KÉ 2010. évi 152. számában; 2010. december 22.) című útmutatót (a továbbiakban: Tanácsi Útmutató) kell irányadónak tekinteni.
A támogatás felhasználására vonatkozóan, a közbeszerzési eljárások kapcsán a 2007-2013. évi programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), a támogatási szerződés módosítására vonatkozóan pedig a 2007-2013. évi időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és a Kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseit[2] vettük figyelembe.
A támogatási szerződés megkötésével a kedvezményezett az abban meghatározott műszaki/szakmai tartalom, költségvetés, időbeli és pénzügyi ütemezés szerint köteles és jogosult a projektjét megvalósítani. Mindez ugyanakkor a szerződés megkötésének időpontjában - bár a támogató igyekszik a bizonytalanságot a minimálisra csökkenteni - tervezett állapot. Mint ahogy tervezett megvalósítási környezetet reprezentálnak a támogatási szerződés tartalmi keretei között megkötött további szerződések is, amelyek a projekt tervezési munkáinak, kivitelezésének, lebonyolításának és műszaki ellenőrzésének, könyvvizsgálatának és egyéb tevékenységeinek ellátására köttetnek. A szerződések teljesítésének időszakában azonban számtalan olyan körülmény merülhet fel, amelyek ezen szerződések módosításának szükségességét eredményezik. Ebben az esetben ez legtöbbször nem csak az adott szerződés módosítását teszi szükségessé, hanem - ennek alapján - a támogatási szerződés tartalmának megfelelő változtatását is igényli - természetesen mindkettőt a megfelelő eljárási szabályok szerint.
A változtatási igény tehát először tipikusan az egyes projekt-tevékenységek megvalósítására megkötött szerződések esetében jelentkezik. Ennek oka - építési tevékenységet is tartalmazó projektek esetében - legtöbbször az építési munkák közben feltárt, a terveken nem a valóságnak megfelelően szereplő közművekről szóló előzetes adatszolgáltatás, a helyszín kényszerű megváltozása, rendkívüli időjárási körülmények, utólagos hatósági, kezelői, üzemeltetői előírások, a kitermelt altalaj nem megfelelő minősége, útépítésnél az alapozás hiánya és az ezek következtében szükséges átütemezési kényszer. Éppen ezek miatt építési beruházások esetében például nem javasolt a szerződések mellékleteként megjelölni az ajánlatban benyújtandó pénzügyi és a műszaki ütemtervet, mivel azok a projekt megvalósítása során rendszerint módosulnak a változó organizáció következtében, így ezen módosulások mind a szerződés módosítását eredményeznék, ha azok a szerződés részét képeznék annak mellékleteként.
A szerződés módosítására - a különböző, a változtatásra okot adó esetköröket figyelembe véve - kétféleképpen kerülhet sor. Az egyik a Kbt. 303. § (1) bekezdése alapján történő szerződésmódosítás, amelynek legjellemzőbb esetei a teljesítési határidőben, a műszaki tartalomban, a vállalási árban és a felek személyében bekövetkező változás.
A következő feltételek együttes teljesülése szükséges ahhoz, hogy a felek a megkötött szerződést módosíthassák:
• a szerződés megkötését követően beállott körülmény fennállása,
• az adott körülmény a szerződéskötéskor előre nem látható ok következménye,
• az így beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti.
Mindezeket az ajánlatkérőnek/megrendelőnek alátámasztó iratokkal, pl. jegyzőkönyvekkel, emlékeztetőkkel, építési napló bejegyzéssel, tervezői nyilatkozatokkal, hatósági határozatokkal tudnia kell igazolni.
Az előre nem látható okok fogalmára - éppen úgy, mint a lényeges jogos érdek-
- 29/30 -
sérelem mibenlétére - a Kbt., illetve annak indokolása sem ad eligazítást. A Tanácsi Útmutató rögzíti azonban, hogy az előre nem láthatóság követelménye alapvetően akkor valósulhat meg, ha a szerződés módosítását indokoló körülmény jövőbeli bekövetkezéséről a feleknek nem volt tudomásuk, és arra a felek a legnagyobb gondosság mellett, a beszerzés körülményeinek ismeretében nem is számíthattak. Ennek tekinthető minden olyan tény, körülmény, amelynek ismeretében, illetve amelyek bekövetkezése kockázatának ismeretében a felek szerződésüket nem vagy más tartalommal, illetve más feltételek mellett kötötték volna meg. Más megközelítésben: a szerződés csak akkor módosítható, ha a szerződéskötést követően felmerült körülmény miatt az eredeti feltételekkel való szerződésteljesítés bármelyik fél számára rendkívül hátrányossá válna. További korlátja a szerződésmódosításnak, hogy az értelemszerűen nem irányulhat új beszerzési igény közbeszerzési eljárás nélküli kielégítésére.
Amennyiben valamely konjunktív feltétel hiányában kerül sor a szerződés módosítására, vagy az új beszerzési igény - közbeszerzési eljárás nélkül - szerződésmódosítás útján kerül rendezésre, az jogsértésnek minősül, amely a Kbt. szerinti szankciókat és a támogatási jogviszonyból fakadóan szabálytalansági eljárás lefolytatását vonhatja maga után.
Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban kötött szerződés Kbt. 303. §-a szerinti módosítására van szükség, a támogató felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettség teljesítését, az alkalmazandó eljárásrendet az határozza meg, hogy az adott közbeszerzés milyen eljárásrendben került lefolytatásra és mekkora értékkel bír. Ha a lefolytatott közbeszerzési eljárás értéke nem érte el vagy haladta meg a közösségi értékhatárt, illetve építési beruházás vagy építési koncesszió esetén a 300 millió Ft-ot, a támogató utóellenőrzést folytat le. Ekkor a kedvezményezettnek a módosított szerződést a módosítást követő 7 napon belül az utóellenőrzés elvégzése céljából fel kell töltenie a Pályázói Tájékoztató Felületre. Ezen túlmenően - amennyiben azok még nem állnak a közreműködő szervezet rendelkezésére - a szerződés módosításával együtt szükséges csatolni az alapszerződést, a korábbi módosítás(oka)t, a módosítás indokolását, valamint az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
